Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
PARASZTOSOK HARCA — MA 15 ÉVE — ELtSZÓ FORINTOK NYOMÁBAN — HÍREK — ELSŐ A VILÁGON —KÁLLAI GYULA elvtArs országgyűlési beszéde XV. ÉVFOLYAM, D2. SZÁM Ara 50 fillér 1958. ÁPRILIS 19, SZOMBAT Q(tjíretjtjliázti érdekében A legfrissebb statisztikai adatok szerint népesség szem* pontjából Nyíregyháza az ország hetedik városa. Városunk az elmúlt 13 esztendő alatt óriási léptekkel haladt előre a fejlődés útján, új üzemek, gyárak épültek, új iskolák kórházi osztályok nőttek ki a földből, bérházak, családi házak nyújtanak kényelmet új lakóiknak, a város külső területeinek házaiba is bekötötték az áramot, megjavult a közlekedés, s a dolgozók autóbuszjáratokat kaptak. Nyíregyháza város ez évi fejlesztési programjában szá- mos, pz egész város lakosságát érintő beruházás, mindenkit érintő szamok szerepelnek. A korábban említett nyíregyházi beruházások mellett láthatjuk, hogy ez évben tovább építik a színházat és jövőre már csak a végső simításokat végzik az épitok. Az idén több mint másfélmillió forintot biztosítanak erre a célra. Hogy befejezzék a nyíregyházi sportstadion építését, erre félmillió forint áll a város rendelkezésére. A megyei és városi tanács a lehetőséget figyelembevévé akarja leküzdeni a nyíregyházi lakásproblémákat. Mindent természetesen nem lehet egyszerre, mert az ország gazdasági helyzete, de a körülmények sem engedhetik ma ezt meg. De ebben az évben — június végéig — 117 lakást adnak át a városnak. És még ebben az évben 102 lakás építését kezdik el. De az illetékesek véleménye szerint évről-évre emelkedik az összeg, amit Nyíregyháza fejlesztésére, új lakások építésére fordítanak. A város és a megye vezetői — a kormánytól és a legfelsőbb szervektől támogatva — látják, hogy javítani kell a jelenlegi helyzeten, mindent elkövetnek, hogy javítsanak is. Kulturális életünk területén sem lebecsülendő az utóbbi években bekövetkezett változás. A színház, ha lassan is, de épül. Megnyitották az ország legszebb szabadtéri színpadát, ahol már ez év nyarán szélesvásznú mozit is avatunk. Rendbehozták és kívül-belül ízlésessé tették a városi művelődési házat. A művelődési ügyek intézői nívós műsorokat biztosítanak a tanulni, szórakozni vágyó közönségnek. A lehetőségeket felhasználva, tatarozzák a nyíregyházi filmszínházakat. A városi tanács sokat tesz a város szépítéséért, tisztaságáért. Üj parkokat létesítettek a közelmúltban, amelyek a dolgozók pihenését, kényelmét szolgálják. Nagy összegeket fektettek a Sóstó fejlesztésére is. Mindenki örömére ma már gyógyvizet ont a sóstói fúrás. A sóstói kút mellé medencéket építenek és a beruházások új épületek, helyiségek létesítését célozzák. Sokat írhatnánk még arról, hogy szabad életünk 13 esztendeje alatt mivel gazdagodott városunk lakossága. S meg kell állapítani, hogy az akarat, a lendület, amivel a város fejlesztése és szépítése folyt és folyik: dicséretre méltó. Meg kell viszont azt is mondani: mindez nem elég a jövőre vonatkozóan, mert az igények gyorsan növekszenek. A nyíregyházi emberek ma már észreveszik, hogy áz eredményes városfejlesztési munka mellett kisebb-nagyobb hibákat követtek el az illetékesek. Legutóbbi szerkesztőségi ankétünkön is felvetődött, hogy az utóbbi Időben több utcáról felszedték a követ, s bitumenes eljárással készítettek helyette új kövezetét. Ugyanakkor a város belterületén számos íjtcában még gyalogjárdát sem köveztek. Ma már számos épülettömbbel rendelkezik Nyíregyháza. Több olyan épületünk van, amelynek építési stílusa, reprezentatív kivitele magával ragadja mind a nyíregyháziakat, mind az ideérkező idegeneket. De igen is bántó, hogy