Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-27 / 150. szám
1058. JÜNTUS 21, PÉNTEK keeetmagvaror^zAg 9 Hasznos kezdeményezések négy helyiipari vállalatunknál Helyiipari vállalatainknál helyes az a törekvés, hogy egyre jobban irányítják figyelmüket a helyi igényekre, a hiánycikkekre, a helyi anyagforrásokra és a dolgozók minél hasznosabb foglalkoztatására. A városi pártbizottság szakemberek bevonásával felmérte e vállalatoknál a fejlesztési lehetőségeket, a jövedelmező vál- llalati működés feltételeit. A pártbizottság nemcsak figyelemmel kíséri a helyes kezdeményezések sorsát, hanem segíti is az intézkedéseket, a hasznosnak mutatkozó elgondolások megvalósítását. A lakosság szükségleteinek megfelelően milyen lehetőségek vannak a helyi erőforrások kihasználására milyen fejlesztési lehetőség van a termelés bővítésére, a hiányzó új cikkek gyártáséra négy megyei ipari vállalatunknál? íme a válasz: Jó lehetőségek vannak még kihasználatlanul a nyíregyházi Finommechanikai Vállalatnál. A vezetőség észrevette ezeket. Például villamos hőlégfúvókat tudnának gyártani, ami importcikk és hiány van belőle. Villamos kismotorok gyártást is tervezik, amiből szintén hiány van. E két cikk gyártása jobban biztosítaná a vállalat üzemrészeinek gazdaságos működtetését s emellett 120 munkással többet tudnának foglalkoztatni. Tóvábbá ha a város vezetősége a vállalat rendelkezésére bocsájtana két szerelő csarnokot az üzemben, ott autószerviz szolgálatot létesítenének, Mi akadályozza a nádpallógyártás megkétszerezését ? Faipari Vállalatunknál a koporsó gyártásánál keletkezett deszka- hulladékot többek között jelentős mennyiségű nádpallókészítéséhez hasznosítják, Erre nagy szükség van az építkezéseknél és dohány- pajtákhoz használják. Kétszer •annyit tudnának belőle gyártani a vállalatnál, hogyha megoldódna « nadkérdés. ügyanis a megye területén termett náddal a Hajdú megyei Nádgazdalkodási Vállalat rendelkezik. Célszerű lenne, hogy a Könnyűipari Minisztérium utalja a megyei tanács vb. hatáskörébe & megyében termelt nád felhasználását. Gyúrótáblát, konyhai székel, teknőt és egyéb háztartási dolgot tudnának gyártani, amihez megvannak a feltételek, csak anyagkiutalásra van szükség. A kereskedelem szívesen venné ezeket a cikkeket is. cipók gyártására kell irányí- . tani. A vállalat szomszédságából elköltöztetik ■ a Rövidköt ráktárt s ezáltal lehetőség nyílik a vállalat bővítésére, a cipőkészítés fejlesztésére.' Üjabb • 50 szakmunkást tudnak majd alkalmazni és több mint egymillió* forinttal növelhetik a vállalati eredményt. 0. A. Népművészeti iizetnház épül Paszabon A paszabi szőtted készítői ;; a közelmúltban arról értesültek, hogy az idén új üzemházat építenek a számukra, ahol kényelmesebben, nyugodtabban végezhetik munkájukat. Érdeklődésünkre a nyíregyházi központ is megerősítette a hírt s közölte a 150 ezer forint értékű épületet előreláthatólag augusztus 20-án adják át. Juhász Gyula: Magyar táj — magyar ecsettel. (Móra). Kb. 208 oldal, kötve 16.— Ft. Könyvhét előtt Felére csökkentik a vállalási időt a textilruházatiak A jól dolgozó nyíregyházi Textil- ruházati Vállalatnál hamar megtérültek a beruházott forintok. — Nagy gondot fordítanak a szabók a minőségre és a korszerű ruhafazonokra. Az igények kielégítése érdekében öt darab korszerű varrógépet állítanak üzembe és újabb 15 munkást tudnak foglalkoztatottra jövője n A szép munkáról megyeszerte híres nyíregyházi Cipőipari Vállalat az utóbbi időben a megrendelések kielégítése mellett tömeg- cikkrgyártással is foglalkozott, ni, hogy ezzel Is csökkentsék a vállalási időt. Félkészárú gyártásét tervezik és egy próbaterem létesítését, ami segítené, hogy a vállalási idő felére csökkenjen. A félkész ruhát a megrendelő majd felpróbálhatja, alakjára igazítják és a ru- havarratás ideje így pár napra csökken. cipőiparnak A jövőben a megrendelések rendszertelensége miatt adódó termelési kiesést, a szabad munkaerőket * kereskedelemben nagyon hiányzó gyermekMasztráclA Juhász Gyula „Magyar tál *» magvar ecsettel’1 cimfl kötetéből A Magyar Költészet Gyöngyszemei sorozatban megjelent Juhász Gyula-kölét szűltebb, válogatása. Mintegy száz vers a kötet anyaga. " E zer és ezer csomagot kézbesít a posta megyénkben: tartalmuk könyv, , címzettek a könyvesboltok, üzemi lerakatok. Könyvhétre készülünk, s ebben van valami felemelően ünnepi. A jó könyv igazán barát, okos tanácsú, tapasztalt: a lapjain keresztül hűségesen hal juk a népek najsy tanítói- nak, Marxnak, Leninnek közvetlen szavait, Balzac. Zó.'a igazságért küzdő nangjit, Tolsztoj végtelen bölcsességét, Petőfi, József Attila hazájáért, népéért aggódó, Igaz • est*mé- nyekért lelkesítő buzdításait, és> korunk nagy kérdéseit. A jó könyv — a. rosszakat mi száműzzük — barát, szava nem csal. A mr könyvkiadásunk nem az üzletért dolgozik, hanem azért, hogy ?z emberiség szellemi kincseit tegye le hozzáférhető módon népünk kezébe. Számtalan új könyvesbolt, a könyvtár szélesen kiépült hálózata biztosítja, hogy a könyvek el is-jussanak azokhoz a kezekhez^ amelyek azelőtt talán kevesebbszer vagy egyáltalán nem forgatták a fehér lapokat. Nem ritka, hogy egy-egy könyv félszázezer példányban hagyja el a sajtót. De van olyan is, ami ennél több példányban jelenik meg. A klasz- szlkusokat ma többen olvassák, és ami szintén jellemző: veszik, mint a múltban a ponyvát. És ehhez nagymértékben hezzájárul, hogy könyveink viszonylag olcsók, és külsőben is szépek. Világviszonylatban is megbecsült helyen állunk. Könyvet minden ember kezébe. És jönnek a könyvek számtalan példányban! szebbnél szebb formában, valóságos ármádia. Hallatlan bőségük lenyűgöző. Csendesen, de az igaz, baráti szó erejével harcolnak, szinte a világ minden népének szavaival a műveltebb, boldogabb emberért értünk élt velünk. Vasárnap este a szabadtéri színpadon „Megperzselt lányok“ Vasárnap este fel 9 órai kezdettel Nyíregj házán, a szabadtéri színpadon előadásra kerül Calle- gari színmüve, a „Megperzselt lányok”. A Miskolci Nemzeti Színház együttese lép fel ismét a so*i kát vitatott darabban, mely aml olasz fiatalság mai életének prrb^ léniáival foglalkozik. A városban most a legjobban vitatott téma a „Szállnak a dór- vak” című szovjet film. Azaz nem is vitatkoznak rajta az emberek, hanem egységes lelkesedéssel dicsérik. Valóban lelkesen — a szó nem jrázisos, hanem őszinte értelmében. Nem is lehet csodálni. Hiszen a film nemcsak egy megható, emberien szép történetet dolgoz fel kitűnő fényképezéssel, művészi forgatókönyvvel, hanem szinte észrevétlenül, de annál hatásosabban és elevenebben át van szőve korunk nagy társadalmi kérdésével: a béke kérdésével. — Háború van! — ezzel a kiáltással rohan be Borja szobájába Mark. A fiú felálomból eszmélve nem érti pontosan, miről van szó, öntudatlanul morogja rá a feleletet: „Hadd legyen...'“ Kicsit nevetünk. De a következő képkockáknál már teljes mélységben, irlóztaló embertelenségében érezzük: mi a háború. Búcsúzkodnak a frontra indulók. Az apa fájdalmas keserűséggel pattog az önként jelentkező Borja előtt: ,,Azt hiszed, hogy a háború rabló-pandúr?!...'“ ö tudja, hogy nem, egy háborút már átélt. Az egyik katona így szól pólyásgyermaket tarló feleségéhez: „Ne szomorkodj, neked most vigyáznod kell...“ A másik: „Ne sírj, visszajövök." A harmadik feleség így könnyezik: „Ha megígéred, hogy írsz, nem sírok.’“ Hogy „írsz", ez azt jelenti „akkor cisz is,” De ki tudja, hogy ki marad életrßiita búeii, mi az a LíyittiadÁ? ben?! Veronikáék házára bomba hullik és eltemeti apját, anyját. A kiégett romok között csak egy falióra marad, amelyik szomorúan és idegtépő egyhangúsággal tik-takkol. És meghal Boris- is. És meghal vele a boldogság, a sokszor megálmodott szép menyasszonyruhás jövő. Halai! Halál! Hol van az az önfeledt boldogság, árnyék cs szomorúság nélküli jókedv, amely így versikélt a magasan repülő durváknak: — Lomha darvak, kis hajócskák Szállnc'- fenn az égen, De jó lehet fürödni ott A tengernyi kékben! M ilyen nagy öröm zeng, énekel a háború végén hazatérő katonák szeméből, türelmetlenül és na- gyon-nagyon szorító öleléséből és a szeretteiket fogadók köny- nyes szeméből De vannak, akik hiába, várják azt, akit nagyon szerettek, aki betöltötte vágyakozó gondolatukat, akivel együtt tudlak maradni hűséggel és szeretettel a nagy és bizonytalan távolságok ellenére is. Vannak síró édesanyák, feleségek és menyasszonyok. A győzelem örömet a hiábavárók szomorúsága fátyolozza be és mert jaj, nagyon sokat szenvedtünk és folyóvá dagad a könnyek árja, igy kiáltunk a győzelem napján: „Nem akarunk háborút!" így kiáltunk níi, valamennyien a filmen, mert akik a filmen ezt mondják, a mi gondolatunkat, akaratunkat mondják ki. ...Pereg a film. Felsivit a sziréna és emberek rémülten mondják: „Légiriadó!...” A mellettem ülő tiz éves kislányka hozzámhajol és félhangosan suttogva ezt kérdezi: — Pista bácsi, mi az a légiriadó? Ránézek és csodálkozó értetlenségemben az első pillanatokban nem ts tudok válaszolni. Az első pillanatokban teljesen érthetetlen számomra, hogy valaki ne tudja azt, hogy mi a légiriadó. Minthaazt kérdezte volna: „mi a kirándulás”. Hiszen a mi gyermek, cs serdülőóveink szótárában olyan természetes szó volt a, „légiriadó” -r- „háború", mint a „kirándulás”, a „játék". A mi gyermekéletünk sár- kában ott lopakodott minden percben azI öldöklő halál... Persze, hiszen a kis Zsuzsika nemJ tudhatja, mi is a légiriadó. O már a béke gyermeke. Amikor a suttogó kérdés el—\ hangzott a sötétben, mellettem, egy asszony szólalt meg felsó-1 hajtva: ,-Eoldog gyermekek, de' jó nektek!” oöo Ez a film tulajdonképpen arra a kér■* désre is válaszolt: háború legyen-e, vagy. béke?! A válasz így hangzott: legyen béke mindörökre! A mi szivünkben is ez a mondat zúgott fel sokkal erősebben, amiéit1 felálltunk székeinkről és némán a kijárati ajtók felé indultunk. Legyen béke mindörökre! Soha ne ismerjék meg a mi gyermekeink, hogy mi a légiriadó, mi a tankcsapda, mi a lebombázott ház és mi az él- hagyatottság, a magány fájdalmas szomorúsága, mi az öldöklő halál. Legyenek y nagyon boldogak a mi gyermekeink. Ha felnőnek, ragyogjon rájuk a béke nyugalmas öröme és verseljenek önfeledt vidámsággal, boldog szérelmes szívvel: — Lomha darvak, kis hajócskák , Szállnak fenn az. égen, De jó lehet fürödni ott A tengernyi kékben! S. I. 120 fővel több munkást tudna foglalkoztatni n Finommechanikai Vállalat
