Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! dögéi Imre földművelésügyi MINISZTER NAGYECSE- DEN — ÍGY ÉLTETEK EGYKOR — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG — NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKRŐL — SPORT — MACKÓVILÁG XV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ára 60 fillér 1ZÍ&. JLNiLS S, VA8ARNAP uuuuLXJuauaaDaDaaaaaauDauaaciaaDaaaaaacxíaaDaac liősxöntjiik « burásHúh hőseit Irta • Babolcsi Pál, a MEDOSZ megyei elnöke M a kéttűs ünnepet ülnek a gépállomások és állami gazdaságok traktorosai, gépészet. A mai Traktoros Napon ünnepeljük a mezőgazdaság nagyüzemi gépesítésének 10 éves évfordulóját is. Egy" évtizeddel ezelőtt alakultak az első gépállomások, ekkor kezdtük meg az állami gazdaságok gépekkel való ellátását. Szabolcs-Szatmár megyében 1948-ban a gépállomások és az állami gazdaságok alig száz géppel kezdték működésüket, amiknek egy része a volt földbirtokosoktól maradt ránk. Ahány gép. annyi fajtájú volt. Az államosított gyárakból azonban egyre jöttek az új gépek és a gépekkel együtt a munkás igazgatók Is megérkeztek a falvakba. Jól esik visszatekinteni az akkori szegénységünkre, hogy könnyebben felmérhessük a meglett utat. Ma csupán a gépállomásokon ezernél több erőgép dolgozik. az állami és kísérleti gazdaságok gépparkja pedig közel négyszáz traktor. Azóta a megye szántóterületének egy ötödén nagyüzemi gazdaságok létesüllek. Ebből 80.000 holdon 10.000 család szövetkezeti gazdálkodást folytat 250 termelő- szövetkezetben. A gépállomások és az állami gazdaságok a munkásosztálynak bázisai olyan tekintetben is. hogy az agrárproletárokból ezrével nőttek ki a fejlettebb technikát elsajátító mezőgazdasági munkások, akik a falu szocialista átszervezésének is az élharcosai. Mintegy 2500 olyan géphez értő szakember nőtt fel a tíz év alatt a volt cselédek soraiból, akik ma mesterei a szakmájuknak. Csupán ezeken az embereken keresztül is nagy érlelő szerepük van a falu új kultúrájának megteremtésében a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak. Tíz évvel ezelőtt csupán 5—6 munkafolyamatban tudtak segítséget nyújtani a gépek, ma több, mint 50 féle munkát végeznek géppel a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ez is hűen tükrözi, hogy mennyi nehéz fizikai munkától menti meg a falusi dolgozó embert a gép. Igen sok közük van ahhoz megyénk traktorosainak, hogy az elmúlt években a termelőszövetkezetek 15—20 százalékkal, az állami gazdaságok pedig ennél is többel maguk mögött hagyták terméseredményben az egyénileg dolgozó parasztokat. A gép, az új technika alkalmazása mellett az eredményekben nagy része van a szocialista munkaversenynek is, ami egyre több dolgozónak válik vérévé. A több és jobb munkát végző dolgozónak több a keresete is. e mellett különféle céljutalmak. prémiumok és nyereségrészesedés illeti. Csupán a gépállomásokon több, mint 400.000 forint nyereségrészesedést fizeUek ki megyénkben a múlt évi jó munka jutalmául a traktorosoknak. Több, mint 140 traktoros van, aki kormánykitüntefést, vagy kiváló dolgozó jelvényt kapott az elmúlt években. Erre a megbecsülésre hűséggel, a munkában való helytállással válaszoltak a traktoristák. Amikor az ellenforradalom szervezői, a volt földbirtokosok, kulákok megjelentek a gépállomáson gépeiket követelni, a dolgozók maguk utasították ef volt kizsákmányolóikat. Néhány befurakodott ellenséges és lumpen elemtől eltekintve derekasan helytálltak a traktorosok a legnehezebb időkben is. Nagy részük van abban, hogy a gépállomások és állami gazdaságok belső szervezettségükben és gazdálkodási eredményességükben mérföldes léptekkel haladtak előre a közelmúltban. Most. amikor a kettős ünnepet üliük. a sikerek ellenére sem lehetünk elbizakodottak. csak derűsen nézhetünk a reánk váró nagy feladatok elé. Népgazdaságunk egyik központi kérdése a szocialista mezőgazdaság megteremtése, aminek egyik előfeltétele, hogy a meglévő termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban az eddiginél is gyorsabban növekedjenek a termésá'lagok. több legyen a jövedelem. A belterjesség fokozásának alapja a több és jobb gépi munka. A növényápolással félben vagyunk, a takarmánvbetaka- rítás is most folvlk, ugyanakkor yyors ütemben kell készülnünk a? év egyik legjelentősebb munkáiéra, az aratás-csép- lésre. Olyan aszályos máius köszöntött ránk. amilyen évtizedek óta nem volt. A rendkívüli időjárás azt parancsolja. ho"v minden munkát a legiobb minőségben végezzünk el és a többszöri gépi növényápolással sagítsük a lemaradást pótolni. A késői vetés és a fejlődésben való visszamaradás miatt sok munka egy időre fog esni. ezért a legkisebb szervezetiens'g, vagy hanyag javítás igen nagr kiesést okozhat. Az utóbbi napokban megérkezett esők ugyan javítanak a kenvérgabonn terméshozamán, de jó termésre nem számíthatunk. Ez pedig azt parancsolja, hogy minden megtermett gabonaszemet takarítsunk be. Most sokkal inkább számit minden tizedszázalék perjés megnyerése, vagy elvesztése, mint más esztendőkben. Néhánv hét még van az aratásig. A kisebb mulasztásokat, ahol vannak még helyre lehet hozni a javításban. Ünnepeljünk ma abban a tudatban, hogv s’kereink nagyok, de a következő hónaook, évek sem lesznek könnyűek. Sok. szívből fakadó, áldozatos munkát vár a traktorosoktól u mezőgazdaság, az egész dolgozó nép. Megkezdte tanácskozását az V. magyar békekongresszus Szombaton délután az Országház kongresszusi termében megkezdődött az V. magyar uékekongresz- szus. A hatalmas termet megtöltötte az ország különböző részeinek több mint 500 küldötte és a mintegy száz, tanácskozási joggal résztvevő vendág. A karzatokon foglaltak helyet a kongresszus többi vendégei. Megjelent és az elnökségben helyet foglalt Dobi István, az E’nöki Tanács elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-]>a - raszt-kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkás Párt Politikai Bizottságának több tagja, a tömegszervezetek vezetői, politikai, gazdasági és kulturális életünk számos vezető személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Fernand Vigne, a Nemzetközi Béke Intézet igazgatója, a Béke Világtanács Irodájának titkára, Szajfudin Kicslu, a — A legutóbbi — a IV. békekongresszust 1955. februárjában több mint 3 esztendővel ezelőtt tartottuk. Ez a 3 esztendő rendkívül mozgalmas, ’ reményekkel, veszélyekkel teli és sokszor drámai feszültségekkel terhelt idő volt mind a mi népünk, mind az emberiség életében. S mindez tükröződött a magyar békemozgalomban is — kezdte beszédét — 1956. októberének egyik legfontosabb tanulsága a magyar békemozgalom, á béke minden igaz híve számára, hogy a népi demokratikus rendszer ellen indított mindenfajta támadás, formálódó szocialista társadalmunk politikai, erkölcsi egységének a bomlasztása: merénylet a béke ügye ellen. S ezt a tanulságot — gondolkozzék közülünk egyes kérdésekről ki-ki a maga hite szerint — egyformán meg kell szívlelnünk mindannyiunknak, ha valóban a béke ügyét akarjuk szolgálni. A ml mozgalmunk nemcsak a kommunisták mozgalma — bár nálunk is az a helyzet, mint a világon mindenütt, hogy a kommunisták a hé ke gondolatának a legöníudatosabb, legáldozatke- szebb harcosai. A mi mozgalmunk nem azt keresi, nem azt hangsúlyozza, — Néhány évvel ezelőtt a mi mozgalmunknak is volt egy olyan sematikus vonása, hogy a béke- harc kérdése leszűkült, szinte a termelési propaganda keretei közé. Ez nem volt jó, nem volt helyes. Mostanában viszont inkább az ellenkező véglet tapasztalható. Alig merünk, vagy csak keveset és bátortalanul merünk beszélni arról, hogy nálunk, a mi körülményeink között a jól végzett munka, a becsületes helytállás ott, ahoi dolgozunk (a gyárban, a Béke-VJlágtauács Lenin-békedíjas alelnöke, az Indiai Bckctanács cl- nöke, Iván Gluscscnko szovjet akadémikus, a Béke Viiágtanács tagja, Shahidi Burhan kínai akadémikus, a Béke Világtanács Irodájának tagja, Eugen Frunza államidíjas költő, a Román Béke- tanács tagja, és Krista Bendová csehszlovák írónő. Megjelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, valamint a kormánynál! több tagja. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a külföldi békemozgalmak hazánkban tartózkodó küldöttei. Ortutay Gyula megnyitó szavaiban méltatta a kongresszus jelentőségét, majd Darvas József, az Országos Béketanács elnöke mondott beszámolót. Darvas József, majd az 1956 októberi ellenforradalommal kapcsolatban a többi között leszögezte: ez a támadás nemcsak a magyar népi demokratikus rendszer megsemmisítését akarta, hanem — e leggyengébbnek veit ponton — súlyos merényletet jelentett az. egész szocialista világrendszer ellen. S mély megelégedéssel állapíthatjuk meg: a terv nem sikerült, ami ma még elválaszt, hanem azi, ami már ma is ösz- szeküt. Egyet azonban — éppen az ellen- forradalom tanulságaként — ehhez hozzá kell tennünk. Mégpedig azt, hogy a népi Összefogásnak ezen a legszélesebb platformján sem férnek el a népi demokráciaellenes nézetek. Mert ezek — láthattuk — a béke ügyét is veszélyeztetik. Ezután hangsúlyozottan kiemelte beszámolójában, hogy népünk békeakaratának szüntelen ismétlése nem hord önmagában olyan mozgósító erőt, amely érthetővé és indokolttá tenné az egyszerű emberek milliói számára mozgalmunk létjogosultságát. — Többet, mást is lehet, és kell tennünk. Ez a több és más: mindenek előtt annak a segítése a magunk eszközeivel, a mi mozgalmunk adottságai szerint, hogy kormányunk minél hatékonyabban folytathassa békepolitikáját. földeken, az iskolákban, a tudomány műhelyeiben stb.), az állampolgári kötelességek becsületes teljesítése, népünk felvilágosítása és nevelése, az erősödő népi, nemzeti egység támogatása és munkálása: mind-mind olyan tennivaló, amelyek nélkül a béke ügyét nem lehet igazán szolgálni. A következőkben aláhúzta azt a tényt, hogy a magyarországi ellenforradalom nemcsak a magyar nép békés építőmunkáját zavarta meg, hanem zavart idézett elő a nemzetközi békemozgalom soraid ban is, főleg a kapitalista orszíw gok békemozgalmában. — Népünk egyes rétegeinek! gondolkodásában, crzésvilágába a* sok még a múlt nevelésnek kanj gyatéka; mindenekelőtt a nacíxf naiizmus és a sovinizmus a le^-J veszedelmesebb „örökség" -«j mondotta a továbbiak során, maj<J megállapította: — Legalább azt{ kell elérni minél előbb, hegy kialakuljon egy reális, a tényeket számbavenui tudó köz- gondolkodás, amely nem engedi azt, hogy itt százezrekre, esetleg milliókra hatni tudjanak a soviniszta nézetek, a hazug és reakciós tartalmú „nemzeti illúziók“, ez sürgős és elvégezhető, elvégzendő munka. Utalt azokra a szerencsétlen íizá ezrekre, azokra a megtévesztem magyarokra, akik hontalanul bo-J lyonganak a világ országutjainj akik igazi közösségre nem lelvej sokszpr fizikailag is, de lelkileg szinte kivétel nélkül nyomorúság* ban sínylődnek idegen országoké) ban. Felhívta a figyelmet arra, ho§jÁ a háború vagy a béke kérdés* nem mindig leegyszerűsített fóré mában jelentkezik, hiszen a nyuJ gáti imperialista, háborús körök! „a béke" jelszavával folytatják! esztelen fegyverkezésüket, a nukj leáris kísérleteket, az atom- Ó9| hidrogénfegyverek veszedelmes méretű felhalmozását, a németi militarizmus feltámasztását, a raj kétakilövő pályák építését. Aj francia burzsoázia gyarmatosig* körei is a béke jelszavával akarj ják vérbefojtani az algériai nép nemzeti szabadságharcát és Ah géria „pacifikálásának” jegy éj ben akarják kiterjeszteni a hábo-j rút Tuniszra vagy esetleg MarokJ kora is. Beszédében megrázó er ej jű példát mondott el: — Tavaly Colombóban én azt tapasztaltam, hogy az írók és púba licisták szerepét átvették a tudó-* sok, mégpedig az atomtudósok. A legmegrendítőbb, s egyben a leg-j mozgósítóbb hatása talán annaW a japán tudósnak volt, aki szinte- mást se tett, csak egyszerű számokat, tényeket közölt,. De a szá-* mok és tények arról szóltak, hogy] Hirosimában és Nagaszakibar* még most is, 12 évvel az‘ első amerikai atombombák ledobása után, hányán várják az elkerülhetetlenség kegyetlen tudatával*1 ereikben és húsukban a halálos mérgezettséggel az „atcmhaláU“,’ s hogy az élet bimbója-virágakent* a szülők öröme reménységekén« életre sarjadó magzatok közül hány jön a világra véres, alaktalan húscsomóként! Siko’tottak ezek a számok, adatok az életért, vádoltak a pusztításért, az ember-’ telenségért, és harcba hívtak az ész és az emberség győzelméért- A referátum értékelte a Népek Barátsága Hónapját, amelynek sikere meghaladja a várakozásokat. Beszámolt a béketnozgalcml nemzetközi konferenciáiról is.', I (Folytatás a 2. oldalon# Darvas József beszéde a szocializmus győzelmesen kiállta a próbát! A békéimre mai feladatai