ezeknek az épületeknek jórésze, — például a Kossuth-száiló épülete, a, Nyírvíz-palota tatarozására mindmáig nem került sor. Kifogást emelnek a dolgozók a város belterületét éktelenítö üres telkek állapota miatt. Nem kerülne sok pénzben és fáradtságban sem, ha parkosítanák ezeket a telkeket, vagy más hasznos módon intéznék el „sorsukat“. Amiről még sokat esik szó: a város tisztasága. Igaz ugyan, hogy a városi tanács építési osztálya, a Városgazdálkodási Vállalattal együtt sokat tett eddig is a tiszta, kulturált Nyíregyházáért. De a negatívumok, — arre.yek ezen a téren napjainkban is mutatkoznak — rossz nataSi keoe.tek, visszahatnak a városfejlesztési munkára. Nyíregyháza talán az ország legpiszkosabb vidéki varosa, s ha hozzá tesszük, hogy nem egy esetben vetődött fel többek között a hulladékgyűjtők problémája, hogy az utcákat ne éppen akkor seperjek, amikor ezer és ezer dolgozó indul munkába, hogy a pályaudvar előtt teljes a sötétség, akkor jogosan vetjük fel a felelősség, a felelősségrevonás kérdését. Ügy hisszük, nem nehez segíteni ezeken a bajokon. Jobban kell akarni, többször meg keli kérdezni a város lakóinak ezekre vonatkozó véleményét. Mert a fejlett, a szép. a tiszta Nyíregyháza valamennyiünk közös ügye, érdeke! Ha a talajmunka rovatban keressük a Nagyhaláízi Gépállomás érdemszerinti besorolását, akkor a legutóbbi jelentés kimutatásában a harmadik helyen találjuk a 16 gépállomás közül. Tisztes hely ez így is, de ha még hozzászámítjuk, hogy nem is a leghomokossbb területű gépállomás. akkor még jobb eredménynek könyvelhetjük cl. A gépállomás dolgozói, vezetői nincsenek annyira megelégedve ezzel a jó eredménnyel, hogy újabb erőfeszítéseket ne termének a rossz időjárás leküzdésére. Elhatározták, hogy május elseje előtti két vasárnapon és magán a munka ünnepén is a földeken munkával ünnepelnek. A gépállomás eddigi jó munkájához nagy mértékben hozzámájus 1-re a vendéglátóiparnál, Bár még 11 nap áll rendelkezésükre, de máris tervezgetnek és megkezdik az áruk biztosítását. A Jereván- kér thaly i- ség a szokásnak megfelelően — és amennyiben az időjárás megKésett a tavasz s ez az oka. hogy nincs kellő mennyiségben kedvelt tavaszi zöldáru. Sajnos. járult az a nemes versengés, ami a dolgozók között van. A gépállomáson éves-, kampány- cs dekádyerseny van. A verseny élenjáróinak jutalmazására 34 000 forintot fordít ebben az esztendőben a gépállomás. A brigádok versenyében jelenleg a Nyerges-brigád az elsci 47 százalékos teljesítményével, a második pedig a Vigvári-brigád. Egyéni versenyben Kovács József és Koleszár János értik el legjobb eredményeket. Május 1 előtt a verseny igen izgalmas lesz, mert most azok jutnak majd nagyobb „szóhoz", akik eddig talaj vagy egyéb adottságok miatt hátrább voltak. Sem a brigád, sem az egyéni versenyben nincs még senki bebiztosítva, hogy első lesz május elsején. nyitja kapuit. Számításuk sze hint a kerthelyiség kapja a vállalat egyik legjobb zenekarát.— Egyébként nem lesz baj a május 1-i „felhozatallal ’. A múltévieknél jóval több étel és italféleség vár majd eladásra. nyíregyházi elárusító helyek számára. Magyar-szovjet baráti találkozó lesz ma Vencsellőn A megye földn.űvesszöveV kezetei — más tevékenységük mellett — sokat tettek az utóbbi időben azért is. hogy tovább mélyüljön a magyar—szovjet barátság. Számos jólsikerült baráti találkozón töltöttek el kellemes szórakozással és barátkozással emlékezetes órákat orosz kultűrmunkásck és szabolcsi, szatmári paraszt- emberek- Ezeken a találkozókon nemcsak a meleg hangulatú műsoros esték táncai, dalai nyomán ismerkedtek meg egymással magyar és szovjet emberek, de közvetlen hangú beszélgetések során is tájékozódtak hogyan is él a dolgos hétköznapokon két baráti nép. A n^gyar—szovjet baráti találkozók keretében ma este ismét sor kerül egy műsoros e:t- re, amelyet Vencsellőn rend«» meg a földművesszövetkezet és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A vencsellői találkozón szovjet kultúrcsoport lép fel és együtt ad műsort a nagy halászi :oidmű vessző vetkezet VencseJ. lón vendégszereplő kultúrcso- portjával. A nagyhalászjak ia igyekeznek majd tudásuk legjavát adni. Műsorukon az ,Jií» háti leánytánc”, a „Szabolcsi csárdás” és népdalok szerepel-* nek. Május 1-re késsül u vendéglátóipar Az idén is nagy a kész.ülődcs engedi — május 1-én újból megMikor lesz elég zöldáru megyénkben? megyénkben ez üvegházi termelés kevés, és ezért bizony baj van az ellátással. Az illetékes szervek — köztük a MÉK Vállalat — már intézkedéseket tett. hogy a délebb fekvésű megyékből pótolják a hiányzó árut. A közeli napokban nagyobb meny- nyiségű paraj, sóska, saláta, hónaposretek érkezésére van kilátás. A T szavasvári Állami Gazdaság dada! üzemegysége tía- tizenötízer fej salátát küld a Ügy havi Hyerevégréssesedés a kémény seprőknél Nemrég nagy ünnep volt a Megyei liétrténysepro v állatainál. Múlt éttsj munkajak alapján elnyerték az\„Éiül®m" címet. — Több mint J.100 fWint jutalmat osztottak szét a jóftdoleozók között. Kilenc munkált elnyerte a ..Kiváló Dolgozó'“ óimét C3 ezek egyheti keresetükrifek megfelelő pénzösszegben részesültek. Egyébként ugyancsak kiosztották a vállalat múlt évben elért nyereségét is. Összesen 149 ezer forint került feloszt.ísra, amelyből valamennyi dolgozó egyhavi fizetésének megfelelő pénzösszegben részesült. Egy 4 kisfiú, karfán * üres kosárral. Jam faluból indult el. Magabiztosan haladt az úton, hisz3 l^dta jól, merre kall mennie. A szántóföldéi: után egy kis folyó következik, amelynek hídjától ösvény vesét az alacsony domb felé A dombon^ a ragu fák árnyékában fe- hérosziopos ház áll. Nem messze ettől a háztól a fiú egy kék- ingei, papucsom f'rfit látott. Amikor a fiú a, férfi mellé ért, így stuf.: — Tudod ki lakik ott?... Lenin! A férfi feltolta sapkáját magas homlokára és a tűző napban kissé hunyorgóivá nézett fiúra. „Biztos a városból jött" —- gondolta a fiú, majd hangosan megjegyezte: — Ez egy híres hely. A városból gyakran jönnek ide 1 '.togatóbu. kisfiú és Lenin — Szép hely!—helyeselt a kékinge s férfi. Egymás mellett sétálva folytatták Útjukat. Néhány percnyi hallgatás után a fiú megszólalt: — De szeretném látni Lenint! — Miért? — Milyen kérdés ez? Miért?! Természetesen azért, . hegy megtudjam, milyen ember. — Óh, semmi különös sincs rajta. Azt mondják, hasonlít hozzám. Ami azt illeti, te nem is tudnál megkülönböztetni bennünket. — Micsoda gondolat... Nem tudnálak megkülönbiizte tni benneteket? ! A férfi hangosan felnevetett, majd a fiúhoz fordult: — Tehát úgy gondolod, hogy nem hasonlítok hozzá? A fiú válaszképpen végignézett a férfi kék ingen es papucsán. — Gondolod, hagy Lenin kék ingben sétálgatna? Biztosan fekete zsakettet, vagy szmokingot visel... Beszélgetés közben hamarosan elérkeztek a fehéroszlopos házhoz. A férfi itt megállt. — Mi a neved, barátom? — kérdezte, — S hová igyekszel? — Misának hívnak. Az állami gazdaságba megyek káposztáért. — Hit akkor menj csak egyenesen tovább, én pedig itt be-! fordulok. Viszontlátásra. Misa. A fiú toi'ább indult. Az úton, nem messze a kiposziaföl- dektől egy asszonnyal találkozott. Amikor a fiú közelebb ért» ca asszony megszólította: — Miről beszélgettél Leninnel? A kisfiú ledobta a kosarat és visszafelé futott. De Zsenin már be* ment a házba. Munkával ünnepére
