Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

1958. MÁJ DS «. KEDD KKUüTM AG VARORSZÁG ;s Szovjet vendég (iszakóródon az anyák napján |U ellemes baráti hangulatú ünnepség színhelye volt vasárnap Tiszakóród, e határ- menti kis község. Mint a megyé­ben mindenütt, itt is virággal, ajándékokkal köszöntötték az édesanyákat a gyerekek. A ti- szakóródi anyák napján egy szovjet családot is vendégül lát­tak. A Kamorov-házaspár láto­gatott el Tiszakőródra, ahol ba­rátok fogadták a szovjet ven­dégeket. Amint megérkeztek, az egyik udvarról kilépett egy kö­zépkorú asszony és friss rózsa- Rzin barackvirág-csokrot nyúj­tott- át a húsz éves szovjet asz- iszonynak. Az egész napi barát- kozás igen meleg hangulatban télt el. A tiszaparti sétára sokan elkísérték a vendégeket és ugyancsak zsúfolásig megtelt este a kultúrház, ahol óvodások úttörők és KISZ-fiatalok kö­szöntötték szavalattal, színjáté­kokká! és virágokkal a meg­jelent édesanyákat. Az ünnepség után pedig szívélyesen elbeszél­gettek a magyar asszonyok a Kamorov-házaspárral. Hamar megtalálták a közös nyelvet. mert az anyák nyelvtudás nél­kül is megértik egymást. Több családhoz is hívták a vendége­ket, de az idő gyorsan telt és csak két helyre tudtak ellátó- ga'ni. Ilyen felejthetetlen és kedves ünnepség színhelye volt Tiszakóród május első vasár­napján. öl'dohén f ilm fesztiválokon a magyar filmek Májusban Cannes bau, Brüsz- szelbeti, Mannheimben, Buka­restben. Melbourncbcn ás Mon- revideo-ban nemzetközi feszti­válon vesznek részt a magyar filmek. A cannesi filmfesztivá­lon — amelyet május 2-től 18-ig rendeznek meg — a „Vasvirág" is az „Egy másodperc története” című dokumentumfilm képviseli a magyar film.gyártíst. A Vas- virág vetítésére május 10-én ke- rül sor. ^37 ni gép SétarepülíMárat A MALÉV május végén újra megindítja a sétarepülőjáratait. A Budapesti Ipari Vásár idején nappali és esti sétarepülések lesznek Budapest felett. A MALÉV egyébként húsz százalék engedményt nyújt me­nettérti jegy vál ása esetén a Budapesti Ipari Vásár látogatói­nak. A kedvezményt Budapestre májiis 23-tól június 2-ig, a visz- szautazásra pedig május 23-án délutántól június 5-ig lehet igénybe venni. TAPP KAROLY, a Nyírbátori Gépállomás villanyszere­lője praktikus új gépen, elektromos próbapadon végzi a kü­lönböző villany-forgórészek vizsgálatát. (Hammel József felv.) Primőr-áru repülőn A Hungarofruct megbízásából a MALÉV gépel rendszeresen szállítanak primőr-árukat kül­földre. Békéscsabáról, Szegedről A% aranypók CSEHSZLOVÁK FILM l-J rusks fogtechnikus nemrég telepedett meg a kisvárosban, *■* de máris jólmenö pacién túrája van. A kisvárosban senki sem sejti, hogy llruska kiloszám rejtegeti pincéjében az aranyat. Csehszlovákia felszabadulása idején Iiruska egy másik város­ban élt es részt vett néhány SS-tiszt elfogásában. A németek egy teherautón, kiszabadult, munkaszolgálatosok között megbújva, akarták menteni irhájukat és a lialálláborban összegyűjtött arany­fogakat, ékszereket. Az üldözés során Hruska kezébe jutott az egyik náci csomagja, melyet a nincstelen fiatalember, megszédülve a sok drágaságtól, megtartott. Ezt az aranyat őrzi most is pincéjében, egy vaskazettában. llalouszka, a hajdani igazgató ur az egyetlen, aki sejt valamit Hruska aranyairól, mert egy este a mulató­ban arra kéri, „szerezzen" neki na­gyobb mennyiségű aranylapot, úgy­nevezett fogászati aranyat. Hruska kereken elutasítja az ajánlatot. A fogtechnikus ezen az estén ké­sőn tér haza. Vele van az igazgató ur szeretője, Irén is, aki most őt része­síti kegyeiben. Iréntől tudja meg, hogy Halouszka rövidesen hosszabb időre külföldre utazik. Hruska úgy dönt, hogy mégis elfogadja az igaz­gató úr ajánlatát és maga készíti el a hengerelt aranylemezeket, persze ju pénzért. Közben egy váratlan ismeretség _____ teljesen megváltoztatja Hruska éle­tét. Megismerkedik Mariéval, aki hir­detéséire asszisztensnőnek jelentke­zőit nála. A bájos fiatal lány első látásra meghódítja a férfi szívét. A szerelem kölcsönös és rövidesen házasságban nyer betelj-jsülést. A fiatal pár nagyon boldog szép otthonában, Marié azonban mit­ten! tud férje titkáról, nem is gondolja, hogy a tőle ajándékba ka­pott kis aranypók honnan származik. Egy este Irén keresi fel Ilruskát és régi barátságukra hivat- Kozva, pénzt kér tőle. Csókkal köszöni meg a szívességet. A jele­netnek szemtanúja a hazatérő Marie. A fiatalasszony zokogva tesz szemrehányást férjenek. Nem sokkal később a mulató idős pincére érkezik és hírül hozza, hogy Irént letartóztatták. Hruska fejveszet­ten próbál menekülni, de Yalta o> a rendőrség emberei elfogják. és Budapestről eddig több mint hatvan tonna salátát és retket továbbítottak Prágába. Magyar gépek rövidesen epret és málnát visznek a Skandináv államokba. A Terimpex rendszeresen küld repülőgépen tenyészkacsatojáso­kat és naposcsibéket Albániába, s onnan visszatérve, a gépek citromlevet és babérlevelet hoz­nak. f hajnal első sugara szinte bclöhasit az erdő éjsza­kai. életébe. A rügyeket bonto­gató tölgyek, a zöldruhát öltött fehér nyírek, balzsamos gyer­tyánok s az erdő megannyi fá­ja új reggelre ébredt. Ahogy a hajnalsugár előzőiül a lomber­dőt. úgy rian bele a csöndbe a csízek, fenyőrigók, cinegék kar­dala s távolról búgó hangon hívja párját nászra egy vad- galamb. A nagy zöld harkály végigkopogja az ágakat és erre felrebben az erdő ritka mada­ra. a méltóságos holló is az éj­szakai szendergcsből. S mintha zsinóron húznák, úgy ível ma­gasba a barnakánya, megtenni első vadászó körútját. A kakvk magafelcdte.n számlálja az éve­ket. d- legfeljebb az öreg hol­lópár figyel az állhatatlan szé­delgő szavaira. Nesze: a haraszt, az éjjeli vadászatban elkódorgott vyest lohol elkésve tanyája felé. Fel­kap az évszázados tölgyre jó magasan és eltűnik odvábán. Róka lopakodik odább,' s nagy szökeléssel riad a sűrű felé az őzsuta, míg párja, a zavargás miatt, megbotránkozva baktat utána o„ őzcsapán. Ébred az erdcszlak. Négy óra. S a nyúlfároknál is rövi- debb 3—4 órás pihenés után új nap kezdődik és tart, míg a fáradtság el nem dobja a szer­számot az elernyedt kézből. Kövessük ezen a napon az erdészt, Nagy Gábort, a bakta- lórántházi erdészet egyes szá­méi erdészetének, vezetőjét. reggeli friss derengésben zöldhajtókás erdész ru­hájában, fején zöld kalappal, akaratos állal, sűrű, fekete szemöldökkel, brmzkemcny arccal, úgy hat, mintha egy könyvből kilépett jäger lenne. Vadászbakancsba bujtatott lá­bai viszik előre utakon, csapá­sokon, sokszor lecsapva egy- cgy kanyart, átvág a lombsző­nyegen. Beleolvad a zöldülő csalitba, eggyé válik a hajnali képpel, elmaradhatatlan része lesz az erdőnek. Sokszor látott képként vonulnak el mellette az évtizedek titkait ismerő ha­talmas vadcseresznyefák, me­lyek óriás „fehér menyasszonyi csokrok módjára hintik alá a magasból, tavaszi illatukat., ami nyomán az odvak apró la­kói, a szorgalmas vadméhek, eltalálnak a terített asztalhoz és virágportól terhelten, nektár- dúsán távoznak, hogy újra Idegen nyelvű monográfia A Magyar Tudományos Aka­démia matematikai intézete ide­gen nyelven megjelenő monog­ráfia sorozatot indít. A sorozat­ban olyan 10—15 ív terjedelmű könyvek jelennek meg, amelyek elsősorban az intézet kutatómun­kájával kapcsolatosak és a szer­zők önálló eredményeit tartal­mazzák.