Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
1958. ÁPRILIS 13, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÄG 3 A „ Szabolcsi sorsa LAPUNK HASÁBJAIN két évvel ezelőtt jelent meg folytatásokban egy igen értékes beszámoló, amely ismertette annak a bőventevmő kukoricának rövid történetét, amit Ajtay Ödön, a homokkísérleti gazdaság tudományos munkatársa állított elő egy igen későn termő amerikai hete- rózis és a magyar Bánkúti lófogú kukorica keresztezése folytán. Ez a kukorica a „Szabolcsi arany ’ elnevezést kapta. Kereken tíz esztendeje, hogy ez a kukorica megszületett. Tíz év óta a megye igen sok pontján, állami gazdaságban, termelőszövetkezetben és egyéni földeken egyaránt bebizonyította ez a hibrid, hogy megfelel a szaTovább kell menni egy lépéssel Az elmúlt évben ismét egész sor bizonyság szólt a kukorica hasznossága mellett. A Manda-bokori Az Ajtay Ödön által előállított 28—28 soros kukorica, amely végig egyenletesen hengeres, a szemek a csúcsokon is épek. A szem és csutka aránya igen jó; 80:20. A csövek átlag 25—30 centi hosszúak. bölcs-szatmári adottságok között Az elmúlt tíz év nagy átlagában . holdanként) termés meghaladta a. 50 mázsát. A növény élelmes ét jól megél homokdombokon, táp anyagban nem kellően ellátott ta lajon egyaránt. Évről-évre gyarapodnak az ada tok. A legnagyobb kísérleti kert ben, kinn a gyakorlati termelés ben, a legkülönfélébb agrotechn. kai adottságok közepette évről évre bebizonyítják az eredmé nyék, hogy a kezdeményezés ner, volt hiábavaló. Ez a kukorica nem ritka esetben 70—80 mázs; csöves termést is ad holdamkén. de a silány homokon is 40—4, mázsával fizet. mázsa, Kelemen Gyula Vásáros naményban 58 mázsa termést te karított be holdanként. (E sörei Kisvárai tudós a burgonyatermelés kutatóinak moszkvai konferenciáján leichmann Vilmos nyilatkoxaia pességét a vírussal szemben. Garat István 60.25 mázsa, Éles Kálmán gyulatanyai nemesítő 72 mázsa, a kertészeti tecnikum 56 írójának is abban a szerencsében volt része, hogy már két éven át termelte ezt a kukoricát és 52.40, letve 56.80 mázsát takarított be'. íoldankint.) * !l De elengedőek-e ezek az eredmé-'; vők?'Megvan-e a biztos.tek, hogy 1 íagyobb arányban terjedjen ezazl; .jen kiváló fajta? Azt kell mon-| [ dani, hogy nincs biztosíték. — A; j cartészeti technikum tangazdaság; ga és Kelemen Gyula vásárolna- ; nényi lakos termésének egy ré-,; sze jut továbbterjesztésre s nyu ;; godtan mondhatjuk, hogy az évi;; terméseredmények 90 százaléka;; gazdasági felhasználást nyer és;; iem kerül szaporításra. ;; MI LEHET A MEGOLDÁS?' | Nem más, mint az, hogy a sze- • encsés hibrid kialakítója. Aj táj ; Ödön rendezzen be egy nagyobb,:; 5—10 holdas szaporító telepet s! tt állítsa elő évről-évre a vető-;; nagot. Természetesen ez a terület; :evés lenne már öt év múlva az'1 gények kielégítésére, akár me- i ?yei szinten is, de valahol csak!! neg kell kezdeni! Ehhez viszont ; terület kell. Elképzelhetetlen ; izonban, hogy vagy a város, vagy,; valamelyik közeli állami gazdaság ! ne tudna ennek a célnak az érdé-;; kében 5—10 hold területet bizto- í utáni, amiből az egész megyének : felmérhetetlen haszna származna.;j ÍGY JÁRUNK, mint sok más lologgal. Nem fordítunk kellő gon-;; lot helyi eredményeink, tudós I szakembereink úttörő munkájú-;; nak továbbvitelére s ugyanakkor ■ maga a külföld fédezi fel kin-!: cseink nagyszerűségét, és a ben-’ i nük rejlő hatalmas lehetőségeket.'; Westsik Vilmos homoki gazdálko-j dásának eredményei iránt egyes ; mezőgazdasági kultúrával foglal-; • kozó nyugat-európai államokban:: nagyobb az érdeklődés, mint itt-|j hon. Ajtay Ödön kukoricáját a : megyei parasztok, a szakemberek : sem ismerik, de már hcliandj szakemberek érdeklődnek a fajta| sok jó tulajdonsága iránt. Ez a| kukorica nagy szemtermésével, j hatalmas zöld tömegével, igény te-1 lenségével méltán megérdemli,| hogy többet foglalkozzunk vele.f (—u. —s.) í A népi demokratikus államok burgonyanemesítő és termelő szakemberei nemrég nemzetközi konferenciára gyűltek össze Moszkvában. Itt a magyarországi burgonyakérdás legjobb ismerője, a kisvárdai kísérleti gazdaság vezetője Teichmann Vilmos képvisel e a hazai tudósokat. Megkértük Teichmann Vilmost, mondja el közérdekű élményeit erről a fontos útjáról. — A szocialista országok együttműködése mór három éves a burgonyatermelés tekintetében. Evenként találkoznak a kutatók és kicserélik tapasztalataikat. Az idén Románia és Albánia kivételével valamennyi népi demokratikus állam képviseltette magát, köztük Korea Is. Ez a konferencia az összszö- vetsági burgonyatermelők országos értekezletével esett egybe, úgy, hogy a népi démokratikus országok. képviselői is részt vettek ezen az értekezleten. — Az értekezlet, és maga a konferencia legfontosabb kérdésként a termeléstechnikai teendőket, a vírus elleni védekezést, a nemesítést, a vetőmag- szaporítást tárgyalta. Jelenleg fő probléma a vetőmag-nemesítés és a vírus elleni reziszíens fajták előállítása. Az értekezleten a többi szakember között magam is tartottam előadást s elmondottam, hogy nálunk az oekologiai leromlás az, ami fő okozója a termésátlagok csökkenésének s az utóbbi években e mellé a virus kártétele jön számításba. Hazai nemesi‘ési célunk tehát kettős: küzdeni az élettani leromlás ellen és megszilárdítani a fajta ellenállókéNálunk már megkezdődött a rezisztencia-nemesítés, amikor tel. jesen vírusmentes anyagot állítottunk elő, s ezt a szaporító gazdaságok a legfejle'tebb módszerekkel — szári elhúzás stb. — szélesebb körben szaporítják. — A moszkvai konferencián — ahol neves tudósok vettek részt, mint Bukaszov, Kameraz szovjet, dr. Sik német és Hruska csehszlovák szakemberek — megvitattuk a további nemzetközi együttműködés útját. Itt részünkre igen lényeges javaslatok születtek. Egységes módszereket alkalmazunk majd » vírusmentes anyag előállításánál. Egységes lesz a vizsgálati rendszer, s meggyorsul a vélemények kicserélése. — A németeknek van például egy vad burgonyájuk — az ilyen kísérleti anyagot „tesztnek nevezik —, amelynek eltela- pítése után kimu.atható a vizsgálatokkal, hogy az illető vidéken a 12 fitoftora törzsből melyik él. Vírus-szérum anyagot is cserélünk más országokkal. S ha sikerül, egy-egy hónapra kutatócserét is eszközlünk aa NDK-vaL — Ügy hiszem, ez a konferencia nagy lépéssel vitte előre a burgonyatermelés ügyét (az első kettő szervezeti kérdésekicel foglalkozott, s ez utóbbin kerüli előtérbe a tennivalók gyakorlati megoldása). A burgonyanemesítés magyarországi eredményei ez idő szerint nem rosszak, an- nak ellenére, hogy mérhetetlen feladatokat kell megoldani ezen a téren. (—U. —6? Az idei Budapesti Ipari Vásár minden eddigit meghaladó látogatottsággal számol Az Idén megrendezésre kerülő vásár már arányaiban is kifejezésre juttatja lényeges fejlődését a tavalyival szemben. A vásár területe csaknem dupláját teszi a tavalyinak, s ebből a kohó- és gépipari vállalatok 7000 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter szabad területet igényeltek, a könnyűipari vállalatok kb. 1500 négyzetméterre tartanak igényt. Az Építési Minisztérium vállalatai 4000 négyzetméter területen önálló pavilont építenek és lakásb-^mutatókat tartanak. Az élelmezési vállalatok 4000 négyzetméteres felületen konzervkiállitást rendeznek,, míg a nehézipar a számúra fenntartott hatalmas — 3300 négyzetméternyi — területen nagyszabású kollektív kiállítással vonul fel. A szövetkezeti mozgalom tízéves évfordulója alkalmából az OKIS'S irányításával két külön pav'Ionban szerepelnek majd a szövetkezeti cikkek, míg a hazai kisipar egy különálló tágas pavilonban mutatja be termékeit. A budapesti állami helyiipar 2500 négyzetméternyi területen állít ki. 5 baráti állam is kiállítja legjobb termékeit A vásár jelentőségét csak még inkább hangsúlyozza több baráti állam, a Szovjetunió ,Kína, Lengyelország, az NDK, és Románia részvétele. Hogy az üzemeknek a délutáni órákban szabaduló dolgozói minél kényelmesebben — hétköznapokon is — megtekinthessék a vásárt, a rendezőség úgy határozott, hogy a vásárt ezúttal naponta délelőtt 10 órától egészen esti 10 óráig tartja nyitva. A Fővárosi Elektromos Művek Budapesten még eddig nem alkalmazod különleges hatásvilágítással és újszerű fány- testekkel, látványosságnak Is beillő nappali világítást biztosítanak az esti órákban. Divatbemutató, tárgy sorsjáték, utazási kedvezmények Tekintettel a várható nagy érdeklődésre, naponként hat divatbemutató is lesz a legújabb divatmodellekből. Az idén is megrendezik a számos értékes főnyereménnyel és egyéb nyereményekkel egybekötött tárgysorsjátékot. A vásár vidéki látogatói számára ezúttal is biztosítják a jelentős utazási kedvezményeket. ^a>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAA^ ^őanwaj szépségek tanácsosa Azt hiszem, ha rajta állna: még a mezőket is virággal ültetné be. Aztán a puszta dombok lábaihoz csillámgs üvegházakat varázsolna, ahol tűzpiros lándzsáit bontogatná a kardvirág és fénylő nyarakon kipattanna a szegfűk hábfe- hér fodra. Azt hiszem, így lenne csak boldog igazán, ha megszépíthetné még a kietlenséget is, ha illatfelhő lengene körülötte, ha belesimulhatna az ősz halk szeleibe a krizantémok aranyló színvarázsa. Ügy gondolom, Tcrma- sovszki, a virágkertész solcszor eltűnődött már ezen. A minap, ahogy a Ság vári TSZ-ben találkoztam vele, megint s irdaló violákkal, szegfűkkel, ciklámenekkel és tüskés kaktuszokkal ba- rátlcozott. Bár álma országa kisebb lett, mint gondolta, szorgoskodásából mégis boldogságot és megelégedést véltem kiolvasni. Különben meglehetősen könnyedén: mondhatni nyáriasan volt öltözve. S míg így I járt-kelt, a szikrázó [ üvegtető alatt a növő élet igézete vette körül és ő úgy mozgott ebben az aprócska kis birodalomban, akárcsak egy varázsló. Titkait kutatva először semmi különöset nem fedeztem fel benne. Arca sápadtnak, beesettnek tűnt, vonásai fáradtak voltak, még a járása is esetlenül hatott. Igen. így volt. És ahogy hangja felívelt, ahogy magyarázni kezdett, nekem rögvest az jutott eszembe, hogy inkább mélyen, mintsem külsőleg hordozza ez a Tomasovszki a szépséget, és ha senki sem veszi észre, még akkor is a munka alázatos, hü szolgálatát példázza, fáradhatatlanul, szüntelenül. Úgy vélem, ezek a benyomások voltak azok, amelyek az 5 rejtett titkát is felfed'ék előttem: a virágnevelés sokarcú, és hihetetlenül elaprózott türelemjátékát, azt a szolgálatot, amelynek legigazibb célja tán: derűsebbé, boldogabbá és nemesebbé tenni az embereket. Mert nagyon is igaz, hogy ,.Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Igen, igen.., A kifeslő és fényre szomjazó kis szirmok sosem szerették a viharokat. És úgy gondolom, életre segítőjük, a virágkertész sem! A szövetkezetben egyébként — ahogy megtudtam — nem éppen diadallcapuval fogadták ezt a kis embert. Sokan húzódoztak tőle, míg mások azt kérdezték: , Minek nekünk aszparágusz, kardvirág, őszirózsa? Igazán nem sok hasznot látunk mi az effélékből, ezért kár is bíbelődni vele”. A bizalmatlanság jéo- fala azonban azóta ugyancsak felolvadt. Felolvadt, sőt, mi több: a még nemrég kihalt üvegház ajtaján is majdcsak egymás kezébe adják & kilincset az emberek, hogy lássák a csodát: a több mint tízezer tő violái, az eredeti olasz-szegfűk légióit és a már bontakozó krizantémokat, amelyekből a szövetkezetnek már az idén is legalább 50—60 ezer forint bevétele lesz. S a maholnap már kipattanó bimbójú fák, és hallgatag melegágyak szomszédságában igy vert fészket egy kis világ, hogy az eddiginél is több szegfű, rózsa, nemes ibolya jusson nemsokára a nyíregyházi embereknek. És mindez csak a kezdet. Ottjártamkor Tomasovszki ugyanis azt is elújságolta nekem, hogy ha minden sikerül. 1959-re a Ságvárinak már koszorúüzeme és hajtató kertészete is lesz. És akkor még az eddiginél is több szépséget áraszt majd a föld és a hittel és akarással táplált virágparadicsom, illetve üvegház pedig ma még csak alig sejtett bevételek kiapadhatatlan forrása lesz. Befejezésül megint- csak azt mondhatom: ha Tomasovszkin állna, bi« zonyára még a sós pusztaságon is virágok nyílnának. Mert ilyen ember ö Szerény és alázatos. De mégis az övéhez hasonlatos hétköznapi szolgálatok sokaságából válik foghatóvá és nyit csodálatos virágokat: az ember nagysága ... (K. T.)
