Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-14 / 112. szám
2 KELETMAG V AEOR.SZÁG W. MÁJUS 14, SZERDA fi szövetkezeti mozgalom és az egyénileg dolgozó parasztok helyzete Vaján Ejt brigádmunka tapasztalataiból Akiknek a gyógyszerellátás javulását köszönhetjük III, RÉSZ. Vaján a gazdálkodás • egyre jobban a belterjesség irányában naiad. Eg/ hold földre többet ruháznak be, mint az előző években. Nagyobb gondot fordítanak a talajerő visszapótlására,. rendszeresen istáliótrágyáz- nak, több' műtrágyát használnak. Növekedett a pillangós-növények vetésterülete, több jószágot tartanak, 100 holdra 36 darab számosállat jut, ami közepesnek mondható. Egyre több dohányt és más ipari növényt termelnek, gyümölcsöt telepítenek. A szarvasmarha-állományon belül kedvezően alakult a fejős- tehenek száma, Mivel azonban I a jószág - nagyrészét jármolják, V; kevés a tejhozam. Az egyéniek j{ nem a tejtermelés növelése céljából, hanem az igaerő biztosítás érdekében (!) növelik a tehenek : -számát. Aránytalanul megnőtt a. lovak száma is. ez évben 80-ról 180-ra emelkedett. Az egyéniek nem versenyezhetnek a termelőszövetkezettel Számos egyénileg dolgozó paraszt— főleg-a középparasztok közül — így nyilatkozik: „ha a kisparaszti gazdaságoknak jól megvetik az alapját, .felveszi a versenyt a nagyüzemmel.'’ Ezt a káros nézetet amit Nagy Imre vallott, és amely még ma is él Szórványosan, főleg arra ala-. pozzák Vaján, -hogy jelenleg néhány középparasztnak nagyobb gyümölcsöse van, többen termelnek' egy-két holdon dohányt, bőven tartanak jószágot, ezért szép bevételt érnek el. De ez csak a nyersbevétel. Ebből kell biztosítani a kiadásokat, eltartani az igásjószágot, — egy pér ló tartása eléri a 30 ezer forintot is'— biztosítani a vetőmagot, munkát, adót, a gazdasági felszerelések pótlását, javítását, stb. Mindez állandó és nagy kiadás, amelyeket a folyton aprózódó kisgazdaságok csak ideig-óráig bírnak. Természetesen jobban bírják a középparaszti gazdaságok, de az a bizonyos ' tiszta •• jövedelem — ha erről szabályszerű könyvelést vezetnének —' eltörpül a nagyüzemeké mellett, Ha a . kisparaszti gazdaságok versenyezhetnek a nagyüzememéi, miért nem értek el olyan termésátlagokat az egyéniek Vaján 1957-ben, mint a Béke TSZ? Amíg a kisparcellán 7.5 mázsa kenyérgabona termett holdanként, a termelőszövetkezetben 10.16 mázsa. Amíg az egyénileg dolgozó parasztok egy hold földön ezer forint tiszta jövedelmet értek el, a Béke TSZ 1600 forintot. Azt mondják egyesek: a szövetkezetben, nincs annyi gyümölcsös, amennyi nekik jut Ezért a jövedelem sem lehet otl annyi, mint az övék. Az igaz hogy a termelőszövetkezet tagjaira jelenleg kevesebb jut. mint' egyes középparasztokra. — De ha valóra' váltja a termelő- szövetkezet a 100 hold gyümölcsös-telepítésre vonatkozó tervét, vajon mire fognak hivatkozni? A nagyüzemben nagyobb lehetőség van a gyümölcstermelésre. Nem mindegy, hogy egy holdon 70, vagy 100 mázsa alma terém-e. Már pedig éz a különbség megvan a nagyüzem javára,, JSzi nem egy példa igazolja. há még Vaján nincs is így.' Előbb-utóbb azonban így lesz! A nagyüzemi gyümölcs- és más termelvények — termelése és a kis parcella közötti különbséget, az előnyöket és hátrányokat bizonyítja a községben évek óta jól működő gyümölcstermelő szakcsoport is. Ha a szakcsoport nem lenne előnyös, tagjai -nem ragaszkodnának hozzá.' összefogva, nemcsak a védöszereket biztosíthatják elő-, nyösebben ős nemcsak az időszaki . munkákat végezhetik könnyebben, eredményesebben, hanem szakszerű vezetéssel, irányítással többet is termelnek, nagyobb jövedelmet érnek el, főleg ha gépesítik a termelést. Erre a kisparcellán nincs olyan lehetőség. A Béke TSZ a gazdasági megszilárdulás útján halad. Nagy összeget fordítottak és fordí'a- nak ezután* is a gazdálkodásra. Mindem hold földjükre 9847 forint tiszta vagyon jut. Az idén is 23 ezer forintot fordítanak saját .erőből gazdaságuk fejlesztésére. A beruházási összeg állandó növekedése mellett 46 forinttal fizettek minden munkaegységet 1957-ben. Az idén jobb munka esetén még többre lehet számítani'.- A tényeket nem lehet megváltoztatni: Vaján is a nagyüzemé a jövő. Térés nézet a szövetkezeti politikában Az ellenforradalom nyomására feloszlott két-termelőszövetkezet helyébe egy új szövetkezetét alakítottak. A: közös vagyon becsülete már eddig is sokat javult, fegyelmezettebb a tagság, a közösben látja boldogulását. Áttértek- az „állattaltásról” az állattenyésztésre. A tsz gazdasági, politikai megerősítéséért és számszerű fejlesztéséért végzett munka közben azonban, súlyos elvi. hibát követtek el a tsz, a község és a járás vezetői. . K. Kovács ..András 17 holdas középparasztot -felvették a Béke TSZ-be és megengedték, hogy .földjét egyénileg dolgozza. Azt mondták: ha, K. Kovács föld nélkül, belép a tsz-be, ez vonzó hatást gyakorol a középparaszlokta és többen követik példáját. A szövetkezeti gazdálkodással szimpatizáló középparasztok java is elismeri, hogy csak akkor lehet eredményes nagyüzemi gazdálkodást folytatni a középparasztok részvé’elével, ha a földjüket is magukkal viszik a közösbe. Másként nem is lehet elképzelni. Viszont most néhány középparaszt is azt mondja: belépek a szövetkezetbe, ha nem kell bevinni a földet. Elv'elen udvarlásra, olyan belépésre, amilyet K. Kovácstól elfogadtak, nincs szükség. Ennek az áldatlan állapotnak sürgősen, véget kell vetni és mindenkivel meg kell éltetni: ott van a helye a földnek, ahol a gazdája dolgozik. - Nem engedhető meg, hogy' káros, elvi engedményeket tegyenek s ezzel ártsanak a szövetkezeti gazdálkodásnak, az aapszabálynak. .Több megértést, segítséget sárnak a szövetkezetiek a járás és a község vezető’ tó'J Az eredmények mellett még nerg szűnt meg minden'hiányos- ság a szövetkeze'ben. Ezért nemcsak a szövetkezet vezetői, hanem a járás és a község vezetői is felelősek. A járási tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomás kevés szakmai segítséget nyújt a tsz-nek, A párt- bizottságtól a politikai munka megjavításához várnak nagyobb segítséget a tsz-ben. A községi tanács például egyszer sem tűzte napirendre még a szövetkezet fejlesztésével való foglalkozást. A község vezetői nagyobb felelősséggel. intézzék.a szövetkezet tagjainak ügyét, és meggyőző, okas élvekkel szánjanak szembe a nagyüzemi gazdálkodás fölényét kisebbítő téves nézetekkel. A yaiai Béke TSZ-nek sokat keik még erősödni, hogy» tagjainak életszínvonala túlhaladja a jól dolgozó középparasztokét. Erre azonban minden lehetőségük megvan. Jobban igénybe kell venni a gépállomás munkáját. a párt és a kormány által biztosított kedvezményeket, körültekintőbben cs gazdaságosabban kell termelniük, tovább kel] ' javítani az állattenyésztést. Ezen az úton már elindultak azonban csak a járási és községi szervek hathatós támogatásával, a szövetkezeti tagok még jobb munkájával lehet következetesen valói aváhani. ' Nagy Tibor A Gyógyszei t Írj Központot 1957. évi jó munkájáért „Kiváló Gyógyszertári Központ” címmel tüntették ki. 455 000 forint nyereségrészesedés' osztottak ki 360 dolgozó között. Hogyan jutottak el e nagyszerű sikerekhez, milyen problémáik, terve'k vannak a jövőre vonatkozóan0 — erről kérdezte lapunk munkatársa SzaTnári Rudolf p'tvőrsat. a Sz.a- bolcs-Szatmár megyei Gyógyszertár Vállalat párttitkárát. — A megbecsüléshez fegyelmezett lel- kiismeretés -s tervszerű munkával jutottunk el. Dicséretes központunk gyógy- szergazdálhodási munkája, az, hogy a Hálózati készleteket az előírt szinten tud’uk tartani. Leltáraink jó eredménnyel zárultak. h ián’"ok n-rn fordultak elő. Ez arra vall, hogy dolgozóink a társadalmi tulajdont példásan megbecsülik. — Dől gozóink között egészséges együttműködés alakult ki. Figyelmesen foglalkoztunk az emberek élet- és munkakörülményeinek megjavításává], segítettünk egyéni- problémáik megoldásában. Ezért dolgozóink szívesen teljesítették minden kérésünket és erőfeszítéseket tettek a gyógyszerellátás minőségi megjavítása érdekében. 1957-es tervünk és forgalmunk 250 százalékkal nagyobb, mint a korábbi évekhen volt, a ■létszám azonban csal; 1—2 százalékkal nőtt. Mégis becsülettel helyt álltak dolgozó- ink. — Isméi etes hogy megyénknek jelenleg több, mint félmillió lakosa, 234 községe és csak 68 gyógyszertára van. 1-1 gyógyszer- tárra tehát 3—4 község gyógyszerellátása hárul, ami nem kis feladat. Kormányunk évenkint nagy összegeket áldoz a meglevő gyógyszertárak korszerűsítésére cs újak létesítésére. Ma már számos korszerű gyógyszertárunk van: a nyírbátori, a mátészalkai, a kisvárdai. 'brányi, tyukodi s'b. De van jónéhány olyan is. amelyeket ezután kell korszerűsíteni, például a csengeri. gacsályi, nasykállói. bökönyi stb. 1958-ban Tiszaszalkár. és Tisza- becsen, 1959 60-ban pedig Csengerben és Nyírtasson új gyógy- szertárat létesítünk és még ez évben felújítjuk a nagykáUói gyógyszertár élet Ve- szélyes épületét. Beruházási lehetőségé - - ink korlátozottak, ezért nagy jelentőségű az a társadalmi mozgalom, amely Ti- szaeszlái és Kálló- semjén községekből indult ki. E községekben a párt és a tanács irányításával a ' tanács kezelésében levő alkalmas épületeket a közsegfejlesz- tési alap, egyéni hozzájárulás és társadalmi munka felhasználásával alakítanak át gyógyszertár és szolgálati lakás- céljára. — Problémáink vannak még a gyógysze- • rész utánpó'.lás vonalán is. 150 szükséges gyógyszerész helyeit csak 107 van a me-, gyében, öt évié szó: ló káderutánpótlás: . tervünk szerint- azonban eg3renesbe jutunk. Nagyon sürgős prpbléma a nyíregy-- házi éjjel-nappalos gyógyszertár ügyének megoldása, mert a Dózsa-utcai szűk, korszerűtlen. Az erre aj-, kalmas épület már megvan a Luther u. 5. számú épületben, de helyiségeinek egy részében még mások laknak. A gyógyszerészeknek lakásgondjaik is vannak, amit meg kell oldani. Mindezek ellenére jól haladunk, . eredményes a- munkánk. (ZÁ1 Menne « trakloi*. de sok nies*' a „fék** A dolgozó parasztok gépi munka igényeinek jobb kielégítése, valamint a gépállomás gépeinek tökéletesebb kihasználása érdekében a közelmúltban olyan intézkedés született, hogy a termelőszövetkezetek szükségletén felüli kapacitásra, szervezetten a földművesszövetkezetek biztosi ’ ak munkát. Mondhatjuk: ez a dolog még az e!sö lépéseknél tart, de máris meglátszik az előnye a múlti TVezési formával szemben. A tiszavasváú földművesszövetkezet tervszerűen, jó egyetértésben a gépállomással végzi ezt a feladatát. A íöldmű- vesszövetkezet termelési irodája második otthona lett a dolgozó parasztoknak. A termelési kapcsolattal a tömegkapcsolat is megjavult. A nagykáUói földmüvesszövetkezet olyan szervezettséggel végzi ezt a munkát — a gépállomás és a dolgozó parasztok egyöntetű megelégedésére, — hogy máris megközelítik az országos példaként emlegetett „okányi” módszert. Nyíregyháza város a talajmunka tervét már túlteljesítette. — Számos hasonló példát lehetne még sorolni az alig kéthónapos együttműködés eredményeként. A Kistártlai Gcpállomán körzetéről nem mondható el a fentiekhez hasonló jó példa. Elvben, illetve a keretszerződés szerint 3822 normálhold talajmunka elvégzésére kellett volna gépet átadni a földmüvesszövetkeze- teknek. Május elsejéig ebből a vállalt kötelezettségből mindössze • 475 normáihold munkát végeztek el. Az agazság kedvéért meg kell mondani, hogy a földművesszöA'etkezetek sem biztosították a keretszerződésben megállapított területre a tényleges szerződést, de az elvégzett munkánál jóval több volt a szerződéskötés. Azt is meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezeteket sem elégítette ki úgy a gépállomás, ahogy kellett volna. A gépállomás mentségére el lehet mondani, ho=J még mindig sok olyan hibával küzdenek, ami a régi vezetésből ered. Az igazgató nincs még egy éve a gépállomás élén, a vezető mező- g: zdász néhány hónapja került oda, az üzemgazdász pedig két hete van ebben a beosztásban. A Mándoki Gépállomás beolvasztásának is van még egy kis utórezgése. . Iszákosság és egyéb fegyelmezetlenségek miatt itt kellett a legtöbb intézkedést hozni. A rendkívüli időjárás is megzavarta a munkát. E gyengeséget tetőzte a fö’.dmüvesszövetkeze- tek egy részének a pontatlan munkája és az, hogy á szerződések jórészét csak április második felében kötötték. Az igények sürgősen, egyszerre jelentkeztek mindenütt. í kivezető út A fenti hibák folytán számos helyen megkezdődött az ujjhúzás a gépállomás és a földműves- szövetkezet között. Legtöbb helyen a vitás •ügyekben a íöldművesszövetkezetnek van igaza. Több helyre nem biztosította a gépállomás a szerződésben kikötött gépeket. Más helyen, mint Záhonyban a leszerződött gépeket á földműves- szövetkezet tudta nélkül ráncigálják más községbe. Záhonyt, Tiszaszentmártont hosszú időre gép né'kül hagyták. Első teendő továbbra is a gépállomáson belül rendet teremteni. A káder problémákban, a belső torzsalkodás megszüntetésében a járási párt és tanács-szerveknek is közre kell működniük. Súlyos mulasztások vannak a gépjavítás terén, így is zavarok voltak, pedig a tervben szereplő gépeknek csak egy harmadára kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek. Sokkal meggondoltabban kell kötni a szerződést, hogy amit vállalnak, azt teljesíteni is tudják. Későbbi változtatásokat csak a földművesszövetkezetek beleegyezésével hajtsanak végre A földművesszövetkezetekben javítani kell az agitációs munkát, különösen az olyan nézetek ellen, mint a „Zetcr elmélet”. A géphasználati társulások szervezésével sem dicsekedhetnek a kisvárdai járás földművesszövetkezetei. Nagyüzem.' szántást sem tudnak felmutatni. Hiányos az adminisztráció is több szövetkezetben. Van tehát mind a két félnek tennivalója, de minden esetre több a gépállomásnak. Remélhetőleg a Kisvárdai Gépállomás most már valóra is váltja azt a korábbi ígéretét (sajtóban is megjelent), hogy nem maradnak sereghajtók. Ehhez várják ők is a földművesszövetkezetek nagyobb támogatását. Csikós Báláz-.
