Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

Vllég proletártól egy«süljetek XV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JtNIUS 11, SZERDA A szálkái tejüzem most is első akar lenni Külsőre is szemet gyönyörköd­tető a mátészalkai tejüzem mo­dern épülete az állomás szomszéd­ságában. A járó-kelő nem tud el­menni az ízléses kerítés előtt, hogy néhány pillanatra ne időzne el az emberi munka nagyszerű vívmányán. Büszkék is rá a szal- kaiak, csakúgy, mint az épülő gyárnegyed valamennyi épületére. Hanem nemcsak kívül, de bent is hasonlóan nagyszerű a szálkái tejüzem. A berendezések mind a teremtő munka sikereit igazolják. Megy is a munka az új környe­zetben, akár a karikacsapás — vélekedett az üzem művezetője. A múlt év második felének érté­kelése alapján a szalkaiak a me­gye tejüzemeinek szokásos verse­nyében pálmát ragadtak maguk­hoz, s most ötvennyolc júniusá­ban, az értékelés „előestéjén” hat­ványozott szorgalommal munkál­kodnak, hogy a „célszalagot” ők szakíthassák ismét át elsőnek. Közel 90 ezer liter tej naponta... A múlt év jó takarmánybiztosí­tása és az idei adottságok nagy­ban hozzájárultak, hogy ebben a holtszezonnak tűnő időszakban is emelkedjék a naponta beérkezett tejmennyiség. Mindenesetre előse­gítette ezt a jobb munkaszervezés is, amelynek eredményeként lé­nyegesen megjavult a napi készle­tek beszállítása. Míg korábban „csak” 50 ezer liter tejet „szűrtek parttól az Ural lábáig, s a világ más helyein is. Most az a szal­kaiak terve, hogy javítsák a mi­nőséget. Erre az adottságok meg­vannak, sőt éppen a napokban ja­vult meg a termelés feltétele. A víz ugyanis az üzem legszüksége­sebb „segédanyaga”. Eddig két artézi kút biztosította a szüksé­ges vízmennyiséget — nem a leg- kielégítőbben. A múlt héten ad­ták át a harmadikat, ami több tízezer forint beruházást igényelt. De megéri — mondogatják az üzem szakemberei, mert lényege­sen jobb készterméket tudnak elő­állítani. „Akarjuk, és sikerülni fog“ Mármint az, hogy Mátészalka az idei félévet értékelve megyei elsőséget szerezzen. Ez pedig nem kis szó. Nyíregyháza és Kisvárda most is nagy ellenfélnek bizo­nyul, de a kilátások kedvezőek. Mátészalka ugyanis ebben az év­ben minden havi tervet túlteljesí­tett — így nem lehet hiba a végső értékelésnél sem. Különben pedig az sem mellékes, hogy négyezer forint „üti a markukat”. Abból pedig sok-sok jól dolgozó tejüzemi munkás részesülhet ju­talomban. Fogadkoznak, hogy el­határozásuk — mint máskor — most is valóság lesz. Akarják és sikerülni fog., s ías) 300 KlSZ-vezetö lanul a nyáron Sóstón A KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága július közepén 10 napos bentlakásos tanfolyamot rendez az ifjúsági vezetők és akti­visták részére. A tanfolyamot, amelyen politikai, szervezeti és módszertani kérdésekkel ismer­kednek a hallgatók, a Sóstón, fes­tői környezetben tartják. A tan­folyam résztvevői tíz napig sátor­táborban laknak majd. öt cso­portban összesen mintegy három­száz KISZ-vezető tanul. Egy cso­portban a leánytanácsok vezetői táboroznak tíz napig. Bogdányi képeslap Közeleg a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkájának, az ara­tásnak a kezdete. Bármennyire is vegyes érzelmeket kelt a rendkí­vüli időjárás, ezt a munkát körül­tekintő alapossággal kell elkészí­teni. A gazdaságok a gépek, szer­számok javításával, előkészítésé­vel legtöbb helyen már felkészül­ve várják a nagy munka megin­dulását. Mint minden esztendőnek, úgy az ideinek is megvan a sajátos­sága, amely megköveteli, hogy mindig a megfelelő módon nyúl­junk egyes feladatok megoldásá­hoz. A mezőgazdasági nagyüze­mek az idén is megszervezik a gabonafélék betakarítási munka, tatait, s ebben a munkában egyre nagyobb feladat hárul a gépekre. A MEDOSZ megyei bizottsága és a megyei mezőgazdasági igazgató, ságok június 20-ra bívják össze, megyei értekezletre a gépállomá­sok, állami és kisérleti gazdasá­gok legjobb kombájnvezetőit, arató- és cséplőgép-kezelőit, hogy megvitassák a gabonabetakaritásl csata terveit. Tegnap megkezdték a milliós szabolcsi burgonyapanama bűnperének tárgyalását Kedden délelőtt negyed tízkor a megyei bíróság legnagyobb tár­gyalótermében megkezdték — me­gyénkben — az évtized egyik leg­nagyobb gazdasági bűncselekmé­nyének tárgyalását. A Péter— Török-féle milliós szabolcsi bur­gonya panamának mintegy 34 vádlottja, több, mint félszáz ta­núja és néhány tucat szakértője van. Több, mint tizenöt védőügy­véd foglalt helyet a tárgyalás első napján, amikor a debreceni me­gyei bíróság dr. Laczkó-tanácsa megnyitotta a rendkívül figyel­met érdemlő bűnper tárgyalását. A bíróság asztalán körülbelül nyolc-tíz kilót tesz ki az a hatal­mas aktacsomó, amely magában foglalja a társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten és bűnszövet­kezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények történetét. Bár — mint már erről beszámoltunk — a bűncselekmény elsőszámú terheltje, Péter Károly, a MÉK volt burgonyaosztályvezetője a vizsgálatok közben öngyilkos lett — azonban ez nem csökkenti a bűnper közérdeklődésre számot tartó érdekességét. A burgonya­panama szereplői több, mint egy­millió 200 ezer forinttal károsítot­ták meg a népgazdaságot, a vételi jegyek százait állították ki a nem- létező burgonyamennyiségekről és az ellenértéken megosztoztak. A nagy bűnper tárgyalása előre­láthatólag három hétig tart, s ek­kor kerül sor az ítélethozatalra« Addig a tárgyalás egyes mozzana­tairól és fordulatairól beszámo­lunk olvasóinknak. Á látogatók között NAGYECSEDEN át”, szortíroztak és dolgoztak fel a szálkái üzemben, addig nap­jainkban átlagosan 80 ezren felül van a napi teljesítményük és megközelíti a kilencvenezret is. Qz export-vajjal sincs hiba Már korábban többször adtunk jelentést a „mátészalkai tej útról’ — s volt alkalma olvasónknak megtudni, hogy Szálkán exportra is termelnek vajat. Ismerik már a szálkái termést a nyugati tenger­i c— TELT HÁZ VOLT A VÁROSI kulturális döntőn Vasárnap délután 6 órai kez­dettel rendezték meg a Nyíregy­háza város legjobb kultúrcsoport- jaínak döntőjét a szabadtéri szín­padon. Ezúttal került sor a városi tanács vb. díjainak kiosztására is. Különösen a 12-es, a 2-es, 3-as, 4-es 5-ös és hatos általános is­kola együttesei szerepeltek nagy sikerrel az iskolák között. Nagy tapssal jutalmazta a közönség a József Attila Művelődési Ház és az SZMT tánccsoportját, de nem maradt el mögöttük a háziipari szövetkezet és a Tüzép tánccso­portja sem. Körülbelüli számítás szerint a szereplők és a nézők — no meg a kívülállók — együttesen háromezren voltak. Este kilencig tartott a bemutató. Ha vendégeket várnak valahová, a hétköznapinál egy kicsit na­gyobb rendet csinálnák. így van ez, ha a háziasszony vár látoga­tót, és akkor is, ha egy egész szövetkezet több ezer főnyi ven­dégseregnek ad helyet. Van olyan gazdasszony, akinek a pókhálózásra is gondolni kell, van olyan is, ahol csak a por- rongy egy-egy törlésével már vendégváró tisztaság van. Ter­melőszövetkezet is van, ahol többet, s van, ahol kevesebbet kell tenni, hogy a vendégek megtisztelve érezzék magukat és ne a rossz, hanem a jó hírüket vigyék szét a rend dolgában is. Készültek a nagyecsediek is. Néhány napot szorgoskodtak, hogy méltóképpen fogadják a vendégeket. Egy olyan gazda­ságban kétszeresen megnéznek mindent, amelyik az országos versenyben második helyre küz­dötte fel magát. Az épületeket pár nap alatt fehérre lehet me­szelni, az udvart sárga homokkal le lehet szórni, a szekereket sem sokáig tart úgy glédába állítani, mintha zsinóron sorakoznának, de nem ez ám a lényeg. Ha erre is gondolnak, jobban érzi magát a látogató, de sok minden van, amit csak évek alatt lehet meg­valósítani. Olyan kétemeletes magtárt építeni, mint amilyen a nagyecsedi Vörös Csillagé, 30 darab kigömbölyödött sőrét, 130 darab hízott sertést, vagy 44 da­rab kocát, istállókat és egyebe­ket nem lehet egyik napról a másikra elővarázsolni. Az a 18 új lakás, amit a szövetkezeti tagok saját erőből építettek, vagy a 25 új szobabútor, a rá­diók, biciklik és a szövetkezet autója, nem hiszem, hogy a ven­dégek kedvéért lenne és ezt a látogatók is tudták. Ag első vendégek már nyolc óra után ott nézelődtek a szö­vetkezet portáján. A számos- menti községek lótenyésztő egyé­ni parasztjai, mint a szamossze- giek, a kérlek, matolcsiak elő­ször a lóistállót keresték. Az ecsedi lónak is híre van megye- szerte, kiváncsiak voltak, vajon a szövetkezetben milyen az állo­mány. Az egyéni parasztok meg voltak elégedve a szövetkezeti vendégek azonban Dögéi elv­társsal, a földművelésügyi mi­niszterrel értettek egyet, hogy 20 darab ló sok egy 640 holdas gazdaságba. Többet kell dolgoz­tatni a gépállomással, mert a fényesszőrű ló egy kicsit drága dolog, még akkor is. ha a szem­nek szép. Ezt a jó tanácsot szí­vesen fogadták az ecsediek. In- káb legyen kisebb hire a lovuk­nak és dagadtabb a bukszájuk a tehéntejből szerzett forintoktól. Előkerültek a noteszok is. A vállajiakat, mint híres sertés- tenyésztőket a hizlalás érdekelte, mert a „per“ még nem dőlt el a két község egyéni parasztjai között, hogy az ecsediek tud­nak-e jobban hizlalni, vagy a vállajiak. Egy azonban biztos, hogy a Vörös Csillaggal már nem tudják felvenni a versenyt. Ezért is kérdezgették hát: mi­kor, hogyan, mennyi abrakot kapnak a hízók, és a kocák mi­től olyan szépek? A termelőszövetkezetek elnö­keit az irodában elhelyezett ki­mutatások is érdekelték. Nem egy közülök feljegyzést is készí­tett magának. Az egyik táblázat­ról az olvasható, hogy milyen volt a szövetkezetben a munka­egység részesedés a megalaku­lás óta. 1950-ben 32 forintot ért egy munkaegység és azóta en­nél kevesebb csak egy esztendő­ben volt, amikor 53-ban Nagy Imre a szövetkezetellenes prog­ramjával megzavarta gazdálko­dásukat. Az utóbbi három év­ben 40 forinton már mindig fe- i lül volt a részesedés értéke. Ta­valy 49 forintot osztottak. Az agronómusnak volt a leg­több válaszolnivalója. Mindig 8—! 10 ember állta körül. Hogyan ér­tek el éveken keresztül 200 má­zsán felüli cukorrépatermést, búzából 12 mázsát, kukoricából tizenhatot, árpából meg 19 és felet? Mindig azzal kezdte,hogy az állattenyésztéssel. Sok állat — sok trágya, ez pedig már egyik alap a belterjes gazdálko­dáshoz. Mások a párttitkártól érdek­lődtek, hogy mit tettek a 34 vj tag megnyeréséért. A válasz egyszerű volt: „Jól gazdálkod­tunk, aztán ezt nem restelltük, el is mondani a szomszédaink-I ■nafc'V Nyíregyházától a fehérgyar­mati járásig sok egyéni paraszt és szövetkezeti tag ismerte meg ezen a szombati napon a nagy­ecsedi Vörös Csillag gazdaságát, majd a sikeres szemle után as egyik legilletékesebb vezető elv­társtól, Dögéi Imre földművelés- ügyi minisztertől tudták meg, hogy a szövetkezeti kérdésben mi a kormány állásfoglalása: jobban élni, a fejlődéssel lépést tartani, csak szövetkezeti gazda-' ságban lehetséges. Cs. B. Társadalmi munkával épül a Nyírbogdányi Olajüzem napközije. p (Hammel József felvétele) u, Felkészülés a kenrércsatára

Next

/
Oldalképek
Tartalom