Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
VifSg proJeUrJol egyesBtJetekf ) Á MELLÉKÜZEM IS FONTOS — AZ ÖREG SIPOS MEGMONDTA A MAGAÉT — MARI — FIATALOK A FILLÉREKÉRT — SZOMBATI SPORT JEGYZETEK XV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ÁtQ 50 fílléF 1958, jCnius n‘ SZOMUAi aanDaannDnaDDnaannaaraaanDDaanaaaaDaaaDnaaan II TÖRTÉNELEM TANULSÁGAI Június 22: a Nagy Honvédő Háború kezdete R hároméves népgazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslat vitája A% országgyűlés pénteki ülése A hitlerista fasiszta klikk terve egyszerű volt: nagy haderő, váratlan támadása a Szovjetunióra- néhány hét alatt elfoglalni Oroszország európai területeit, megsemmisíteni a Vörös Hadsereget. A fasiszta Németország a váratlan támadás eredményeként jelentős előnyöket élvezett, s ezek nemcsak stratégiai szempontból játszottak szerepet. Tudnivaló ugyanis. hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Dánia, Norvégia, Franciaország' és más államok leigázása után csaknem egész Európa ipara a fasisztáknak dolgozott. E nagyarányú támogatással rendelkező hitlerista hadsereg akkor támadott a Szovjetunióra, amikor a Vörös Hadsereg még csak a korszerű újrafelfegyverkezés és átszervezés kezdetén állt. A szovjet csapatok nem rendelkeztek rosszabb tüzérséggel és páncélosokkal, mint a németek, a különbség csupán a mennyiségben mutatkozott. Ma már megállapíthatjuk, hogy a nácik ilyen nagyarányú csapását egyetlen más állam sem bírta ki. A francia hadseregei például néhány hét alatt szétverték. A szovjet katonák azonban nem adták meg magukat, hanem ebben a rendkívül súlyos helyzetben, kedvezőtlen erőviszonyok közepette kezdték meg hősi honvédelmi harcukat. Az egész világ feszült figyelemmel kísérte a háború alakulását. Számos katonai megfigyelő kijelentette, hogy a fasiszta csapatok egymás után következő sikeres hadműveletei után a szovjet hadsereg többé nem képes- ellenállni. Ugyanezt kiáltották — sokkal hangosabban — a náci hadvezetők is. Csupán a Moszkva alatti csata után, amikor már végérvényesen szertefoszlott a fasiszta hadsereg „legyőzhetetlenségéről1’ szóló mítosz, hallatszottak olyan hangok, hogy a csaták kimenetelét egyes esetekben „kizárólag a kemény orosz tél“ döntötte el a szovjet katonák javára. A háború alatt, majd pedig utána, a burzsoá történészek hozzáláttak a szovjet csapatok győzelmét okozó, általuk „csodának” nevezett események feldolgozásához. A győzelem legfontosabb forrásáról, a szovjet szocialista rendszerről azonban hajlamosak voltak megfeledkezni. Pedig a szovjet hadsereg sohasem győzhetett volna, ha a szovjet szocialista rendszer nem állott volna magasan fölényben a fasizmussal szemben. A szocialista haza oly hatalmas erőforrásokat bocsátott a hadsereg rendelkezésére, amelynek gyökerei a szovjet népben és lelkesítőjében, szervezőjében, a Kommunista Pártban rejlettek. A Kommunista Párt iga zságos felszabadító harca lelkesítette a szovjet népet és a leninizmus zászlaja alatt az egész országot egységes katonai táborrá változtatta. A Nagy Honvédő Háború második évében a hadiipar többszörösen túlszárnyalta a legmerészebb elképzeléseket is. 1943-ban pedig, amikor a szovjet csapatok az egész fronton támadásba mentek át, a hadiipar termelése olyan magas színvonalra emelkedett, hogy a szovjet katonák az ellenség egy lövésére kettővel válaszolhattak. Kissé furcsán hangzik, de bátran állíthatjuk, hogy a szovjet gyárak a háború során megteremtették a fegyverek és hadianyagok bőségét. A fasizmus felett aratott győzelem tehát a front és a hátország közös erőfeszítéseit koronázta sikerrel. A szovjet hadsereg felszabadulást hozott a Kelet-, Közép- és Délkelet-európai népeknek. Győzelme eredményeként a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői megnövekedtek, kialakult az egymilliárd embert számláló megbonthatatlan szocialista tábor. Ez a tábor ma már olyan erőt képvisel, amellyel még a legelvakultabb imperialistáknak is számol- niok kell. E hatalmas és erős táborba tartozó népek minden erejükkel a békéért, a háború ellen küzdenek. Ezt számtalan tény is bizonyítja. A Szovjetunió már több Ízben csökkentette fegyveres erejét, egyoldalúan beszüntette a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteket. Ezzel .egyidőben a népi demokratikus országok is csökkentették fegyveres erőik létszámát. Mindezek ellenére a nyugati hatalmak tovább folytatják háborús politikájukat. A NATO tanácsának legutóbbi decemberi ülésszakán például elhatároz' ák, hogy az agresz- szív Északatlanti tömb államait atomfegyverekkel szerelik fel. Ezek után érthető, hegy a nyugati hatalmak nem foglalkoznak érdemben a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló szovjet javaslatokkal. A Kommunista Párt és a szovjet kormány tovább folytatja lenini békepolitikáját. Ugyanakkor azonban a szovjet nép békés alkotó munkája védelmének érdekében mindent megtesz, hogy biztosítsa a Szovjetunió és a szociális a tábor más országai államhatárainak sérthetetlenségét, és szükség esetén megsemmisítő csapást mérjen az agresszív ellenségre. Az országgyűlés pénteki ülésén folytatólagosan tárgyalta az 1958 —1960. évi hároméves népgazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot,A pénteki ülés beszámolója előtt ismertetjük a csütörtök délutáni vita fe’szólalásait. Tisza József képviselő felszólalásában a hároméves tervről szóló törvényjavaslat mezőgazdasági részével foglalkozott. , — Nemcsak az országgyűlési képviselők — mondotta, — hanem az egész ország dolgozó parasztsága örömmel üdvözli, hogy a párt és a kormány nem kíván változtatni az elmúlt másfél évben kialakított politikáján, amely jónak és helyesnek bizonyult. Tisza József nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében komoly szerepe van a fokozatosságnak, amely nem lassítja, ellenkezőleg, gyorsítja a fejlődést! mert nagy hiányosságok vannak a dolgozó parasztfiatalok szakmai Képzésében. Megemlítette a képviselő, hogy több helyen nem tartják meg azt a rendeletet, amely szerint az új állami lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell adni. Beszélt arról, hogyan segíti az ifjúság a hároméves terv végrehajtását. Az ifjúság takarékossági mozgalmának eredményei ma már tízmilliókra rúgnak. Dolgozó ifjúságunk egyre nagyobb része ma optimistán néz a jövőbe, és szívvel-lé- lekkel segíti a szocializmus építését. A szocializmushoz hű magyar ifjúság és mindenek előtt a KISZBeszéde végén Tisza József a tervjavaslatot elfogadta. Pongrácz Kálmán beszédében kiemelte, hogy a hároméves terv jelentős összegeket fordít a főváros fejlesztésére. A törvényjavaslatot elfogadta. Gosztonyi János az ifjúság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy szerény, de megalapozott terveink jobban segítik ifjúságunk szocialista nevelését, mintha csillogó vagy világraszóló — de ugyanakkor irreális — célokat állítanánk fel. Ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. Annak ellenére, hogy a VIII. általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 százaléka tovább tanul, van néhány ezer fiatal, akiknek munlcá- baállítása az általános iskola után nem biztosított. Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosan iagok ezért is fogadták egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népköztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félrevezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy Nagy Imre és bűntársai, akik a néphatalom elleni fegyveres támadást előkészítették és vezették, sajnos, nagyon sok fiatalnak is egyéni tragédiáját, lelki károsodását és válságát okozták, — fejezte be felszólalását Gosztonyi János. A törvényjavas’atot elfogadta. Martin Ferenc a szakszervezetekbe tömörült dolgozók nevében szólt a törvényjavaslathoz, és megállapította, hogy az hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikáját és törekvéseit. — A magyar szakszervezetek—. folytatta — részt vettek a hároméves terv kialakításában. Vállalja, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítását, örködnek azon, hogy a terven felül elért eredmények megmutatkozzanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődésében. Hangsúlyozta: — Az üzemi tanácsok most nagy segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a vállalatok jó, az üzem sajátosságait a leg- messzebbmenően figyelembevevő és a tartalékokat hasznosító terveket készítsenek. Alkalmasak arra is, hogy — a termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellenőrizzék és segítsék a terv megvalósítását, csak úgy, mint a szakmunkások és műszakiak képzettségének állandó fejlődését. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a tervek végrehajtása közben a vállalatok és a minisztériumok a legmesszebbmenően tartsák tiszteletben a Munka Törvény- könyve és más munkaügyi rendelkezések előírásait. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány — folytatta — több alkalommal kifejezte azt az elhatározását, hogy a kialakult életszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de tovább is emeli azt. Ezért súlyosan megsértik a párt és a kormány politikáját azok, akik itt-ott nyíltan, vagy burkoltan emelik a fogyasztási cikkek árait. Helyesnek ós szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szempontból ellenőrizzék a magánkisipart és kereskedelmet. A törvényjavaslatot elfogadta. A pénteki ülésen elsőnek Nagy Józsefná, könnyűipari miniszter szólalt fel. hozzák létre falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági iskolákat Nagy Józsefné könnyűipari miniszter felszólalása Bevezetőben a könnyűipar eredményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar do’gozóinaK jo munkájukért. Majd arról szólott, hogy fontos feladata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hiszen enélkül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha-, cipő, papír- és bútorellátását sem. __ A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világban jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a könnyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosított ellátásunk egyes nagyfontosságú import nyersanyagokból, — Igen nagyjelentőségű, hogy amíg Amerikában és a nyugati országokban napról-napra nő — ezrekkel és tízezrekkel — a munkanélküliek száma, addig mi nemcsak biztosítani tudjuk munkásaink rendszeres foglalkoztatását, a termelés biztonságát, hanem a hároméves terv idején egyedül a könnyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak biztosítunk munkalehetőséget. Ezután a nn’iüipar céljait ismertette, s a toobi között megállapította: fő feladatnak tekintik, hegy a könnyűipar termékei ne- csak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és választék szempontjából is. •— Fokozzuk a szövetek tartósságát, divatosságát. 1960-ra több mint tíznjillió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál olyan kikészítési eljárásokat alkalmazunk, mint például a gyűrődésmentes kikészítés. A könnyűipar főfelada- lának tartja, hogy mindenki még csinosabban, még elegángabban öltözködhessék. Beszélt a papír- és bútorgyártásról is. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük, de a problémákat nem tudtuk teljesen megoldani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgozói előtt álló feladatokról főleg a takarékosság követelményeiről szólt. A tervet, mely tartalmazza a könnyűiparra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket és biztosítja a tervek megvalósításához a legszükségesebb anyagi feltételeket, az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. (Folytatás az 5. oldalon,)
