Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

KELETMAGTARORSZÄG iss*. Április z, szerda Mit tesz a nyírbátori fmm* a termelés fejlesztéséért? 300 termelő a g) iiuiölcstcrmelési ankéton Szerződéses akció baromíinevelésre és hizlalásra Á belföldi, valamint export baromfihús-szükségletünk kielégí­tése érdekében — a korábbi évek liba- és kacsahizlalósl szerző­déses akcióihoz hasonlóan — a SZÖVOSZ ez évben baromfi szerző­déses nevelésére és hizlalására Indított akciót. Az akció keretében csirke, pulyka nevelésére, liba és kacsa hizlalására lehet szerződést kötni. A szerződést a termelőszövetkezetekkel és termelőszövet­kezeti csoportokkal a taromíifeldo’gozó telepek közvetlenül, a tár­sulásokkal, munkaközösségekkel és az egyéni termelőkkel pedig a földművesszövetkezetek kötik meg. A szerződések feltételei a következők; CSIRKÉKÉVEL®® A csirke snersödéses nevelésé­re a naposcsibét a földműves- szövetkezet kamatmentes hitel­ben bocsátja a termelő rendel­kezésére. A termelő viszont kö­teles 100 naposcsibe ntán leg­alább 25 kg, darabonként 90 de­kánál nem kisebb súlyú csirkét a szerződés feltételei szerint a földmfivesszövetkezetnek vissza­adni. A július 31-ig átadott 0.90 —1.10 kg. súlyú csirkéért 25.—, az 1.11 kg-nál nehezebb csir­kéért 27.— forintot; az augusz­tusban és szeptemberben át­adott 1—1.10 kg. súlyú csirkéért 23.-—, az ennél súlyosabb csir­kéért pedig 25,— forintot fizet- uek kilónként. LIBA HIZLAL A3 Szerződés alapján idei Jcelteté- sű, legalább 5 hetes tömésű, egész. eéges, teljesen klhísstt liba vehe­tő át Átvételi ára kilogrammon­ként 19— forint. A szerződéses liba után darabonként 50.— fo­rint előleg folyósítható. Az előleg felerészét a szerződés kötésekor, a másik felét pedig ez év június 1 után — legkorábban két hó­nappal a vállalt teljesítési határ­időt megelőzően — fizetik ki a termelőnek, KACSAHIZLALÄS Szerződés szerint legalább 3—4 hetes tömésű, egészséges, tel­jesen kihízott kacsát vesznek át. Átvételi ára kilónként 20.- forint Leszerződött kacsánként 30.— forint előleg jár a terme­lőknek. Az előleget a libához hasonlóan két részben fizetik ki. Az első részt a szerződés meg­kötésekor, a második felét pe­dig majd június 1 után — leg­Vándorló méhkaptárah Működik-e a fehérgyarmati méhész-szakcsoport? A fehérgyarmati méhész szak­csoport tíz előadásból álló tanfo­lyamat rendezett tagjai számára. Az előadásokat Rády Sándor ag- ronómus tartotta, s a huszonhá­rom hallgatóból alig-alig hiányoz­tak néha ezekről az előadásokról. Az egyik alkalommal vetítették a „Vándorméhészetf’ című kisfil- met s ezt még húsz nem szakcso­porttag méhész is nagy érdeklő­déssel nézte végig. A szakcsoport tagjai a tanfo­lyam után megbeszélték: 150— 200 kaptár méhet közösen vándo- roltatnak a nyáron a nyírségi er­dőkben. A vezetőség már felke­reste az erdőgazdaság megyei igazgatóságát az egyezség jneg,kö­tése érdekében. korábban az átadásra' vállalt Ha­táridő előtt két hónappal. PULVKANEVELÉS Az akció alapján pulykakakas és jércepulyka nevelésére egy­aránt lehet szerződést kötni. A i'ulykakakas legalacsonyabb átvé­teli súlyhatára 5 kg, a jércepuly- káé, 3.5 kg. A szerződéses pulyka átvételi ára: október 16—31 kö­zött 15.—, a november 1—decem­ber 11-e közti időszakban 17.—, december 11-től 31-ig pedig 16.— forint kilogrammonként. A puly­kára szerződéses előlegként dara­bonként 30.— forintot folyósíta­nak. Az előleget ugyancsak két részben fizetik, tehát felerészben a szerződés megkötésekor, felerész. ben pedig legkorábban két hó­nappal a vállalt teljesítési határ­időt megelőzően. 68 csoport indul a nyíregyházi járás kultúrversenyén A nyíregyházi járás hagyom mányosan minden évben meg­szervezi a tavaszi kutúrver- senyt. A benevezési határidő feb­ruár 25 volt. 33 színjátszó­csoport, 25 népi tánccsoport, 9 énekkar, 4 zenekar és 10 szóló számra érkezett nevezés. Ezek a számok azt mutatják, hogy a járás minden községe megmozdult A körzeti versenyeket hat helyre tervezték: Rakamaz, Gáva, Napkor, Vjfehértó, Nyírbogdány és Kemecse köz­ségekben. A járási verseny április 13- án Kólajban kerül lebonyolí­tásra. A nyírbátori körzeti földműves- szövetkezet igazgatósága napról- napra törődik a termelés fejlesz­tésével, — a belterjes gazdálko­dás megvalósításával. A téli hó­napokban a termelők elméleti ok­tatására fordított nagy gondot a községi tanáccsal összefogva. — Igyekeztek kihasználni a gazda­gyűléseket és tanácsüléseket is a szövetkezet termelési teendőinek népszerűsítésére. Két kirakatban pedig bemutatják a kapható mű­trágyát,, növényvédőszert és ve­tőmagvakat. Bemutatják azok he­lyes felhasználását is. A helyes propagandamunkának megvan az eredménye. Például több, mint kétezer mázsa műtrágyát adtak el. Az üzletekben lévő magfélékből elvégezték a próbacsiráztatást s így nyugodt lelkiismerettel ajánl­ják azokat a vásárlóknak. A körzeti fmsz. működési terü­letén — Nyírbátorban, Nyírvas­váriban, Nyírderzsen és Nyírcsá­száriban — hatalmas gyümölcsö­sök vannak. Évről-évre pedig úja­kat telepítenek. Az igazgatóság, — akik többsége tsz-tag és egyé­nileg dolgozó paraszt — tudja, hogy nem mindenki ért a szak-* szén} gyümölcstermeléshez. Kévés a jártasságuk, tapasztalatuk a te-* lepítésben, a metszésben és a be-/ tegségek, kártevők elleni vátíe-í kezésben. A szövetkezet vezeto-1 sége összehívta ezért a négy közű ség gyümölcstermelőit és felkéréJ sükre Nagy Sándor, a megye is-j mert gyümölcstermelési szakem-j bere tartotta meg filmvetítéssel! egybekötött előadását, amit mint-i egy 300 termelő hallgatott meg. Az előadás után Hajnal JanoS nyírbátori dolgozó paraszt gyű*} mölcsösé-be mentek, s a gyakor-* latban mutatta be Nagy Sándoij az elmondottakat. Elsősorban a 2—3 éves fák korona—kialakítáJ sát és a termésre metszést gyako-i rolták. Az ankétnak nagy sikere volt) Legalább is ez csendült ki ti résztvevők véleményéből, hozzá-l szólásaiból. Az igazgatóság pedig! -— a tapasztaltak alapján — újabb) módszereken töri a fejét, melyek) alkalmazásával még jobban hoz-í zájárulhatnak a termelés előre-j lendítéséhez; Kpvics. Résztvehet-e a szakcsoport elnöke az igazgatósági és intézöbizottsági üléseken? Már számos igazgatósági és in- tézöbizottsági ülésen vettünk részt, de ahol nem tagja a vá­lasztott vezetőségnek a szakcso­port elnöke, a legtöbb esetben nem volt jelen. Megérdeklődtük: mi ennek az oka? — Nem hívtuk meg — hang­zottak az őszinte válaszok. — Hát itt kell lenniük? — kérdezték cso­dálkozva. — Igen! Aki nem hiszi, alapo­sabban olvassa át a szakcsopor­tok alapszabályát és megtalálja benne az 5. bekezdés 3. pontját. Szó szerint így hangzik: „Az in­tézőbizottság elnöke tanácskozási joggal résztvehet a fmsz. igazga-j túsági ülésein, ugyanúgy a srÁri vetkezet ügyvezető elnöke, illetv« más igazgatósági tag a csupor^ intézőbizottsági ülésein szintén részt vehetnek.” Azonban még helyesebb, ha aí fmsz-ck érvényt szereznek alap­szabályuk 19-ik paragrafusa utoU só bekezdésének. E részben a kö­vetkezőt olvashatjuk: „A szövet-) kezet vezetőségének választásánál! törekedni keli arra, hogy a kefe* lében működő csoportok és társu­lások azokban megfelelően képJ viselve legyenek.” A FEHÉRGYARMATI járás az or­szág legtávolabbi részén fekszik. Mintha csak abból következne, rendkívül nagy mértékben megnövekedett gondunk-ba- jur.k a társadalmi tulajdon védelme te­rén. A földművesszövetkezeti mozgalom jellegéből folyik, hogy — különösen vidé­ken, falun — jelentős politikai tényező­ként is hat az állampolgárokra, parasz­tokra. A falusi ember, ha rendellenessé­get, törvénybe ütköző cselekményt ta­pasztal a földművesszövetkezetnél, hajla­mos azt általánosítani, sőt esetleg kiter­jeszteni egész államrendünkre. S ha ezen túlmenően még azt is látja, hogy a bűnö­sök csak hosszú idő, nein egy esetben évek múltán kapják meg büntetésüket, jogosnak^ mondhatjuk szemrehányását, hogy az állam oly sokat hangoztatott bűn­üldöző szerepét nem tölti be maradékta­lanul. Persze, a kívülálló nem látja azt az objektív nehézséget, ami a bűnügyek nagy számában, következésképp az igaz­ságügyi szervek túlterhelésében mutatko­zik. De hiába is próbálnánk ezt neki meg­magyarázni, valljuk be, akkor hatásos és nevelő az intézkedés, ha az nyomon kö­veti a rossz cselekedetet. Idő távlatában az ember szubjektív oldala változik: kéz- legyintéssel, sőt nem megnyugvással, ha­nem mérgelődéssel veszi tudomásul a közmondást — „ami késik, nem múlik”. Éppen ennek a „késés”-nek szól a mér- gelődés és ez dominál a közfelfogásban; emellett persze ■— sajnos — csak másod­lagosan — helyeslésre talál az intézkedés is. Elsőrendű feladatuk tehát az igaz­ságügyi szerveknek, hogy a közfelfogás előbb említett domináló oldalát a lehető­séghez képest kiküszöbölje s akkor a gyors intézkedés folytán immár elsődlege­sen fog találkozni az általános helyeslés­sel. HOL VAN „elrepült“ EGYMILLIÓ? JÁRÁSUNK 13 földművesszövetke­zeténél 1957-ben 32 személy ellen indult fegyelmi eljárás, melynek során közel fe­lénél, 15 esetben kellett a legszigorúbb büntetést, „azonnali hatályú elbocsátást” alkalmazni. Ez a tény egymagában mu­tatja az általános helyzetet, ami a vagyo­ni oldalon számokban így alakul: a múlt év során 24 személy ellen tettünk bün­tető feljelentést a társadalmi tulajdonban okozott összesen 937 ezer Ft kár miatt. Polgári per 288 személy ellen indult. 21-1 ezer Ft erejéig. Vagyis egy év alalt több, mint egymillió forint behajtása iránt tet­tünk lépéseket! Nem vitás, hogy ezen összeg jelentős mértékben az ellenforra­dalmi események következtében keletke­zett, vagy nőtt meg ekkorára. Mégis el kell ismernünk, hoev a kétes elemek egj’ik bázisa a földművesszövetkezet terü’ete. Országos viszonylatban ezen a területen éri a társadalmi tulajdont táma­dás szinte a legnagyobb mértékben, saj­nos, komoly „eredménnyel". És a paraszt­ság nincs megelégedve a bűnösök meg­felelő időben történő felelősségrevonásá- val, miként az előbbiekben vázoltam. Néhány példát ennek bizonyságául ismer­tetek. « ORSZÄGH József kisnaményi bolt­vezető volt 1955-bert. 30 ezer Ft-os hiánya miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte 1957. IX. 25-én a fehérgyarmati járás- bíróság (B. 393, számú ügy) sikkasztá­sért, 12 ezer Ft kártérítésre kötelezés mellett. De az ítélet fellebbezés okából, nem jogerős, három évvel az események után! Lengyel József jánkmajtisi takarmány- felvásárló ugyancsak 1955-ben lett felje­lentve 54 ezer Ft-os hiány miatt. Itt már gyorsabb volt a felelősségrevenás, helye­sebben annak első fejezete. 1956 VII. 20-án a nyíregyházi megyei bíróság (Bf. 952. számú ügy) jogerősen másfél évi szabadságvesztés-büntetésre ítélte a vád­lottat, a szövetkezetét azonban polgári perre utasította kárigényével. A polgári pert nj-ómban megirdítottuk a fehérgyar­mati járásbíróság előtt (P. 21 692. számú ügy). Lengyel József már le is töltötte büntetéséi, de a polgári perben érdemi tárgyalás a mai napig nem volt! Nem tanult elődjének sorsából Sáfár István jánkmajtisi takarmáni’-felvásárló sem. 1957. májusában 378 ezer Ft hiánya „ugrott ki” (bár az igazságügyi könyv­szakértő csak 240 ezerre teszi a kárt). A vádlottak padján tizennegyed magával hallgatta ez év III. 3-án a fehérgyarmati járásbíróság ítéletét (B. 16. számú ügy), amely 5 évi börtönnel sújtotta, társait enyhébben, négr-et közülük felmentve. Ez az ítélet sem jogerős, sőt a kár megtérí­tése iránt külön polgári pert kell majd indítani. Mátyás Rozália tiszakóródi boltveze­tőt Ignácz Gyula könyvelővel együtt kel­lett feljelenteni sikkasztás, okiraíhamisí- tás miatt, még 1953. márciusában. 39 ezer Ft a kár. Tárgyalás nem egy volt már a fehérgyarmati járásbíróság előtt (B. 594. számú ügy), azonban ítélet ezideig mé*j nem hangzott el, két év múltán sem! Nagyarban volt terményfelvásárló' Tógycr László. 1954 elején 44 ezer Fti hiány miatt indult ellene büntető eljárás^ 1956 VI. 14-én jogerősen két évi börtönre ítélték, míg a szövetkezetét polgári perre! utasították kárigényével. Négy év telt eí Tógyer László bűnös tevékenysége óta} de a polgári perben a fehérgyarmati já-i rásbíróság előtt (P. 21.224. számú ügyi érdemi tárgyalás még nem volt! HÁT NE MÉLTATLANKODJÉK; az a dolgozó, az a paraszt, aki részjegye) révén anyagilag is közvetlenül érdekeltj hogy a szövetkezet ilyen herdálóinak, akik nag3*sokára ha meg is kapják bün-j tetésüket. ne kelljen megfizetni az általulc okozott kárt? Hány közgyűlésen vetik fel! évenként ismétlődően ugyanazt a sze-* mélyt, hogy mikor téríti már meg azt ai sok tízezer forintot, amivel nem tudott) elszámolni Hány vegyesboltot, szikvíz-; üzemet építhetne, mennyi éwégi vásár-) lési visszatérítést fizethetne, milyen bő-» séges, választékos árukészlettel fogad-» hatná mindebből a földművesszövetkezeti a tagjait, a falu összes lakosságát! Hiszen r mienkről van szó, engedhetjük, hogy tíz- és százezreket az évi mérlegkészítés e'őtt a szövetkezet vezetősége csak úgy leírton veszteségként, mint kétes követe-» lést? Nem! Nem elégedhetünk meg a fe- lelősségrevonás első fejezetével. Fél-> mondatokban nem beszélgethetünk. KI kell küszöbölnünk dadogásunkat és minél rövidebben kifejezni, ahogy a dolgozó nép akarata érvényesül: — „a bíróság börtön-" büntetésre ítélte, a kár megtérítésére kö­telezte!" Dr. LÄZÄR LÁSZLÓ FJK. jogi előadó. 4 GAZDÁK FIGYELMÉBE!1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom