Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
SZŐLŐ, VAGY ÓVODA? - HÁZ A TULIPÁN ÜTŐN — ŐSZINTÉN A MUNKAVERSENYRÖL — NÉHÁNY GONDOLAT A TI- SZALÖKI HAJÖZÖZSILIP MEGNYITÁSA ELŐTT — NEMZETKÖZI SZEMLE XV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Ára 60 fillér 1958. JÜNIUS 22, VASÁRNAP MEGTISZTELŐ JOG — SZENT KÖTELESSÉG B árhová is állít berniünkét az élet parancsszava, bármelyik pályára is vezére], bármilyen társadalmi megbízást adhatnak, mindegyikkel szolgálhatjuk népünket. Különösen áll ez a tanácstagra, aki a nép képviselője a szocialista államhatalomban. A tanácstag rendkívül fontos kapcsolat megtestesítésére hivatott egyfelől szocialista államunk helyi szervei, a tanácsok, másfelől a dolgozó nép között. Főképpen e kapcsolat élővé tétele révén töltheti be a tanács az államhatalom helyi szerveként ráháruló feladatokat. Ezért nem mindegy, hogy a tanácstagok hogyan élnek törvényben biztosított jogaikkal, hogyan látják el a tisztségükkel járó kötelezettségeket, amelyekkel a választó nép ruházta fel őket. Sokszor volt már erről szó, de most különösen időszerű emlékeztetni a tanácstagokat jogaikra és kötelességeikre. Egyrészt azért, mert itt az ideje, hogy az első félévi munkáról beszámoljanak választóiknak, másrészt azért, mert egyesek előszeretettel hangoztatják, hogy itt van a nagy munkacsúcs, nincsen idő az emberekkel való foglalkozásra. Ebből csak annyi igaz. hogy most a nagy munkák idején többet vannak az emberek a határban, mint máskor, ezért nehezebb a kapcsolat fenntartása a régi módszerekkel. De azért, mert nehezebb, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne kerüljön sor a kapcsolatok erősítésére. Hiszen számos tanácstag állandó és folyamatos tevékenysége, sok községben a tanácsülések rendszeres megtartása, az állandó és ideiglenes bizottságok jó működése és ezeken a tanácstagok aktív részvétele, a fogadó órák látogatottsága stb. bizonyíték arra, hogy lehet és szükséges a folyamatos tanácstagi munka. Az igény megvan most is a választókban a tanácstaggal való kapcsolat iránt, tehát ennek az igénynek a kielégítését elő kell segítenie magának a tanácstagnak is a párt- és tömegszervezetek segítségével. A tanácstagi munka érvényesülésének mindenek előtt van egy fontos előfeltétele. Ez a tanácstag magatartása, mely főként népi demokráciánk törvényeinek tiszteletén, szocialista társadalmi életünk együttélési szabályainak betartásán alapul. A tanácstag azonban nemcsak egyszerűen, hanem példamutatóan tesz eleget állami és erkölcsi kötelezettségeinek. Vajon elmondható-e mindez Juhász Ferenc tanácstagról. (Beszterecen nem függetlenített vb-tag), aki hátralékban van adójával? Bodnár János járási tanácstag létére (Nyírpazony) majdnem 8.000 forinttal tartozik államunknak. Sajnos, mindkét községben sokan követik ezt a rossz példát. Buzdíthat-e az ilyen tanácstag az állami kötelezettség teljesítésére? Ezen azonban lehet és szükséges is változtatni mielőbb: a tartozás kiegyenlítésével. Fontos formája a választókkal való kapcsolatnak megyei, járási és városi tanácstagoknál a fogadó óra megtartása. A választók megbízásainak elintézése, jogos érdekeik érvényre juttatása fontos és hálás feladat is. A tapasztalatok szerint a fogadóórák megtartásában lanyhulás mutatkozik. Például a megyei tanácstagok a múlt év utolsó negyedében 113, ez év első negyedében csak 35 fogadó órát tartottak. A városnál ugyanebben az időszakban 76-ról 57-re csökkent a fogadó órák száma. A második negyedévről még nincsenek végleges adatok, de feltűnő változásra aligha lehet számítani április és május adatai alapján. I Mind az Alkotmány, mind a Tanácstörvény előírja, hogy a tanácstag köteles a választóknak évenkint legalább két ízben beszámolni a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről. De kötelességük az is, hogy a dolgozókat érintő határozatokat a tanácsülések után ismertessék választóikkal. Többek között azokat a határozatokat is, amelyek meghozatalában maga is részt vett, melyekkel kapcsolatbn joga volt felvilágosítást kérni, javaslattal élni, választóinak véleményét tolmácsolni. A tanácsüléseken való részvétel sem volt kielégítő az első félévben. Az első negyedévről rendelkezésre álló adatok szerint például a legjobb eredményt felmutató nagykállói járásban is csak 79 százalékos volt a tanácstagok megjelenése. Akadt olyan határozat is, amely törvénysértő volt néhány községben. Például Nyírkátán tanácsi határozattal akarták kötelezővé tenni a társadalmi munkát. Egyes községekben határozatot egyáltalán nem hoztak az első negyedévben. Ilyen szórványos hibáktól eltekintve azonban a tanácstagok zömének van miről beszélni. A legtöbben nyugodt szívvel állhatnak választóik elé, mert megyénk, járásaink, községeink számos gazdasági, kulturális, egészségügyi eredményt tudnak felmutatni. Ezekben az eredményekben sok lelkes tanácstag és választó jó munkája tükröződik. Számos tanácstag szívén viselte választóinak ügyét, problémáik megoldását segítene, mint például Jászai Károly ibrányi lakos, járási tanácstag, vagy Hegedűs Mihály nagyhalászi pedagógus, járási vb-tag. A félévi beszámoló tükre lesz a tanácstag 6 hónapos munkájának és új erőt ad a dolgozó nép javáért, további Szociálist fejlődésünkért való harcra, melynek a tanácstagok hadnagyai és századosai — a választók-adta. a párt és a munkáscsztály-kivívta, a munkás-paraszt szövetség-megvédte megtisztelő jog és szent kötelesség alapján. 3 éves tervünk megvalósításához segítséget nyűit a Tiszántúli Tenyészállat Kiállítás is A kilenc napig tartó kiállítást Dögéi Imre földművelésügyi miniszter nyitotta meg Hetek óta nagy volt a sürgés- forgás a debreceni méntelepen. Hosszú idő után újra megrendezésre került a Tiszántúl hagyományos Tenyészállat Kiállítása. A hortobágyi vásárok, a Nagy-Kün Pásztornapok elevenedtek meg újra. Tartalomban azonban egészen más a mostani, mint a régi kiállítások voltak. Míg a múltban a gyönyörű állatokat felvezető gulyások nézése az alázatos cselédek pillantása volt, ma mosolygós arcú, büszke tekintetű tsz-parasz- i tok és egyéniek mutogatják a legszebb állataikat. A hortobágyi csikós, a nagyecsedi paraszt, a kunsági juhász és a Sárrét sertéstenyésztője gazdaként mutogatja állapotát és azt mondja: az enyém, de egyre többen mondj ált azt is, hogy a miénk. Négy megye legszebb állatai a kiállításon Békés, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyékből több mint 600 darab állatot válogattak ki, hogy tanúságot tegyenek állattenyésztésünk fejlődéséről. Ezt a fejlődést ml sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a Tiszántúlnak ez a kiA kiállítást tegnap a koradélutáni órákban Dögéi Imre földművelésügyi miniszter nyitotta meg. liövid bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás eredményeivel és nagyszámú résztvevőjével mutatja, hogy parasztságunk nagyot lépett előre az utóbbi esztendőben, — mutatja továbbá azt is, hogy él a versengési kedv, a vetélkedés, hogy melyik község, melyik megye nevel szebb jószágot. Ebből a vetélkedésből az is kitűnik, hogy Igazán jelentős eredményeket elérni és átfogóan megjavítani az állattenyésztésünket csak a nagyüzemben lehetséges. A legtöbb embert a díjazott állatok felvezető pályája vonzott. — Mintegy hortobágyi jelkép, a felvonuló állatok sorát egy gombos- szarvú, döngő léptű, komor, magyar szürke bika nyitotta meg. — Hagyományos pásztorviseletbe öltözött, több kitüntetést viselő gulyás vezette ezt a gyönyörű bikát, ami Buda névre haligat, tenyésztőié az Ohatpusztai Állami Gazdaság. A fiimezők és fényképezek hadától alig szabadult meg a Buda, máris újabb kiválóság ke- tült o bemutató körbe, a BiharA termelőszövetkezetek közötti versenyben az első és harmadik díjat a kancáknál szabolcsi szövetkezetek hozzák el. A besztereci Üj Barázda TSZ Berta nevű kancája első lett, míg a dombrádi Vörös Csillag TSZ ugyancsak Berta névre hallgató kancája a harmad'k helyet szerezte meg. Az egyéni lótenyésztők valamennyi díját Szabolcs megyeiek hozták el. Az első díjat Molnár Gusztáv nagyecsedi, a két második díjat állítása magasabb leljesítmé- nyű állatokat tudott most felmutatni, mint 195-1-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállítás, pedig erre a tájra a külterjes állattenyésztés volt még nem régen is a jellemző. Az eredmények, a nagyüzemek fölénye egyben a jövőt is elénk vetíti és mintegy aláhúzza az agrártézisekben lefektetett alapelvet, hogy parasztságunk felemelkedésének az útja csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet. Amikor Dögéi Imre elvtárs elvágta a bejáratot záró kék selyem szalagot, a beszédét hallgató népes tömeg nehezen tudott választani, hogy miben is gyönyörködjön először. Ügy van az ember ilyenkor, mint a 8—10 fogásos lakomán szokott lenni, hogy már az elsőből jól tudna lakni, de ki kell tartani végig. Itt is órákat lehetne egy-egy istállóban tölteni, de nem lehet, mert akkor nem jut idő másra. keresztesi Állami Gazdaság 7500 liter tejet adó tehene, a Narancs lépett elő. Nagy taps fogadta az Ópályi Tangazdaság borzderes tenyészetének kiváló egyedeit is. A tangazdaság Nárcis nevű borzderes üszője a második díjat hozta el. Míg a szarvasmarha-tenyésztésben nem nagyon vetélkedhetünk a szomszédos megyékkel, addig Karácsony Antal gyügyei és Hib- ján János nyíregyházi, a harmadik díjat pedig Cs. Nagy Zoltán pátrchai egyéni paraszt hozta el Büszkeség ez, de egy kicsit jobb lett volna, ha nem is első, de több második és harmadik díjat hozni szarvasmarha-tenyészetünkkel. — Reméljük, a következő kiállításon a lovak mellett ezzel is dicsekedhetünk. A lovasbemutató egyik legnagyobb jelenete a 21 éves Kozák nevű mén felvezetése volt, amely. Debrecen város tulajdona. Ez a mén a versenyben nem vett részt, hiszen az országos kiállításon nem is első, hanem Nagy Díjat nyert, így a versenyben való részvétele nem lett volna reális. A 21 éves ló-aggastyán olyan kecsesen és olyan életerővel vonult el, mint egy pányvával a ménesből kifogott 3 éves csikó. Nagykállói siker a kocák „versen vén“ A tenyészkocák első díját a Nagykállói Kísérleti Gazdaság 53-as számú kocája nyerte el. A mangalica kanok versenyében a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság állatai a harmadik helyre kerültek. A fehér hússertések második díját hozta el a Nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat 59-es kanja; Elismerő oklevelet nyert a nagydobosi Petőfi TSZ juhállománya; örvendetes, hogy a kótaji Vörös Október TSZ 3 darab kendermagos tyúkja a harmadik díjat nyerte. Harmadik díjat nyert pulykáival a Nyírlugosi Állami Gazdaság is. A nagycserkeszi Üj Élet TSZ pedig sárga magyar tyúkjaival nyert oklevelet. Amikor ezt a kiváló állatparádét végignézi az ember, egy félnapból már nem marad ideje a gépek és a pavilonok megtekintésére. Igaz, hogy ez a kiállítás elsősorban az állattenyésztés seregszemléje, de van mit csodálni a növénytermelőknek és a gépszeretőknek is. Nagy helyet kap a kiállításon az öntözés, hiszen az ország öntözött területének döntő többsége a kiállító négy megyében van. A homoki gazdálkodás — Szabolcs pavil on j ában Szabolcs pavilonja a homokjavítással kezdődik. A Westsik-féle vetésforgó eredményeit tanulmányozhatják a látogatók, majd a képekről, grafikonokról Teich- naann Vilmos burgonyaföldjei tárulnak a néző szeme elé. A gyümölcs-, dohány- és csillagfürt-ter- melésünket ismertető képek, tab- ók alatt ott sorakozik a makk- egészséges "Gülbaba, Jonathan líma, a szatmári szilvapálinka és i lepsdőnyi levelű szabolcsi dohány. . * Egy cikk kévés arra, hogy ezt i r agy szerű kiállítást ismertesse az ember. Ahogy Dögéi elvtárs mondotta: Ez a kiállítás is hozzáárul ahhoz, hegy hároméves tervünket sikeresen teljesítsük és jelentősen előre haladjunk a mezőgazdaság szocialista építése terén. Csikós Balázs« Dögéi elvtárs megnyitó beszéde „Kiválóságok“ felvonulása lótenyésztőink számos serleget hoznak haza. m?? rraréTffHTrr ijynrrprrrti
