Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

1958. MÁJUS 24, SZOMBAT KELETMAGI ARORSTÁG Erről a kérdésről nyilatkozott Nemes Imre elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője. Bevezetőben arról tájékozta­tott, hogy a megyében tizennégy ipari vállalat tartozik a megyei tanács irányítása és ellenőrzése alá. Ezek tavaly általában nye­reségesen működtek, kivéve a mátészalkai Vegyesipari Válla­latot és a Húsipari Vállalatot. Előbbinél nem volt megfelelő a vezetés, a Húsipari Vállalatnál pedig a helytelen diszponálások okoztak veszteséget.-— Az előrehaladást leginkább az akadályozza, hogy a felsőbb szervek nem adnak megfelelő támogatást — mondotta Nemes elvtárs. — Mátészalkán például úgy látszik, hiába fordítottunk nagy összeget a fejlesztésre, — a győrteleki fűrésztelepet almás­ládák gyártására rendeztük be megyében mutatkozó igények kielégítése érdekében, — s bár a felsőbb szervek is tudtak er­ről, 1958-ra nem adtak tervet ládagyártásra a vállalatnak. — Egyetértünk a Népszabadság­ban erről megjelent cikkel, amely bizonyára kiváltja az intézkedést, hogy a megyében termett almához itt készítsünk ládákat, A Húsipari Vállalattal viszont az a problémánk, hogy gépei és berendezései nem felel­nek meg a követelményeknek, amit a szaktárca is elismert. A megyei tanács vb. elkészítette programtervét a fejlesztésre, azonban az O. T. intézkedése sokáig késik, MILYEN VONATKOZÁSBAN KÍVÁNATOS A TANÁCSI VÁLLALATOK FEJLESZTÉSE? — Elsősorban a meglévő ta­nácsi vállalatok megerősítésére es bővítésére gondolunk. A ve­zetés színvonala több helyen nem kielégítő. Mérnökökre, mű­szaki beosztású dolgozókra, köz­gazdászokra lenne szükség. Saj­nos, ezen a téren kaptunk a leg­kevesebbet a minisztériumok­tól! Mikor leadtak a tanácsnak egy üzemet, elvitték a vezető gardát. A megfelelő termelés­irányítás hiányából keletkeztek aztán a bajok. Ezt tapasztaljuk a malmoknál is, ahol a legtöbb a ráfizetés. — A MINISZTÉRIUMOK HOGYAN HAJTOTTAK VÉGRE A HELYI TANÁCSOK GAZDA­SÁGI ERŐSÍTÉSÉRE VONAT­KOZÓ HATÁROZATOT? ■»- Nagyon vonatkodva és nem sok eredményességet bizto­sítva! A megyében működő négy téglagyár közül például még mindig csak kettőt adtak át. A tiszaberccli és a tiszavál­ván téglagyárak átadását évrői- évre húzzák. Pedig ez akadá­lyozza a tanácsot a helyes pro­fil kialakításában, abban, hogy az adottságnak megfelelően gyártson a gyár cserepet, vagy téglát. Szó volt a 13. sz. Autója­vító Vállalat nyíregyházi üze­mének átvételéről is, de nem lett belőle semmi, mert a válla­latiak a fontos gépeket és a telepet is meg akarták tartani maguknak; — átadták volna pusztán a cégtáblát. A vb. elő­terjesztést lett a Guszev-lakta- nvában ki nem használt épüle­tek szerviz-állomássá történő átadására, illetve átalakítására, de az illetékes minisztérium nem reagált a megyének erre a ké­résére. — MI A TAPASZTALAT EGYES IPARI VÁLLALATOK PÁRHUZAMOS IRÁNYÍTÁSÁ­NÁL? — Véleményünk szerint ez a módszer, ahogy végrehajtjuk. ti Jláityak k&zätt megyénkben fejlődésétf a ianáesi ipari úgy nem jő. A minisztériumok­nál az a nézet alakult ki, hogy. nem lehet egy üzemet teljesen a tanácsra bízni, mert „nem tud­ják megadni a kellő szakmai irányítást. „Ahhoz persze, hogy ez ne így legyen, nem adnak segítséget! Talán azért, hogy a maguk igazát bizonyíthassák? Nem vagyunk hívei a soviniz­musnak a malmok esetében sem. Tanulmányt készítünk például arról, hogy mennyit fizet rá a népgazdaság a párhuzamos irá­nyításra ! Az a javaslatunk, hogy a megyében a jól kihasz­nálható kapacitású és jó ön­költséggel őrlő malmokat üze­meltessünk, - cseretelepek rend­szerével. Nincs értelme százez­reket költeni korszerűtlen kis malmokra, mikor a korszerűbb nagyok állnak! Szeretnénk, ha az erre illetékes minisztérium­mal ebben minél előbb megol­dást jelentő egyezségre jutnánk! — MILYEN TANÁCSI VÁL­LALATAINK MUNKÁVAL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA? — Általában jó. Finommec­hanikai Vállalatunknál vannak jelentősebb munkakiesések, amik abból adódnak, hogy az állami vállalatoknál túlzott igényesség­gel berendezett műhelyekben,— olyan címen, hogy ha már meg­van az üzem, legyen kihasznál­va — idegen vállalkozásokkal is próbálkoznak. Egyezik vélemé­nyünk azzal, hogy a termelést közvetlenül segítő javítási és felújítási munkákat végezzék el, de ellene vagyunk az idegen vállalkozásnak. Ellene vagyunk az olyan gyakorlatnak is, ami a TITÁSZ-nál tapasztalható,.. hogy a Finommechanikától „sze­reztek” szakembert író- és szá­mológépeik rendszeres javításá­ra. Erre az írógépjavító üzem van hivatva! — HOL VANNAK LEHETŐ­SÉGEK UJ TANÁCSI VÁLLA­LATOK LÉTESÍTÉSÉRE? A tűz ügy fúj, szi­szeg, akárcsak egy tá­madásra lendült kob­ra. Az iß. Mérgeskigyő. Kegyetlen, alatto­mos és szeszélyes. Nem vár, de nem is ad kegyelmet. Talán csak egy-két perc és a tető is zsa- rátot fog. A szikrak úgy táncolnak körü­lötte. mintha maguk is lebegő kis csillagok lennének. Lentről, az udvar felől kiáltás jajdul: — Sanyi, nézd! Már belekap! Sanyiiit Mi lesz velünk, ha a Ráz is odavész? Leveleid Sándor hallja ugyan a kiál­tást, de mintha mesz- sziről, valahonnan a föld alól jönne az. Közelében senki sincs. Nincs ember, aki a tűz fészkét meg­közelítené. Csak a lángok imbolyognak. mint óriásira nőtt te­metési gyertyák. Per­nye hull, a hőség pe­dig kibírhatatlan. így áll egy pillana­tig. Szinte . kábultan. földbegyökerezett lá­bakkal. Aztán megint hallja a kiáltást. Sa­nyin! Már belekapott. Jaj! Védd meg! Ne hagyd!... Leveleki most már nem tétlenkedik to­vább. Leszór magéról minden felső gúnyát, és kapaszkodni kezd- Föl, egyenest a pad­lásra, föl «, pokolba, a lángok közé. — Sajnos, az utóbbi években a megye iparának fejlődését hátráltató intézkedéseket tettek egyes minisztériumok. Leszerel­ték Nyíregyházán a Növény- olajipari Vállalatot, megszüntet­tek a fehérje-feldolgozót, pró­bálkoztak elvenni a Faipari Vállalat munkájából, stb. Gép­javító Vállalatunk jövedelmező működését nem tudják kellően biztosítani, — ami nekünk is gondot okoz. Mi szükségét lát­juk a helyi ipar fejlesztésének. Erről a megyét illetően koráb­ban minisztertanácsi határozat is szólt, — figyelembe véve a megye iparát és azt, hogy jelén-« tős munkaerővel rendelkezünk! és különösen a nők foglalkozta-! tottsága nincs kellően biztosít­va. Elsősorban olyan jellegű új; tanácsi vállalatokat akarunk létrehozni, amelyek a megyében meglévő anyagokat tudják fel­dolgozni és kiegészítik munká­jukkal a nagyipart. A fehér­gyarmati és csenged járásban például jó agyag van eserép és téglagyártásra, — a helyi taná­csok kihasználhatnák ezt az adottságot. El kellene, érni, hogy megyénk területéről ne vi­gyék máshova az itt termelt ná­dat, hanem a megyében dolgoz­hassuk fel. Bővíteni kellene s szolgáltató vállalatok számát, amelyekhez munkaerő a legtöbb helyen van és kevés gép, kis beruházás kell. Általában támo. gátunk olyan kezdeményezése­ket új tanácsi vállalatok létesí­tésére, amely vállalatok tevé­kenységükkel a lakosság érde­keit hasznosan szolgálják, úgy. hogy ne ütközzön ez a népgaz dasági érdekekbe. 0. A. A szomszéd tető fo­lyékony láva. Ügy csuklanak ott össze a gerendák, mintha leg­alábbis hajlékony nádszálból lennénett. — Vizet — vizet! Nem is egy, hanem tíz vödör indul. Kéz­ről kézre. Aztán me­gint tíz. Majd három­szor is tíz. A lángok azonban egyre közelebb kúsz­nak. Már ott sziszég­nek a kis ház felett, majd az ablak táján a zsúp is pattogni kezd. Most mit tegyen? Talán még van egy lehetőség. Megpróbál­ja. Feltornássza magát a gerendákon és de­rekig kihajol a tető fölé. A hőség szinte kibírhatatlan. Ds azért csak locsol, lo­csol rendületlenül. Kéri, sőt követeli » vizet. A szél hirtelen fel­erősödik. Ügy kavar, mint egy vérbeli ha­miskártyás. Most máé nincs mentség. Meginog, szédülés fogja el. — Jaj, már megég — kiáltják lentről az asszonyok. Végső erőfeszítéssel eldobja a vödröt. De már semmi fogható nincs körülötte. Mm- den feloldódott, folyé­konnyá vált. A per­cek elvesztették va­lódi jelentésüket, csajt azt érzi mig, azt is majdcsak öntudatlan. hogy ég, per-ssolődLk a bőre. Egy váratlan lángnyelvtől, amely mar szinte a hátát súrolja. Leugrik, vagy. in kább lezuhan a mély­be. Sötétség, köd. Csak akkor eszmei mikor árnyékosabb helyre viszik. Első szava rögtön » ház. Vajon megma­radt-e, vagy mi lett vele? Ismerős nyír­ig06! arcok hajolnak föléje. Nyugtatják, » ’ kezét rázzák. — Jól van, Sándor! Amiért kiálltál, azsi-' került! Igaz, leégett négy ház. nyolc den-1 pó (dohár) VTsajta), de a tiéd megmaradt! Egyszerre olyan bol­dognak érzi magát! Már az égés sem íáu a szédülés sem tartj Nagy kő esett le a szívéről. Kinyitja a szemét, épp akkor j mikor a kis Nyúl Jósa ka félve vallja be a felnőtteknek, hogy bit zomy ő gyújtott gyu­fát, s ebből gerjedt ai tűzvész, ott ni, a hará madik deppónál; aí kertek alatt. Hallgatja, majd is­mét, elernyed. De méá szemhunytáhan is szi­vébe vési a kommu­nisták határozott sza­vait. Mert azok azj( mondják: — Gyűjteni fogunk! elv társak! Gyűjteni, hogy mirw den leégett ház fél» épüljön Nyírlugoson! (K. T.) ° ° Idejében "védekezzünk az aimafákon a vörös pék kártétele ellen ÉVEK ÓTA megfigyeltük, hogy eg>es gyümölcsösökben, ahol állandóan itíegmérges per­metezéseket alkalmaztak, jú­lius—augusztus hó folyamán a levelek a vörös pók (takácsatka) szívása nyomán nagymértékben elszíntelenedtek, majd lehullot­tak. A Kel év óla mind na­gyobb mértékben elterjedt, és a sodrómolyok, valamint az álma­moly ellen kiválóan bevált mik­rokristályos DDT, a Pernit ál­landó használata következtében egyes községekben az elmúlt év folyamán különösen nagy volt a kártétele, úgyannyira, hogy augusztus végére lomb nélkül állt az almafák nagyrésze. A nagymértékű kártétel elő­idézésében nagy szerepet ját­szott az a körülmény is, hogy az esős időjárás miatt sokhelyütt teljesen elhagyták a mészkén- leves, illeíve a kéntartalmú per­metezőszerekkel történő perme­tezéseket. A kártétel megelőzé­se elsősorban az időben való felismerésen és a megfelelő, hatásos pennetezőszerekkel való védekezésen múlik. A VÖRÖS PÓK az atkák rendjébe tartozik. Színük leg­gyakrabban vörös és alakjuk pókhoz hasonló, innen az elne­vezésük. Takacsatkának is hív­ják, mert a levél fonákét, es nagymértékű elszaporodásuk esetén a színét is beszövi. A ta- káqsalka elnevezés alatt nem egy fajt értünk. Azok a fajok, amelyek a gyümölcsfák ágain találhatók, piros színű tojás­alakban teleinek. Megfigyelésen és eddigi tudásunk szerint egy évben 4—6 nemzedékük van. Á tojásból 8 lábú atka fejlődik, amely fél milliméter hosszú, teste toj ásdad alakú. Termete parányi pókra melékeztet. Színe változó, legtöbbször narancs- sárga, vagy téglavörös. Tojásait a levelek íonákára, a hajtások­ra, ágakra, törzsekre és gyü­mölcsre rakja. Kora tavasztól késő őszig megtalálható a fák levelein, főleg a fákon. Különö­sen kedveli a Húsvéti rozmaring, a Batul és a Jonathán fajtát. Szívása következtében a levelek clszíntelenednek, a nyári me­legben elszáradnak és lehull­nak. A megtámadott fák lombo­zatukat belülről kifelé haladva lehullatják. Mikor még kevés az atka, a levelek érzugaiban tanyáznak. A gyümölcsön a csészében és környékén találjuk az apró piros tojásokat. EGY IDŐBEN minden fejlő­dési alak megtalálható. Ez a körülmény nehezíti az ellene való védekezést, mert a legtöbb permetezőszer nein öli meg a tojásokat. Külföldön már spe­ciális hatású atkaölő permetező­szerek vannak forgalomban, amelyeknek kipróbálása nálunk most történik. Mivel ezek a kí­sérletek még hosszabb ideig el­húzódhatnak, szeretnék _ az ed­digi megfigyelések alapján egy­két jó tanácsot adni a megelő­zésre, illetve a védekezésre. Az a tapasztalat, hogy a vö­rös pók leküzdésénél a kéntar­talmú szerek nagyon hatásosak. Alapos mechanikai munka után hozzáférhetővé válnak az atkák a permetlé számára. A lárvák kikelésének időpontja nagyíjtól egybeesik a rügyfakadés idő­pontjával. Ezt jól megfigyelhet­jük, ha a tojásosomét tartalma­zó kéreg-darabkát egy kis fur- nirlemezre szegezünk és vaze­linnel a kéregdarabka köré csíkot kenünk. Az így előkészí­tett lemezt » gyümölcsfára akasztjuk. Rajzáskor a Ián’ák a vazelinbe ragadnak és a furnír- lemezen a vazelines kör piros színt mutat. Amennyiben ez az időpont a rügyfakadés előtti permetezés idejére esik, télihígítású mész- kénleves permetezést alkalma­zunk. A JONATHAN alma perzse­lésének elkerülése végett a szi­romhullás utáni permetezést kéntartalmú permetezőszerek- kel, elsősorban mészkénleves Maveponos permetlével ajánla­tos végezni. Ezzel és, még egy* két ízben megismételt mészá kénlével vagy Sulfarolos perrríaú tezéssel a takácsatkák számai annyira lecsökkenthetjük, hogyj a későbbiek folyamán már kárt nem tudnak okozni. Tapasztala* szerint leghatásosabb, ha a mészkénlébe egy ezrelék niko-í tint is teszünk, ezzel egyidejűleg a levéltetvek ellen is védeke-i zünk. Az idegméreg-tartalmú szereld az atkák természetes ellenségei# elpusztítják, ezért közvetve elő«; segítik a takácsatka elszaporo-^ dását. Ez a körülmény viszónt) nem azt jelenti, hogy a perrhes tezési menetrendből teljeseal törölni kell az idegmérges smm( reket, hiszen a forgalomban 1<m vő növényvédőszereink nagy» része jelenleg még idegmeres^ tartalmú permetezőszer. MINDEN PERMETEZÉS előtt meg kell vizsgálni gyümölcs^ fáinkat és a várható, vágj’ mega lévő kár tételtől és betegségektől függően kell összeállítani a per» metezőszert. Ne permetezzünk sablonosán és főleg ne hasz-j náljunk tavasztól őszig idegJ mérgeket, hanem csak akkor? amikor az múlhatatlanul szükü séges. H órányi Ferenc megyei ryjvsnyvddelns^ feMgyelő. MI akadályozza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom