Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

1558, mSSJCTS 14, SEERPA KELET5! AG I A RORSZlAG A KISZO V líüldottj&yüléséről Megyénk kisipari szövetkeze­teinek 128 küldötte és mintegy 80 meghívott , vendég vett részt a szombaton és vasárnap megtar­tott küldöttgyűlésen, az alkalom­ra szépen feldíszített Tiszti Klub nagytermében. Az értekezleten résztvett Benkei András elv társ, a megyei pártbizottság első titká­ra, Kuhár András elvtárs, a me­gyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője, Nemes Imre elv társ, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője, Kosztin Sándor elv- tars, a városi tanács ipari osztá­lyának vezetője, Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, Békés Miklós, az OKISZ tagja, vala­mint az MNB, a kereskedelmi szervek és az ország több megyei KISZÖV-ének küldötte is. Szabó Sándor elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke mondott beszámo­lót. Bevezetőben a kisipari szö­vetkezeti mozgalom 10 éves mult­ijával foglalkozóit. Megállapította, hogy a ktsz-ek eredményesen mű­ködtek közre országunkban a szo­cializmus építésében. Beszélt az 1956 októberi ellenforradalomról, annak káros kihatásairól és a konszolidációról. Nagy érdeklő­déssel hallgatták a jelenlevők a ktsz-ek 1937. évi és 1958. első ne­gyedévi munkájáról szóló beszá­molót. Márton József megyei ügyve­zető beszámolt a szövetkezeti ta­gok társadalombiztosításának helyzetéről, a szövetkezeti embe­rekről való egészségügyi, munka­védelmi és szociális gondoskodás­ról. Utána Takács József, az el­lenőrző bizottság beszámolóját tartotta meg és néhány még meg­lévő hibára hívta fel a figyelmet. A beszámolók után a mandá­tumvizsgáló bizottság megállapí­totta az ülés határozatképességét és elfogadták a KISZÖV alapsza- báJyzatra vonatkozó módosítását. w Elénk és hasznos vila követte a beszámolót A hozzászólók szavaiból érző­dött, hogy lelkesednek a szövet­kezeti mozgalomért. A vitában sok téves nézetet tisztázott Kuhár elvtárs. Hozzá­szólása fellelkesítette a jelenlevő­ket, hiszen hallhatták, és tapasz­talhatják az életben is, hogy a (párt sokra becsüli a jól dolgozó Ktsz-eket és támogatja jöirányú tevékenységüket. Különösen sokat adott Kuhár elvtárs hozzászólása a küldötteknek, a ktsz-ékben végzendő politikai nevelő munka megjavításához. Szombaton este a beszámolók jfeietti vita félbeszakítása után színvonalas kultúrműsort láttak a küldöttek. A rakamazi és a nagykállói szövetkezeti bizottság ^színjátszói megérdemelték a nagy tapsot. Tetszett a nyíregyházi szövetkezeti bizottság tánccsoport- jának szereplése, valamint a ra­kamazi cipész ktsz. zenekarának muzsikája, a magyar nótacsokor A küldöttgyűlés második napján olyan kérdések vetődtek fel, mint például a ktsz-ek taglétszámának növelése, a gazdasági megerősí­tés, a kontármunka elleni harc, a ktsz-ekben dolgozó kommunis­ták példamutatása és pártalap- szervezetek létrehozása. A gazdasági problémákra Fe­renczi Tibor elvtárs, az OKISZ elnökhelyettese adott választ. Ki­jelentette, hogy további nagy fej­lődés előtt áll a kisipari szövet­kezeti mozgalom. A gyárszerü tömegtermelésről térjenek rá a ktsz-ek közvetlenül a lakosság igényeit kielégítő tevékenységre — mondotta. Nemes elvtárs különösen a po­litikai munka íotcsságáról beszélt. Szólt arról, hogy a KISZÖV nyújtson hathatósabb segítséget a' ktsz-cknek és futó ellenőrzések helyett alapos segítséget adjanak. Elismerte Nemes elvtárs, hogy a tanácsoknak is jobban kell segí­teni a ktsz-eket és megemlítette, hogy már van javulás e téren. Megválasztották az áj vezetőséget Mialatt a jelölő bizottság elké­szítette