Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

2 relftmagtarorszAg 1358. JÜNIUS ?A, KEDD Érdekes és 'felettébb tanulsá­gos történetet mondott el a na­pokban V. Ferenc kommunista. Az orosi pártszervezet egyik taggyűlésén egy egyénileg dolgo­zó paraszt lányának a tagjelölt felvételi kérelmét tárgyalták. A vélemények nagyon megoszlot­tak. Egy szavazat döntötte el, hogy felvették a lányt a pártba. V. Ferenc ellene volt a felvétel­nek. Nem azért, mert nem tar­totta a parasztlányt becsületes­nek, hanem, mert megtudta: azért jelentkezett a lány a párt- szervezetnél felvételre, mert tan­folyamra akart menni. És mint mondotta „jobban megy az ügy, ha párttag leszek.’' Vajon helyesen tették-e az orosi kommunisták, hogy meg­szavazták a felvételt? A válasz csak ez lehet: nem! Nem arról van szó, hegy a párt zárja le kapuit. Még csak arról sem, hogy ne vegyünk fel fiatalokat, külö­nösen dolgozó parasztok gyer­mekeit a pártba, ha azok elvhü- ségbői közelednek, ha megér­demlik, rászolgálták. Azt is tud­juk, hogy aki mint tagjelölt kerül a pártba, nem válik máról hol­napra kommunistává, marxistá­vá. Azzá kell nevelni. No de ez alap lehet-e arra, hogy olyan, különben becsületes embert vegyünk fel sorainkba, aki azért jön hozzánk, hogy bejusson va­lahová, hogy tanfolyamra me- hessen, jobb munkakörbe kerül­jön stb? Nem lehet egyáltalán alap. Sajnos vannak pártszerve­zetek, és esetek, amelyek azt mutatják, hogy nem nézik meg alaposan a vezetők, a kommu­nisták, miért is kéri hát X vagy Y a felvételét. A felvételeknél el­követett hiba később’ súlyosan megbosszulja magát. 'Minden fe­lületesség a felvételnél az össze­tétel rovására mehet, csökkenti az ideológiai színvonalat és mondjuk meg: bővebb lehető­séget ad arra, hogy kispolgári nézetek kerüljenek a pártba. Az ilyen hibáknak megvan a gyökerük. Nagyrészt a helytelen vezetési stílusból, szemléletből származnak. Pártszervezeteink egy részé­nél a vezetők még mindig nem■ értették meg: a párton- kívülieknek is ugyan olyan joguk van bármijeié funkció betöltésére, mint a kommu­nistáknak. Ha keresnek gépírót, előadót, bérelszámolót, könyvelőt, boltve­zetőt, akkor még sokszor kikötik, hogy párttag legyen az illető. Nem veszik észre, hogy ponto­san ezzel a szemlélettel ártanak a pártnak. Igen ártanak. Mert az igaz, hogy ez közvetlenül nem mutatkozik meg hiszen egy em­ber sem fogja azt mondani, hogy azért jelentkezik a pártba, mert ő pozícióhoz, munkához, előlép­tetéshez akar jutni. Nagyon gon­dos és alapos munkára van szükség a pártszervezetekben, hogy megállapítsák: ki kerülhet a kommunisták nagy családjába _ ki az, aki nem szolgált rá erre. Igaz, nem vagyunk annyian a pártban, mint az ellenforradalom előtt. Nem is baj. A párt egysé­gesebb, ütőképesebb és nagyobb a tömegbefolyása, mint az MDP- nek volt. Marxista-leninista párt vagyunk és ha mi helyesen akarjuk továbbra is irányítani a népet, akkor a hibákat, amelyek a pártmunka stílusában, a veze­tés módszereiben, és bizony a szemléletben megvannak még, ki kell javítanunk. Manapság a szektásság és a sablonok nem tartoznak az uralkodó stílusok, módszerei: közé, nem olyanok, mint a ragály. É6 mint Mao Ce- tung elvtárs mondja: „Legfeljebb léghuzatnak..- vagy dohos levegőnek nevez­hetők, amely az óvóhelyről árad."’ Meg kell azonban mondanunk: az is rossz, hogy pártszerveze­teink egy részét még mindig át­járják ilyen léghuzatok. És ha mi azt akarjuk, hogy a léghuza­tok megszűnjenek, jól be kell tömnünk a réseket, amelyekből a rossz levegő áradhat. Meg kell szüntetnünk a vezetési munká­ban a hibás nézeteket, mint: Statisztikai számadatok helyett A. minap a Központi Statisztikai I számok a talósásban? A riporter ész- Hit atal szamaratokat közölt hazánk revett néhány dolgot, amit manapsak ?azdasá<d és kulturális fejlődését il- már nem is veszünk észre, annyira bisztróivá. Mit is jelentenek ezek a | megszokott. Napfényes, derűs vasárnap délelőtt bolcsveresmarton. Ti- szamenti község vala­mikor nagyon szegély volt. A templomiföl kijövök nem mennek haza. hanem az út két oldalán ácsorognak, várnak. S egyszer az iskola felől énekszó hajlik, majd megjele­nik a menet. A nyol­cadikosok ballagnak. Végigjárják az egyik iskola ,termeit, majd átmennek a másik is­kola tantermeibe, hogy az eltöltött évek emlékeitől elbúcsúz­zanak. Vállukon kis hímzett tarisznya lóg, jelképezve az életbe való kilépést s azt. hogy a második édes­anya, az iskola útra- valót is adott. De nem is ezt a ballagást vette észre a riporter. Hanem azt, hogy c ballagó nyol­cadikos fiúk egytől egyig, kivétel nélkül sötétkék hosszúnadré- gos ruhában vol­tak! Kivétel nélkül! És egyiken sem volt kölcsönkért ruha. ★ A minap a tejet hordó parasztasszony félrehívja a felesége­met és suttogva kér­di, hogy én meg ne halljam: — Nézze csak az arcomat, ugye szebb?, — Tényleg, mit csi­nált vele? . — Pempős krémet használok, próbálja meg maga is — taná­csolja a tejesasszony a feleségemnek. ★ Mindep nyíregyhá­zi ismeri a sóstói bi- ciklimegörzö helyet, így hívják: „bicikli- megőrző1’, mert évti­zedek óta ragadt rá ez a név. De már el-, avult. Inkább azt kel­lene kiírni: „motor- megörzö". A múltkor megszámolta a ripor­ter a kerékpárokat és motorkerékpárokat. Sokkal több volt a motor, mint a bicikli. Bárki ellenőrizheti. ★ Vándormozi járja azokat a községeket, ahol még nincs mo­zi. Hallatlanul nagy az érdeklődés minde­nütt. A nagyobb élve­zet kedvéért egy elő­adáson két filmet ve­títenek s így termé­szetesen a helyár is kétszeres — öt forint De ritka az olyan csa­lád, amelyik ne hoz­ná el a gyerekeket is. Egy-egy parasztcsalád 20—25 forintot fizet egy mozi esiért. És senki sem panaszko­dik, hogv drága a jegy, valósággal meg­ostromolják a pénz­tárt. (Soltész) csak és kizárólag minden helyre| párttagokat vegyenek fel, alkal-j mazzanak. Ezzel elejét vesszük* annak, hogy becsületes, velünk? szimpatizáló, de nem kommu-í nista dolgozók csak azért, hogy? funkcióba kerüljenek, jelentkez-* nek felvételre. ♦ Ne vegyünk fel valakit a pártba tagjelöltnek csak azért, hogy' később párttag­ságára hivatkozva elhelyez­hessük. Tehát két módon is kell küzdeni az ilyen helytelen szemlélet el­len. Nagy szükség van erre a mi pártszervezeteinknél, mert ebben a kérdésben — bár haladtunk előré — nem lehetünk megelé­gedettek. Pedig a párt országos konferenciájának határozatában ez is nyomatékosan szerepel, és minden" pártszervezetnek követ­ni kell. A párt és a gazdasági munka, valamint az emberek­kel való foglalkozás központjába kell állítani ezt a vezetőknek. Mi erősíteni akarjuk a tömeg­kapcsolatunkat, de úgy, hogy erősödjön a párt egysége, szi­lárdsága, ütőképessége. A kommunista vezetők gon­doljanak arra, hogy aki nem kommunista, az még lehet becsületes, a néphatalomhoz hű, a kormány politikájával egyetértő dolgozó. A pártonkívüliaknek ugyanannyi joguk van, mint a párttagoknak. Ezért sem helyes, ha a vezetők minden áron a párttagsághoz kö­tik egy-egy munkakör betöltését. Az ilyen szemlélet akarva-aka- ratlánui is karrierizmusra ösztö­kél embereket. Becsüljük meg tehát a jószándékú, a párttal szimpatizáló, de nem kommu­nista gondolkodású embereket, akik jelentkeznek tanfolyamra, munkára, előadónak, gépírónak, stb de ne „csináljunk” belőlük kommunistákat. •" . (F.K.) cA ftáe télét kiwi Az MSZMP baktalórántházi járási végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta a Nyírma- ilai Gépállomás pénzügyi hely­zetét. Az értékelés a. gépállamá- si pártszervezet gazdasági és szervezeti tevékenységére ter­jedt ki. Megállapítást nyert, hogy a gépállomás a felsorolt kérdé­sekben számottevő eredményt ért el az ellenforradalom óta. Például 1955-höz viszonyítva normálholdanként 13.97 lorint önköltségcsökkentést értek el. A gépállomás a múlt esztendőben nyereséggel zart és 118.009 fo­rintot osztottak szét a dolgo­zók között. A szocialista tulaj­don tekintetében sincs különö­sebb kifogás. A munkafegyelem jó. A brigádok között és a bri­gádokon belül verseny folyik. A pártszervezet vezetőségének politikai munkájában azonban fogyatékosságok vannak A tö­megszervezetek elvi irányítása nem megfelelő. A járási vb. ha­tározata konkrét utasításokat szabott meg a hiányosságok kl» javítására. ★ /• A tiszaesziári községi alap* szervezet vezetősége nagy gon-’ dot- fordít a pártépítésre. Min­den hónapban több párttagot és tagjelöltet vettek fel a tag­gyűléseken. Májusban például 3 párttagot és 3 tagjelöltet vettek - fel a pártba. A tagjelölteket és a párttagokat minden esetben- megbízzák pártmunkával. ★ Érdekes újítást alkalmazott a városi pártbizottság a patronázs-' mozgalomban. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a 12 termelő- szövetkezettel 12 vállalati igaz-, gató tartotta a kapcsolatot. Ez a rendszer nem hozta meg a kívánt eredményt. Nemrégiben az érdekeltek bevonásával / olyan patronálási formát alakí­tottak ki, amelynél a termelő- szövetkezeteket ezután a patro­náló vállalat pártszervezete se­gíti. Az egyéni parasztgazdaságokban igen sok korlátja van a terméshozamok növelésének, néhány módszer azonban van, amivel a kisparcclián is többet lehet a jelenleginél termelni. Egyik ilyen módszer a kapásnövények fejtrágyázása. Márkus Ferenc tuzséri- dolgozó paraszt családjával a burgonya fejtrágyázását végzi. BESZTEKECI VALÓSÁG D e hatalmas kincs is az, amit az emberek szorgalma összead. Ésszel, erővel, apáról- fiúra száll ez egyetlen összefüggő lánco­latban. Régen Beszterecen is csak ka­vargó por felhőzte be a messzeségeket. Szinte sivatagi környezetben tengődött néhány girhes fácska. Ma viszont a hajdani tüskefogó katlanokat is dús vegetációval népesítette be az emberi igyekezet. A .változás írja itt a maga nagyszerű és bősodrású történetét és mintázza idők arculatát. Akárcsak a nyarak vonulása a fa­törzseket nőttető évgyűrűket. Idestova már min­den jel történelem is egyben, éppúgy, mint az a hét esztendő, amit az Üj Barázda TSZ tagjai a századfordulótól együttesen eltöltőitek. Tudjuk, mit jelent valamit az ábécénél kez­deni. Különösen akkor, ha a kísérlet — mint a besztereci szövetkezés is az — egész falu szeme- láttára történik: méghozzá ósdi tarisznyákkal és számtalan előítélettel. Mert ez a 17 ember, aki az Üj Barázda jelenét akkor, ott 1951-ben meg­alapozta, bizony majdcsak mind ilyen volt. Igaz, tekintetüket már az újra szegezték, de szoká­saik még a régit támogatták. Ügy, ahogy azt az ízekre hasogatott kisparcellás gazdaságokban megtanulták. A község pedig inkább kétkedett, mint. drukkolt. Szokatlan volt számára a traktor- berregés, meg az olyan fogalmak sora, mint a brigádmunka, vagy a közgyűlés; a változásban az emberek inkább csak saját 'érdekeik veszé­lyeztetését látták. Még a szimpatizálók közül is csak héfiányan emlegették; „Aztán jól vessétek Ö lhetett kézzel szemlélték még az öntud-a- tosabbak is, hogy hova fejlődnek az ese­mények. Na, de meg kell adni; az „új barázdások” még így is magukévá tették 'a jobb és korszerűbb számvetést, A kvadrátok elaprózott vvilágát, a szántóföldek száz holdjaival cserélték fel, ahol az ember már ke­vésbé fél az aszálytól, a korai rokkantságtól, ahol néhány állat elhullása (ha történetesen „beüti* ilyen) korántsem jelent katasztrófát, mert még mindig marad ott, ahol sok van, de mi marad ott, ahol csak néhány üsző, vagy sertés jelenti az egész gazdálkodást?! így nem is csoda, ha egy évre rá már 74-en voltak, és hogy ma a szövetkezet­nek 835 hold földje, 186 tagja van. Vagyis az Üj Barázda tagjai dicsekvés nélkül állíthatják: kez­deményezésük megértésre talált. Mélyre eresz­tették a paraszti jólét gyökerét Beszterecen is. Amit nemcsak a 70—80 forintos, munkaegység,! a sek megépült, vagy készülő új ház, de növekvő tisztelet és az élenjáróknak dukáló sűrű elismerés is jelez. M ert nézzük csak: mikor kezd a paraszt- ember saját parcelláján gondoikozni? Sose akkor, ha szomszédjának rosszabbul megy, inkább akkor, ha a másik jobbam ruházkodik, többet termel, többet költ, neki pedig kevesebbre telik. Olyan igazság ez, amely egyik legalapvetőbb előnye a szövetkezés­nek. Hisz a bizonyítékok itt már sorjázó új há­zakban, pöfögő motorkerékpárokban és vagyon­nak is beillő menyasszonyi kelengyékben mutat­koznak meg. Nos, a -beszterceiek így forgatják már a pennát. A szövetkezetben évről-évre húsz» huszonkét mázsát’ ad holdanként' az árpa, harmiri-, cat a tengeri, százhatvanat a burgonya. Az) egyénieknél pedig jó ha a fenti mennyiségnek, háromnegyede terem. Az idén is 12 mázsás- búza^ termésre számítanak, árpából majdcsak duplá­jára,' míg a kisparcellás ‘ gazdák gabonája hát­am meg a lábatokat". hét, illetve tíz mázsa magot ad. BECSÜLETESEK, DE...Í Az egyéniek is növelhetik terméseiket

Next

/
Oldalképek
Tartalom