Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

1S5S. ÁPRILIS Ifl, CSÜTÖRTÖK

RELEIMAGIAROR5ZÁG

L

A szovjet Bárt- és kormányküMöttséB

a Magyar Tudományos akadémia ünnepi ufessn

Rusznyák István üdvözlő beszéde a Magyar Tudományos Akadémián

cialista társadalmi rendszer lényegéből következik és annak velejárója. így látják ezt a magyar tudósok is, akik a szovjet tudomány nagyszerű eredményeit tisztelettel és lelkesedéssel fogadják.

Az önök mai látogatása nemcsak nagy megbecsülést jelent a magyar tudomány, techni- ka ős kultúra művelői számára, hanem erőt és segítséget is ad *

jövő feladatainak megoldásához: egyik, láncszeme annak a segítség- sorozatna.K, amit felszabadulásunk óta és különösen a nehéz időkben állandóan kaptunk és kapunk a Szovjetuniótól. Ezt mi sohasem fogjuk elfelejteni és ígérjük, hogy minden tudásunkat a közös célok, a szocializmus építése, a népek közötti barátság és a béke szolgálatába kívánjuk állítani. (Nagy taps.)

A pedagógiaitok üdvözlete

magabiztos és barátságos. A szocialista viszonyok és a szocialista nevelés tette őket olyanná, hogy nem áltatják magukat, látják a nehézségeket, amelyek még előttük állnak. De ez nem csüggeszti őket, mert nem feledték az utat sem, amellyel ide jutottak. Bíznak és méltán bízhatnak a párt és szocialista államuk vezetésében.

Rusznyák István szavai után Burghardt Erzsébet tanárnő a pedagógusok üdvözletét tolmácsolta.

— Kedves Hruscsov elvtárs!

Kedves vendégeink! Engedjék meg, hogy a magyar pedagógus- társadalom nevében hálás szívünk egész melegével köszöntsem Önöket körünkben.

— Mi, akiket a kapitalista világban a nemzet napszámosainak neveztek és aszerint is kezeltek, de akik valójában — a szép orosz kifejezéssel élve — a lélek mérnökei vagyunk, az igaz embereknek szóló baráti segítséget látunk abban, hogy Hruscsov elvtárs megtisztel bennünket látogatásával. —

— Pedagógusaink legjobbjai — főleg azok, akik már az én koromban vannak — a felszabadulás előtti időkben is keletről, a szovjet vörös hajnalcsillagtól remélték az emberségesebb jövendőt. Megálmodni azonban a maga teljességében, valóságában, sokoldalúságában és mélységében mégsem tudták. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a csodálattal adózó beszámolók, amelyekkel a Szovjetunióban járt pedagógusok a legnagyobb tisztelet és baráti megértés magvait ültettek és ü tetik el nevelőink között. Ami legjobban a szívünkhöz szólt: az a szovjet ember, akivel számtalan találkozásuk volt; a szocialista szovjet ember, aki nyugodt, derűs,

— A szovjet emberek erőfeszítéseinek az ad még külö- nős értéket, hogy tudják: nemcsak maikért, de a« egész emberiségért is küzdenek.

— Kedves Hruscsov elvtárs! Nem tudom kellőképpen szavakba foglalni azt, amit mindannyian érzünk. Gyengék a szavak. Ezért befejezésül csak azt kísérlem meg kifejezésre juttatni, hogy ön úgy áll előttünk, mint a békés együttélés nagy lenini eszméjének zászlóvivője, mint zászlóvivője annak az eszmének, amely a szocializmus lényegéből, az ember megbecsüléséből, a humanizmusból fakad. Nagy történelmi feladatának elvégzéséhez, amely a népek millióinak sok évezredes vágyát hivatott megvalósítani, — kívánok Hruscsov elvtársnak hosszú életet, erőt és egészséget. (Nagy taps.)

