Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-17 / 115. szám

4 KELETMAGT A ROftSZAG 1958. MÁJUS n. SZOBIBAT 2Még a nyár beállta előtt 1958. május 17, szombat, Paskál jelentős javulás várható Nyíregyháza te le fon szolgál tatásában S Loltó e heti nyerőszámai: 12, 18, 38, 56, i ♦ 1 ♦ 2 ♦ Szeretjük, de mégis sokszor ♦ szidjuk a telefonkészüléket. Pc­♦ dig pillanatok alatt összehozza az ♦ embereket az ügyes-bajos dolgok «megtárgyalására. Lehetne-e ezek­ről a ..pillanatokról” külön b*» szelni? Kedves olvasó, semmi akadálya, tárcsázzuk fel közösen a „nullahármat” 3 meglátjuk: szükség lesz-e az aszlalcsapke- dásra? Húsholtban N;ríregyházán a Rákóczi utca elején van a Kiskér. 52-es hús­boltja, ahol Horváth János dolgozik. Reggeltői-estig tart a nagy forgalom. Mindenki sietne, és akadnak különleges igényűek, akik a húst, vagy hentesárut hosszú beszéd kíséretében kérik az el­adótól. S Horváth János figyelmesen meghallgatja a vevőket, sőt, eek esetben előre tudja már az igényeiket. Udariasan szolgálja ki őket. Naponta nyolc-tiz mázsa húst mér ki egyedül, ami igénybe veszi erejét, s a nagy sietségben bizony sokszor és alaposan elfá­rad. De mindig példás rendet és tisztaságot tart. Dicséretet érde­mel. ANKÉT ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS BEMUTATÓVAL A MÉK, Vállalat 33-én délelőtt 9 órakor az 1-es számú zoldscg- gyumölcsboltban (Rákóczi út) árubemutatóval egybekötött an­kétet tart. Megbeszélik az idő­szerű kérdéseket, és a bemutatás­ra kerülő árukkal tájékoztatni kí­vánják a résztvevőket a .jelenlegi lehetőségekről. A bemutatón kí­vül a M£K szakelőadója előadást tart a helyes árukezelésről, vala­mint a vidéki boltok 1958. évi íftldség-gryümölcs árubeszerzései­nek lehetőségeiről. SEGÍTSÉG a tsz-ernek Jó a kapcsolat a Barabási Ál­lami Gazdaság és a környező köz­ségek termelőszövetkezetéi kö­zött. Ennek egyik bizonyítékát adják a közeli napokban a. gazda­ságbeliek. 40 darab növendék üszőt juttatnak et a környező községek közel 10 termelőszövet­kezetéhez. Ez a cselekedetük fő­lég a tsz-ek állatállományának minőségi javítását fogja elősegí­teni. Három |ö hfr a nyíregyházi Cipész KTSZ-bÖl 1. JÜL DOLGOZNAK s ennek köszönhetik, hogy a Cipónagy­fcer Vállalat ragaszkodik a ktsz. munkájához. Megrendelést kan­cák 1800 par férfi szandál és többek között 800 pár n61 fekete, magassarkú szandál készítésre. 2. KIÁLLÍTÁSRA MENNEK a Budapesti Ipari Vásárra, de nem látogatóként, hanem legszebb cipőiket viszik bemutatásra és el­adásra. A kisipari szövetkezetek pavilonjában lesz a ktsz. „fővá­rosi” Szalonja, ahol készítményeikkel bizonyára kiérdemlik a sí­ikért, az országos jó hirt. 3. HIRES EMBERT NEVELNEK Simái Istvánból, aki a ktsz. tanulója és a megyei cipész ktsz-ck tanulóinak versenyében meg­szerezte az I. dijat. Sallós Gyula kiváló tudásu cipész tanítja a szakmára a fiút és felkészíti az országos versenyre. Ha ott Is si­kerülni fog elnyernie az. első díjat, akkor eléri, hogy soronkívül megkapja a segédlevelet és ráadásul külföldre viszik nyaralni — és tovább versenyezni. AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG ÖRÖ- 4 MÉRE Sok gondot okozott.a Sóstóraj utazóknak, hogy vasárnap délutá-í nonkérít csak összepréselve ésiz-J zadva juthattak el a Nyírségi egyik legszebb helyére. Joggal! bosszankodtak az uta2ók, a ké-j nyelmetlen utazás kedvüket szeg-! te. íme egy megnyugtató hír: A? kisvasút állomásfőnöksége közli a] nyíregyházi dolgozókkal, hogyj holnaptól kezdve minden vasár-5 nap és ünnepnap 14—22 óráig, dupla szerelvényeket Indít a vá-J ros és a Sóstó között. Az 5 — 5 ; kocsiból álló szerélvény félórán-J ként szállítja majd az utazókat. 1 ★ * HANGVERSENY j A József Attila Művelődési Házi ének- és zenekara május 17-én.í szombaton este 7 órakor a házj nagytermében hangversenyt tart.! Az énekkart Gulyas György, debreceni zeneművészeti szakis-! kóla igazgatója, a zenekart Vikárí Sándor, a nyíregyházi zeneiskola; igazgatója vezényli. A műsoron; Rossini. Mascagni, Bartók, Csaj-; kovszkij és Savesnyikpv-művek; szerepelnek. Szünet után Bárdos,; Kodály, Liszt, S oszt a koriéi és; Schubert dallamai csendülnek; fel. Zonorán kísér Straky Tibor,; Jegyek: 19, 8, 6 és 4 forintos ir-; ban kaphatók a Művelődési Ház-; ban. ; ★ Áramszünet Értesítjük nyíregyházi fogyasz-i tóinkat, akik a Zsdánov és Bocs-; kai utcától kezdve a város déli; részén laknak, hogy f. hó 20-tól; 24-ig minden reggel áramszünet lesz 04 órától 7 óráig. Egyben közöljük nyíregyházi fogyasztóinkkal, hogy a f. hó 23— 24-ére ajánlott levélben közölt áramszünet elmarad. TITASZ V. Nyíregyházi üzemvesetőség. Negyedmillió beszélgetés havonta — Bocsánatot kérünk Túri elvtárstól, a posta műszaki veze­tőjétől. De feleletet szeretnénk kapni rá: hogy miért kell perce­kig idegeskedni egy íci-pici vo­nalért? — Tévedés ne essék: egy csep­pet sem lepett meg a kérdés. Vártam már a , íelelősségrevo- nást”, hiszen az utóbbi időben úton-útfélen hallani lehetett, hogy bántalmaznak bennünket. Nekünk mégis jól esett ez a bántalmazás. Városunkban az utóbbi években nagyot haladt előre a telefon- igénybevétel. Míg 1048-ban 60— 70 ezer beszélgetés volt havonta, az idén már a negyedmilliónál tartunk. — A tulajdonosok számának növekedése mellett, a napnak bi­zonyos szakaszaiban — fél kilenc és dél között — kapacitáson fe­lüli „nagyüzem” van a telefon- szolgálatnál. Bár korábban anké­ten hívtuk fel a hivatalok, válla­latok fi gyeimét a beszélgetései: megosztására, ezen a téren nem mutatkozott eredmény. Csak egr’ illusztráló adat: a ..pontos időt* naponta közel ezren tárcsázzak) — Mi várható? — A jelenlegi szolgálat mse- gyorsítása és a lakosság érdeké­ben a kiszolgáló készülékek be­állítása — mindenesetre örvendm tes. Ez bizony nagyobb beruházást: igényel, de a munkák hamáfösw megkezd<5d nek. A Eelöiannisa Híradástechnikai Gy á r 12 szak­embert küld ki a munka elvégzé­sére. E>?«1 elérjük majd, hogy pillanatok alatt vonalat kapnak a beszélők — Sor kerül új készülékek be­állítására is. Ez főleg a készülé­keket óhajtóknak megnyugtató hír. Tervek szerint új állvány te- relők, modern gépek állnak majd a pöstamüszak rendelkezésére., Bővíthetjük majd az áramköró­két, s ennek segítségével úi sza­kaszokat építünk. 400 új vonalat kap Nyíregyháza — Mind a városfejlesztés, mind pedig & lakosság növekvő igényei­dnek kielégítése szempontjából [nagy jelentőségű, hogy a bővítés ísorán 400 új vonallal gazdagszik Nyíregyháza. Ez pedig kétszerese például Kisvárba feszes vonalá­nak. (Nem mintha ott kévés lép­ne!) Nincs ok tehát aggodalomr*i Egyelőre türelmeseknek kell len­nünk. Egy biztos: ez az elhatáro­zás nemcsak terv marad. A Pes- taigazgatóság biztosította a szük­séges összeget. Es ez az összeg több, mint félmillió forint! (Ángya# B árhol megtalálhatod őket. Váll­vetve küzdenek a férfiakkal, sok­szor az első sorokban. Számosán közülük már a múlt terhét Is megismerték, ma viszont büszkék arra, hogy a mindennapi munka élvona­lában haladhatnak. Szövetkezeti asszo­nyok. Néha még bátortalanok és félénkek, de legtöbbjük már tudja, mi a dolga, hol a helye. Hadd írjak most közülük egyetlen kis asszonykáról. Egyetlen egyről, de ta­lán mégis az egészről. ★ Úttörő TSZ Kérsemjén. Szelid dom­bók, kanyargó dülőutak, virágzó alma­fák. Kis tanyák a megbúvó csönd ölében és felettük kibomlón, zászlósán, fehér fel­hők orma. Áldott és gazdag vidék, ahol termő nyarakon háromméteresre is meg­nő a kukorica és rizs leng a vizek felett: a szabolcsi táj legfiatalabb üdvöskéje. Itt ezen az ígéretes és nagyszerű föl­dön tizenkét asszony fogadta meg, hogy együtt osztozkodnak a jóban és á rossz­ban. Tizenkét asszony, egy valóságos kis csapat. Hangjuk, nótájuk betölti a tájat, míg kivillanó térddel hajladoznak a már eerdülő káposzta és karalábé tábláiban, A tizenharmadik a könyvelő. Mint parasztlányka kezdte, de ma már, akárcsak a tsz. földjén, ott­honosan mozog az egymást követő számsorokban is. Sokáig gondolkoztam azon: mit is ír­jak az életéről? Először magam elé kép­zeltem, mint serdülő lánykát, rövid haj­jal, kis szöknyácskával. Más földjén, más BZolgájaként. Aztán azt írtam fel, hogy a mezítlábasok hadseregéből indult el. Vé­gül úgy döntöttem, mégis csak a marói SZÖVETKEZETI ASSZONYOK írok, amely az ő számára is új lehetősé­gek forrása let?. Elsőizben 1954-ben választották meg könyvelőnek. Fiatal volt még, de az Út­törő TSZ tagjai bíztak benne. És ő is bí­zott azokban, akik megválasztották. Tóth Lajosnéban, Huszti néniben, meg a töb­biekben. Igaz, egy pillanatig arra gondolt, ''ajön mire viszi 6 ebben a nagy közös­ségben, hisz’ tulajdonképpen még gyakor­lata sincs... A választ azonban megadta az élet. Helytállt, sőt jól is vizsgázott. Már 1954-ben felfigyelt arra, hogy a szövetkezetben sok-sok dolog valahogy fonákul megy. Több munkaegységet hasz­nálnak fel a kelleténél, és a termények értékesítésé körül is jócskán akad hiba. P ersze, nemcsak látta a bajt, de beszélt is erről. Szó se róla, kez­detben kissé viszolyogva fogadták tanácsait. — Sebaj, — gondolta —, majd megtörik a jég. Megtanult még hálkan is határozottnak lenni, megtanult es végül győzött. Parancsnok lett a szá­mok felett, a szövetkezet dolgozói pedig megértették, hogy az okos és takarékos gazdálkodás csak saját zsebüknek hasz­nál. Saját zsebüknek, mert így a jövede­lem is több és a jólét is nagyobb. 1956-ban azonban váratlan fordulat történt. Kikerült a szövetkezetből a könyvelő. Apja és bátyja "mellett afféle vándorélethez kezdett. Dolgozott a máté­szalkai járásnál, meg máshol is. Hogy miért? A magyarázat egyszerű. Gyenge lábakon állt akkor az Úttörőben az egy­ség és ráadásul a bizalmat is szűkre szab­ták. Most két hónapja azonban megint visszavették. A szövetkezet, okult a régi hibából, megerősödött, előre lépett. Es azóta úgy érzi, ismét nyugodt, teljes lett az élete. A szövekezet tervéről érdeklődöm. S zinte kívülről tudja, mit csinál az idén az Úttörő. Tizennégy ho.don termelnek rizst, legalább ugyan­ennyi földön kukoricát, burgonyát. Közel százon őszieket, az áüatállo-. mány fejlesztésének elősegítésére pedig még az idén modem sertésfíaztatót épí­tenek. Egy-egy munkaegység értéke — úgy tervezik —. 40 forint körül lesz. A legfontosabb növényfajták közül a rizs­nél százezer forint bevételre számítanak-, míg az asszonybrigád az öt holdra sza­bott konyhakertből szerény becslések szerint is 30—35 ezer forintot tesz a tsz. asztalára. Megkérdezem tőle: mit csinál munka után? Itt elpirul, látom, hogy valami tit­kot rejteget. Igen, igen, néhéz erről be­szélni. Néhány éve férjhez ment, szüle­tett egy kis fiuk is, de sajnos, a? apa 1056-ban disszidált. Így. délutánonként, — ha csak teheti — hazafelé veszi az útját. Otthon már vér rá a lurkó, sőt van úgy, hogy elébe is megy a szamöskéri kertek alá. Mert itt laknak. Itt építettek hármó­juk jövedelméből (apja és bátyja is szív vekezeti tag) egy olyan házat, hogy a falu alig győzi megbámulni. Százezer formiert költenek rá és további ötvenezret a-bú« torokra, a berendezésre. Teraszán mái virít a muskátli, zöld túle\*rleit bónto gátja az aszparátusz és minden olyat» kedves, közvetlen. Messziről, a felöl meg kolompok hangja hallik és halk szelíd szél hordja, viszi tova a napsütött« iáj meleg leheletét. P-’.skás Ilonka rajongva szereti ézt a földet és nem tudna egy percig sem megtenni nélküle. Közben maga is gyakran ■ öntözőkannát fog, virágokat ültet díszes kis fa­cserepekbe, amelyek ott lógnak a meny- nynj.ethez függesztve. És míg ezt teszi, önqénytélenül is a régmúlt napokra gon­dol, mikor legfeljebb csak kartonruhá- bán álldogálhattak itt, ahol apjuk,, ha vállára vette a kaszát, az még a2 eresz­nél is feljebb ért. Most rr.es bezzeg mi­lyen magasan is van az a tető, pala fény­lik rajta és galambok turbékainak a ge­rincén! fis így van ez jól. Megszépült, kedvre lelt a nép, megtanulta magába zárni és befogadni az örömöket. Megta­nult élni, szórakozni és nincs már messzs az az idő sem, amikor a szövetkezeti por­tákon a televízió kék fénye is felvillan majd. Mit mondjak még? Csupán annyit- amivel tulajdonképpen ezt a riportot í» kezdtem: A mi asszonyaink és leányaink mar egyenrangúak a férfiakkal. Vállvetve, t velük együtt küzdenek. Kísérje hét útjukat sók-sok siker, éá minden nap győzelem. 'Karács Ttbse« — Nem várhattunk soká a tűr­hetetlen helyiét megszűrt1 etésé- vél és éppen ezért, tervbe vettük a szolgálat bővítését. E szerint csak a jövő évben kerülhetett volna sor a szolgáltatás megjaví­tására. De a helyzet, komolyabb felmérése alapján a Debrecent Postaigazgatóság mégis úgy' dön­tött, hogy' már az iH?T> nagysza­bású bővítési munkákat hajt vég­re Nyíregyházán. Hamarosan megoldódnak a problémák

Next

/
Oldalképek
Tartalom