Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
T av as z v ár á s XV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Ara 50 fillór 1958. ÁPRILIS 9, SZERDA □□□□□□maaaQixDQixiixoDaaaixo^ncyTfTrirrrrrrinrr' (Átlépés nélkül J£ülönös hangsúllyal esik szó mostanában mindannyiunk féltett kincséről, a társadalmi tulajdonról. Következésképp. a közös tulajdon védelméről, erről a naponta felszínen mozgó és mégis időszerű társadalmi „tízparancsolatról”. Kedvező benyomás magánbeszélgetéseken, összejöveteleken és tanácskozásokon hallani tá közös erkölcsi kötelességről. De nem lehet közömbös számunkra a kötelesség betartásából, vagy elmulasztásából adódó anyagi értékek gyarapodása, avagy apadása sem. Célszerű erről említést tenni, annál is inkább, mert megyénk népi tulajdonát az elmúlt esztendőben jócskán megvámolták. S bár az utóbbi hónapokban — január, február, márciusban — csökkenő ábrát mutat a grafikon, mégsem tanulságtalan felvillantani, mindössze egy adatot, egyetlen elgondolkoztató tényt. Nevezetesen azt, hogy a múlt évben megyénkben 17 millió 140 ezer forinttal rövidítették meg a közös kincstárat, melyből csak 7 millió forint térült vissza. A többit elnyelte a sok sötét titkos folyósó. Beszivárgott a klsebb-nagyobb stílű vámszedők, csalók, sikkasztók, fosztogatók zsebébe. Elképesztő és figyelmeztető tény ez. Főkénst, ha azt is hozzávesszük, hogy még ennél is több anyagi kár érte Sza- oolcs-Szatmárban a népi vagyont. Ügyködnek még napjainkban is sötét elemek a jámborság álarcában, akiket e pillanatban még nem sikerült lefülelni. Példákat említhetnénk az egyszerű szerszámlopástól a nagykállói íöldművesszövetkezeti sikkasztásig, a rövidesen tárgyalásra kerülő Péter-féle milliós burgonyapanamáig. Az egyszerűbb esetektől az agyafúrtakig, a gondatlan kezeléstől a szándékos megkárosításig. A bűnesetek ellenszerének elemzésén és a még garáz- dálkodók leleplezésén bűnüldöző szerveink dolgoznak. Hozzátehetjük: nem kis sikerrel. Van azonban a dolognak egy másik és kevésbé lényegtelen oldala is. Ez pedig a néhány helyen lábrakapott és igen fertőző „betegség”, amely a legérzékenyebb részekbe, sok ember agyába és gondolkozásába férkőzött be. S ez nem más, mint a fosztogatókkal szembeni közöny, néma belenyugvás — köznyelven — haverizmus. Csupán „jóindulatból”, „barátságból” — elnézés a kártevők ki- sebb-nagyobb toivajlásai fölött. Nem látják meg az üzem munkásai, ha egyik-másik társuk éppen egy franciakulcsot, vagy egy dohány göngyszert tüntet el. Elnézik, hogy a valla- lat raktárosa nem kíméli a gondjaira bízott értékeket, kül- földről behozott drága porcelán- és üvegkészleteket. Egyszerű véletlennek, vagy megelőzhetetlennek tartják, hogy az áru leesik a polcról, vagy szállítás közben veszít értékéből. Élnének afölött, hogy puszta felületességből, kényelemszeretetből helyenként többezer forinttal, országosan sokmilho forínttat apasztják mindnyájunk közös tulajdonát. Ilyen eset történt többek között Győrében, ahol bor helyett vizet leltároztak. S pusztán „kényelemből” a szövetkezet választott vezetői nem győződtek meg arról, hogy amit leltárba sorolnak, valóban meg is van-e. Mint a furcsa példa igazolja, fondorlatos eszközökkel a bort is vízzé változtatják egyesek, saját zsebük hasznára. Helyenként tapasztalható, hogy a „Ne bántsuk egymást, gyerekek” elvből kiindulva nem akarják kellemetlen helyzetbe hozni egymást az alkalmazottak. De van ettől veszélyesebb és kártékonyabb tünet is. Ez pedig az esetenként s egyre többet feltűnő gyengekezűség a vezetők részéről. Ez azért is különösen veszélyes betegség, mert olyan közszellem kifejlődését táplálja, amelyben kedvező a talaj a szarkák, fusizók, tolvajok szaporodásához. Ilyen helyeken nem lépnek fel erélyesen a pazarlások, gondatlanságok és visszásságok ellen. A vezetők nem gyakorolják a törvényben megszabott jogukat, kötelességeket. Nem élnek a kisebb vétségeknél fegyelmi nevelő jogkörükkel az elsőízben megtévedtekkel szemben. Jórészt csak elméletben létezik a társadalmi bíróság, s mérhetetlen erkölcsi ereje parlagon marad. És ki szenvedi mindezek kárát? Kiket károsítanak meg a harácsolok? Mindnyájunkat károsítják, a szocializmust építő ország gazdasági alapjait gyengítik. Nem lehet tehát idegen és érdektelen nyitott szemmel járni és erélyesen szót emelni a fosztogatás nyílt, vagy burkolt formája ellen. Meg kell előzni és lehetetlenné kell tenni a „hajlékony“ elemek létezését, akik mohó étvággyal vetik magukat az általuk közprédának hitt közvagyonra. Megvannak erre a törvényes eszközeink — amellyel el lehet érni, hogy egyetlen bűnös sem maradjon büntetlen — és minden ellopott forint megtérüljön. Nem tűrhetjük, hogy zsebünkből kiszed' ék szemünk láttára a forintokat, hogy az elfecsérelt miliőkből néhány ingyenélő gazdagodjon meg, hanem lakások, iskolák és kórházak épüljenek a nyírségi dombokon. Szamuely Margit Dlyiregyháxára erhexett Tegnap délután a nyíregyházi állomáson a megyei és városi pártbizottság munkatársai, ismerősök és rokonok kis csoportja várta izgatottan a Budapest fe- lő! befutó szerelvényt. Szamuely Margit érkezett hozzánk látogatásra. A bensőséges nyíregyházi fogadtatáson Orosz Ferenc elv- társ, a megyei pártbizottság titkára mondott rövid beszédet, majd virágcsokrokkal köszöntötték a hős mártír Moszkvában élő test- vérét. Szamuely Margit nyíregyházi tartózkodása alatt a szíiői háznál és az itt élő rokonoknál tesz látogatást. Megalakult a népi ellenőrzési bizottság Nagykállóban A nagykállói járási tanács a napokba megtartott rendkívüli ülésén megválasztotta a járási népi ellenőrzési bizottságot. A bizottság elnökévé Teremi Sándort, a Zöldmező Termelőszövetkezet elnökét, elnökhelyettessé Vajda Albert kereskedelmi felügyelőt. Tagjainak pedig: Kosa- rik Sándor pénzügyi dolgozót, Rákos József FJK számviteli főellenőrt, Balogh László ktsz dolgozót, özv. Weisz Ignácné szülésznőt és Valu József állami gazdasági üzemvezetőt választotta meg. A bizottság irodája: Nagykálló, Somogyi Béla u. 1. szám. A Baktalórántházi Úttörő Termelőszövetkezetben az üvegházi palánták lassan túlnövik az oldalkereteket.. Gondos kezek ápolták és féltve őrzik, várják az id.ö javulását, bogy mikor vihetik már szabad földbe a kis növénykéket. Nemcsak az üvegházban dicsekedhetnek szét) palántákkal, hanem a külső melegágyakban is. Amint képünkön is látható, naponként gyomiáigat ják a gyorsabban növő dud- vákat a kicsi kalarábé, káposzta közül. Krúdy-ünnepségek májusban E héten összeül a Krúdy-ünnepségeket előkészítő bizottság Nyíregyházán, a TTIT klubhelyiségében. Az előkészítő bizottságban a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, a Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a TTIT küldöttei megtárgyalják az előzetes tervet, mely szerint májusban tartják meg a fő ünnepséget. Ezen fővárosi művészek is fellépnek, ősszel előadássorozatban emlékeznek majd meg megyénk szülöttéről, Krúdy Gyuláról, A közösség összefogásával Tiszanada fejlesztésiért A tiszadadai dolgozók ez évben több mint kétezer mázsa követ hordtak a Damjanich utcába, ahol rövidesen megkezdik az út rend.beho- zását. Ebben az évben a dolgozó parasztok rendbehozzák a határban lévő dűlőutakat és a Kál- vin-tanyán 210 méteres járdát építenek. A ti- szadadaiak a legtöbb feladatot társadalmi munkában végzik eU 450 holdon vegyszeres gyomirtás 9 a Csengeri Állami Gazdaságban 1 millió szőlőoltvány, 2 millió facsemete A Szólóoltvány- és Facsemeteforgalmí Vállalat a tavaszi telepítésre egymillió oltványt és kétmillió vesszőt hozott forgalomba. A készletet a tsz-ek és a célgazdaságok — a‘késői tavaszo- dás ellenére is — már mind megvásárolták. A vállalat a következő években 300 holddal növeli az anyatelepének nagyságát, s így az egyénileg dolgozó parasztok igényeit is nagyjából kielégíti. Az eladott oltványok 15 százaléka csemege- szőlő, míg a többi nemesített fehér- és vörös borfajta volt. Soha nem készültek fel még ilyen jói a Csengeri Állami Gazdaságban a tavasz fogadására, mint az idén. Az erő- és munkagépeket tél végére kijavították. Előkészítették a vetőmagvakat, s azok kitisztítva váfják, hogy a földbe kerüljenek. Van is bőven feladat, hiszen a gazdaságban mintegy 1300 holdat kell bevetni. Készen állnak a gazdaság raktáraiban a növényvédő- és gyomirtó szerek is. 450 hold kalászoson végeznek vegyszeres gyomirtást géppel. Megkezdték a tavaszi műtrágyázást is és ahogy az idő engedi, ügy szórják a kalászosokra holdanként a második öt- venkiló nitrogén műtrágyát. Az időjárás kedvező kibontakozása'ól függően végzik majd a gyümölcsös első, rügyfakadás előtti permetezését sárga méreggel. 73 ezer Jorint többletbevétel A íényeslitkei Fürst Sándor Termelőszövetkezetben is megbeszélték a S004-es kormányhatározatot. Előbb a kommunistákkal gyűlésen vitatták meg, majd az egész tagság közgyűlésen beszélte meg a határozatból fakadó teendőket; A jelenlegi állatállomány mellett évenként szántóterületüknek csak 7 százalékát tudnák istállótrágyával gazdagítani. A kívánatos pedig az, hogy legalább 20 százaléka a területnek minden esztendőben istálló‘rágyázás alá kerüljön. Ezért 12 darabbal növel jk a tehénállományukat. Nyolc kát. holdba főnövényként vetnek csillagfürtöt, 50 kát. holdon pedig tarlócsillsgfür- töt termelnek. A 105 hold gyümölcsösük trágyázásához 21 vagon fekál- kemposztrágyát rendeltek. Azt tervezik, hogy tehenenként kétezer literen felüli tejhozamot érnek el, így a tehenek vételárából nyolcezer forint engedményt kapnak. Száz holdanként 168 ezer forint az értékesítési tervük. Ezt azonban túl akarják teljesíteni, részben a több termeléssel, részben pedig ügy, hogy a korábban tervezett 4.80 deka alma helyett 2 kilót osztanak természetben. Ezzel 36 ezer forint hitelelengedésben részesülnek. Műtrágya normák teljesítése 12 ezer forint kedvezményt jelent a szövetkezetnek. A gyümölcsösben 150 mázsa szuperfoszfátot és 100 mázsa kálisót már ki is szórtak. A gépállomással kötött szerződésükből eredő kedvezménnyel együtt 73 ezer forint többletbevételhez jut a szövetkezet a fenti kormányhatározat helyes alkalmazása nyomán.
