Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

1958. MÁJUS 25. VASÁRNAP keeetmagyarorszäg “f Hruscsov és Kekkonen finn köztársasági elnök beszédei Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke pénteken a Kekkonen finn köztársasági elnök tisztele­tére adott villásreggelijén beszé­det mondott. Többek közölt han­goztatta: — Országaink kapcsolatai jó irányban fejlődnek. Mindennél jobban megállapítható ez abból, hogyan fejlődött a finn-szovjet viszony az utóbbi öt évben. Saj­nos, azonban még mindig nem tűntek el olyan emberek, akik szívesen turkálnak a történelem szemétdombján, hogy kikaparja­nak olyan valamit; ami árnyékot vetne kapcsolatainkra. Ezekben a nemesnek egyáltalán nem nevez­hető üzelmekben egyes finn lapok szeretnének kitűnni. Rosszat cse­lekednek és nem nyerik el érte népeink dicséretét. Országaink a békés együttélés és együttműkö­dés alapján állnak, s ebből köte- lezőleg a béke fenntartásának ál­láspontján, ami összhangban áll a szovjet és a finn nép érdekei­vel és minden bákeszerető or­szág érdekeivel. — Mi azt akarjuk, hogy a szovjet—finn kapcsolatok to­vábbra is fejlődjenek és erő­södjenek ■— jelentette ki Hruscsov. Ennek érdekében azonban nem szabad felhánytorgatni a múltat, nem szabad visszatérni olyan kérdé­sekre, amelyeket az idő és az ese­mények már megoldottak. — A mi politikánk világos, nekünk nemcsak az az ér­dekünk, hogy fejlődjék és vi­rágozzék országunk gazda­sága, hanem az is, hogy virá­gozzék az önök gazdasága és fejlődjék az Önök országa, hogy növekedjék a finn nép jóléte. A finn iparnak adott egyre nö­vekvő rendelkezéseinek láthatólag bizonyos szerepet töltenek be a lakosság nagymérvű foglalkozta­tottságának biztosításában. Mi szállíthatunk önöknek egy kohá­szati üzem építéséhez s más ipar­ágak fejlesztéséhez szükséges be­rendezést. Hajlandók vagyunk megvizsgálni konkrét javaslato­kat, hogy számolva az önök fel­tételeivel, minden lehetőt megter gyünk e téren. Hruscsov a továbbiakban a Saimaa-csatornáról szóit. — Mi megértjük — mondotta Hruscsov, — hogy a csatorna felhasználása nagy gazdasági jelentőségű Finn­országra nézve. Készek vagyunk tárgyalásokba bocsátkozni és megtalálni a mindkét fél számára elfogadható döntést, annak érde­kében, hogy a Finn Köztársaság szerződéses alapon felhasznál­hassa ezt a csatornát. A nemzet­közi gyakorlatban sok példa van arra, hogy más államok területén áthaladó csatornákat ilymódon használnak, fel. Országaink miért ne állapodhatnának meg abban, hüby ezt a csatornát fel lehessen használni a finn áruk szállításá­ra, az átmenő forgalom lebonyo­lítására? E kérdés megoldása megfelel ama kívánságunknak, hogy barátságban éljünk, segít­sük egymást országaink gazdasá­gának fejlesztésében. Kekkonen elnök válaszbeszé­dében kijelentette, hogy a finn kormány őszintén törekszik a szovjet-finn kap­csolatok fejlesztésére. Ezek a kapcsolatok valóban békés és baráti kapcsolatok, és a bé­kés együttélés példás bizo­nyítékai. Őszintén shjnálja, hogy a finn életben akadnak bizonyos kelle­metlen jelenségek, de azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyek­re Hruscsov felhívta a figyelmet, csupán felszíni tajtéknak tekint­hetők: a tajték alatt az egészsé­ges megértés, a két ország közötti barátság és kölcsönös jóakarat folyama áramlik, — jelentette ki többek között Kekkonen. Illést tartott a üépköztsírsaiá^ lüliiöki Tanácsa Vasárnapi Nyíregyházán nagyon érdekes­nek ígérkezik a G ÖCS-öt üldöző nyíregyházi Szakszervezeti1 SE labdarúgóinak mérkőzése. A szak- szervezetiek a debreceni MTK-t látják vendégül. Természetes, hogy nagyon „rámennek’’ a mér­kőzésre, mert a játékosokat fűti a vágy: hátha sikerül behozni a GÖCS-öt. Kisvárdán Nagykálló szerepel (vezeti: Kaposi), Nagyhalászban pedig Nyírbátor látogat el (vezeti: Paulik). Továbi műso.. NB III-as ifjúsági: Nagyhalász- Tiszalök, Mátészalka—Nagykálló, Nyírbátor—Kisvárda, Balkány— NYSZSE. A megyei bajnokságban: Nyír­tass—Nagyecsed (Kiss), Dombra:] —Rakamaz (Ambrus), Mándok— Vásárosnamény (Sánta), Mátészatv kai Vasutas—Nyíregyházi Építő II., Nyírmada—Fehérgyarmat, Nyházi Vasutas—Tiszavasvári, Baktalórántháza—Demecser (Koz­ma). A 11. osztály Északi csoportjá­ban: Tiszabercel—Anarcs (Miku- la), Vencsellő—Ibrány (Gál I.), Gyulatanya—Kemecse (Németh), Nyírbogdány—Nyírtelek (Tamás), Tuzsér—Nyházi Spartacus (Gál), Záhonyi VSC—Újfehértó (Rímek). A Déli csoportban: Nyírmeggyes —Kocsord (Kónya), Nyírbátori Dózsa—Vaja (Herr), Tornyospálca —Mátészalka (Kerényl), Hodász— Tyúkod (Kerekes), Ópályi—Paszab (Tóth). A III. osztályban: Tiszanagyfalu —Timár (Pongrácz), Virányos— Vasmegyer (Szabó), Balsa—Gáva (Kovács). Dózsaszőlő—Búj (Tó­biás). sportműsor A vásárosnaményi járásban! Aranyosapáti—Vitka. Barabás—« Gemzse, Tiszaszalka—Vásárosnak mény, Tarpa—Gyüre. Vámosatyai —Nagydobos. A nyírbátori járásban: NyírbáJ tor—Nyírlugos, Máriapócs—Sza­koly, Biri—Encsepcs, Nyírmihály- dl—Piricse. A mátészalkai csoportban: Ökö-í riíó—Mérk, Fülpösdaróc—Tunyog- matolcs, Csaholc—Jánk, Cégény- dányád—Kölese. Kántorjánosi—­Géberjén, Jármi—Nyírcsaholy. ★ Ma. vasárnap Nyírbátorban 3 káliói országúton rendezik a fa­lusi kerékpárosok pontszerző ver­senyét.-¥■ Rozsályban megyei sakk és asz­talitenisz-versenyre kerül ma sor.' ★ A NÉPEK BARÁTSÁGI HÓNAPJA KERETÉBEN NEMZETKÖZI LABDARŰGÓ- MÉRKŐZÉS LESZ NYÍRBÁTOR­BAN Ma. vasárnap délután nemzet­közi labdarúgómérkőzés lesz Nyír­bátorban. A határőrök Dózsa sportköre a nyírbátori pályán lát­ja vendégül Nagykároly labdarúgd csapatát. A II. osztályú nyírbá­toriak jó játékra, szép küzdelemre és természetesen győzelemre szá­mítanak. Mérkőzés után baráti beszélgetésre és közös vacsorára! kerül sor. * öt város koronglövőinek verse­nye lesz ma 8 órai kezdettel! Nyíregyházán a Kállai úti Halász- csárda mellett. Az országban ez az első ilyenfajta vidéki mesmoz- dulás. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szombaton ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták és elfogad­ták a mezőgazdasági termelési és terményértékesítési szerződésről szóló törvényerejű rendeletet. A törvényerejű rendelet össze­foglalja a szerződéses rendszer alapelveit, meghatározza a terme­lési és a terményértékesítési szer­ződések megkötésének módját, feltételeit. Rögzíti a rendelet az irányító szervek feladatait és rész­letesen elemzi a szerződő felek fogait és kötelességeit. A törvényerejű rendeletet az 1958. évi június 15-e után kötött termelési és terményértékesítési szerződésekre kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg egyes idevonat­kozó korábbi rendeletek hatá­lyúkat vesztik, illetve módosul­nak. Az Elnöki Tanács ezután a büntető eljárás egyes rendelkezé­seinek módosításáról szóló tör­vényerejű rendeletről tárgyalt. A rendelet többek között a jelenlegi fellebbezési rendszert módosítja. Az eddigiektől eltérően a másod­fokú bíróságnak lehetőséget ad arra, hogy a tényállást az iratok alapján kiegészíthesse, illetőleg helyesbíthesse, s az így megálla­pított tényállás alapján hozza meg ítéletét. Az új szabályozás arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság ál­tal kiszabott büntetés — a fel­lebbezési bíróság megállapítása szerint — sérti a büntetés kisza­bására vonatkozó szabályokat és a vádlott terhére fellebbezést jelen­tett be, a másodfokú bíróságnak a büntetés súlyosbítására is lehető­séget nyújt. A rendelet ugyanilyen lehető­ségeket biztosít a legfelsőbb bíró­ság számára akkor is, ha az ügyet a jogerős ítélet ellen benyújtót törvényességi óvás alapján tár­gyalja. Az új rendelkezés szerint to­vábbá a büntetővégrehajtási szer­vek és a munkásőrség tagjai ál­tal szolgálatban vagy azzal össze­függésben elkövetett büntettek a katonai bíróság hatáskörébe tar­toznak. BÉKE-MOZI: Az aranypók. Csehszlovák bűnügyi történet. Előadások kezdete du. fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÖZSA-MOZI: Forró mezők. Móricz Zsigmond regényének ma­gyar változata. Főszerepben: Karádi Katalin. Előadások kezdete 4. 6. 8 órakor. GORKIJ-MOZI: Több, mint gyanú. Egy izgalmas nyomozás törté­nete. Csehszlovák film. Előadásuk kezdete: 4, 6. 8. órakor. MÓRICZ ZSIGMOND (SZAKSZERVEZETI) MOZI: ..Boszorkány”. Művészi francia film. Főszerepben: Marina Vlady. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Telefon; 34—62, RÁKÓCZI VITÉZ BRIGADÉROSA Ma már köztudomású, hogy a Rá- kóczi-szabadságharc kirobbanásában a tiszántúli jobbágyoké, szegénylegényeké a fő érdem. Ök voltak azok, akik a Habs­burg elnyomás elleni küzdelem tüzét a török segítségben hiába bízó Thököly- felkelés után a nemzet lelkében ébren tartották. Az ő elszántságuk, halált nem félő küzdeni akarásuk bírta rá Rákóczit, hogy az általa annyira óhajtott francia és lengyel katonai segítség nélkül is, a haza belső erőire, elsősorban a népre támaszkodva, kibontsa a szent harc lobo­góját: pro patria et libertate. A fellobbanó népi-nemzeti küzde­lemnek vezetői többnyire a jobbágyok, bujdosó szegénylegények közül támadtak. A bujdosó katonák, a fegyvertkötő job­bágyok nem csatlakoztak a néha-néha jelentkező nemesi vezetőkhöz „a magyar nép és nemesség között fennálló termé­szetes gyűlölet miatt” — írja Rákóczi. A népi küzdelemből támadt nagy szabadság- harc egyik legkiemelkedőbb hőse a tarpai Esze Tamás, Rákóczi jobbágya volt. E rendkívüli tehetséggel rendelkező jobbágy a császári hadseregteborzás és seregszer­vezés módszereit elsajátítva fogott hozzá társaival a kuruc sereg szervezéséhez, önként jelentkezett egy császári ezredbe, s az onnan kapott megbízással toborzó útra indult és katonákat gyűjtött — de már a császár ellen, Rákóczi seregébe. Esze Tamásé a fő érdem abban is, hogy Rákóczi neve a tiszavidéki jobbágyok között nagy népszerűségnek örvendett. Ö volt az, aki 1703-ban az első felkelő csa­patokat Rákóczi elébe vezette. „Puskák hiányában . kardokkal, vasvillákkal és kaszákkal fegyverkeztek fel és kijelen­tették, hogy velem akarnak élni, halni” — írta később a fejedelem. Az Esze Tamás által szervezett pa­raszti csapatok először nem a császár ha­daival ütköztek össze, hanem a magyar nemes urakkal, akik nem akartak Rákó­czihoz csatlakozni, vagy jobbágyaikat nem engedték katonának állarfi. Rákóczi nagy­sága» abban mútatkozott meg a felkelés indulásakor, hogy a magyar nemesség többségének ellenszenvétől kísérve vállal­kozott a rongyos, alig felfegyverzett népi felkelők vezetésére. Abban, hogy belátta: a nemzeti szabadságharc csak úgy lehet eredményes, ha a kiváltságos nemesi osztály a dolgozó tömegekkel összefogva harcol a császár ellen. Ezért hívott ő hadba minden igaz magyart, nemest és nemtelent s ezért tűzte ki célul a nemzet szabadsága mellett „az szegénységnek tel­jes nyomorúsága: ti a k megváltását is”. A jebbágynép Esze Tamás vezetésé­vel saját sorsának javításáért, a belső el­nyomók eile« is fogott fegyvert. A nép követeléseinek hangoztatásában Esze Ta­más az elsők között volt. Az, általa ki­adott levelekben „megparan.csoltatott mindenütt: élete elvesztése alatt «egy jobbágy is olly földes urának ne szolgál­jon, aki Rákóczi úr részére nincs". A harc folyamán is ő panaszkodik leghan­gosabban a fejedelemnek, mikor az er­délyi földesurak „nem akarják az haza szolgálattyában való munkálkodásukat, hanem csak kinek-kinek az jobbágy fog- dosásra, üldözésre vagyon gengya“. De Esze Tamás nemcsak jobbágy- serstársai érdekeinek erélyes védelmező­jeként tűnt ki a szabadságharc folyamán. Vitéz, bátor katona is volt. Rákóczi már 1703-ban gyalogos ezereskapitánnyá, majd 1707-ben brigadérossá nevezte ki. Szere­pének fontosságát bizonyítja, hogy Esze Tamás ezrede hosszú ideig közvetlenül Rákóczi mellett szolgált, sőt egy időben egyedül az ő ezrede volt a fejedelem mellett. A csatákból is derekasan kivette részét csapatával együtt. Részt vett Kálló, Szalmái- és Tokaj ostromában. Zsibónál ezredét a császáriak teljesen szétverték, de ő Be- regben megmaradt katonáiból és újonnan toborzottakból csakhamar új ezredet ál­lított ki, mellyel Erdélyben és a Vág vo­nalán sokat vitézkedett. Ott volt Feiső­Magyarország legjelentőlebb várának, Kassának védelménél is. A kassai híres győzelemről a korabeli névtelen krónikás így emlékezik: A híres Rabutin Kassa városát, Sűrűn lőtteti, Forgács bástyáját. Kegyelmes Urunk beküldé szegény szolgáját: Esze Tamást, Mert nem más Tartá meg Kassát. A vitéz brigadéros mégsem a csatame­zőn esett el. 1708. pünkösd napján Rá­kóczi hadában egyenetlenség támadt. Az önzetlen és kötelességtudó brigadéros, kit „csaták pajzsának” neveztek, a békétlen- kedök lecsendesítésre sietett, s köztük lelte halálát. A fejedelem Esze Tamás hűségéről emlékezve, szülőfaluját hajdúszabadság­gal ajándékozta meg, s az Esze-familiá- nak adományozta a tarpai hajdúkapitány­ságot. Neve és vitézsége bajtársai előtt kö« vetendő példa lett. A nemesi áruláson felháborodó bujdosó kurucok az ő nevé­vel fenyegetik az urakat: Megfizeti még az árát az árulásnak, Kipótolja maradéka Esze - Tamásnak, Ha nem másnak! Emléke ma is serkenti nemzetté váll népünket ügyének és igazának védel­mére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom