Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-28 / 151. szám
1938. .ITjNJUS 28. SZOMBAT KE1.ETM AGY A BORSZAG 3 K u p e c e k a rács möaöff A kupéé furfangos, üzleti érzékkel, rábeszélő tehetséggel megáldott ember. Amolyan ravaszdi, akinek az alku, a szóforgatás, az alakoskodás a kenyere. Tapasztalt emberismerő, sőt bizonyos fokig lélekbúvár is, aki jó érzékkel egyből megsejti, kit hogyan, mivel és mikor lehet becsapni. Emellett nem túlságosan válogatós. .Üzleti cikkei közé tartozik jószág, bútor, rádió, hanglemez, kerékpár, borotvapenge, szentkép, sőt lakóház is. A kupec kapzsi senkit nem kímélő, a hálójába került embertársát lelkiismeretfurdalás nélkül kész pőrére vetkeztetni.;, Ingyen dí nőni dánom ... Egy laskodi lakos, Bárdi József lovakkal nyerészkedett, sokszor bosszú éjszakába nyúlt az alku, de végre csattant a tenyér. Elkelt a pej. Bárdi hazavitte a paripákat, otthon hamarjában hozzálátott egy kis „házikozmeukáva!" a jószágok szépítéséhez. Néhány nap, és már ott volt, ahol egy gazda épp szép paripára áhí.o- zott. Eladta a lovakat. A jós'án- dékú vevő elégedetten dörzsölte kezét a vásár után. Pedig, pedig... Bizony, Bárdi becsapta. Be bizony, Hajnal Guszlávnét — demecseri lakost —, a laskodi Vorcsilov Termelőszövetkezetet, és még a nyíregyházi Növényolajipari Vállalatra is rásózott egy-egy pej pan - pát. Tizenkét ló fordult meg a kezén, aminek sápjából jutott ingyen dínomdánomra, mígnem véé get vetettek a furcsa játéknak. Ugyanis társaival együtt Bárdi is a rács mögé került... Lassan leszorulnak a gyékényről írva a kupecek kézikönyvében, néhány napig tartotta, majd Dorog községbe hajtotta a nyájat. Itt túladott rajta — darabonként 50— 100 forintos haszonnal —, még ha akkora is volt egy-egy, mint egy szerecsenydió. . Dehogy a járlatle- velekkel se legyen semmi „zűrje’’, futtába becsapta a községi tanács járlatlevél kezelőjét is. Végül is, most négyhónapra elzárták, nogy legyen ideje kicsit leszokni a becsületes emberek szomorílásá- ról. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.;. ütött tanyát. De itt is csak rövid ideig. Tieenhatezerért megvette a Szabadság tér 3. szám alatti názat és potom huszonhatezerért „kisegített” vele valakit. A végén úgy belejött, hogy nem is tudta abbahagyni. Vásárolt a Közép utcában, a Vöröshadsereg utcában, a Dózsa György és a Vécsey utcánan, 'őt még Budapesten is. Két év alatt szerény 130 ezer forint haszon „nyomta” a vállát. Még ki tudja meddig űzi a jövedelmező mesterséget, ha közbe nem lép a rendőrség. Két házát bűnügyi zár alá vették, őt pedig egy vastagfalú rácsos szobába tették, amilyenre még álmában sem gondolhatott ... Fogjuk fülön a kupcceket 'Az említett kupecek már nem halásznak a zavarosban, biztos helyre kerültek. A négy fal között aligha mérheti a méregdrága húst Czura -Pál és társa, a sertésborda és a borjúcomb árdrágító Több, mint 10Ö éve élnek *., A 112 éves Marfa Makarovna Gringyina könnyebb munkát még mindig el tud látni, sőt a 115 éves Harityina Tyitovna Magyelec is. Ezeknek az dós embereknek többnyire még jó a látásuk, hallásuk es emlékezőtehetségük. Egyesek még Kitűnően emlékeznek a jobbágy- időkre és a korabeli eseményekre is. A kulturált kereskedelem Zöldbe öltözik a nagy fal Lancsouból jelentik: A kínai nagy fal mentén a keleti Kansu tartománytól Lane- ho tartomány északi részéig 1.500 kilométeres szakaszon megkezdték az erdő sítést. Az erdő 132.000 hektár területet foglal el. A Nagy Fal erdeje Jel Jog- ja tartani a Gobi sivatagból aramló homokviharokat, amelyek eddig igen nagy területen fenyegették a termést pusztulással. Később a Nagy Fal mentén további szakaszokat is beültetnek fákkal. nívós eszközeivel dolgozik a nyíregyházi Állami Áruház. Íme a példa: mintaszerű, rendezett cipőpolcaikon pillanatok alatt kiválasztják a vevő számára a legmegfelelőbbet és már próbálják is a legújabb divatú szandált. A vásárló a legnagyobb kényelmet találja itt, az áruház cipooszíalyán. (Hammel felv.) Egy nyíregyházi ember Pekingről E gyszerű család fia Iványi Zoltán, a pekingi magyar követség munkatársa. Négy évvel ezelőtt a bujtosi utcákból indult el a külügyi pályán. 1954-ben érettségizett a nyíregyházi Kossuth- gimnáziumban, majd fizikai munkás volt a miskolci vasútépítésnél. Később elvégezte a Külügyminisztérium titkárképző tanfolyamát, onnan pedig 1956 márciusában beszáilt az Iljusin típusu repülőgépbe és három napi utazás után elfoglalta helyét a pekingi magyar követségen. Persze az út nem volt ilyen egyszerű. Most röviden beszél róla, mert az Ibolya utcai kis lakásban a csöpp Anna, azaz Jü-Fán (Dzsilvirágillat) már bizonyára türelmetlen, ugyanis a nyíregyházi fiú Pekingben választott életpárt, egy ragyogó kínai lányt. Már van egy négy és fél hónapos kisgyerekük. — Most mindhárman itt vannak városunkban. Mit is kérdezzünk e röpke percben? Talán azt, hogyan szokta meg az új „otthonát” ott Pekingben — a „Mosoly országában”? — Először — mint ez természetes — furcsa, és érthetetlen volt sokminden. Meg kellett barátkoznom nemcsak a szokásokkal, és a jellegzetes kínai ételekkel, és a hatalmas távolsággal, hanem, a Nap járásával is. Ugyanis, amikor Magyarországon déli 12 óra, Pekingben este hét. De hogy megszoktam mindent?! Most, amint hazajöttem egy hónap szabadságra, — két év után, — délután már álmos vagyok — és csodálkozzanak — egy kicsit a magyar koszt is szokatlan már. Itt az emberek ugyanazok, pontosan olyan dolgosak, mint amikor elutaztam hazámból... És Pekingben megtalált valakit, aki... — Igen, megtaláltam — mosolyog — a feleségem nagyon megértő, kedves asszony, ö volt az első számú nyelvtanítórr. is, olyannyira, hogy már jómagam is boldogulok a társadalmi nyelvvel, még a politikaival kell megbirkózni. Persze még hátramarad sok-sok nyelvjárás. De akkorra remélem egyszerűbb lesz a kínai nyelv. Ugyanis most az a törekvés, jjpgy a legjellegzetesebb és legkifejezőbb nyelvjárást, a pekingit teszik állandóvá ... — Na és a csöppség? — Mint mindenkinek, nekünk is a gyerekek a szemünk fénye. Szegénykét kicsit megviselte az utazás. Bár nagyon jól viselkedett a TU—104-en, csöndben volt, aludt, pedig Peking és Moszkva között több óráig tartott az ütünk. Sajnos, most nem tudom bemutatni, otthon pihen az édesanyám szobájában, de elárulhatom, nagyon hasonlít hozzám, persze a szeme a feleségemé ... És a honvágy ...? — Honvágy? Igen. Ez is van. Különcsen ha fogjuk a tokiói rádió, adását és magyar zené közvetítenek. De a kínai" rádi is sugároz olyan műsort, hog kedvünk lenne elsírni magun kát. No, de igazán nem panasz kodhatom — bár jó lenne gyak rabban hazanézni, — tudom - a távolság nagy. Kínában pedi nagyon barátságosak az embe rek, és mint már mendtan megszoktam és megszerettem a ottani környezetet. Gyakra találkozom ott dolgozó magya szakemberekkel, a külkereske delmi szervek képviselőivel, leg utóbb pedig a Góbi sivatagba kutató magyar tudósokkal. - Ilyenkor össze-összejövünk eg kis tercierére. Egyébként na gyón jólesik, ha magyar filme két vetítenek a mozik. Nagy sí kere volt Pekingben és a több nagy kínai városokban is Körhintának. Megnéztük a Se lejt bosszúját is. Egy fél pillanatra a kis kínai magyar asszonyhoz fordulunk tetszik ez a távoli ország, mi lyennek találja Nyíregyházát? — Szép... — mondja lehelet szerűen. A Dunáról verset is íi tam ... Nagyon kedves neker Magyarország és Nyíregyháza h Szerény, kedves, kis megkap város..: Nem is faggatjuk tovább vendégeket, még bizonyára ta lálkczunk. Hisz néhány héti) velünk maradnak, felkeresik magyarországi ismerősöket, re konokét. Kellemes pihenést, j szórakozást kívánunk.;. üzere, s nem ül lovon Pál József kótaji lókupee, aki másfél év alatt tizenkilenc lovát adott, vett, darabonként 500—600 forint haszonnal. De ne is soroljuk tovább. Persze vannak még kint is kupecek, akiket fülön kell csípni. A seftelőknek — akik munka nélkül szeretnek meggazdagodni — rács mögött a helyük. <P. G.) Ha pedig valaki bepillant ide a rács mögé, meggyőződhet arról, hogy lassacskán kihúzzák a gyékényt az ingyenélő kupecek alól. (A nyíregyházi városi és járási <ügyés2ség több olyan „ügyes“ embert juttatott rács mögé, akik néhány héttel ezelőtt azt hitték, övék a világ. Egyikük, Szabados dános Űjfehértón „sáfárkodott” a más pénzével. Szabados a sertésekre specializálta magát — gondolta, ez a legkockázatlanabb. Vásárolt hosszabb, rövidebb idő alatt ötvenhárom párhónapos sertést — és mint ez már meg vagyon Egy lakásüzér “rácsos lakásban“ Van a börtönben egy nagystílű llakásűzér is, Fábián Miklós. Fábián árdrágító üzérkedés miatt került ide. A múlt év januárjától nem dolgozik, hanem üzletszerűen lakásokkal üzérkedik. Ez az agyafúrt kupec felismerte a lakáshelyzet nehézségeit, és „korszerűsítette” magát lakásvételekre lés eladásokra. De nézzük hogyan tűzte ezt a mesterséget? Először Iszerényen kezdett: huszonötezer tforintért megvette a Körte utca t. szám alatti házat. Egy kicsit pofozott rajta, és árubaeresztette »egyvenezerötszázért.'A ház el ! ás kelt. S mivel evés közben jön meg az étvágy, Fábián is tovább hfalatozott" és a Szabadság téren A%jelorussz SzSzK Tudományos Akadémiája tudományos kutatóintézetet létesít, amelynek munkatársai a hosszú élet problémáit és az öregedés elleni harc kérdéseit fogják tanulmányozni. Ezekkel a kérdésekkel eddig a köztársasági endokrinológiai rendelőintézet foglalkozott. A rendelőintézeí orvosai több mint 17 000 idős bjelorussziai lakost vetteti megf-gyt- lés ala, akik közül llt-en már elmúltak 100 evesek. A százéves Olga Kirillovna Feszjuk egy évvel ezelőtt még a Breszt-területi Ber- jozs falu kolhozában dolgozott, a 104 éves Kuzma Grigorjev.es Micsko pedig ma is fizikai munkát végez