a 31 tagú választmány, valamint a KSZKBI és az ellen­őrző bizottság új tagjaira vonat­kozó névsorát, az OKISZ elnök­helyettese a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója jelvénnyel tün­tette ki Kántor Miklóst, az ibrá- nyi vegyes ktsz, elnökét, Szabó Pált, a nagykállói cipész ktsz. termelő tagját, Tilki Jánost, a nyíregyházi cipész ktsz termelő tagját, Csutkái Lászlót, a nyír­egyházi textilruházati ktsz, elnö­két ás Kiss Sándort, a KISZÖV személyzeti osztályvezetőjét. A KISZÖV elnöke átadta „Ki­váló Kisipari Szövetkezei” fel­iratú vándorzászlót a nyíregyházi fényképész ktsz-nek, a velejáró pénzjutalommal, A nyíregyházi fodrász ktsz. pénzjutalmat és ok­levelet, a nyíregyházi textilruhá­zati ktsz. pedig oklevelet kapott, és jogosultak a „Kiváló Kisipari Szövetkezet" bélyegző használa­tara. További ktsz-eket tüntettek ki oklevéllel, és jutalommal, va­lamint az ipari tanulók versemé­nek legjobbjait díjazták. Egyhangú szavazattal megvá­lasztották a 31 tagú választmányt, a KSZKBI, valamint az ellenőrző bizottság tagjait, és. tíz küldöttet az OKISZ kongresszusára. A KISZÖV elnöke továbbra is Szabó Sándor elvtárs maradt. A fodrászok rend- f kívül tájékozott em- | berek. És beszédesek «is. Tudják és tovább | adják a hír t, hogy mi ♦ történt, vagy mi lesz, gmásrészt szívesen be- ‘szélnek élményeikről: a horgászásról, vadá­száéról, futballozás- rcl és egyebekről. Közülük kerül ki a legtöbb játékvezető, s talán azért is mindent felülmúlóan a fed- rászüzletekbsn a leg­vitatottabb „téma- kői” a futball. Mos­tanában azonban új irányt vett a fodrá­szok érdeklődése. örvendetes, hogy egyre többet lehet hallani őket saját szakmájukról beszél­ni. Jólesik a „ven­dégnek” arról halla­ni, mennyire érdekli őket az új férfi és női hajdivat. Szenve­délyesen vitatják a fodrászversenyeket, bírálják és dicsérik egymás munkáját szakértelemmel. Most például a vasárnap Debrecenben megren­dezett fodrászverseny a kedvenc témájuk. „Nagyszerű rendezés, nagy érdeklődés, gyö­nyörű munka volt” — így nyilatkozik például Vaskó Mihály is, aki több nyíregy­házi fodrásztarsával- együtt volt a verse­nyen mint szemlélő, hogy szakmai tapasz­talatokat szerezzen, S amit tanultak, a munkájukban igye­keznek . hasznosítani, így van aztán, hogy az utcán jártunkban- keltünkben, szórako- zó-helyeken egyre változatosabb és szebb hajfrizuiákat látunk. Ha ilyen té­máról beszélnek fod­rászaink, megérdem­lik a dicséretet, hi­szen bővül szakmai tapasztalatuk, aminek ők is ás a vendégek is hasznát veszik. Kirakatok Címtáblák óhí Hirtelen jött ez a májusi ká­nikula és tegyük csak szívünk­re a kezünket: egy cseppet sem haragudunk a harminc fokra. Kellemesek az esték is. Munka után egyre több ember tesz egy kis sétát a főúton s áll meg egy-cgy kirakat előtt. Zömében ízlésesek, ötletesek a nyíregy­házi kirakatok. Főleg az Állami Aruház és a Csemege bolt kivi­lágított ablakai szolgálnak köz­megelégedéssel. De nem hagy­hatjuk szó nélkül a kisebb bol­tok rendezetlen kirakatait sem. Valahogy úgy néz ki ilyen szempontból Nyíregyháza, hogy a kisebb, cldugoífabb kirakatok kiesnek a számításból. A kis­kereskedelmi vállalat nem egy kirakatában tanyázik még most is a múlt éri por. Ez annál in­kább bosszantó, mert éppen a háztartási boltokban tapasztal­ható ilyen látványosság. De a feliratok messze túl tesz­nek még a rendezetlen kiraka­tokon is. Nagyon hosszú lenne felsorolni a magyartalan felira­tokat árutáblákat. De megem­lítünk egy nem is annyira el­rettentő, mi"t inkább nevetsé­ges dolgot. Hisz a közelmúltban nem ment el ember az Alkot­mány Halászati TSZ üzlete előtt, ho«ry mosoly ne billent volna szája szögletére. Elképesztő volt, egy címfestő, de egy egész hi­vatali apparátus nem tudta rendesen leírni az „s" betűt. Sorozatosan fordítva mázolták! Szerencsére a közelmúltban ki­igazítottak, reméljük nem dísze- < legnek többet az ilyen és<j hasonló feliratok a város üz-; létéi felett. — A Kiskeres-< ked.elmi Vállalat ebben az év-; ben jelentősebb összeget fordít, neon feliratokra — legalábbis megígérték! — s úgy gondoljuk a többiek követik példáját. Ez; pedig — remélhetően — maga-; val vonja, hogy a neonfeliratok J készítői tiszteletben tartsák a; lakosság szépérzékét. (A. S.)1 Rövid filmhírek Heti filmmegjelenések Május 15-én két filmet tűznek Iműsorukra a mozik. Luciano Em­ittier új olasz filmje, A bigámista [vidám történet egy fiatal férjről. akit többnej Őséggel vádolnak és egy minden hájjal megkent ügy­védről. A film főszereplői Mar­cello Mástroianni, Giovanna Ralli és Vittorio de Sica. Az első napozás Végre itt van már a tavasz! — mondogatják most már fiatalok ' és öiegek. Egy kissé min­denki haragszik rá, mert hisz olyan soká hagyta a napimádókat magára várakozni. Ha tükörrel a kezünk­ben megállunk az ablak előtt, nem mindig telik örömünk az elénk táruló látványban. Felfedezik az asszonyok a téliesen sápadt arcszínüket és az emiatt sokkal feltűnőb­ben látható kisebb-na- gyobb szépséghibákat arcbői ükön, foltokat, pattanásokat és ráncocs- kákat. De azért kétségbeesés­re semmi ok sincs. Az egészséges ember bőre a nap és levegő hatása alatt minden esetben gyorsan magához fog térni. A legegyszerűbb mód­szer a bői apró szépség­hibáinak eltüntetésére és az arcszínünk megjaví­tására, ha természetes úton gyorsan lebarnu­lunk. A zsíros arcbőr, pattanások, mitteszerek. legtöbbször természetes úton gyorsan eltűnnek, vagy legalább is nagy mértékben láthatatlanok lesznek a napozás által. Miután a tavaszi leve­gő gyakran erősen ned­vességtartalmú, továbbá a szél és a tavaszi nap erős ibolyántúli sugár­zása kikezdheti az arc­bőrt, szükséges azt kré­mezéssel védeni. Még­pedig nem száraz nap­pali krémmel, hanem egy zsíros vagy félzsíros Lanolin, Eucerin vagy olajtartalmú krémmel. Ha pudert használunk, akkor kissé sötétebb pu- derfajtát vegyünk, ame­lyet a fokozódó lefcarnu- lássál egyre -sötétebbre kévét hetünk. Tilos a napozás rádium vagy röntgen besugárzás után vagy pedig olyan kéntar­talmú vagy egyéb or/os­ságokkal. való kezelés közben, amelyek a bort a fénysugarakkal szem­ben túlérzékennyé teszik. Akármennyire is vá­gyaink .' már , napfürdfi után és bármennyire is meg vagyuk győződve annak szépítő hatásáról, semmi esetre sem sza­bad ezen a téren túlzás­ba menni. Egy alapos leégés egyáltalán nem nevezhető élvezetnek, de nem is szépít a. hirtelen leégett bőt. Foltok és ráncok lesznek a hirte­len lesűlés következmé­nyei, holott pontosan ezeket akartuk a nap-> . zással eltüntetni. ültetve jár az utcán, gyorsan ^ szeretne végezni az érte­kezletei. és irodájában is sietve tárgyal. A telefonon éppen csak a legfontosabbakat mondja, távirati stílusban ad utasításokat. Érzi a felelősséget. Tudja: sok múlik a gyors, idejében kiadott intézkedé­seken. Kulcspozíciót tölt pe. A vállalat műszaki ügyeit intézi. 19 mérnök, két műegyetemi hall­gató, húsz technikus és sok mű­vezető munkáját irányítja. Abos János főmérnök szorgalma kiváltja az elismerést. Dicséri az igazgató, nagy tudásáról beszél a főkönyvelő, a műszakiak a tőle kapott segítségről nyilatkoznak. Sikerült „elcsípni” a vállalatnál s néhány szót váltani vele. Azzal kezdte, hogy sohasem volt ennyi gondja. A múlt évben úgy intéz­tek, hogy valamennyi tervmunkát befejeztek december végére. Tisz­ta lappal akarták kezdeni az évet, felkészülni az új feladatokra. Mintegy 75 millió forintot kitevő munkára volt kilátásuk, s a ter­vek is rendelkezésre álltak. — A műszaki gárdát a tervek felülvizsgálására és a részletter­vek kidolgozására állítottam. El­lenőriztük a. költségvetést. Az volt a célunk, hogy a technikai kivi­telezés ellenőrzése során ct munka cA {úlllítllLÖlz eredményességét segítő újításokat, ésszerűsítéseket dolgozzunk ki. A tervet minél ésszerűbben, minél előbb cs kevesebb költséggel a kar­juk megvalósítani. Sajnos, a kije­lölt munkák nagy részét lemond­ták, s mostanában újabb munká­kért kell futkosni Budapestre, a Tervhivatalhoz, központunkhoz és új szerződéseket kötni a megren­delőkkel, (Szavából kiérződik egy jól ^ eltervezett és felépített munkamenet hiábavalósága fölötti csalódás és az aggodalom. De a főmérnök utazgatásai, tárgyalásai eredménnyel járnak. Máris van a kezdéshez elegendő munka, s a vállalat munkaerejének foglalkoz­tatása biztosítottnak látszik, Nemrég értekezletet tartott a mérnökökkel cs műszaki beosz­tású dolgozókkal arról: hogyan tudnák minél gazdaságosabban végrehajtani a terveket. Figyelme kiterjedt az organizációra, a jó szervezésre, a munka biztonságos­ságára, az anyagok és gépek biz­tosítására. A munkahelyen ellen­őrzi a technológiai utasítások be­tartását és, hogy ülemlerv szerint haladjon a munka. Megköveteli az anyagfelhasználás nyilvántar­tását és az anyagnormák betar­tását. A tökéletesebb munkavég- zés érdekében műszaki átszerve­zést hajt végve. Elkészítették az újítási feladattervet, amelyben többek között a vacuumos eljá­rású betonozásra, a csúszógyalu- zás gépesítésére, földmunkák vég­zésére vízágyú megoldással, s egyebekre hívják fel az újítók fi­gyelmét. Pályadíjakat is kitűztek. Az ellenőrzést különösen kisebb volumenű munkáknál megszigo­rítják, mert a két-háromezer fo­rintos építkezéseknél völt a leg­elhanyagoltabb a költségszíniek betartása és vállalati szinten nagy összeget vont el az eredményes­ségből. A .kis feladatoknál komp­lexbrigádokat hoznak létre, mert így gyorsabb és eredményesebb lesz a munka, Megyénkén kívül Hajdú és Borsod megyében vannak nagy munkahely> a vállalatnak, de Dunántúlon is. A főmérnök úgy látja, hogy ezután az eddi­gieknél többet kell a munkahelye­ket látogatnia, mert ott nagyobb segítséget nyújthat a művezetők, nek, mint az irodából történő irá­nyítással. — Kevesebbet leszek majd. a központban és még későbben ke­rülök haza — mondja mosolyog- va. — De hát a mérnöki hivatás ilyen. Nem hivatali munka, mint régen volt. S én ezt szeretem na­gyon hivatásomban. Otthonában a fényképek között derűs fiúarc bukkan elő. — A fiam. Tizenkilenc éves — mutatja be az édesapja. Első éves műegyetemi hallgató. Mérnök lesz belőle is. Mielőtt iskolára ment, építkezéseinknél dolgoztat­tam. Szeresse meg a maltersza- got, tanulja meg becsülni a fizikai munkát. Nem kívánom, hogy többre vigye, mint én, hiszen nagy utat tettem meg 1931 óta, amikor megszereztem a mérnöki oklevelet. Sokat tapasztaltam, * azóta egyre jobban szeretem ezt az országot, a munkámat, ezt az életet. Nyáron hazajön a fiú, s itt tölti majd szabadságát. Velem fog járni az építkezésekhez, hogy olyan szakemberré váljon, aki miatt sosem kell szégyenkezni. OROSZ ANDRA5 f o cl rászoknál 3 című csehszlovák film e-gy kutató- intézetben történt rablás körül­ményeinek izgalmas nyomozását i „-„itallá he A. filmen ismert cseh színészeket látunk viszont Vladimír Ráz, Irene Kacirková és Jarnslav Marvan személvében. A több mint gyanú

Next

/
Oldalképek
Tartalom