-<aaaaaaaaaa^ a aaaaaa aaaaaaxaaaaaaaaxaaa a AAAAMAA­MIÉRT KELL „LEKOPOGNI"? visszajöjjenek, Az erdő aljának lila ibolyáival cs élénk, kék Vinca hcrbaceával mintázott zöld szőnyege művészt ihletően pompázik, de Nagy Gábornak nincs sok ideje, hogy gyönyör­ködjék ebben a hajnali szín- orgiában. Sok munka vár ró., pedig a tegnapot is « hiúba „csúsztatta“. Kereken ezer hold az ő biro­dalma. Ezt a területet kell na- ponta vigyáznia, s még ugyan ügyesen, hogy a fatolvaj soha ne tudja merre jár. Az erdész életnek ez a „szépsége” éppen elogcndó, ha lelkiismeretes műnk ít akar végezni az er­dész, de ez a kötelesség csak töredéke az egész napi feladat­nak. Van tennivaló botén az erdővigyázás terén. Ezer köb­méter parketta, dongafa, vas­úti talpfa és egyéb termék fek­szik az erdő különböző pont- jain. Csipkedik az erdő szélét a legelt ok is. Így bizony sok szemre és fáradhatatlan lábak­ra lenne szüksége. De úgy- annyira, hogy közben ott le­gyen az erdőkitermelésnél, ahol 20—30 ember fejszecsapá­saitól hangos az erdő, olt kell lennie a „hosztolásnál” is, ahol a különböző szerszámfákat mérik és válogatják. Legyen közben ott a szeme, ahol egy egész sereg lány telepíti a fia­tal erdőt. Vételezni, számba venni az állományt mind, mind az cyyszál erdész feladata. S ki tudja, hogy mi van az erdő el­lentétes oldalán, míg egy fél­napot a munka számbavételé- vei, az ellenőrzéssel tölt... A kányák, az esti napfény utolsó sugarainál lijtik szerelmi játékukat, amikor az erdész még mindég ott rója a fák aljának uttalan útjait. S aztán leszáll az est. Elpihen a nappali élet, benépesül ez éj­szaka zajaival az erdő, amikor Nagy Gábor, az erdész bekopog az erdészlak ajtaján. Nagyon szép az erdő, így ta­passza i, amikor viruló jókedv­vel kirándulunk. Szép az erdő nyáron, amikor sötét lombsát­rak suttognak. S az őszi szín- pompa sokáig feledhetetlen marad számunkra, míg öröm fog cl bennünket a havas erdő láttán. Gondoljunk ilyenkor az erdészekre, az erdő dolgozóira, akik az év minden napján eső­ben, sárban, zúgó szélben tn- gyázzák az erdő rendjét. (—v. —s.) Amikor valamit leko­pogunk, azaz valami­lyen fából való tárgyra háromszor Roppantunk, czzjrl magunknak vagy másoknak szerencsét kí­vánunk. És ilyenkor tu­lajdonképpen megismé­teljük azt, amit az em­berek már évszázadok óla tesznek. A fa megkopogta Lisú- val ugyanis a fában lakó „istenek’’ kegyét akar­juk megnyerni. Valami­kor azt hitték az embe­rek, hogy a fában és sziklában istenek lak­nak. A mennydörgésben, a kőben, minden magas iában es minden domb­ban — gondolták őse­ink — lakik egy-egy is­ién. És persze mindenki, aki szerencsésnek érezte magái, attól félt, hogy a szerencse esetleg gyor­san elpártol tőle. Kiment tehát a természetbe, és megkérte a „legközeleb­bi” istent, óvje meg sze­rencséjét. Amikor az el­ső fához ért, meghajolt az abban élő „isten” előtt, .De, hogy az „isten1 tudomást szerezzen roia. hogy ott van és hajlong előtte, előzetesen három­szor megkopogta’m a fa törzsét, hogy felhívja az „isten” -jgyeimet: meg­jelent valaki, aki sze­rencséért könyörög hrz- zá. Ka közeicobi vizsgálai tárgyává »ess tűk, meg­állapíthatjuk, hogy sok más mai szokásunk is a , fel nem tárt barbár korra” nyúlik vissza. A szokás, hogy az em­berek a jegygyűrűt a balkéz negyedik ujján hordják, szintén ré;;. teljesen hamis képzeten alapul. Az orvosok ugyanis valamikor azt hitték, hogy a balkéz negyedik ujján egy fon­tos artéria, fut át, amely közvetlen a szívhez ve­zet. Ezért ..a szívnek azonnal meg kell erez­nie, ha a balkéz negye­dik ujjara arany gyűrűi húzunk”. Ugyanebből aa okból érintették meg a középkor orvosai a bal» kéz gyűrűsujjával a ke­nőcsőket és a mixtúrá­kat, Ma persze ez nevet* ségesnek tűnik. Am nem nevetünk; azon, ha a fát megkö­tetjük, vagy a jegygyű­rűt a bal gyűrűsujjon hordjuk. Tudat alatt; ugyanis még mindig! egy kicsit „barbárok” vágyunk. (A „Basler Sachlich» fen"-bői.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom