Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-07 / 133. szám
lffi». JŰNIUS 7. SZOMBAT KELETMAC.YARORSZÁG t» » Összeérnek az utak Jánkmajtisonj Sejtelmes pillantású, kacér leányhoz hasonló itt a két folyó Jánkmajtis környékén. A Tisza, fehér fodrával szüntelen integet, mintha szerelmesét hívogatná a parti dombok mögül. Lejjebb, a sötétebb nézésű Szamos enyeleg a rubint-csillogású homokkal, ölelgeti, simogatja, mosdatja azt kecses sodrással, De kegyetlen is tud lenni ez a két vadóc. Sok könny hullott már beléjük, hisz sokszor lesöpörték az asztalról a betévő falatot, Most szelídek, a júniusi napfény párafelhőt von föléjük. Csöndes morajlással hömpölyög a víz, amint a földek munkásai megvámolják a ringó hullámokat, megöntözik a tiszatáji konyhakerteket. Manapság a Tisza—Szamos közén, nem messze a Túrtól, megbékéltek az emberek a ío- folyókkal és a lankás dombok között kettőzött összefogással építik, csinosítják otthonukat. Hónapról, hónapra gazdagabbak, szebbek a községek. Jánkmajtis is. Minden utcán betonjárda Először hadat üzentek a legmakacsabb ellenségnek, a szatmári sárnak. Mert ha itt megerednek az ég csatornái, nagy- - nagy sártenger közepén ül a falú. Még a Pálos-rend hittérítői is itt hagyták saruikat hat és fél évszázaddal ezelőtt. Sőt, gróf Hadik-Barkóczy uram is sokat viaskodott a vendégmarasztaló szürkeséggel. A gróf a Rivéria rulettasztalainál keresett menedéket. És a sár sár maradt.. .. Persze ma már halálra ítélték a csizmaráncigáló latyakot. Még pedig nagyon belátó bölcsességgel. Belátó an, mert első ízben nem a főutcát, hanem a mellékutcákat öltöztették betonruhába, s bölcsen, mert itt volt erre a legnagyobb szükség, ötvennyolc tavaszán már hozzáláttak a főutca rendbehozásához is. Közel két és fél kilométeres betonjárdát építenek őszig. Ebből hétszáz méter el is készült, s naponta 50- 60 métert haladnak a betonozok — Tabu Lajos és Páskuly László. Persze a lakosság sem nézi tétlenül a mindennapi szorgoskodást. Mindenki segédkezik a maga háza előtt. Amint az idén tervezett kétkilomóíeres szakaszon Jánkmajtis minden utcáján járda visz a házakba, ezzel hat és fél kilométeres aszfaltjárdát mondhatnak magukénak a falu lakói. Új kuliúrháx 30 nap alatt Ilyenre még aligha akadt példa a megyében. Közös összefogással 30 nap alatt községi kul túrotthont építettek Jánk- majtison. S nem is akármilyet! ötszáz nézőt befogadó, süllyesztett nézőtérre], 25 téglacölöpön nyugvó, rivaldafénnyel világított, városra is beillő színpaddal. S ehhez 30 ezer forint állami támogatást kaptak a község dolgozói. Bár bajos az összefogás értékét forintokkal mérni, mégsem érdemtelen megemlíteni, hogy a kultúrotthont 260 ezer forintra becsülték a megyei szakemberek. S most itt is készülnek valamire. Rövidesen férfi-női öltözőt és- ezzel együtt kis könyvtárszobát ragasztanak az új művelődési házhoz. A tetőzetét már előre elkészítették, augusztusra felhúzzák a falakat. De, hogy tetszetősebb legyen a környezet, a napokban dróthálóval is körülkerítették és rendbehozták az udvart, az iskolások pedig kilencven darab díszfát, platánt, tölgyet és fürtös juhart ültettek el. 300 köbméter jöíd megmozdul Hasonló ez a község egy népes családhoz. Egy olyan házhoz, amelynek apraja-nagyja egy emberként szerszámot ragad, ha valamilyen közös dologról van szó. így volt ez a piactér rendbehozásakor is. A jánki piactér sok évig a község központjában gyűjtögette az esőcsatornák levét. Mindennek kinézett, csak a község szívének beillő parknak nem. Egyszóval csekély hetven centivel feküdt alacsonyabban a járdánál, s ezért töltötte be inkább a vízgyűjtő medence szerepét. A jánkmajtisiak két nap alatt végeztek vele, 530 szekér földdel betömtek a tátongó üresség torkát. Negyvennyolc órán át talpon volt a falu és egyetlen hosszú szekérkaraván kígyózott az utak makadámján. összesen RÖVIDESEN ÉLETBELÉr AZ Ű LENGTÉL NTUGDtJTÖRVÉNY Rövidesen életbe! éptetik Lengyelországban az új nyugdíjtörvényt. A törvény értelmében az idén már 1,300.000 szén éiy fog Lengi elországban nyugdíjat kapni. Elvben csak azok kaphatnak nyi pdíjat, akik már nem dolgoznak.. de vannak kivételek. A nagy pedagógus hiány miatt például a tanítóknál eltérnek ettől az elvtő'. Hosszabb ideje folyik az újí nyugdíjak megállapításának nehéz t és felelősségteljes munkája. Több - mint 1,200.000 kérvényt és ck-t mányt kell a nyugdíjosztályok | dolgozóinak áttanulmányozniok. x Áprilisig havi 22 000 kérvény ér-f kezett be nyugdíjügyekben, má i jusban es júniusban még többi less, * meg. Rövidesen salakkal hintik !j le a teret és körülkerítik lombhajtó fákkal. Persze, nemcsak] ide varázsolnak hűvöst tartód zöldet, hanem a .községben aj laposabb részeken hétszáz nyár-j fát ültetnek őszre. Központi iskola, bölcsőde Az 1958-as esztendőben 160 j ezer forintos községfejlesztési 3 hozzájárulással csinosítják haj-] lékukat. De segít a megye is, rövidesen portalanított bitu- [ men utat kapnak és ugyancsak] beruházásból pormentes, egy kilométeres bekötő út visz majd a kis- és nagyvasút találkozásához. A jövőre nézve: tíz-éves távlati, tervükben több tantermes központi iskola és bölcsőde szerepel. Amíg azonban mindez elkészül, meg akarnak birkózni egy-ket olyan dologgal is, amikhez jómaguknak nincs elég erejük. Ez pedig a község köz- világítása, és egy állandó mozi. Az egyik kérésüket a nagy- ecsedi áramszolgáltató kirendeltséghez intézik, ahonnan több hónapja megrendeltek 15 falikart. De eddig még válaszra sem méltatták őket, dacára annak, hogy több olyan utcája j van a községnek, ahpl egyetlen] villanykörte sem ég, éppen az] ilyen mellőzések, vagy mulasz-] tások miatt. Másik kérésüket a 3 MOKÉP vezetőihez juttatják el,] választ várva arra, miként le-] hetséges náluk egy állandó mo-j zit üzemeltetni. j Sok újat, követendőt lehetne J még felsorolni a jánkmajtisiak; szorgalmáról, kezdeményező ere- J jéről, de csak annyit mondha-; tunk: összeértek, az utak Jánk-; majtison. : (PáU): Ki gondolná, hogy egynémely állami vállalat kevésbé lelkiismeretes alkahi azottainak jóvoltából ilyen ..könnyű” manapság pénzhez jutni? Nem kell hozzá más, csak egy kevéske szándék, melyet megtévesztésként cifra ruhába öltöztetnek és eg}' icike-picike aláírással szentesítik. S ettől sűrűn hullik a forinteső a kitartott markokba. De miről is van szó? Miből származnak a közre igen kedvezőtlen károk és hogyan történhetik meg napjainkban is, hogy több milliós összegek folynak el a spekuláció kanyargó patakján, busás hasznot hajtva néhány „élelmes” embernek? A termelési szerződésekről és az ebből eredő visszaélésekről van szó. Éppen a szerződésben foglalt kötelezettségek megszegéséből érik tetemes veszteségek népgazdaságunkat, aképp, hogy „elfelejtik” a leszerződött hízót, terményt be is számtani. De ez csak egyik oldala a tallérnak. Nézzük meg a második oldalát is. Számtalan esetben egy-egy szerződő tíz-tizenöt darab sertésre, és többszáz bízott libára és kacsára köt szerződést. Előlegként darabonként négyszáz forintot kap kézhez, ezután — mint aki jól végezte dolgát, — a kisujját sem mozgatja a jogos kötelesség teljesítéséért. De hogyan is tehetné, hisz nincs egy fia sertése, és egy szem kukoricája! Hogyan szerződhetett mégis? És mi történik azzal a több ezer — megyei viszonylatban pedig több millió forinttal, —amely szerződési előlegként került a zsebekbe? Mondani sem kell, nem soká marad veszteg. A forint nyugtalan jószág, így történik meg, hogy némelyek, mint valami Soriak „ftatikuío" tikusa" lett a Tejipari Vállalatnak. Az .emberi, a munkámon- dók és sorsok patikusa... — Hallottam már — szólt szerényen —, ham sokan úgy vélekednek: az iibés „atyaisten•' akar lenni. Meg, hogy az übések ezt a- ellenszolgáltatás nélküli munkát jól kamatoztatják.,. Bár, mondom, ez nem. velem esett meg, mégis nagj/on furcsáim való. Nem vitás: vannak akik visszaélnek a megbízással de én úgy gondolom: a szakszervezet munkája többet jelent két elcsépelt betűnél, — Ügy igaz: az embert az emlékei is kötelezik. Nekem már az is nagy ellenszolgáltatás, hogy törődhetek a munkásokkal. Bizony, tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor a. Szobor Pál utcánál kukacoskodtam az adóhivatal dagadó aktái között, vajmi keveset törődtek az emberrel. Annyit azért talán mégis, hogy semmibe se vettek. Szegények voltunk és ez elég volt ahhoz, hogy.., Igen, Kőszegi Istvánt az emlékei tartották meg — egy életre szóló tanulsággal. Most ezért kutat valósággal & nehézségek után. Ott segít éppen, ahol arra a legnagyobb szükség van. Még csak bizottsági tag volt. amikor Kisvárdán panaszkodtak a dolgozók: „Nem számolják cl rendesen a túlórájukat”. Kőszegi motorra ült, kihajtott a helyszínre és sikerült megtalálni a közös nevezőt. — Ha a dolgozók igazához nem fér kétség, akkor Kőszeginek kinyílik a szája ... —mondja nevetve. De az is igaz — folytatta —, hogy csakis a törvényes jogokat védjük meg. A korábbi nyíregyházi tejzzinlopás ügyében a megbüntettek az übé- nél próbáltak menedéket találni. Mi egyetértettünk a vállalat vezetőségének döntésével és nem járultunk hozzá a felmentésükhöz. Orvosságot az übé nem ad álbetegségekrc .., Sőt — hogy a sok vcsződés ne menjen kárba —, külön taggyűlésen „kihozták” a fegyelem ellen vétőket — tanulságul. Hanem az übé igazán „szép” oldaláról előszeretettel beszélt Kőszegi elvtárs. Az üdültetés most a legégetőbb. És ami igen örvendetes: az elnök maga is „erősen forszírozza”: miért nem, akarnak a fizikai dolgozók is pihenni? Megtalálta a „gyógy„gyorssegélyt” nyolc-tíz hónapié saját céljukra használják fel, nem ritkán eg}éni üzletekre, spekulációs célok lebonyolítására. Mit jelent ez a gyakorlatban? Valójában a termelők ingyen kölcsönben részesülnek,, az állami pénzgazdálkodásból pedig „kámforrá válik'’ több millió forint. Kik a ludasok azért, hogy több millió forint állami pénz ajándékként jut azokhoz, akik egyáltalán nem azzal a céllal szerződtek, hogy kötelességüket teljesítsék is, hanem megkaparintsanak néhányezer forintot? Mint az elején említettük, az állami vállalatok szerződéskötő- sekkel foglalkozó alkalmazottai a felelősek, akik a szerződések megkötésekor elmulasztották megvizsgálni azt a körülményt, hogy megvannak-e a feltételei a kötelezettségek teljesítésének, figyelembevéve az átadandó előleget is. Bár igaz, kötbérre kötelezhető, aki kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi. De az illetékesek itt is újabb hibákat vétenek. Nem teszik meg a jogi lépeseket határidőre, így a bíróság nem kötelezheti kötbérre a szerződés megszegőit. Most már csak az a kérdés, meddig ússzák meg íelélősségre- vonás nélkül az Állatíorgalmí Vállalat és az újfehértói földművesszövetkezet és más vállalatok ügybuzgö alkalmazottai, akik nagylelkűen több milliót fecséreltek el az állam pénzéből, puszta gondatlanságból?! Annál is inkább időszerű ez a kérdés, jpert c buzgóság — enyhén szólva — a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése bűntettének mega'íapitására is alkalmas. (F, G.) szert’’. A fizikaiak ugyanis „sokallták” a balatoni két hetet — forintban — és szívesen vállaltak a svabadság ideje alatt is valami „mellékest ’. Segítettek a bajon. Közalebbre, olcsóbban mehetnek nyaralni a vállalat dolgozói. Most például Bcda András kocsis és ' Papp Géza raktárkezelő tölti szabadságát Hévizén és Szoboszlón. Aztán azzal is „eldicsekszik.”, hegy míg a múlt évben csak „38 százalékos volt a szervezettség'’, addig . az idén a dolgozók 70 százaléka szakszervezeti tag lelt. — Ezernyi apróság teszi ki a munkámat. Különösen a rendkívüli segélyek, -szülési, házassági juttatások eldöntése tölti cl örömmel az embert. Ilyenkor a bizottság tagjaival együtt egy kis láthatatlan mérlegre tesszük a kérést, s a boldogító érzés akkor tölt el bennünket, ha a két serpenyő nyugodtan billegheti magát... És a munkát, a gondokat Xő= szegi István valóban ellenszolgáltatás nélkül, a megbízót érdekében vállalta. Egu kép ez csupán, az übé-clnók gyorsfény• képe, De mennyi tett, hány kedves emlék, elégedett pillanat tárulna még elénk, ha ezt a képet elemeire bontanunk. Sokkal több, mint amennyit f két betű elárul, (ANGYAL 3-j; s Jobb milliós spekuláció as állam pénzével mintegy háromszáz köbméter vendéghomokot kocsikáztattak Végre lóg az első lába..-. — szólt a középmagas ember és az irodaépület udvarát átfutotta tekintetével. Aztán szeme az esőt ágyazó komor felhőkön pihent meg. Ahogy csendesen kezdtünk „belemclegcdni” a társalgásba, megeredtek az ég csatornái, csakúgy, mint a szemben álló ember szavai. Kis noteszom fölé hajoltam, hogy az arc és a külső mellőzésével a. kibuggyanó gondolatok forrását láthassam meg- Égy vb. elnök lelkivilágát... Milyen furcsa is! Egy örökké mozgó, pihenni nem akaró embert rejt, magában a két betű. amely ; csaknem közhelyként hat, s ta- l ián már elszürkült, ig azi jc- 1 lentésc. Mert, nézzük csak a két > betű, között az embert: Kőszegi í Istvánt. Kilenc éve megbecsült. > dolgozója a megyei Tejipari Vái- 1 lelátnák. Beruházási ügyeket iv> tés — nem kis hozzáértéssel. Ki> lene év nem- nagy idő ahhoz, > hogy valaki hétszáz cm,bar bizál- | mát nyerje cl. Mindenekelőtt a > becsületes munkával szerzett te- í kintély szükséges hozzá. I És Kőszegi István „übé” elnök > „össze tudott-e kaparni’ magá- ] v.ak ez alatt a. kurta évtized. t alatt elegendő tekintélyt, bízol- £ mat? Egy dolog ezt mindennél t jobban bizonyítja: hatévi szak- | szervezeti .,tevékenysége” után í; az idén., januárban mcgválasz- tt tették üb. elnöknek... Hogy * úgymond: az idén már igazi „pa-