Nádasdy Kálmán felszólalása

Ezután Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház főrendezője szólalt fel. ,

Kedves Hruscsov elvtárs, kedves vendégeink! Most amikor üdvözöljük vendégeinket, megszorítva a felénk nyújtott kezet, szeretném néhány pillanatra felidézni egy nagyszerű művész emlékét, akire a magyar színház- és filmrendezők a tisztelet s barátság érzésével gondolnak vissza. A felejthetetlen Pudovkin szavai jutnak eszembe, aki évekkel ezelőtt több hónapot töltött körünkben, kitárta hatalmas szakmai tudásának tárházát. Számomra mégis az volt felejthetetlen, amit búcsúzóul, szinte útra valónak mondott: — Tudják — mondotta — én nagyon kíváncsi természetű vagyok, s mindent szeretek alaposan megtanulni. Sok cikket, könyvet olvastam már a magyarokról, láttam filmjeiket, mégis hiányzott valami, egy kulcs, hogy valójában megismerhessem a maguk népét. Ez a kulcs — most látom — a személyes találkozásimért az élő emberrel való kapcsolat megfejtését adja sok olyasminek is, amit igazában semmiféle írott anyag nem tud soha megadni. A legfontosabb rendezői feladat: ismerni kell az embereket és szeretni. Ez azért nehéz, mert előbb jól meg kell ismerni őket, különben a barátság felületes marad. A szovjet-magyar kapcsolatok terén is a kölcsönös, fáradhatatlan megismerés lehet az a legfontosabb kulcs, a mi igazi barátságunkhoz — fejezte be szavait Pudovkin.

— Ebben a minket megtisztelő látogatásban, ahogyan mostszem- től-szembe nézünk vendégeinkkel, lehetetlen nem érezni Pudovkin szavainak igazságát. Csak a múlt hónapokban olyan nagy követei jártak nálunk a szovjet művészetnek, mint Rihter, Obrazcov, La- vorszkij, s küszöbön áll a lcnin- grádi Operaház Vendégjátéka is. Válaszul pedig a magyar Operaházban bontogatja szárnyait az a terv, hogy szeptemberben Moszkvába repüljünk három heti vendégjátékra. Mi más ez, ha nem a személyes tapasztalatoknak, az élő emberekkel való kapcsolatoknak a művészetek terén történő kiteljesedése?

— Jól tudjuk: az igazi művész népének szószólója. Valóban népeink ismerkedéséről és barátságáról van szó. Ha van olyan gondolat, amelyet a magyar művészek teljes lélekkel magukénak vallanak, a béke gondolata az. Egy új világ fénylő küszöb:n állva művészetünk léte, vagy nem léte függ a béke sorsától.

— Ezeknek a gondolatoknak a jegyében mi, magyar művészek nagy örömmel üdvözöljük szovjet vendégeinket, s azzal az alkotó szeretettel tekintünk feléjük, amelyről Pudovkin beszélt, amelyről hisszük, hogy népeink igazi megismerésének és barátságának a kulcsa. (Nagy taps.)

Kállai Gvtila beszéde

N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának tinóké, a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai közül A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, és J. I, Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete szerdán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén találkozott a magyar értelmiség képviselőivel. A szovjet vendégekkel együtt érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is.

A vendégeket az akadémia főbejáratánál Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, és Jánossy Lajos, az akadémia titkára fogadta.

Á szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjai, s a kísőre'ükben levő magyar államférfiak először az akadémia klubjába mentek, ahol Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a szovjet vendegeket

— Szeretettel köszöntőm a wovjet- párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Hruscsov elvtársat fhosszantartó, viharos taps), üdvözlöm a szovjet küldöttség többi tagját (nagy taps), a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megjelent képviselőit (nagy taps), közöttük külön szeretettel Kádár János elvtáreat (lelkes taps), üdvözlöm minden kedves vendégünket. (Taps)

— Nagy megtiszteltetés cs öröm Számunkra, hogy körünkben üdvözölhetjük annak a népnek kül- idötteit, amely a legtöbbet teszi a Igékéért, az emberi haladásért, a népek barátságáért, az emberiség (javát szolgáló tudományért, s fi mely a szocialista társadalom világtörténelmi példáját adta az emberiségnek. A kis népek a történelemben először ebben a népben leltek olyan pártfogóra, »mely nem hódítani, hanem felszabadítani jött, és békét hozott.

— A szovjet hadsereg 1945 tavaszán nagy áldozatok árán a magyar népet is felszabadította. Az utána eltelt esztendőkben hazánkban a munkásosztály vette kezébe a hatalmat. A népi demokratikus rendszerben az értelmiség java és a közben felnőtt új értelmiség is megtalálta helyét.

— A magyar értelmiség dolgozó népünkkel együtt részt vesz a szocializmus építésének munkájában, részese az elért nagy eredményeknek is. A korábbi években azonban az credménj’ek mellett a régi párt- és kormányvezetők jelentős hibái is mutatkoztak. Ezt használta fel a külső és belső ellenség, hogy a néphatalom elten támadjon. Ismeretes, hogy az Értelmiség egyrésze az elkövetett hibáit felnagyítása, a revizionisták tevékenysége következében “— ha rövid időre is — az ellen- forradalom szellemi befolyása alá került.

De vétenénk az igazság ellen, ha nem mondanánk meg, hogy az értelmiség túlnyomó többsége távol tartotta magát az ellenforradalomtól, egy része aggodalommal figyelte az eseményeket Sok értelmiségi végig hu maradt a parthoz, a néphez, a szocializmushoz.

és bemutatta nekik az ünnepi

ülés elnökségének tagjait.

Rövid, barátságos beszélgetés után az akadémia dísztermében megkezdődött az ünnepi ülés. ámenen a magyar értelmiség mintegy 400 kiváló képviselője vett részt: tudósok. írók, művészek, műszakiak, pedagógusok.

Az ünnepi ülés résztvevői hosz- szantartó tapssal köszöntőt"ék N. Sz. Hruscsovot, és a küldöttség tagjait, amint az elnöki emelvényre léptek.

A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjain kívül az elnökségben foglalt helyet Dobi István.

az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Benke Valéria művelődésügyi miniszter. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter és Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Az ünnepi ülést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.

— Azok közül is, akik átmenetileg megtévedtek, egyre többen ismerik fel tévedésüket és támogatják a párt és a kormány helyes politikáját.

— Az ellenforradalmat elsősorban a Szovjetunió segítségével vertük le, a Szovjetunió, Kína cs a többi szocializmust építő nép anyagi, szellemi támogatásával konszolidáltuk az országot,

A* ország konszolidálásából — a párt vezetésével — a magyar értelmiség is kiveszi részét, okult a súlyos eseményekből, érti cs vallja, hogy boldogulásunk záloga: a Szovjetunióval cs a többi baráti országgal való szoros együttműködés.

— A Magyar Tudományos Akadémia és az egész magyar értelmiség legfőbb feladatának tartja a szocializmus és a béke ügyének szolgálatát a tudomány, a technika és a művészet eszközeivel, a tudósok, pedagógusok, technikusok és művészek munkájával.

A magyar értelmiség, miközben segíti a szocializmus építését és harcol a békéért — arra törekszik, hogy elmélyítse a közös együttműködést a szocialista tábor népeivel és tudományos intézményeivel, és különösen fontosnak tartja a szovjet és a magyar nép barátságának ápolását.

— Ma, amikor a szovjet tudomány nagy sikereinek vagyunk tanúi, mindenki számára világos, hogy ezek az eredmények a szo- cialistá rendszer diadalát és fölényét jelentik. Az interkontinentális rakéta, a mesterséges holdak és számos más nagyjelentőségű eredmény nem a véletlenek, nem egy-egy tudományág sikerének, hanem az egész tudomány tervszerű fejlődésének a következménye. A tudománynak a szoc'aliz- must építő társadalomban elfoglalt helye és tevékenysége az objektív alapja az ilyen óriási arányi. fejlődésnek. Nemcsak a szocialista országok tudósai győződhettek meg erről, hanem a kapitalista országok tudósai is elismerik azt a tényt, hogy ilyen eredmények csak olyan országban jöhetnek létre, ahol a tudomány támogatósa és fejlesztése a szoEzután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra.

Kállai Gyula a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében

üdvözölte Hruscsov elvtárssal az élén a szovjet delegációt, s örömét fejezte ki, hogy a szovjet delegáció módot talált arra, hogy ilyen baráti összejövetelen találkozzék a magyar tudomány, irodalom és művészet képvíselöivela

— E találkozó nélkül — mohJ dotta — a szovjet párt- és kor-j mánydelegáció magyarországi laé togatása nem is Jelt volna teljes! hiszen a látogatás egyik fő céljai a magyar dolgozó néppel való te4 lálkozás. Már pedig a mi vélemé-l nyünk szerint a magyar dolgozói nép fogalmába szervesen beletarü toznak a magyar tudósok, irólo alkotó művészek, a magyar erteW miségiek.

Ezután Kállai Gyula kifejezte! őszinte köszönetét Hruscsov tiv-j társnak és az egész szovjet dele-| gációnax azért az igen nagy se-| gítségért, amelyet — a politikai éji gazdasági segítségen kívül —j ideológiai, tudományos és kultu-j ralis 'éren is nyújtottak neküntí az ellenlorradalom előtt is, de azj ellenforradalom után is.

— Az ellenforradalom okörtei eszmei zűrzavar eloszlatásába^ nagy-nagy segítséget adlak neJ künk azok a szovjet tudósok^ írók, művészek, akik közvetlenül! az ellenforradalom utón el’ótogaw tak hozzánk — folytatta. Taná-i csaikkaJ, útmutatásaikat igen! hasznosan segítették a magyar^ értelmiséget, hogy megtalálja aj helyes utat és továbbra is terméj kény munkát fejtsen ki a népi demokrácia szolgálatában. Nagyonl örülnénk annak, ha a szovjet éa a magyar értelmiség között, a jö-j vőben tovább erősödne és további nagy eredményekhez vezetne q már eddig is kialakult nagyon jól és gyümölcsöző kapcsolat.

Ügy gondoljuk, hogy a magyar értelmiségnek nemcsak jó szakmai kapcsolatot kell fenntartania a szovjet értelmiséggel, hanem törekednie kell a legjobb eszmei és politikai kapcsolat megteremtésére is.

— Azt hiszem, a magyar értelmiségnek még nagyon sokat kell tanulnia a szovjet értelmiségtől abban a kérdésben, hogyan kell a tudománynak, az irodalomnak, a művészeinek a dolgozó népet

szolgálnia.

— A szovjet értelmiség példáján tanulhatja meg igazán a magyart értelmiség, hogy a népet szolgáim

— minden frázis nélkül mondhat* juk — a legnagyobb dicsőség. Ai nép szolgálata nem lealacsonyítja, hanem ellenkezőleg, felemeli a tudományt, a művészeteket.

— Szívből örülünk azoknak a nagy eredményeknek, amelyeket a szovjet tudomány és kultúra az! elmúlt negyven esztendőben elért és amelyekkel ma már megelőzte' a legfejlettebb kapitalista országokat is. A szovjet tudomány éli kultúra eredménye minden népété az emberi haladást, a bóléét szolgálja. Ha az interkontinentális rakétát és a szputnyikokat az Amerikai Egyesült Államokban alkották volna meg először, — ezt is, mint eredményt, tudományos eredménynek kellett volna tekinteni, — de egészen bizonyos, hogy ebben az esetben ma az egész emJ beriség rettegésben élne, míg a szovjet interkontinentális rakéta és a két szputnyik a legnagyobb megnyugvással tölti cl az égési haladó emberiséget, mert mint denki tudja, hogy ezek a béke hírnökei. (Taps.)

Beszéde végén a megjelenté!) éljenzése és tapsa közben isméJ telten köszöntötte a kedves vendégeket.

Viharos taps és éljenzés fogadta a bejelentést, hogy N. Sz. Hruscsov üdvözli a megjelenteket. (Hruscsov elvtárs akadémiai beszédének ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk)