Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-26 / 149. szám
1958. JÚNIUS 56, CSÜTÖRTÖK KFLFTMAOYARORSZÄG 5 A bolgár nép sikerei a mi sikereink is Dögéi Imre elvtárs beszédet mondott tegnap az egyik várnai termelőszövetkezetben Külpolitikai krónika A Bolgár Népköztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tagjai tegnap Várnába látogattak el, ahol megtekintették az egyik termelőszövetkezetet. A látogatás alkalmával beszédet mondott Dögéi Imre elvtárs földművelésügyi miniszter, s a többi között ezeket mondotta: — A magyar nép, ezen belül a magyar dolgozó parasztság figyelemmel kíséri a bolgár nép és ezen belül a bolgár parasztság «unkáját, s szívből örül a szocializmus építésében elért nagy sikereiknek. A magyar nép az önök sikereit saját sikereinek te- k>nti. örömmel értesültünk róla, hogy az elmúlt 10 évben, miközben nagy eredményeket értek el az ipar fejlesztése terén, 20 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése is, és hogy hazájuk megművelhető földjeinek már mintegy 90 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Mi, amikor az önök munkáját figyelemmel kísérjük, tesszük ezt azért is, mert igyekszünk felhasználni szocialista építőmunkánkban az önök gazdag tapasztalatait. Gondolom, önöket is érdekli a magyar mezőgazdaság helyzete, hogy nálunk Magyarországon hogyan, milyen irányban fejlődik a mezőgazdaság — mondotta, majd beszámolt a magyar mezőgazdaság helyzetéről, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének eredményeiről. Dögéi Imre beszédét e szavakkal folytatta: —Most, amikor az önök virágzó termelőszövetkezetébe látogattunk el, megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a bolgár népnek azért a nagy-nagy segítségért, amelyet a magyar népnek hazánk nehéz napjaiban, az ellenforradalom idején és az azt követő időkben nyújtottak. Az ellenforradalom nem gyengítette, hanem erősítette a ma^l franciaországi fasisztái veszélyről Párizs, (MTI): Az Humamté vezércikkében Pierre Courtadí rámutat arra, hogy Franciaországban egy felforgató terv jelentke' zik országos síkon. A legnagyobb hiba lenne azt gondolni, hogy a; utóbbi napok merényletei és támadásai csupán elszigetelt jelen ségek, néhány izgága elem akciójának tulajdoníthatók és, hogj mindennek nincs politikai jelentősége. Történelmi precedensre hivatkozik, így Mussolinira, aki hónapokon és éveken át a törvé nyesség komédiáját játszotta. Pierre Courtade kiemeli, hogy a köztársaság híveinek megosztására irányuló kísérlet, amely a magyarországi kivégzéseket akarta felhasználni, nem érte el a várt sikert. Áz is tény, hogy £ demokratikus szervezetek a támadásokra-mindenütt megszervezik í riposztot és jól szervezik meg. A párt büszke tagjaira, akik bizto sítják a párthelyiségeknek és a sajtó terjesztőinek védelmét. — Courtade végül felhívja a figyelmet a rendkívüli veszélyt jelent- kísérletre, amely abból áll, hogy „elaltatnák” a közvéleményt. / jelenlegi rendszer — ha önmaga nem is fasizmus — megnyitja a: utat a fasizmus előtt a leggonoszabb pártütő elemekkel való bűn társi kapcsolatai révén. AMMAN (AFP): Az Arab Államszövetség kormánya jegyzéket juttatott el Gamal Abdel Nasszer elnökhöz, amelyben az Arab Államszövetség és az Egyesült Arab [lüli ki a kormány megalakításaival megbízott politikai személyiséget. Politikai körök szerint Amintore Fanfani, a Keresztény Demokrata Párt titkára a legesélyesebb jelölt, Fanfani már kedden magánjellegű megbeszélést folytatott Gronchival. SZÉP „HUMANIZMUS” LONDON (AFP): A Daily Express jelentése szerint a brit kormány úgy döntött, hogy határozatlan ideig folytatja atom- és hidrogénbemba kísérleti robbantásait, annak ellenére, hogy a Szovjetunió azokat felfüggesztette. WASHINGTON (AFP) A képviselőház és a szenátus közös* atombizottsága kedden úgy döntött, hogy az 1958 59-es költség- vetési évre 193-ról 377 millió dollárra emeli az atomberendezések építésére szánt hitelek összegét. Az összegből 145 millió dollár egy második plutónium üzem létesítésére szolgál. A LIBANONI ELNÖK NEM HAJLANDÓ LEMONDANI BEIRUT (REUTER): Chamoun elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Libanon az ENSZ keretein kívül nem kért katonai beavatkozást. Ugyanakkor azonban hozzátette, hogy az itteni konfliktus érinti a Közép- Kelet békéjét és szilárdságát, épp ezért, „nem méltányos, hogy Libanon egymagában viselje ezt a terhet".* Midőn megkérdezték tőle, hogy lemondana e, amikor majd megválasztják utódját a július 24-én esedékes elnökválasztáson, ahelyett, hogy szeptember 24-ig elnöki megbízatása határidejéig hivatalban maradna, Chamoun így válaszolt: „nem, csak ha előbb meghalok". Lehetnek-e feltételeink ? A közelmúltban — június 14-én — cikk jelent meg lapunkban „Együtt a cigányokkal” címmel. A cikk — amelyet emberiességtől és marxista meggyőződéstől vezérelve Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke írt — válasz volt szerkesztőségünk egy munkatársának, P. G. elvtánsnak egy korábban megjelent cikkére. Tekintettel arra, hogy Fekszi elvtárs válaszcikke a cigánykérdés rendezésével kapcsolatban sok tanulságos és hasznos dolgot vet fel, annak helyt adtunk lapunkban. Szeretnénk az alábbiakban Fekszi elvtárssal azonos szándékkal hozzászólni e válaszcikkhez. Szükségesnek tartjuk ezt, mert úgy hisszük, hogy ez is előbbre fogja vinni annak a határozatnak a megvalósítását, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága húszezer cigányról való gondoskodás jegyében megalkotott. Elöljáróban le kívánjuk szögezni, hogy e hozzászólásunkat minden elfogultság nélkül, az eddig megjelent pro és kontra cikkek szerzőinek személyét figyelmen kívül hagyva tesszük meg. Hiba lenne szerkesztőségi munkatársunk, P. G. mellett — hibái dacára — kiállnia e cikkben egy olyan kollektív testületnek, mint amilyen a „Keletmagyarország” újságíró gárdája. Nem kívánjuk ezt, bár Fekszi elvtárs kontracikke személyesen P.G. elvtársat illeti — véleményünk szerint néhol kissé eltúlozott — vádakkal. Az ügy — jelen esetben a cigánykérdés rendezése —és az üggyel kapcsolatosan felvetődött problémák tisztázása, e problémák megoldása: ez a lényegbevágó, ez a fontos. Véleményünk szerint mindkét cikk a cigánykérdés emberséges. társadalmi rendünknek, elveinknek megfelelő megoldását igyekezett segíteni. Az is kétségtelen tény ellenben, hogy a jószándék-ve- zette toll jónéhány esetben félrecsúszott P. G. elvtáys kezében, amikor papírra vetette „Csak a becsületes cigányokkal..." című írását. P. G. elvtársat e hiba miatt az sem mentesíti, hogy Fekszi elvtárs válaszcikkének fogalmazása közben ugyancsak olyan kitételeket alkalmazott, amelyek a dolgok elferdítésére, helytelen következtetések levonására adnak lehetőséget. Hiba volt P. G. elvtárs részéről — és ez volt a legalapvétőbb hiba — egy bűnügyi tudósítás keretében az újságírónak az egész cigánykérdésre vonatkozó következtetéseket levonni. E kérdés megoldása — akár a gyakorlatban, a cigány lakótelepeken, akár az újság hasábjain megjelenő cikkekben — sokkal nagyobb körültekintést igényel, mint amilyen körültekintést a vitatott cikk esetében szerkesztőségünk munkatársa tanúsított. Egy bűnügyi tudósításban, amelyekben az események rendőrségi, avagy bírósági jegyzőkönyvszerű felsorolásán van elsősorban a hangsúly, nincs lehetőség arra, hogy a cikkíró elvi fejtegetésbe bocsájtkozzék akár a cigánykérdésről, akár másmilyen fontos kérdésről. Mert ha ezt teszi — mint P. G. elvtárs is helytelenül tette —, akkor csak a felszínen maradhat, felvetései felületesek és káros félreéx-tésekre engednek következtetni. Jelen esetben — P. G. elvtárs esetében — súlyosbbította a helyzetet az, hogy a, bűnügyi tudósítás írója valóban szenzációhajhász, bizonyos fokig hatásvadász módszerekhez folyamodott, amikor a bűncselekményt filmszerűen „idegekre menve" pergette le az olvasó előtt. Ezekkel a módszerekkel akarva- akaratlanul valóban hangulatot keltett azok ellen a cigányok ellen is. akiknek semmi közük nem volt a bűncselekményhez és akik becsületesen éltek eddig és élnek most is. Ellenben: annak dacára, hogy a kérdést eléggé szerencsétlenül kapcsolta P. G. e bűnügyi históriához. — helyénvalónak tartjuk azt az elképzelését, hogy csak a becsületes cigányokkal... kívánunk együtt haladni a szocializmus építése során. Éppen ezért tartjuk helytelennek Fekszi elvtárs válaszcikkének egész alap- gondolatát, amelyet már a válaszcikk címe is kifejez: „Együtt a cigányokkal“. Ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy a cigányokkal való együtthaladásban semmilyen feltételeink nem lehetnek. Mi úgy hisszük, hogy vannak feltételek. Az emberek megítélésénél nemcsak a termelőeszközökhöz való viszony, hanem az erkölcsi hovatartozás is latba esik. Szocializmust építeni csak olyan emberekkel lehet, akik nem vétenek sorozatosan a társadalmi tulajdon ellen, tekintet nélkül bőrük színére, tekintet nélkül arra, hogy cigányok-e, avagy nem. Éppen ezért túlzottnak tartjuk a válaszcikknek azon megállapításait, amelyek holmiféle , osztályozással” vádolják P. G. elvtársat. Nincsen szó válogatásról, osztályozásról: mindössze arról van szó, hogy azokah akik súlyosan vétenek a társadalmi együttélés szabályai ellen, a társadalmi és személyi tulajdon ellen, esetleg bűnözésükkel embertársaik testi épségét is veszélyeztetik — megérdemelt büntetéssel sújtsák igazságügyi szerveink. Tekintet nélkül arra, hogy azok cigányok-e, avagy nem. Persze a lopás, csalás lejtőjére csúszott emberekről sem mondunk le. bízunk á‘nevelhetőségükben Büntető intézeteink munkája époen erre irányul. Tehát': ha kijelentjük, hogy a becsületes emberekkel haladunk együtt, ez nem jelenthet valamiféle faji megkülönböztetést, csupán arra szolgál, hogy ne essünk olyan általánosításba, amely félreértésre adhat okot. Mindezekből nyilvánvaló tehát, hogy P. G. elvtársnak esze ágában sem volt szembehelyezkedni a megyei tanács végrehajtó bizottságának nagyon helyes határozatával, esze ágában sem volt arra „válaszul” megírni a vitatott cikket. És kézenfekvő az is. hogy nem valamiféle nacionalista hangulatkeltés szándéka vezette. Véleményünk szerint kár volt egy kommunista újságíró botlását dr. Endre László sovinizmusával egy kalap alá venni. Fekszi elvtárs válaszcikkében ugyancsak elmondja azt, hogy a vétkes cigányokat szigorúan, meg kell büntetni, ugyanúgy, miként a nem cigányokat. Mégis többször visszatér írása során a fő gondolatra, hogy együtt az egész cigánysággal. Feltesszük a kérdést: miért kell hát akkor Porcsalmán. Kántorjánosiban, stb. külön cigányosztályokat létrehozni az iskolákban? Miért nem járhatnak a cigánygyerekek együtt a nem cigányokkal? Nyilvánvalóan azért, mert ezek a cigánygyerekek túlkorosak és furcsa lenne, ha mondjuk egy 12 éves cigánygyerek (nem azért, mert cigány!) egy osztályban járna mondjuk egy hat éves gyerekkel (még akkor is, ha az a hatéves történetesen cigány). Vagy ha nem így van, ha a cigánygyerekek nem túlkorosak, akkor miért kellenek külön cigányosztályok?! Vagy talán mégis van valamiféle osztályozás?! A különválasztás végeredményben mégiscsak megkülönböztetés, mert azzal jár, hogy lemondunk a cigány és a magyar gyerekek közös nevelésével járó gondok megoldásáról. Például: lemondunk a cigány és az úgynevezett magyar gyerekek közös tanulásával felmerülő ellentétek azonnali kigyomlálásáról, lemondunk az azonos képességek biztosításának lehetőségéről. Végezetül: nem merjük azt hinni, hogy egyes vezető elvtársak P. G.-nak, vagy a szerkesztőség más munkatársainak tudnák be például azt, hogy X, vagy Y helyen nem adtak telket az igénylő cigány-családoknak. Annak dacára. hogy munkánkban fordulnak elő jócskán hibák és fogyatékosságok, a szerkesztőségi kollektívát — beleértve P. G. elvtársat is — az ügy szeretete jellemzi és az a szándék vezérli, hogy egyre szebb életet formáljon magának népünk, beleértve abba a cigány népcsoportot is. Egyetértünk azzal, hogy a cigányság problémáinak megoldása: sok év programja. Az is helyes dolog, hogy a cigányságot nemcsak kívülről akarjuk felemelni, hanem elsősorban segítjük őket úgy is. hogy maguk emelkedjenek. Ebben a munkában lesznek még vitás kérdéseink. Mert a fődolog sok apró, ügyes megoldást kíván tőlünk. Még olyanokat is. amelyek látszólag nem szimpatikusak mindönkinek. Viszont a siker csakis egyféleképpen koronázhatja közös erőfeszítésünket: ha félretesszük az elfogultságot, akár a fel- emelkedő cigányokról, akár a cigánykérdést megoldani igyekvő alsó és felső vezetőkről. vagy nem vezetőkről esetleg vitázó cikkek szerzőiről van szó. [ TÖBBSZÁZ MAGASRANGÜ Ipart- és kormanyfunkcio- ÍNÁRIUS VETT RÉSZT PEKING t KÖZELÉBEN LÉTESÜLŐ VÍZ- í TÄROLÖ építésében í PEKING (ÜJ KÍNA): Mint is>- Imeretes, a Kínai Kommunista »Párt Központi Bizottsága tavaly »májusban utasította a vezető »funkcionáriusokat, hogy amilyen ♦gyakran csak lehet, vegyék ki ♦részüket a fizikai munkából is. ♦ Csou En-Laj miniszterelnök ve- ♦zetésével most magasrangú párt- Jés kormányfunkcionáriusok két ícsoporja — összesen több mint •ötszáz osztályvezető, miniszté- iriumi tisztviselő és pártfunkcioÍ *nárius — vett részt egy Peking közelében, létesülő víztároló épí- »tési munkálataiban. > Csou En-Laj miniszterelnök {több napot töltött a munkahelyen ♦ és személyesen is kivette részét a • legnehezebb munkából. Június Í22-én kőrakodás közben kezén ♦megsérült, de folytatta a mimikát. Hangoztatta: vezető funkcio- ♦náriusok azért vesznek részt a fkoüektóv munkában és töltik sza- jbad idejüket is a fizikai munká- {sok körében, hogy új légkört te- |remtsenek a társadalomban — a {munka forró szeretetének, a tel- ijes egyenlőségnek, a vezetők és a •tömegek együttműködésének lég- ökörét. $ CIPRUS KORMÁNYZÓJA LONDONBA REPÜLT ! LONDON (REUTER) Sir Hugh ♦ Foot, Ciprus kormányzója kedden ♦ repülőgépen Londonba érkezett, ♦ hogy tanácskozásokat folytasson ♦ a kormánnyal. Megérkeztekor kijelentette, sohasem számítottunk j arra, hogy a ciprusi brit tervet • azonnal elfogadják. | FANFANI AZ „ESÉLYES" ♦ OLASZ MINISZTERELNÖK • • RÓMA (AFP): Arra számításnak, hogy az államfő szerdán jeAz Arab Államszövetség jegyzéke JSasszer elnökhöz Köztársaság nézeteltéréseinek rendezését javasolja, és azt indítványozza, hogy a két állam ismerje el egymást. gyár és a bolgár nép barátság; Joggal mondhatjuk, hogy sok é százados barátságunir ma, amik mindkét nép szocialista társad! mat épít, töretlenebb, erőset mint valaha. Biztosak vagyui abban, hogy a párt- és kormán küldöttség mostani látogatá még jobban elmélyíti barátságii kát és egyben hathatósan 1 vább szilárdítja a Szovjetuni vezette szocialista tábor megbor hatatlan egységét és erejét. Dögéi Imre beszédét a magy és a bolgár nép barátságának i tetésével fejezte be.
