Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

uw*. Április ij. vasárnap RELETMAG VARORSZÁG NEMZETKÖZI SZEMLE Zsákutcában a „jószolgálat“ A Magyar Tudományos Akadémián TÖBB FRANCIA polgári lap egy idő óta aggodalommal jelzi, hogy a francia—tuniszi konflik­tus elsimítását célzó angol— amerikai „jószolgálat” valóság­gal egy helyben topog. A leg­utóbbi napokban már arra kény­szerültek a lapok és a nyugati hírügynökségek is, hogy a tár­gyalások megfenekléséröl be­széljenek. A Reuter pénteken ez­zel kapcsolatban rámutatott ar­ra, hogy Párizsban mindenkép­pen el akarják kerülni ennek bevallását A New York Herald Try bűne pénteki számában „Tárgyalások, amelyeknek nem szabad kudarcba fuUadniok“ címmel a következőket írja: „A tárgyalások Franciaország és Tu­nézia között igazi zsákutcába jutottak. Folytatni kell a tárgya­lásokat, és ezeknek kezdeti meg­állapodáshoz kell vezetniök, mert különben igen súlyos kö­vetkezményei lesznek a Nyugat számára. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a fran­cia—tunéziai viszályt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi.” , Mi tette szükségessé a „jószol­gálat1’ igénybevételét, hogyan indult és hová fejlődik a tuné­ziai kérdés? A FRANCIA—TUNÉZIAI el­lentét a nemzetközi kérdések egyik legágas-bogasabb problé­mája. Szorosan összefügg a francia—algériai kapcsolatokkal, az észak-amerikai kérdés egé­szével, A probléma gyökerei az algériai háború kezdetéig, tehát 40 hónappal ezelőttre nyúlnak vissza. A nemzetközi közvéle­mény igazán akkor riadt a prob­léma veszélyességére, amikor a francia légierő váratlanul bom­bát zúdított február 8-án Sza- kiet-Szidi Jusszef tunéziai köz-- ségre. Védtelen lakosokat gép- puskáztak, ártatlan asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak meg. A haladó sajtó világszerte rámutatott arra, hogy nem kö­vetkezetes dolog tuniszi beavat­kozásról beszélni Algériában, — amint azt Franciaország tette — és ellenőrzést javasolni a tuniszi —algériai határ mentén. Ha már beavatkozásról beszélünk, akkor a Tunéziában állomásozó francia hadsereg avatkozik be, tartalé­kot és hadtápot nyújtva az Al­gériában állomásozó francia had­erőknek. Tunéziában hivatalo­san kijelentették, ha Franciaor­szág beleegyezik csapatainak ki­vonásába Tunézia területéről, akkor Tunézia és a Nemzeti Felszabaditási Front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság ki­küldetéséhez a tunéziai—algériai határon, Sulzberger is rámuta­tott arra a New York Timesben, hogy a tuniszi—francia viszály része az északamerikai kérdés­nek. Párizs nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság meg­őrzésére akkor, amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső terü­leten. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a franciák törekszenek uj kapcsolatok lét­rehozására, politikájuk megvál­toztatására, a Nyugat szempont­jából oly jelentős francia Észak- Afrikában. Az amerikai politika — és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta e problémának ENSZ elé bocsátását, többek kö­zött azért, mert arra törekedeit, hogy megtartsa mind Franciaor­szág, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Anglia és Ameri­ka felajánlotta ..jószolgálatait’* Franciaországnak és Tunisznak a válság rendezésére. MINT ISMERETES, Murphyt bízták meg amerikai és Beeley-t angol részről a „jószolgálatok“ ellátására. Már akkor világos volt, ha közbenjárásuk ered­ménytelen maradna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemze­tek Szervezetére hárulna. Bur­giba, Tunézia elnöke a tárgyalá­sok során elment a lehetséges engedmények határáig, még ah­hoz is hozzájárult, hogy Algéria kérdése ne szerepeljen a jószol­gálati vitában, jóllehet az algé­riai kérdés nyilvánvalóan a fran­cia—tunéziai nézeteltérés egyet­len oka és amíg ezt nem rende­zik, a két ország ki van téve minden megrázkódtatásnak. A francia kormány az algériai kér­dést megvitatni nem hajlandó, de görcsösen ragaszkodik a tu­néziai—algériai határ ellenőrzé­séhez. Szalciet-Szidi Jusszef rom­jai alatt tuniszi asszonyok és gyermekek hallak meg. Most a támadók áldozatát akarják arra kényszeríteni, hogy biztosítékot nyújtson az agresszornak. A tu- nisziak nem egyeznek abba bele, hogy ilyen vaskos módon pró­bálják felcserélni a szerepeket. A tárgyalások hátterében a Gajllard-terv körvonalai bonta­koznak ki. A Földközi tengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Franco Spanyolor­szágát is be akarják léptetni az Atlanti Paktumba. Ezzel kap­csolatban a haladó francia sajtó rámutat az algériai háborúra, amelyről a francia vezető körök nem hajlandók lemondani és amely annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a legszé- gyenletesebb szövetségekre. AZ ÜJ VÉDELMI FAKTUM, amelyet Gaillard felvetett, azt célozná, hogy a tuniszi repülőte­rek éppen úgy. mint a marokkói francia katonai létesítmények, továbbra is francia támaszpon­tok maradjanak, módot kínálva az angolszászoknak, és Franco- nak Is, hogy beleavatkozzanak Észak-Afrika ügyeibe. A francia miniszterelnök újra, meg újra összehívja minisztereit tanácsko­zásra, , új megoldásokat'* keres, de azokat aligha találja meg mindaddig, amíg hátsó gondola­tok nélkül el nem Ismeri Észak- Afrika népeinek függetlenségi jogát. Ezen az alapon könnyű lenne tárgyalni „jószolgálaf nél­kül' — közvetlenül Tunisszal, a francia csapatok visszavonásá­nak kérdésében, és lehetővé vál­nék a francia—algériai tárgyalá­sok megkezdése. Franciaország többszörösen előnyös gazdasági és kulturális egyezményeket lé- tesíthétne — az egyenlőség alap­ján — Észak-Afrika felszabadí­tott népeivel. Barátságuk lehe­tővé tenné Franciországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helyét, ugyanakkor felszámolná á háborús feszültség égtük gócát a világban. Mint ismeretes, kedves vendégeink Kruscsov elvtárs vezetésével résztvettek a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén is, ahol a magyar értelmiség legjobb képviselőivel találkoztak. Fenti képünk a Tudományos Akadémián készült. Búcsú a barátoktól Búcsúzik a szovjet párt- és kormányküldöttség a ferihegyi repülőtér«!. D nukleáris fegyverkezés kísérleti területei Baráti kéxszorítús Napjainkban egyre növekszik j az a‘om- és hidrogéníegyverék j betiltásáért folytatott mozgalom. | E világméretű .megmozdulásnak j óriási lendítő erőt ad az a tény, hogy a közelmúltban a Szovjet­unió bejelentette áz atomrob­bantási kísérletek egyoldalú be­két baráti nép vezetőinek kézszo-ítása a vendégek távozása előtti szüntetését. pillanatban. Az előtérben: Hrúfccv, Kádár János és Dobi elvtárs ik. A nyt'gaú hatalmak fő kísér­leti területe a Csendes-Óceán térsége. isagj-Britannia a Christmas (Karácsony) szigetek környékén hajtőit végre hidrogénbomba rob­bantási kísérleteket, további kí­sérletsorozatot folytat Ausztrá­liában Monte Bello szigetén és Maralinga környékén. A/. Amerikai Egyesült Álla­mok 1945 augusztusában Hiroslt ma és Nagaszaki japán városok* ra dobta le az első atombombáik Azóta a Marshall szigetcsoport^ hoz tartozó Bikini és Eniwetok korállszigeteken, valamint al USA Nevada államának sivatagi részén hajt végre atom- és hid­rogén fogy verek kipróbálása^ szolgáló robbantási kísérleteket. t—naui t. . •rvr»s

Next

/
Oldalképek
Tartalom