Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

1938. .ITjNJUS 28. SZOMBAT KE1.ETM AGY A BORSZAG 3 K u p e c e k a rács möaöff A kupéé furfangos, üzleti érzék­kel, rábeszélő tehetséggel megál­dott ember. Amolyan ravaszdi, akinek az alku, a szóforgatás, az alakoskodás a kenyere. Tapasztalt emberismerő, sőt bizonyos fokig lélekbúvár is, aki jó érzékkel egy­ből megsejti, kit hogyan, mivel és mikor lehet becsapni. Emellett nem túlságosan válogatós. .Üzleti cikkei közé tartozik jószág, bútor, rádió, hanglemez, kerékpár, borot­vapenge, szentkép, sőt lakóház is. A kupec kapzsi senkit nem kí­mélő, a hálójába került embertár­sát lelkiismeretfurdalás nélkül kész pőrére vetkeztetni.;, Ingyen dí nőni dánom ... Egy laskodi lakos, Bárdi József lovakkal nyerészkedett, sokszor bosszú éjszakába nyúlt az alku, de végre csattant a tenyér. Elkelt a pej. Bárdi hazavitte a paripá­kat, otthon hamarjában hozzálá­tott egy kis „házikozmeukáva!" a jószágok szépítéséhez. Néhány nap, és már ott volt, ahol egy gazda épp szép paripára áhí.o- zott. Eladta a lovakat. A jós'án- dékú vevő elégedetten dörzsölte kezét a vásár után. Pedig, pedig... Bizony, Bárdi becsapta. Be bizony, Hajnal Guszlávnét — demecseri lakost —, a laskodi Vorcsilov Ter­melőszövetkezetet, és még a nyír­egyházi Növényolajipari Válla­latra is rásózott egy-egy pej pan - pát. Tizenkét ló fordult meg a kezén, aminek sápjából jutott in­gyen dínomdánomra, mígnem véé get vetettek a furcsa játéknak. Ugyanis társaival együtt Bárdi is a rács mögé került... Lassan leszorulnak a gyékényről írva a kupecek kézikönyvében, néhány napig tartotta, majd Do­rog községbe hajtotta a nyájat. Itt túladott rajta — darabonként 50— 100 forintos haszonnal —, még ha akkora is volt egy-egy, mint egy szerecsenydió. . Dehogy a járlatle- velekkel se legyen semmi „zűrje’’, futtába becsapta a községi tanács járlatlevél kezelőjét is. Végül is, most négyhónapra elzárták, nogy legyen ideje kicsit leszokni a becsületes emberek szomorílásá- ról. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett.;. ütött tanyát. De itt is csak rövid ideig. Tieenhatezerért megvette a Szabadság tér 3. szám alatti názat és potom huszonhatezerért „kise­gített” vele valakit. A végén úgy belejött, hogy nem is tudta abba­hagyni. Vásárolt a Közép utcában, a Vöröshadsereg utcában, a Dó­zsa György és a Vécsey utcánan, 'őt még Budapesten is. Két év alatt szerény 130 ezer forint haszon „nyomta” a vállát. Még ki tudja meddig űzi a jövedelmező mesterséget, ha közbe nem lép a rendőrség. Két házát bűnügyi zár alá vették, őt pedig egy vastag­falú rácsos szobába tették, ami­lyenre még álmában sem gondol­hatott ... Fogjuk fülön a kupcceket 'Az említett kupecek már nem halásznak a zavarosban, biztos helyre kerültek. A négy fal kö­zött aligha mérheti a méregdrága húst Czura -Pál és társa, a sertés­borda és a borjúcomb árdrágító Több, mint 10Ö éve élnek *., A 112 éves Marfa Makarovna Gringyina könnyebb munkát még mindig el tud látni, sőt a 115 éves Harityina Tyitovna Magyelec is. Ezeknek az dós embereknek többnyi­re még jó a látásuk, hallásuk es emlékező­tehetségük. Egyesek még Kitűnően emlé­keznek a jobbágy- időkre és a korabeli eseményekre is. A kulturált kereskedelem Zöldbe öltözik a nagy fal Lancsouból jelentik: A kí­nai nagy fal mentén a keleti Kansu tartománytól Lane- ho tartomány északi ré­széig 1.500 kilométeres sza­kaszon megkezdték az erdő sítést. Az erdő 132.000 hek­tár területet foglal el. A Nagy Fal erdeje Jel Jog- ja tartani a Gobi sivatagból aramló homokviharokat, amelyek eddig igen nagy te­rületen fenyegették a ter­mést pusztulással. Később a Nagy Fal mentén további szakaszokat is beültetnek fákkal. nívós eszközeivel dolgozik a nyíregyházi Állami Áruház. Íme a példa: mintaszerű, rendezett cipőpolcaikon pillanatok alatt kiválasztják a vevő számára a legmegfelelőbbet és már próbálják is a legújabb divatú szandált. A vásárló a legnagyobb kényelmet találja itt, az áruház cipooszíalyán. (Hammel felv.) Egy nyíregyházi ember Pekingről E gyszerű család fia Iványi Zoltán, a pekingi ma­gyar követség munka­társa. Négy évvel ezelőtt a bujtosi utcákból indult el a külügyi pályán. 1954-ben érett­ségizett a nyíregyházi Kossuth- gimnáziumban, majd fizikai munkás volt a miskolci vasút­építésnél. Később elvégezte a Külügyminisztérium titkárképző tanfolyamát, onnan pedig 1956 márciusában beszáilt az Iljusin típusu repülőgépbe és három napi utazás után elfoglalta he­lyét a pekingi magyar követsé­gen. Persze az út nem volt ilyen egyszerű. Most röviden beszél róla, mert az Ibolya utcai kis lakásban a csöpp Anna, azaz Jü-Fán (Dzsilvirágillat) már bi­zonyára türelmetlen, ugyanis a nyíregyházi fiú Pekingben vá­lasztott életpárt, egy ragyogó kínai lányt. Már van egy négy és fél hónapos kisgyerekük. — Most mindhárman itt vannak városunkban. Mit is kérdezzünk e röpke percben? Talán azt, hogyan szokta meg az új „otthonát” ott Pekingben — a „Mosoly orszá­gában”? — Először — mint ez termé­szetes — furcsa, és érthetetlen volt sokminden. Meg kellett ba­rátkoznom nemcsak a szokások­kal, és a jellegzetes kínai éte­lekkel, és a hatalmas távolság­gal, hanem, a Nap járásával is. Ugyanis, amikor Magyarorszá­gon déli 12 óra, Pekingben este hét. De hogy megszoktam min­dent?! Most, amint hazajöttem egy hónap szabadságra, — két év után, — délután már álmos vagyok — és csodálkozzanak — egy kicsit a magyar koszt is szokatlan már. Itt az emberek ugyanazok, pontosan olyan dol­gosak, mint amikor elutaztam hazámból... És Pekingben megtalált vala­kit, aki... — Igen, megtaláltam — mo­solyog — a feleségem nagyon megértő, kedves asszony, ö volt az első számú nyelvtanítórr. is, olyannyira, hogy már jómagam is boldogulok a társadalmi nyelvvel, még a politikaival kell megbirkózni. Persze még hátra­marad sok-sok nyelvjárás. De akkorra remélem egyszerűbb lesz a kínai nyelv. Ugyanis most az a törekvés, jjpgy a legjelleg­zetesebb és legkifejezőbb nyelv­járást, a pekingit teszik állan­dóvá ... — Na és a csöppség? — Mint mindenkinek, ne­künk is a gyerekek a szemünk fénye. Szegénykét kicsit megvi­selte az utazás. Bár nagyon jól viselkedett a TU—104-en, csöndben volt, aludt, pedig Pe­king és Moszkva között több óráig tartott az ütünk. Sajnos, most nem tudom bemutatni, otthon pihen az édesanyám szo­bájában, de elárulhatom, nagyon hasonlít hozzám, persze a sze­me a feleségemé ... És a honvágy ...? — Honvágy? Igen. Ez is van. Különcsen ha fogjuk a tokiói rádió, adását és magyar zené közvetítenek. De a kínai" rádi is sugároz olyan műsort, hog kedvünk lenne elsírni magun kát. No, de igazán nem panasz kodhatom — bár jó lenne gyak rabban hazanézni, — tudom - a távolság nagy. Kínában pedi nagyon barátságosak az embe rek, és mint már mendtan megszoktam és megszerettem a ottani környezetet. Gyakra találkozom ott dolgozó magya szakemberekkel, a külkereske delmi szervek képviselőivel, leg utóbb pedig a Góbi sivatagba kutató magyar tudósokkal. - Ilyenkor össze-összejövünk eg kis tercierére. Egyébként na gyón jólesik, ha magyar filme két vetítenek a mozik. Nagy sí kere volt Pekingben és a több nagy kínai városokban is Körhintának. Megnéztük a Se lejt bosszúját is. Egy fél pillanatra a kis kínai magyar asszonyhoz fordulunk tetszik ez a távoli ország, mi lyennek találja Nyíregyházát? — Szép... — mondja lehelet szerűen. A Dunáról verset is íi tam ... Nagyon kedves neker Magyarország és Nyíregyháza h Szerény, kedves, kis megkap város..: Nem is faggatjuk tovább vendégeket, még bizonyára ta lálkczunk. Hisz néhány héti) velünk maradnak, felkeresik magyarországi ismerősöket, re konokét. Kellemes pihenést, j szórakozást kívánunk.;. üzere, s nem ül lovon Pál József kótaji lókupee, aki másfél év alatt tizenkilenc lovát adott, vett, darabonként 500—600 forint ha­szonnal. De ne is soroljuk tovább. Persze vannak még kint is kupe­cek, akiket fülön kell csípni. A seftelőknek — akik munka nélkül szeretnek meggazdagodni — rács mögött a helyük. <P. G.) Ha pedig valaki bepillant ide a rács mögé, meggyőződhet arról, hogy lassacskán kihúzzák a gyé­kényt az ingyenélő kupecek alól. (A nyíregyházi városi és járási <ügyés2ség több olyan „ügyes“ em­bert juttatott rács mögé, akik né­hány héttel ezelőtt azt hitték, övék a világ. Egyikük, Szabados dános Űjfehértón „sáfárkodott” a más pénzével. Szabados a serté­sekre specializálta magát — gon­dolta, ez a legkockázatlanabb. Vá­sárolt hosszabb, rövidebb idő alatt ötvenhárom párhónapos ser­tést — és mint ez már meg vagyon Egy lakásüzér “rácsos lakásban“ Van a börtönben egy nagystílű llakásűzér is, Fábián Miklós. Fá­bián árdrágító üzérkedés miatt került ide. A múlt év januárjá­tól nem dolgozik, hanem üzlet­szerűen lakásokkal üzérkedik. Ez az agyafúrt kupec felismerte a lakáshelyzet nehézségeit, és „kor­szerűsítette” magát lakásvételekre lés eladásokra. De nézzük hogyan tűzte ezt a mesterséget? Először Iszerényen kezdett: huszonötezer tforintért megvette a Körte utca t. szám alatti házat. Egy kicsit pofozott rajta, és árubaeresztette »egyvenezerötszázért.'A ház el ! ás kelt. S mivel evés közben jön meg az étvágy, Fábián is tovább hfalatozott" és a Szabadság téren A%jelorussz SzSzK Tudományos Akadé­miája tudományos kutatóintézetet létesít, amelynek munkatár­sai a hosszú élet problémáit és az öre­gedés elleni harc kér­déseit fogják tanul­mányozni. Ezekkel a kérdésekkel eddig a köztársasági endokri­nológiai rendelőinté­zet foglalkozott. A rendelőintézeí or­vosai több mint 17 000 idős bjelorussziai la­kost vetteti megf-gyt- lés ala, akik közül llt-en már elmúltak 100 evesek. A százéves Olga Kirillovna Feszjuk egy évvel ezelőtt még a Breszt-területi Ber- jozs falu kolhozában dolgozott, a 104 éves Kuzma Grigorjev.es Micsko pedig ma is fizikai munkát végez

Next

/
Oldalképek
Tartalom