Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-08 / 107. szám
BESZÁMOLÓ a MEGYEI BÉKEKONFERENCIÁRÓL — TAVASZ HIDASIAKNÁL - ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK — HÍREK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ára 50 fillér 1958. MÁJUS 8, CSÜTÖRTÖK 3ó úton megyünk A seregszemlék célja, hogy a seregek megmutassák erejüket. Helyes-e kulturális seregszemléről beszélni? Annak lehet-e nevezni megyénk kultúraszerető embereinek tavaszi megmozdulását? Ha csupán a számadatokat vesszük sorra, hogy hány járásban, hány kultúrcsoport hány alkalommal lépett nyilvánosság elé a közelmúlt hetekben és lép most, már indokolt a kifejezés: valóban seregszemle ez a javából. Micsoda seregek tárták elő erejüket? Miféle erő ez, s hogyan hat? Egyszerű emberek őszinte kis csoportjai alkotják ezt a sereget, erejük az ősi szomjúság a szép, a jó iránt, együtt pedig valóságos nagyhatalom: a művelődő nép. Ügy van, valóságos seregszemle ez, amely minden faluban, sőt még a kisebb településeken, tanyákon is felvonult, s annyian vettek részt benne, hogy azt statisztikával talán ki sem lehetne mutatni. Dehát nem is cél az; elég tudni, hogy él, van tömegmozgalom, a legcsekélyebb túlzás nélkül is olyan, amilyen nagyságú, és hatóerejű soha nem volt. Tizenhárom év rövid idő az ember életében is. Hogy az azelőtti dolgok mégis olyan réginek tűnnek, azért lehet, mert mi tizenhárom év alatt százharmincat éltünk. Kis tanyák, ahol azelőtt könyvről, moziról még csak nem is álmodott a mezítlábas cselédember, ma villany fénye mellett ismerkedett a hazai és nemzetközi színpadi irodalom darabjaival, élő ajkakon fakadt szépzengésű dalokkal, s talán maga is ajkára vette Móricz Zsigmond szavait, Bartók Béla dalát, a nagy szovjet klasszikusok gondolatait tolmácsolta, vagy mai életünket jelenítette meg mai tárgyú színdarabban, zenében, táncban. S ebben van a seregszemle tulajdonképpeni ereje, hogy felvonultatta az új, a más, a jobb életet élő embereket, munkásokat, parasztokat, diákokat és úttörőket, hét éveseket és hetven éveseket. S ez a minden korosztályú, egyszerű és diplomás emberekből álló önzetlen, lelkes, nagy sereg eggyé ko- vácsoltan hirdeti, hogy íme, ez ma a nép, és így él a nép. Ez a seregszemle méltán öröm és büszkeség, mert kedvről, életerőről, bizakodásról, munkáról, egy boldogulás útjára lépett népről tesz tanúságot. A kulturális forradalom, amit sokat emlegettünk, de nem mindig tettünk is érdekében, éppen ezt jelenti: a kultúra a népé, s nem egyeseké. Ma minden helyen, ahol megyénkben emberek élnek, valamilyen törekvés is van, hogy közkinccsé tegyék a kultúra értékeit. Ha más nem, legalább egy kis műkedvelő csoport éleszti a kedvet a hasznos időtöltésre, vagy könyvtár szolgál az embereknek. Ha jó a csoport, vagy esetleg a művelődési ház müsorpolitikája, akkor a műsor már közvetlenül is nagy hasznot nyújt. De mindenképpen neveli az embereket a társadalmi életre, közelebb hozza őket gondolataik kicseréié,séhez, életünk fontos kérdéseinek megértéséhez. A seregszemlén játszott darabok túlnyomó többsége feltétlenül értéket jelent, örvendetesen csökkent a mi világ- szemléletünkkel nem mindenben egyező, közömbös, vagy éppen tartalmatlan darabok száma, s emelkedett a mai témá- juaké. A színjátszó csoportok legtöbbször azért játszanak mondanivalóban szegényes darabot, mert kezdők, azokkal könnyebb megbirkózni, mint az igényes, nehéz feladatok elé állító mai darabokkal. Most, hogy az első próbákat kiállták n megye színjátszó együttesei, megnövekedett bizalmuk és az igényük is. S mondani sem kell, hogy nőtt a közönség igénye is. (Erre mutat, hogy a hivatásos társulatok sem tudnak már sikert elérni a tartalmatlan darabokkal megyénkben.) Ezt az igényt — országosan is — a kiadó vállasoknak kell nyomon követni, illetve megelőzni, s megfelelő példányszámú, mai, értékes magyar és baráti országbeli színdarabokat kell biztosítaniuk. Az ének- és zenekultúra váratlanul nagy előretörése örömteli meglepetése a seregszemlének. Különösen a kisvár- dai járásban kapott szárnyra a dal, a muzsika. A kisvárdai Vulkán, Tiszakanyár, Dögé, Tornyospálca, Berkesz és még sok hely felnőtt énekkara szólalt meg a járás versenyén, s még több iskola gyermekkara. Üj színben, friss erővel dördült a dobogó a táncosok fürge lába alatt is. A járási kultúrversenyek még nem mindenütt fejeződtek be. S utána sor kerül még megyei döntőre is. A következtetést azonban már le lehet vonni: erősek a mi egyszerű seregeink, s versenyük méltó a seregszemle nevéhez, Szamuely Tibor nevéhez. Megalakult az első vízügyi társulat megyénkben 220 kiszista tanácskozása Nyíregyházán A KISZ megyei bizottsága tegnap aktívaülést rendezett Nyíregyházán 220 fiatal részvételével. A Tiszti Klub nagytermében tanácskozó fiatalok megvitatták a KISZ Központi Bizottsága takarékosságról szóló határozatát. Beszámolót Mandzák János elvtárs megyei KISZ-titkár mondott. — Ezután élénk, eleven vita következett, majd ismertették a jelenlévőkkel a KISZ megyei végrehajtó bizottsága által készített intézkedési tervet, amely megszabja az ifjúság feladatát a takarékos- sági mozgalom szélesítésével kapcsolatban. Az ülésen résztvett és felszólalt több tömegszervezet megyei vezetője is. Az aktivaülésen elhangzott beszámoló, a vita és az intézkedési terv részletes ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. Hruscsov elvtárs magyarországi tartózkodása alkalmával megígérte, hogy kukoricatermelési szakembert küld a magyar mezőgazdászok segítségére. Nem telt bele néhány nap, és Sevcsenko, a szovjet mezőgazdasági szakemberek egyik kiváló képviselője meg is jelent Magyarországon. S ezt követően megérkeztek a szovjet kukoricaültető gépek s még néhány szakember ts több helyen végeztek az országban bemutató vetést. Megyénk részére meglepetés volt, hogy Karcagról hozzánk látogattak el a kukoricatermelés szakemberei. Az első bemutatót a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Ilona-tanyai Tangazdaságában tegnap tartották. A bemutatón több járási mezőgazdász jelent meg. Ott voltak az iskola nöPenészlek elég gyenge táptalajú község. Sok gondot okoz a megélhetés a termelőknek. A nehézséget csak súlyosbítja az, hogy több mint 100 katasztrális hold földön állandó a vízállás. Évek óta hasztalan kilincselgettek a különböző szerveknél a vízlevezető csatorna megépítése miatt. Végre a február 21-én megjelent kormányrendelet megteremtette a leglényegesebb feltételeket. Államilag támogatott vízhasználati és vízlevezstési társulások alakulhatnak. A penészlekiek figyelmét nem kerülte el a rendelet és élni akarnak kihasználásával. Szervezőbizottságot alakítottak a vízlevezetési társulat megszervezésére. Százhatvanhatan — közel háromvendékei és sokan kíváncsiak voltak a bemutatóra a környék egyéni gazdái közül is. A tangazdasági bemutatóval egyidőben a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben is megismerkedtek a szovjet mezőgazdaság kukorica vetési technikájával. A gép igen nagy elónye, hogy az eddigi ismert gépekkel szemben 250 százalékos az emberi munkaerő megtakarítása, továbbá minden átszerelési beavatkozás nélkül 70x70-es növénytávtól egészen a silónövény tenyésztávolsá- gáig vethető a kukorica, de a napraforgó is. Ugyanakkor a vetö- magszóró korongok az egy-egy bokorba való mennyiséget is szabályozni tudják és a gép ötletes szerkezete kiküszöböli a talaj egyenetlensége miatt előálló ültetési rendellenességeket. száz hold területen — fogtak ösz- sze a víz levezetésére. A debreceni Vízügyi Igazgatóság sem maradt tétlen. A társulat megszületése után azonnal munkához látott. Az előmérések alapján mintegy 40 kilométer hosszan csatornát kell megásnio-k. A társulat tagjain nem fog ki a munka él szívesen vállalják. Sőt társadalmi munkájukon kívül anyagiakkal is hozzájárulnak. Államunk szintén jelentős anyagi támogatást ad a termelők boldogulásához. A penészlekiek már tervezgetik, mi mindent termelnek a víztől n .cg hódítóit területen. Kürmös Sándor dolgozó paraszt nyíltan meg is mondta: Az elmúlt évben nyolc hold földből csak 11 mázsa rozsot tudott kicsikarni a víz miatt. Ha megépítik a vízlevezetőcsatornát: egy holdon termel eny- nyit. Serénykednek is a penészlekiek, hogy az álmuk mielőbb valóra váljon. Vegyszeres gyomirtás! bemutatók szervezésén fáradoznak a növényvédő állomás szakemberei segítségével a vásárosnaményi járás községi mezőgazdasági felügyelői. A községekben megtartott bemutatókon megismerik a gazdák a vegyszeres gyomirtás módját, elsajátítják a szerkészítést, a kipermetezés tudományát. Eddig ag egyéni gazdák 90 holdra szerződtek vegyszeres gyomirtást, de a bemutatók minden bizonnyal megtöbbszörözik ezt a mennyiséget. Kukoricavetési bemutató szovjet gépekkel Egy hasznos kezdeményezés Állandó mezőgazdasági kiállítás nyílik a Yencsellől Gépállomáson A Vencsellői Gépállomás a birtokában levő kastély egyik — eddig ki nem használt — termében mezőgazdasági kiállítást rendez be.Az anyag javarésze már összegyűlt, a Kisvárdai Kísérleti Gazdaságtól várnak még anyagot. Ahogy belépünk, a szemben levő falon ez a jelmondat fogad: ,,Gépesítés fokozásával a mezőgazdaság fejleszé- réért”. A felírás alatt a lablókról, grafikonokról cs fényképekről leolvashatjuk, hogy a gépállomás hogyan fejlődött, miként gazdálkodott az elmúlt kilenc év alath 1949 ben az első évet 5 szántótraktorral cs egy vontatóval dolgozta le a gépállomás. Jelenleg 33 szántó- cs 13 univerzál erőgép van ;. birtokukban. Most olyan munkagépek sorakoznak a színekben, amilyenről akkor még csak olvas ak. vagy hallottak. Kezdve a kombájntól a burgonyavető- és szedőgépekig. öt darab silótöltó, 8 herefejtő, 5 műtrágyaszóró, 18 tárcsa és 10 kévekötő aratógép van a megye egyik legkisebb gépállomásán. A kiállí ásón a legnagyobb helyet a termelő- szövetkezetek táblái foglalják el. 1952 óta a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek éle e egyenként, számokban látható. Ezekből a grafikonokból olvashatjuk, hogy milyen terméseredményeket értek el az egyes szövetkezetek a főbb növényekből, állattenyésztésüket fajonként, a földterület, a taglétszám alakulását, a gépesítés fokát és még sok egyebet megtudunk a tablóról. A munkaegység alakulásánál meglátjuk, hogy 1952-fcen még csak 13,70 forintot osztottak átlagosan a gépállomás körzetében, ugyanakkor 1957-ben már 40 forint volt a körzet átlaga. A termelőszövetkezeti falon hatalmas táblán vaskos betűkkel kivonatolták a 3004-es kormányhatározat főbb kedvezményeit. A kiállítási asztalon a legkülönfélébb gazdasági és kertészeti mag'gyűj emény látható. Egy hosszú asztalon a nyíregyházi Dohányfermentáló m:n.a- csomói sorakoznak fajta, szín és osztály szerint. Odább egy asztallal a használa ban levő műtrágya és növényvédő szerek láthatók mintaüvegekben. Minden műtrágya, vagy védekezőszer melleit ott van a rövid leírás is, hogy mikor, milyen célból, hogyan használjuk. Többek között az állandó szakkönyvkiállíás és az utolsó nyolc év meteorológiai adatai is megtalálhatók. A kiállítást rendszeresen bővítik és a nyár folyamán növényekkel, növényi részekkel is kiegészítik a gyűjteményt. A jövő télen a gépállomási szakmai továbbképzést és az ezüstkalászos tanfolyam előadásait már itt tartják, hogy a kiállítás anyagát így is hasznosítsák. A kiállítás — ahogy Zsakarovszky Árpád, a laboraórium vezetője, egyben a gépállomáson belül a kiállítás felelőse mondotta —, rövidesen megnyílik, ahol a környező községek termelő- szövetkezeteit, egyénileg dolgozó parasztjait és az általános iskolák felsőbb tagozatait bámikor szívesen látják.
