Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

1953, MÁJUS 13. KEDD RELEIMAGVARÜRSZÁO 5 Nyilatkozat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormánya küldöttségeinek tárgyalásairól fFolytatás az 1. oldalról.) kérdések felvetése az értekezleten beavatkozási kísérletet jelentene ezen államok belügycibe, ami sértené szuverénitásukat és ellen­tétes lenne az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveivel. Abból kiindulva, bogy a jelen­legi nemzetközi helyzet kulcskér­dése a fegyverkezési versenyben rejlő atombáborús veszély elhárí­tása, mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy e cél gyors elérése érdekében szükséges első lépés az lenne, hogy beszüntessék az atom­éi hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. Mindkét fél a legteljesebb mér­tékben támogatja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nagyjelen­tőségű határozatát a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek egyoldalú beszüntetéséről. Ez a határozat a világ minden népében mély visszhangot váltott ki. Nem­csak bátor, humanizmussal átha­tott cselekedet ez a kölcsönös bi­zalmi légkörének megteremtésére, hanem — amennyiben az atom­fegyverrel rendelkező többi nagy­hatalom is csatlakozik hozzá — nagyfontosságú lépéssé válhat a nukleáris fegyverek teljes eltiltá­sára és megsemmisítésére irányuló megegyezés felé. A két küldöttség ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a Iegreakciósabb imperialista kö­rök részéről, amelyek a fegyver­kezési verseny fokozására töre­kednek és akadályokat gördítenek az enyhülés útjába, növekedik a nyomás a leszerelési megegyezés meghiúsítására. Európában különösen veszélyt jelent a Német Szövetségi Köztár­saság hadseregének atom- és ra­kétafegyverekkel történő felszere­lése. A Bundestag-nak a Német Szövetségi Köztársaság atomfegy­verekkel való felszereléséről ho­zott határozata mélységes aggo­dalommal tölti el mindazokat az európai népeket, amelyek már nem egy ízben estek a német mi- litarizmus áldozatául. Ez a hatá­rozat nemcsak a Németországgal szomszédos népek, hanem vala­mennyi európai nép biztonságát veszélyezteti, annál is inkább, mert a Német Szövetségi Köztár­saság olyan állam, ahol nyíltan területi követeléseket hangoztat­nak és a revansiszta erők hivata­los támogatásban részesülnek. A Bundestag súlyos következmé­nyekkel fenyegető döntése — a két küldöttség meggyőződése sze­rint — a nyugat-németországi militarista és revansiszta erők aktivizálódásának jele. Ez a dön­tés befejezett tényeket teremt, súlyosan élezi az európai helyze­tet, s méghozzá olyan időszak­ban, amikor a Szovjetunió kezde­ményezésére a nagyhatalmak eszmecserét folytatnak a legfel­sőbb szinten tartandó értekezlet összehívására és amikor a népek az egész világon egyre nagyobb mértékben támogatják a tárgya­lások és a fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében tett béke kezdeményezéseket. Ilyen körülmények között mind­két fél teljes meggyőződéssel hangsúlyozza mindazokat az elő­nyöket, amelyekkel a közép-euró­pai atommentes övezet létesítésé­re vonatkozó lengyel javaslat megvalósítása járhatna. Ezt a javaslatot valamennyi szocialista állam kezdettől fogva teljes mér­tékben támogatta, befolyásos nyu­gati körök kedvezően fogadták és az európai közvéleménynek jelen­tős részében elénk visszhangra talált. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a maga részéről a leghatá­rozottabban támogatja a Lengyel Népköztársaság által javasolt atommentes övezet létesítését, mert az a véleménye, hogy ilyen övezet létrehozása Európa szívé­ben lényegesen csökkentené az atomháború veszélyét és nagymér­tékben elősegítené Németország békés egyesülését. A küldöttségek a szemben álló katonai tömbök felszámolására és azok kollektív biztonsági rendszer­rel történő helyettesítésére a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság által már nem egy ízben kinyilvánított óhaj megismétléseként kifejezésre jut­tatják azon nézetüket, hogy amig nem jön létre ilyen biztonsági rendszer, sőt a NATO kifejezetten a fegyverkezés fokozására és atom-rakétakilövő helyek építé- sére törekszik, addig a kizárólag védelmi jellegű Varsói Szerződés a szocialista tábor államai bizton­ságának nélkülözhetetlen biztosí­téka marad. A két küldöttség ugyanakkor megállapodott abban, hogy or­szágaik lankadatlanul folytatni fogják a feszültség további növe­kedésének megakadályozására irá­nyuló erőfeszítéseiket, különösen Európában, hogy ilymódon előse­gítsék az enyhülést és a további fegyverkezési verseny feltartózta­tását. II. A Magyar Szocialista Munkás- párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködésének alapja a marxizmus-leninizmus eszméje és a szocializmus építése mindkét országban. A tizenkét kommunista és munkáspárt moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozatában, valamint a béke- kiáltványban lefektetett alapelvek­nek megfelelően, mindkét párt to­vábbra is törekedni fog az együtt­működés elmélyítésére. A tárgyalások során a lengyel fél megelégedéssel állapította meg a Magyar Szocialista Munkás­pártnak azokat a sikereit, amelye­ket a belső és a külső reakciós erők által okozott súlyos nehézsé­gek leküzdésében elért, amely reakciós erők a múlt hibáit ki­használva ellenforradalmat rob­bantottak ki a magyar népi hata­lom ellen. A Magyar Szocialista Munkáspártnak ezek a sikerei a magyarországi politikai és gazda­sági helyzet stabilizálódásában, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett, a szo­cializmus ügyéhez hű társadalmi erők konszolidálódásában mutat­koznak meg. A Lengyel Egyesült Munkás­párt és a Lengyel Népköztársaság kormánya támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a ma­gyar forradalmi munkás-paraszl kormány programját, amely a dol­gozó nép túlnyomó többségének aktív támogatásával biztosítja a szocialista rendszer további épí­tését Magyarországon, testvéri szövetségben a szocialista tábor összes országaival. Mindkét fél meggyőződése, hogy a szocialista táborhoz tartozó, a proletárinternacionalizmus e. veire támaszkodó egysége és szolidari­tása különösen nagy jelentőségű a világbéke tartóssá tétele szem­pontjából. A szocializmust építő országok egysége és megbontha­tatlan szövetsége a világ első és leghatalmasabb szocialista orszá­gával, a Szovjetunióval alapvető tényezője a szocialista országok közös biztonságának és független­ségének. Mindkét párt erélyesen fellép a marxizmus-leninizmus alapelvcit támadó revizionizmus ellen, amely a munkásmozgalmat fenyegető legfőbb veszély és következetesen harcol a dogmatizmus és szektás- ság ellen, amely régi elavult for­mákhoz ragaszkodva, a pártnak a tömegektől való elszakadásá­hoz vezet. Mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus megkönnyíti a reakciós erők tevékenységet a szocializmus ellen. Mindkét küldöttség kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Len­gyel Munkáspárt további kétol­dalú kapcsolatai, valamint a kom­munista és munkáspártok közötti szükségszerinti többoldalú ta'á'ko- zók, a kölcsönös tájékoztatás és a tapasztalatok kicserélése a barát­ság és a testvéri együttműködés további erősítésének és elmélyíté­sének jelentős tényezői. III. A Magyar Népköztársaság és ‘ * a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásaira olyan időszakban került sor, amikor közeledik a két ország között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója. A két küldöttség mintán megállapította, hogy a szerződést az elmúlt tízéves idő­szakban megfelelően teljesítették, azon az állásponton van, hogy annak a továbbiakban is a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlődését kell szolgálnia. Mindkét küldöttség megálla­pítja, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Lengyel Népköztársa­ság gazdasági kapcsolatai a fenti szerződés alapján ugyancsak megfelelően fejlődtek. Kölcsönö­sen hasznosnak bizonyultak és ala­pul szolgáltak a széleskörű együtt­működésre és a kölcsönös segít­ségre. E kapcsolatok további fejlesz­tése hozzájárul a Magyar Népköz- i társaság és a Lengyel Népköztár­saság gazdasági erejének növeke- ! déshez és lehetővé teszi a két i testvéri ország dolgozó tömegei jólétének gyorsabb növelését. A népgazdaság fejlesztésének 1 egyik fontos elve a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköz­társaság közötti árucsereforgalom állandó növekedése. Miután a két küldöttség megállapította az áru- ' csereforgalom további növelésé- | nek lehetőségeit, helyesnek tartja az ez év márciusában megkötött, az 1959—1960, évekre szóló hosz- szúlejáratú kereskedelmi egyez­mény kiegészítéseként újabb pót- jegyzökönyvek elkészítését, vala­mint az 1961—1965. évekre vonat­kozó. az alapvető árucikkek köl­csönös szállítását előirányzó ke­reskedelmi keretszerződés még ez évben történő aláírását. Mindkét küldöttség leszögezi, hogy a termelőerők fejlesztését komoly mértékben befolyásolja az árucsereforgalom növelése és a két ország népgazdaságainak kü­lönböző ágai közötti együttműkö­dés. A küldöttségek megegyeztek, hogy a két ország kormányai a legközelebbi időben létrehozzák az állandó magyar-lengyel gazda­sági együttműködési bizottságot, amelynek féladata a gazdasági és tudományos-technikai együttmű­ködés kérdéseinek feldolgozása a népgazdaság számos területén. A két küldöttség kiindulva a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság közötti áru­forgalom növekedésének lényéből, valamint figyelembevéve a len­gyel kikötők és a lengyel tengeri kereskedelmi flotta fejlődését, célszerűnek tartja a kölcsönösen előnyös tranzit-szállítási lehető­ségeknek az eddiginél nagyobb- mértékű kihasználását. A felek megállapodtak abban, hogy a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztése céljából polgári-családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződési, szo­ciálpolitikai és társadalom bizto­sítási egyezményt, valamint kon­zuli egyezményt kötnek. A két ország párt- és kormányküldöttsége kifejezi azt a meggyőződését, hogy a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látoga­tása az eredményes tárgyalások és a magyar dolgozókkal történt személyes érintkezés jelentősen elmélyíti a magyar és lengyel nép közötti hagyományos barátságot, tovább szilárdítja a szocialista tábor egységét. KADAR JANOS, WLADYSLAW GOMULKA, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. DR. MÜNNICH FERENC* JÓZEF CYRANKIEWICZ, a Magyar Népköztársaság a Lengyel Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt Minisztertanácsának kormány elnöke. elnöke. Nyugat-ellenes zavargások törtek ki Bejrutban BEIRUT, (Reuter): Beirutban héttőn nyugat-ellenes zavargások törtek ki. A libanoni főváros ut­cáin torlaszokat emelnek és olaj­hordókat gyújtanak meg. A rend­őrség rohamokat intézett a bari­kádok ellen. A középkeleti hír­ügynökség kairói jelentése szerint öt halottja van a Beirutban ki­tört zavargásoknak, ezt a hírt azonban még nem erősítették meg. A fővárosban hétfőn estétől kedd hajnalig kijárási tilalmat rendeltek el. Az Egyesült Álla­mok libanoni nagykövetsége fi­gyelmeztette az amerikai állam­polgárokat, hogy ne hagyják el lakásukat. A hétfőre virradó éj­szaka két nagy robbanást lehetett haFani Beirut központjában. Az egyik a rendőrfökapitányság, a másik pedig a parlament közelé­ben történt. A robbanások kör­nyékén igen sok ablak bezúzódott. Az iraki olajtársaság hétfő dél­után bejelentette, hogy a sziriai határ közelében lévő Nansura fa­lunál szabotőrök felrobbantották a Libanonon áthaladó olajvezeté­ket, a kárt jelentősnek mondják és az olajtársaság már elrendelte, hogy az olajat irányítsák a sziriai Baniaszba, ugyanakkor pedig uta­sítást adott a tartályhajóknak, hogy a libanoni Tripoli helyett oda fussanak be. Az iraki olaj­társaság köreiből szerzett értésü- sek szerint a megrongált olajve­zetéket nehéz lesz kijavítani, meri a rongálás olyan szakaszon tör­tént, ahol az olajvezeték hegyek között halad át. A libanoni Tri- poli olajkikötőn keresztül évente 7.5 millió tonna nyersolajat szál­lít el az iraki olajtársaság. Zavargások törtek ki Tripoli- ban is. Tizenhatan életüket vesz* tették és több, mint százan meg­sebesüllek. Bombarobbanásokaf jelenlettek a libanoni Tyre és Szidon városokból is. F i l m h í r A Hunnia Filmstúdióban Várkonyi Zoltán megkezdte a Sóbálvány című magyar film elő­készítését. A film Thurzó Gábor regénye alapján készül s egy asszonyról szól, aki a fiából ludo- vikás tisztet nevel. A falu az el­sők között esik el a II. világhá­borúban, a Szovjetunió elleni esztelen harcban. A rendező most készíti el a próbafelvételeket s már e hónapban megkezdik a film forgatását. Révész György Pesten történt című bűnügyi filmvígjátékának Pasarlti úti műtermi felvételei után május 19-ig a külső, többek között a Várban lejátszódó jele­neiéit forgatják A film főszerep­lői Latabár Kálmán, Tolnai Klári. Ruttkai Éva, Fónay Márta és Peti Sándor. Megvalósuláshoz közeledik az első szlovák—magyar koproduk­ció® film, a Mikszáth Kálmán re­gényéből készülő Szent Péter esernyője. Bán Frigyes és - több munkatársa Csehszlovákiába u‘a- zik, hogy a film forgatását a jövő hónapban megkezdhessék. A film főszerepeit magyar színészek játsszák, a műtermL felvételeket Budapesten, a külw jeleneteket Szlovákiában készítik el. Makk Károly befejezte Tatay Sándor Ház a sziklák alatt című regénye filmváltozatának forgatá­sát. A nagyvilág órái A kievi főposta főbejárata felett érdekes órákat szereltek fel, amelyekre a következő fel­iratot festették: „A nagyvilág órái”. Ezek nemcsak a helyi, hanem a világ 52 más városá­nak időpontjait is mutatják. Az óraszerkezetet elektromos- áram hajtja. Az óráknak két számlapjuk van. — A külső 1.6X1-9 méteres számlapon a mutatók a helyi időt jelzik. A belső számlapot, amely az óra járásával ellenkező irányban fo­rog, 24 részre osztották. A külső számlapra felírták a Szovjet­unió, Európa, Ázsia és Amerika számos városának nevét. A belső számlapot fehérre és fe­ketére, — a nappal és az éj­szaka megkülönböztetésére — festették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom