Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-11 / 136. szám
Vllég proletártól egy«süljetek XV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JtNIUS 11, SZERDA A szálkái tejüzem most is első akar lenni Külsőre is szemet gyönyörködtető a mátészalkai tejüzem modern épülete az állomás szomszédságában. A járó-kelő nem tud elmenni az ízléses kerítés előtt, hogy néhány pillanatra ne időzne el az emberi munka nagyszerű vívmányán. Büszkék is rá a szal- kaiak, csakúgy, mint az épülő gyárnegyed valamennyi épületére. Hanem nemcsak kívül, de bent is hasonlóan nagyszerű a szálkái tejüzem. A berendezések mind a teremtő munka sikereit igazolják. Megy is a munka az új környezetben, akár a karikacsapás — vélekedett az üzem művezetője. A múlt év második felének értékelése alapján a szalkaiak a megye tejüzemeinek szokásos versenyében pálmát ragadtak magukhoz, s most ötvennyolc júniusában, az értékelés „előestéjén” hatványozott szorgalommal munkálkodnak, hogy a „célszalagot” ők szakíthassák ismét át elsőnek. Közel 90 ezer liter tej naponta... A múlt év jó takarmánybiztosítása és az idei adottságok nagyban hozzájárultak, hogy ebben a holtszezonnak tűnő időszakban is emelkedjék a naponta beérkezett tejmennyiség. Mindenesetre elősegítette ezt a jobb munkaszervezés is, amelynek eredményeként lényegesen megjavult a napi készletek beszállítása. Míg korábban „csak” 50 ezer liter tejet „szűrtek parttól az Ural lábáig, s a világ más helyein is. Most az a szalkaiak terve, hogy javítsák a minőséget. Erre az adottságok megvannak, sőt éppen a napokban javult meg a termelés feltétele. A víz ugyanis az üzem legszükségesebb „segédanyaga”. Eddig két artézi kút biztosította a szükséges vízmennyiséget — nem a leg- kielégítőbben. A múlt héten adták át a harmadikat, ami több tízezer forint beruházást igényelt. De megéri — mondogatják az üzem szakemberei, mert lényegesen jobb készterméket tudnak előállítani. „Akarjuk, és sikerülni fog“ Mármint az, hogy Mátészalka az idei félévet értékelve megyei elsőséget szerezzen. Ez pedig nem kis szó. Nyíregyháza és Kisvárda most is nagy ellenfélnek bizonyul, de a kilátások kedvezőek. Mátészalka ugyanis ebben az évben minden havi tervet túlteljesített — így nem lehet hiba a végső értékelésnél sem. Különben pedig az sem mellékes, hogy négyezer forint „üti a markukat”. Abból pedig sok-sok jól dolgozó tejüzemi munkás részesülhet jutalomban. Fogadkoznak, hogy elhatározásuk — mint máskor — most is valóság lesz. Akarják és sikerülni fog., s ías) 300 KlSZ-vezetö lanul a nyáron Sóstón A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága július közepén 10 napos bentlakásos tanfolyamot rendez az ifjúsági vezetők és aktivisták részére. A tanfolyamot, amelyen politikai, szervezeti és módszertani kérdésekkel ismerkednek a hallgatók, a Sóstón, festői környezetben tartják. A tanfolyam résztvevői tíz napig sátortáborban laknak majd. öt csoportban összesen mintegy háromszáz KISZ-vezető tanul. Egy csoportban a leánytanácsok vezetői táboroznak tíz napig. Bogdányi képeslap Közeleg a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkájának, az aratásnak a kezdete. Bármennyire is vegyes érzelmeket kelt a rendkívüli időjárás, ezt a munkát körültekintő alapossággal kell elkészíteni. A gazdaságok a gépek, szerszámok javításával, előkészítésével legtöbb helyen már felkészülve várják a nagy munka megindulását. Mint minden esztendőnek, úgy az ideinek is megvan a sajátossága, amely megköveteli, hogy mindig a megfelelő módon nyúljunk egyes feladatok megoldásához. A mezőgazdasági nagyüzemek az idén is megszervezik a gabonafélék betakarítási munka, tatait, s ebben a munkában egyre nagyobb feladat hárul a gépekre. A MEDOSZ megyei bizottsága és a megyei mezőgazdasági igazgató, ságok június 20-ra bívják össze, megyei értekezletre a gépállomások, állami és kisérleti gazdaságok legjobb kombájnvezetőit, arató- és cséplőgép-kezelőit, hogy megvitassák a gabonabetakaritásl csata terveit. Tegnap megkezdték a milliós szabolcsi burgonyapanama bűnperének tárgyalását Kedden délelőtt negyed tízkor a megyei bíróság legnagyobb tárgyalótermében megkezdték — megyénkben — az évtized egyik legnagyobb gazdasági bűncselekményének tárgyalását. A Péter— Török-féle milliós szabolcsi burgonya panamának mintegy 34 vádlottja, több, mint félszáz tanúja és néhány tucat szakértője van. Több, mint tizenöt védőügyvéd foglalt helyet a tárgyalás első napján, amikor a debreceni megyei bíróság dr. Laczkó-tanácsa megnyitotta a rendkívül figyelmet érdemlő bűnper tárgyalását. A bíróság asztalán körülbelül nyolc-tíz kilót tesz ki az a hatalmas aktacsomó, amely magában foglalja a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények történetét. Bár — mint már erről beszámoltunk — a bűncselekmény elsőszámú terheltje, Péter Károly, a MÉK volt burgonyaosztályvezetője a vizsgálatok közben öngyilkos lett — azonban ez nem csökkenti a bűnper közérdeklődésre számot tartó érdekességét. A burgonyapanama szereplői több, mint egymillió 200 ezer forinttal károsították meg a népgazdaságot, a vételi jegyek százait állították ki a nem- létező burgonyamennyiségekről és az ellenértéken megosztoztak. A nagy bűnper tárgyalása előreláthatólag három hétig tart, s ekkor kerül sor az ítélethozatalra« Addig a tárgyalás egyes mozzanatairól és fordulatairól beszámolunk olvasóinknak. Á látogatók között NAGYECSEDEN át”, szortíroztak és dolgoztak fel a szálkái üzemben, addig napjainkban átlagosan 80 ezren felül van a napi teljesítményük és megközelíti a kilencvenezret is. Qz export-vajjal sincs hiba Már korábban többször adtunk jelentést a „mátészalkai tej útról’ — s volt alkalma olvasónknak megtudni, hogy Szálkán exportra is termelnek vajat. Ismerik már a szálkái termést a nyugati tengeri c— TELT HÁZ VOLT A VÁROSI kulturális döntőn Vasárnap délután 6 órai kezdettel rendezték meg a Nyíregyháza város legjobb kultúrcsoport- jaínak döntőjét a szabadtéri színpadon. Ezúttal került sor a városi tanács vb. díjainak kiosztására is. Különösen a 12-es, a 2-es, 3-as, 4-es 5-ös és hatos általános iskola együttesei szerepeltek nagy sikerrel az iskolák között. Nagy tapssal jutalmazta a közönség a József Attila Művelődési Ház és az SZMT tánccsoportját, de nem maradt el mögöttük a háziipari szövetkezet és a Tüzép tánccsoportja sem. Körülbelüli számítás szerint a szereplők és a nézők — no meg a kívülállók — együttesen háromezren voltak. Este kilencig tartott a bemutató. Ha vendégeket várnak valahová, a hétköznapinál egy kicsit nagyobb rendet csinálnák. így van ez, ha a háziasszony vár látogatót, és akkor is, ha egy egész szövetkezet több ezer főnyi vendégseregnek ad helyet. Van olyan gazdasszony, akinek a pókhálózásra is gondolni kell, van olyan is, ahol csak a por- rongy egy-egy törlésével már vendégváró tisztaság van. Termelőszövetkezet is van, ahol többet, s van, ahol kevesebbet kell tenni, hogy a vendégek megtisztelve érezzék magukat és ne a rossz, hanem a jó hírüket vigyék szét a rend dolgában is. Készültek a nagyecsediek is. Néhány napot szorgoskodtak, hogy méltóképpen fogadják a vendégeket. Egy olyan gazdaságban kétszeresen megnéznek mindent, amelyik az országos versenyben második helyre küzdötte fel magát. Az épületeket pár nap alatt fehérre lehet meszelni, az udvart sárga homokkal le lehet szórni, a szekereket sem sokáig tart úgy glédába állítani, mintha zsinóron sorakoznának, de nem ez ám a lényeg. Ha erre is gondolnak, jobban érzi magát a látogató, de sok minden van, amit csak évek alatt lehet megvalósítani. Olyan kétemeletes magtárt építeni, mint amilyen a nagyecsedi Vörös Csillagé, 30 darab kigömbölyödött sőrét, 130 darab hízott sertést, vagy 44 darab kocát, istállókat és egyebeket nem lehet egyik napról a másikra elővarázsolni. Az a 18 új lakás, amit a szövetkezeti tagok saját erőből építettek, vagy a 25 új szobabútor, a rádiók, biciklik és a szövetkezet autója, nem hiszem, hogy a vendégek kedvéért lenne és ezt a látogatók is tudták. Ag első vendégek már nyolc óra után ott nézelődtek a szövetkezet portáján. A számos- menti községek lótenyésztő egyéni parasztjai, mint a szamossze- giek, a kérlek, matolcsiak először a lóistállót keresték. Az ecsedi lónak is híre van megye- szerte, kiváncsiak voltak, vajon a szövetkezetben milyen az állomány. Az egyéni parasztok meg voltak elégedve a szövetkezeti vendégek azonban Dögéi elvtárssal, a földművelésügyi miniszterrel értettek egyet, hogy 20 darab ló sok egy 640 holdas gazdaságba. Többet kell dolgoztatni a gépállomással, mert a fényesszőrű ló egy kicsit drága dolog, még akkor is. ha a szemnek szép. Ezt a jó tanácsot szívesen fogadták az ecsediek. In- káb legyen kisebb hire a lovuknak és dagadtabb a bukszájuk a tehéntejből szerzett forintoktól. Előkerültek a noteszok is. A vállajiakat, mint híres sertés- tenyésztőket a hizlalás érdekelte, mert a „per“ még nem dőlt el a két község egyéni parasztjai között, hogy az ecsediek tudnak-e jobban hizlalni, vagy a vállajiak. Egy azonban biztos, hogy a Vörös Csillaggal már nem tudják felvenni a versenyt. Ezért is kérdezgették hát: mikor, hogyan, mennyi abrakot kapnak a hízók, és a kocák mitől olyan szépek? A termelőszövetkezetek elnökeit az irodában elhelyezett kimutatások is érdekelték. Nem egy közülök feljegyzést is készített magának. Az egyik táblázatról az olvasható, hogy milyen volt a szövetkezetben a munkaegység részesedés a megalakulás óta. 1950-ben 32 forintot ért egy munkaegység és azóta ennél kevesebb csak egy esztendőben volt, amikor 53-ban Nagy Imre a szövetkezetellenes programjával megzavarta gazdálkodásukat. Az utóbbi három évben 40 forinton már mindig fe- i lül volt a részesedés értéke. Tavaly 49 forintot osztottak. Az agronómusnak volt a legtöbb válaszolnivalója. Mindig 8—! 10 ember állta körül. Hogyan értek el éveken keresztül 200 mázsán felüli cukorrépatermést, búzából 12 mázsát, kukoricából tizenhatot, árpából meg 19 és felet? Mindig azzal kezdte,hogy az állattenyésztéssel. Sok állat — sok trágya, ez pedig már egyik alap a belterjes gazdálkodáshoz. Mások a párttitkártól érdeklődtek, hogy mit tettek a 34 vj tag megnyeréséért. A válasz egyszerű volt: „Jól gazdálkodtunk, aztán ezt nem restelltük, el is mondani a szomszédaink-I ■nafc'V Nyíregyházától a fehérgyarmati járásig sok egyéni paraszt és szövetkezeti tag ismerte meg ezen a szombati napon a nagyecsedi Vörös Csillag gazdaságát, majd a sikeres szemle után as egyik legilletékesebb vezető elvtárstól, Dögéi Imre földművelés- ügyi minisztertől tudták meg, hogy a szövetkezeti kérdésben mi a kormány állásfoglalása: jobban élni, a fejlődéssel lépést tartani, csak szövetkezeti gazda-' ságban lehetséges. Cs. B. Társadalmi munkával épül a Nyírbogdányi Olajüzem napközije. p (Hammel József felvétele) u, Felkészülés a kenrércsatára
