Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

XV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JÜNIUS 25, SZERDA M i akarsz lenni, kisfiam? De sokszor megkérdezik ezt a gyermektől, s a válasz az évek múlásával rendsze­rint változik. Előbb mozdonyvezető, mert az nagy­szerű dolog, ott állni egy rohanó kocsisor elején. Az­tán tanár, mert szem előtt lévén, megtanulja becsülni tanító­ját. S végül... valami egészen más. Mert nehéz dolog a pá­lyaválasztás, egész életet formáló talán a halálig szóló az a végső döntés, amit a serdült fiatal férfi, vagy nő kimond. Éppen ezért legyen ez a szó komoly, hiszen az emberi élet legfontosabb tényezőinek egyike. Az ifjúság hajlamos arra, hogy érzelmei és nem gondo­latai alapján formáljon véleményt. Tapasztalatai nincsenek. Tapasztalatokat a felnőttektől vár, s nem igaz, hogy a jó ta­nácsot nem fogadja meg. Hanem inkább Igaz az, hogy a jó tanács sokszor olyan formában hangzik el, hogy ezekben az esetekben a fiatal nem tud hinni annak. Ingadozó felfogású szülőknek nincs tekintélyük a ma fiatalsága előtt, s ez a megnyirbált szülői tekintély hiába akar segíteni, már nem tud. Az ifjú dönt jövője sorsa felett, s lehet, hogy évek múlva ébred rá csupán: elhibázta az életét, nem olyan pályát vá­lasztott, amelyen egyénisége kifejthené akaratát, tehetségét. A múltban rengeteg ember sínylődött nem hozzávaló foglalkozásokban, ennek azonban a magyarázata ott gyökere­zett, hogy nem mindenki tanuhatott, aki akart, s nem ér- hette el azt a célt, amit szeretet volna. Ma ezek az akadá­lyok megdőltek, az akarat útjában nem áll semmi. Mégis van elhibázott élet, mert például az a diák, aki nem vette komolyan r. középiskolát, rossz tanuló volt, nehezen lehet például orvos. Ezért a szülő okos érvekkel segítsen dönteni a szó kimondásában: én pedig ez leszek. Nagyon szükséges a szülői szó, akárcsak a pedagógusok szava. Meglátszik ez a mezőgazdasági pályák választásánál. Középiskoláink végző diákjai — a szakiskolák kivételével, — csak elenyésző számban választják azt a pályát, amely a fal­vakhoz, kisebb településekhez kötné őket. De a már nyolc általános iskolát végzett parasztfiatal is könnyen kimondja: én városra megyek. Érhető, hogy ebben az akaratban az a vágy fűt, hogy kulturáltabb, nagyobb igényű helyre jus­sanak, és ez kiderül a beszélgetésekből is. Mert nem a pálya — pl. marós, gépkocsivezető, vagy más szeretne lenni ezek közül a legtöbb fiatal, — hanem a társadalmi igény vonzza őket, a város, a színház, a változott körülmények, az ott élő emberek. Ezzel a igénnyel mindinkább számolni kell! Ter- mésztes, hogy a mai ifjúság többet követel, hiszen sokat, mérhetetlenül sokat fejlődtünk. Csak az a baj, hogy ez a fiatalság nem saját környezetét kívánja igényével együtt magasabbra emelni a városokkal, hanem egyszerűen betele­pülni a városba. A küzdőszellem hiánya ez, bizonyos elka- patottság. Miért? Elsősorban is hiányzik a tapasztalat. A mi ifjúságunk készen kapta a jót, azt, ami ma van. Hiányzik a szülői szó: hogy felismertessék ezekkel a fia­talokkal, hogy otthon nagyobb szikség van rájuk, falun, a mezőgazdaságban, mint bárhol másutt. Mert éppen ők lesz­nek, — kellene, hogy legyenek, — majd azok, akik átalakít­ják a falu mai képét, felemelve igényeik magasságába. Hogy a föld munkája az egyik legszebb munka a világon, hogy milyen megbecsülést, elégedettséget ad az a munka, ami a faluért folyik. Természetesen ez nem jelenti, hogy a szülő egyszerű paranccsal tartsa otthon azt a gyermeket, aki talán mindenképpen gépész akar lenni, vagy éppen festőművész. Nem, parancs nem lehet semmiképpen a segítség. Hanem lehet az baráti beszélgetés, őszinte, szívből fakadó, igaz ta­nács. Látni fogja a szülő is, hogy a fia valóban arra termett, hogy gépész legyen, vagy festőművész, vagy csupán valami meghatározhatatlan vágy vonzza más pályák, leié. Nehéz a döntés. Különösen nehéz a középiskolát végzetteknél. A fia­talokat inkább a szellemi pályák érdekük, mert javarészük faluból került az iskolába, s a múlt szemléletét kapták még szüleiktől. A szülők nem igyekeztek azon, hogy a tanulás hosszú évei alatt becsületet szerezzenek a gyermek előtt a fizikai pályának. Hogy megszerettessék az ipart, és a mező- gazdaság ezerféle foglalkozását. Egyre nyilvánvalóbb, hogy mosódik a határ a fizikai és szellemi foglalkozások közt. Ma igen sok szakmunkás különb újítást nyújt be a terme­lés ésszerűbbé tételére, mint a mérnök. S egy gyümölcsös bri­gádvezetője olyan szellemi munkát végez, mint sok hivatal­nok, vagy többet is. Mindezeket persze nem élég elmondani a serdülő gyermeknek, mert az érveken kívül érzelmi benyo­másokat is kíván. Es kitől kaphatna a gyermek melegebb szót, mint az apjától, édesanyjától? A pályaválasztás gondjai súlyos gondok, a fontos kérdés komoly feleletet kíván. Ennek a feleletnek a kialakításában talán az utolsó szó nagy szerepe van — sorrendben a legelsők közé tartozva — a szülői felelősségnek, a szülői szeretetnek. Rövidesen 55 kombájn, 170 aratógép Indul a kenyércsatába A gépállcmási szemléken 35 kombájnt és 170 aratógépet vizs­gáltak felül. Ennyi gép segíti ebben az esztendőben a tennz- liiszöveíkezetck, társulások és egyéni párást tok betakarítási munkáját. Szórványosan meg­kezdték a munkát Is, azonban a vasárnapi és bétfói esőzések majdcsak mindenütt egy-két nappal eltolták a gépi aratás kezdetét. Mintegy 30 kombájn és több mint 100 aratógép már ki is vo­nult a szövetkezetekhez. Egyes gépállomások már a cséplőgépe­ket is útbaindították. Értesülé­sünk szerint a kévekötő arató­gépekhez a zsineg mindenütt megvan, az erőgépekhez pedig aratásra, cséplésre és a tarló­hántásra is rendelkezésre áll a szükséges üzemanyag. Ezen a héten még inkább csak az őszi árpa aratását vég­zik a gépek, zömmel az aratás július első heteiben lesz. Ezen a héten nagy feladat vár még a gépállomásokra, hogy az uni­verzális gépeikkel minden per­cet használjanak ki a növény- ápolás elősegítése érdekében. MA KEZDŐDIK AZ ARATAS HODASZON Beérett az ősziárpa a hodászi Lttörő TSZ-ben. A szövetkezet­nek összesen 22 hold ősziárpája várja, hogy a Jó időt leső szö­vetkezetiek megfenjék a kaszá­jukat s nekilássanak az aratás­nak. Mint jelentették: ha a* idő kedvez, szerdán, azaz ma meg­kezdik az aratást. Egyébként a tavaszi növényápolási munká­kat idejében elvégezték. Betöl­tötték 38 hold burgonyát, meg- kapáltak 52 hold kukoricát és 22 hold napraforgót. A cukorrépát már harmadjára is megkapál- tak. Szófia, (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség második nap­ja, kedden gyárlátogatással kez­dődött. A reggeli órákban a szó­fiai „Vaszil Kolarov" villamossági gyárba látogatott el a küldöttség. A nagy szófiai gyár vezetője es üzemi bizottsága köszöntésere Kiss Károly, a Magyar Szocia.ista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára válaszolt. Az üzemi gyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták Kiss Károly beszédét. Bár nem veit' programba n, de a jelenlévők hajthatatlan követelésére ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. A gyár dolgozói per­cekig éltették Kádár Jánost, aki az ünneplés csendesedése után rö­vid beszédben méltatta a magyar- bolgár barátságot. A magyar küldöttség vezetőjé­nek szavai után hosszú percekig zúgott a taps és „Örök barátság!” kiáltás. A gyár dolgozói az üzem pújáig kísérték Kádár Jánost és a küldöttség többi tagját, majd búcsút vettek a magyar vendé­gektől-. Díszebéd a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére Szófia, (MTI): Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központ' Bizottságának első titkára, a nem­zetgyűlés elnökségének tagja és Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja kedden délben díszebédet adott a magyar párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A díszebéden részt vettek a ma­gyar és bolgár párt- és kormány- küldöttség tagjai, ' valamint a szakértők. A MAGYAR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA SZÓFIÁBAN Szófia, (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség kedden délután látogatást tett a bolgár fővárosban és megtekintette Szó­fia környékét. A küldöttség este Várnába utazott. ■ I gy történt, hogy egy nap, amikor a jo- I szívű királyfi virágoskertjeben se-alt I kedvenc virigái között, s a virágok tan- v-f coltak szeretett kis gazdájuknak, egy komor küldöttség kereste fel. Súlyos Tjanasz hangzott el ajkukról: hercegnőjük, a szép Heléna, a világ legszebb leánya, de gőgös és szívtelen. Ha a jó királyfi segítene rajtuk ...fis a jó királyfi segilett. A második felvonásban már Heléna országában vagyunk, ahol az alatt­valók mindent elkövetnek, hogy szép Heléna mosolyogjon... Hogy mosolyog e? Majd szomba­ton meglátjuk, a szabadtéri színpadon. Addig is, hogy a kívácsiság ne legyen any- nyira furdaló — ugye, gyerekek —, látogassunk el a főpróbára. Hátha sikerűi valamit,,kilesni.. • A József Attila Művelődési Ház termében éppen a virágok hajladoznak, táncolnak. A ki­rályfi most nem jár közöttük, mert már a har­madik felvonás egy táncát próbálják Helénával, aki a világ... no, de majd meglátjuk. Egy szép tour, suivi,., perdülés a lüktető zene ütemére. fis Heléna, mintha mosolyogna... jól láttam? „Alighanem“’, nevet Málnámé, balettoktató, aki a balettjátékot írta, Mese a tűzpiros virágról címmel, a „Gőgös hercegnő’* című csehszlovák film alapötletéből. 60 gyermek évi tanulásának eredményéről beszél majd ez a kedves balettjáték, ahol a tánc mondja el a szép Heléna bűbájos történetét, öt­éves és tizenhat éves gyermek — fiú és leány — eléggé tág tehát a korhatár. És jövőre még többen lesznek, mert szép ai tánc, mert nevel a szép mozgásra, a fegyelemre, az együttes akaratra. A rendszert, amelyet a ta­nulásban alkalmaztak, Vaganova szovjet balett-< mester dolgozta ki. s nem kíván kiugró tehetsé­get ahhoz, hogy eredményes legyen. Valószínű, hogy szeptember első három napján többen irat­koznak majd be, mint voltak ebben az évben. Mese a tűzpiros virágról — fent, a szabad•> téri színpad igéző környezetében. Jó dolog mű, gyereknek lenni. Vitás pralctdr/ai egyesüljetek 1 Minden szál szénára szükség van J * A na­2 gyobb hozam, 1 jobb minőségű = állattenyésztés " egyik akadálya 3 a kevés takar- n mány. Az idén 3 május nem ked- « vezett a takar­2 mánytermelés- . nek, ezért min­3 den szál szé­li nát, amit be le­lj hét gyűjteni, meg kell men- tenl az állatok = számára. Fény­* képünk a tu- IJ zsári határban * készült, ahol a “ Kisvárda—Zó- = hony közötti H r-.-r-t árck-art- 5 ját kaszaigs*”a ■ . vész J. Sá­3 muel dolgozó 3 paraszt. Fé'dí- g ja követendő. J (Hammel felv.) •fa PRLYRVRLRSZTRS & cl izíft Tődéna tífML niűiöLtjúq,... Vizsgáznak a balettiskolások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom