Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

2 KELETMAGY ARORSZÄG 1958. ÁPRILIS 5. SZOMBAT Kádár János elvtárs ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek az urak és imperialista gaz­dáik azt gondolják, hogy a ma­gyar nép nem ismeri a történel­met, hogy a magyar nép emlé­kezete rövid. De a mi népünk na­gyon is jól ismeri a történelmet, nagyon jól meg tudja különböz­tetni a hamis szavakat a valóság­tól. Azt hiszik tehát ezek az urak, hogy a magyar nép elfelejtette: hogyan adta el a magyar nemes­ség és burzsoázia nemzeti függet­lenségünket 1867-ben a Habsbur­goknak, az úgynevezett kiegye­zéssel cs hogyan árulta később is a hazát. Fűnek, fának, a Vilmos császári német imperializmusnak, azután 1919-ben az Antantnak, majd Hitlernek? A magyar nép nem felejtette el ezt. S azt sem felejtette el, hogy ezek az urak a Horthy-korszak idején egyálta­lán nem féltették nemzeti függet­lenségünket a német, olasz, fran­cia, angol és amerikai bankárok­tól és iparmágnásoktól, trösztök­től, amelyek valójában akkor a magyar nép sorsa felett rendel­keztek. A szabadság bajnokainak szerepében tetszelgő egykori föld- birtokosok és nagytőkések csak elődeik hagyományait folytatják ma is: miként elődeik, úgy ők is elárulják a hazát, ezúttal némely amerikai milliárdosnak. Csu­pán egy a különbség: most olyas­mit akarnak eladni, ami felett 6k már nem rendelkeznek és nem is fognak rendelkezni soha többé. ((Viharos taps.) — Most ez az ország a nép or- ezága és soha többé nem lesz másé. A felszabadulással a mun­kásosztály vezette magyar nép vette kezébe az ország sorsát és a nép valóban a magyar történe­lem forradalmi hagyományait kö­veti, azoknak a szabadságharco­soknak a hagyományait, akik har­coltak 150 éven át a török hódí­tók, majd 300 éven át a Habsburg hódítók ellen, 1919-ben pedig az Antant intervenciós csapatai el­len és utána a Horthy—Hitler- ’fasizmus ellen. A munkásosztály saját felsza­badulásáért küzdve — élére állt a nemzet függetlenségéért vívott harcnak, és bizonyosak lehetnek benne a nyugaton kalmárkodó urak: a magyar nép meg is védi ez 1945-ben elnyert nemzeti füg­getlenséget. (Taps) A Nyugaton kóborló gyászma­gyarok és imperialista főnökeik adják a süket embert és úgy tesz­nek, mint akik nem tudják, ki adta népünk kezébe a szabadsá­got, a nemzeti függetlenséget, kinek a vére hullott a szabad, független Magyarországért. Azolié az uraké-e, akik a szovjet kor­mány kellő időben elhangzó fi­gyelmeztetése ellenére 1941-ben belevitték Magyarországot Hitler oldalán a világtörténelem legvé­resebb rabló kalandjába, és akik utolsóként tartottak ki a náci bi­torló mellett? Nem! A, magyar nép szabad­ságáért cs függetlenségéért, a magyar kommunisták cs hazafiak és a szovjet nép fiai adták a leg­többet, amit ember adhat, az éle­tüket. (Nagy taps.) Vajon ki véd­te és védi azóta is nemzeti szu- verénitásunkat, szabad életünket? Azok-e, akik minduntalan be akarnak avatkozni belső ügyeink­be, akik nemcsak a diplomácia és propaganda minden eszközét vet­ték igénybe, hogy megdöntsék Magyarországon a nép hatalma1;, hanem 1956 őszán a fegyveres el­lenforradalmi támadás megszer­vezésétől sem riadtak vissza? Ve­lük szemben a Szovjetunió az. amely mindig Magyarország mellé állt. visszaverve a függetlensé­günk ellen irányuló imperialista beavatkozási kísérleteket. A Szov­jetunió segített hatalmas nemzet­közi tekintélyével, erkölcsi erejé­vel, politikai tapasztalatával — ég ha kellett és kértük — segített •katonai erővel cs nemzeti függet­lenségünk, népi hatalmunk meg- Védelmezésében. (Nagy taps)' Ki ne ismerné nálunk a jelen­tőségét és értékét annak a szün­telen gazdasági támogatásnak, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk, kezdve azon a nyersanyagon, amit közvetlen felszabadulásunk után adtak — hogy megindíthas­suk gyárainkat —egészen addig a nyersanyagig és minden más­féle segítségig, amelynek felhasz­nálásával gyorsan helyreállítottuk az ellenforradalom okozta súlyos károkat. , Igen, a magyar nép szereti a Szovjetuniót, őszintén és mélyen, mert a szovjet népnek köszönheti, hogy 1945-ben újra és most már végérvényesen ráléphetett az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság ide­jén egyszer már megkezdett útra. Népünk szereti a Szovjetuniót mert neki köszönheti, hogy sza­bad és független, mert a Szovjet­unió segíti, hogy szabad és füg­getlen is maradjon mert a Szov­jetuniónak nagy szerepe van ab­ban, hogy hazánk 13 év alatt el­maradt agrárországból iparilag- fejlett ország lett,, amelynek népe jobban, kultúráltabban él, mint bármikor korábbi történelme so­rán. A magyar-szovjet barátság azt is jelenti, hogy testvéri, szövetsé­ges! hűség kapcsol össze bennün­ket azzal az országgal, amely a világbékének és benne hazánk békéjének is legkövetkezetesebb harcosa. A magyar nép békét akar, békére van szüksége a haza szocialista felvirágoztatásához. (Taps.) Két szörnyű világháború után tudjuk mit jelentene egy újabb háború, mit jelentene fiaink és leányaink szenvedése, városaink és falvaink pusztulása. De egy új háborúban — ezt is tudjuk, — nem lenne hely a föl­dön, ahol ember biztonságban él­hetne. Az atom-, hidrogén- és ra­kétaháború tüze elérne minden népet és veszélyeztetné az embe­riség több nemzedékét. A háborút azonban elkerülheti az emberiség, mert a háborút meg lehet akadályozni. Kinek kö. szönhetjük és mi adja a reális alapot ahhoz, hogy valóban bíz­hatunk egy új háború elkerülhet tőségében? Ezt annak a politiká nak köszönhetjük, amely a Szov­jetunióban már negyven észtén dővel ezelőtt zászlajára írta a béke jelszavát és mindvégig ki­tart mellette. (Nagy taps.) Ez s békepolitika minden nép számán, megnyitotta az utat s az imperia­listák minden mesterkedése elle­nére újabb és újabb milliókat hó­dít meg a békés együttélés. Ami a háború megakadályozásá­nak reális alapját Illeti, vajon mi rettenti el jobban a háborús gyúj­togat ókat egy újabb véres kaland­tól, mint a Szovjetunió és a többi szocialista ország iparának, tudo­mányának. technikájának roha­mos fejlődése, a Szovjetunió, a szocialista tábor növekvő gazda­sági, politikai, erkölcsi és katonai hatalma, és a népek bekeakarata? Nem is olyan régen, a magyar- országi ellenforradalom idején és utána bizonyos nyugati propagan­disták — mint annyiszor negyven éven át — ismét arról szónokol­tak, hogy a kommunizmus csőd­ben van. A népi demokráciák és a Szovjetunió vereségéről beszél­tek. Hallhattunk és olvashattunk olyat is, hogy a Szovjetunió elizi. getelődött, elvesztette vezető sze repét a világpolitikában, hogy csődbe jutott a marxizmus—!e- ninizmus. Azóta másfél esztendő telt el, s hol vannak ezek a pro­pagandisták? Mit látunk? A szo­cialista országok Szovjetunió ve­zette tömörülése erősebb, mint valaha. (Nagy taps.) Az egész világot ámulatba ej­tette a 'Szovjetunió interkonti­nentális rakétája és a két szput- nyik. (Taps.) Az egész világ látja, hegy változatlanul a Szovjetunió a kezdeményezője a világpolitiká- ban minden olyan ' akciónak. amely a béke fenntartását és megszilárdítását szolgálja/ A marxizmus—ieninizmus tanításai a revizionisták minden erőlködése ellenére, — tiszta fénnyel ragyog­ják be az emberiség jövőjét. Eh­hez a Szovjetunióhoz, a békéért harcoló és a békét megvédelmezni képes hatalmas országhoz kapcsol bennünket mély és megbontha­tatlan barátság. (Nagy taps.) A Szovjetunió vezeti azt a tá­bort, azt a testvéri közösséget, amelynek mi is tagjai vagyunk — a szocialista népek táborát. Ennek a tábornak tagjai kölcsönös viszo­nyukat a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás tisz­teletben tartására, az egymás bcl- ügyeibe való be nem avatkozás elvére építik. De nemcsak erre, ezeken az elveken túl a szocialis­ta országok kölcsönös viszonyá­nak — mint azt legutóbb a moszk­vai tanácskozás nyilatkozata is hangoztatta — elszakíthatatlan részét alkotják a kölcsönös test­véri segítség. Ebben a kölcsönös segítségben a proletárriernzetközi- ség eszméje ölt testet, Mi, magya­rok,. az ellenforradalmi felkelés súlyos napjaiban tapasztalhattuk a proletámemzetiköziség erejét, és ezért most a magyar dolgozók nevében a köztünk lévő szovjet vezető elvtársak által — az egész szovjet népnek .forró köszönetét mondunk. (Lelkes taps.) A külföldi és a hasai reakció mindent megtett, hogy hazánkat gazdasági csődbe és pénzromlásba kergesse. Le akarták rombolni mindazt, amit a nép 13 év alatt épített. A Szovjetunió és a baráti országok segítsége tette lehetővé, hogy a magyar munkásosztály, a parasztság és a néphez hű értel­miség áldozatos munkája révén nem kellett szembenéznünk az infláció és a nyomor rémével, ha­nem előre haladhattunk a gazdá­sági, politikai és kulturális építés útján. Az ipar egész évi. termelése a múlt évben két százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A múlt évi mezőgazdasági termésered­mény a felszabadulás óta a leg­jobb volt. A- munkások és alkal­mazottak reálbére 14—16 száza­lékkal, a parasztok jövedelme 8— 12 százalékkal magasabb volt, mint korábban. A proletárnemzet­köziség segítségével felszámoltuk az ellenforradalom okozta gazda­sági károkat és tovább építjük a szocializmust hazánkban. (Taps.) Ezután arról beszélt, hogy ha­zánkban mély gyökerei vannak a szocializmusnak. Majd . így foly­tatta: Ezért teljesen felesleges és hiá­bavaló a nyugati imperialisták minden olyan próbálkozása, amely a népi demokratikus országok, köztük hazánk belső rendjének valamiféle .felülvizsgálását“ cé­lozza. Á magyar nép négy évti­zede küzd a szocializmusért. Sú­lyos véráldozatokkai pecsételte meg ezt a választását. Népünk ebben a kérdésben már 1919-ben döntött és e döntését nemi másít­ják meg a nyugati imperialisták és prókátoraik mesterkedése sem. Ugyancsak látja az egész világ azt is, hogy kudarcbafulladt elit n- ségeink kísérlete, hogy Magyar- országot kiszakítsa a szocializ­must építő népek nagy testvéri családjából. Ellenkezőleg, a ma­gyar nép az elmúlt másfél év alatt erősítette a testvéri népek­hez és országokhoz, köztük első­sorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait. (Taps.) A szocialista államok szolidari­tása nem irányul egyetlen más ország ellen sem, hanem a szocia­lista államok szabadságát és füg­getlenségét védelmezi. A Varsói ‘Szerződés fontosságát és időszerű­ségét éppen azokban az időkben ismerhettük meg legjobban, ami­kor ráínk támadt az ellenség, de ma is jól érthetjük, amikor a bonni nemzetgyűlés többsége el­határozta Nyugat-Németország atomfelfegyverzését. A német mi­litarizmus már kétízben sodorta háborúba Magyarországot. Most ugyanez a német militarizmus is­mét kezdi fenyegetni Európa és benne hazánk népének békéjét. (Fujjolások.) A magyar nép egységesen és határozottan tiltakozik aa ellen, hogy a német militaristákat atomfegyverekkel lássák el. (Fel­kiáltások: Le velük!) Ismét kije­lentjük, hogy mindaddig, amíg az agresszív Északatlanti Szövetség fennáll, becsülettel és hűséggel teszünk, eleget a Varsói Szerződés kötelezettségeinek, a szocialista országok segélynyújtási kötele­zettségének, amely a leghatéko­nyabb védelem a feltámadt né­met militarizmus veszélye ellen. (Taps.) Hűséges katonái vagyunk a vi­lágot átfogó békemozgalomnak, Ez a mozgalom, amely a békesze­rető emberek százmillióinak aka­ratát fejezi ki, ma már olyan erő­vé vált, hogy egyik fontos gátja a nemzetek szabadságára, függet­lenségére törő háborús kísérte lek­nek. — mondotta, majd így foly­tatta: Mi eltökéltük, hogy megmara­dunk a megkezdett úton és jobbra balra való ingadozás nélkül min­dig a lehetőségek reális számba­vételével, pártunk vezetésével, a dolgozó ncp támogatására építve küzdünk az egész nemzet további gazdasági cs kulturális felemelke­déséért, a kizsákmányolástól men­tes szocialista társadalom teljes felépítéséért. (Taps.) Drága vendégeink! A Szovjet­unió párt- és kormányküldöttsé­gének tagjai! Hazánkat járva megismerkednek a magyar mun­kásokkal, parasztokkal, értelmisé­gi dolgozókkal, láthatják, milyen megingathatatlan alapokon nyug­szik a magyar és a szovjet rép barátsága. (Taps.) Látni fogják, mennyire érzi és érti, a mi: pé­pünk, hogy a Szovjetunió ereje es irántunk tanúsított testvéri ba­rátsága a mi szabadságunk es függetlenségünk legbiztosabb zá­loga. Népünk tudja, hogy a füg­getlen haza szeretető és a, Szov­jetunió iránti testvéri barátság érzése nem ellentétesek egymás­sal, ellenkezőleg, formailag és tar­talmilag ugyanazok. A mi né­pünk éppen ezért tekinti igazi nemzeti ügyünknek, hogy állan­dóan tovább mélyítsük és erősít­sük barátságunkat a Szovjetunió­val. (Taps) Találkozzék Hruscsov elvtárs, találkozzanak a szovjet küldöttség többi tagjai a mi népünk -fiaival mennél többször. Látogassák még városainkat, íalvainkat, üzemein­ket, bányáinkat, termelőszövetke­zeteinket. Szemtanúi lesznek an­nak, hogy népünk hűséges a Szov­jetunió ügyéhez, hűséges a szov­jet-magyar barátsághoz, a szocia­lista táborhoz, a béke-világmozga- Icm sokszázmilliós tömegéhez és a proletár-nemzetköziséghez. (Taps.) Ez a következetes és kitártó hű­ség biztosítja, hogy alkotó mun­kánk sikerrel jár és a jövőben Is sikerrel fog járni: felépítjük a szocialista hazánkat és megőriz­zük függetlenségét. (Taps.) E gondolatok jegyében köszön­tőm Központi Bizottságunk nevé­ben és megbízásából • legnagyobb ünnepünket, 1945 április , 4-énéis évfordulódét A Központi . Bigotte ság nevében jó erőt és egész­séget kívánok a további, munká­hoz minden magyar' dolgozónak,’ (Taps.) Éljen a szocializmust építő Ma­gyar nép és drága hazánk, a Ma-« gyár Népköztársaság! (Nagy taps.l Éljen április 4-e, hazánk felsza­badulásának, függetlenségének nagy ünnepe! (Nagy taps.) Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan ba­rátsága! (Hosszantartó lelkesj ütemes taps.) Éljen és erősödjék a szocialista tábor és annak vezető ereje, a szocialista világhatalom, a nagy Szovjetunió! (Hoszantarló viharos taps.) Éljen a béke! (Lelkes taps.) ' Hruscsov elvtárs beszéde a budapesti Kedves Kádár elvtárs! Kedves Dobi elvtárs! Kedves Müiinich elvtársi Kedves Marosán és Póngrácz elvtársi Budapest polgárai! . A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének megbízásá­ból, a szovjet dolgozók, forró, ba­ráti üdvözletét tolmácsolom Önöknek, és az egész, testvéri ma­gyar népnek!' , Nagy örömet és mély. megha­tottságot érzünk itt, Budapest dolgozói körében. A szovjet embe­rek jól tudjuk, hogy Budapest az ország történetében, a magyar nép évszázados nemzeti felszabadító harcában és a munkásmozgalom hősi küzdelmeiben kimagasló sze­repet töltött be. Negyven éve, néhány nappal azután, hogy Oroszországban összeomlott a :föidesurak és tőké­]sek hatalma." viharos munkástün­nagygyü lésen tetések és gyűlések zajlottak le Budapest utcáin és terein. Éljen a szocialista forradalom! — Békét követelünk! — Le a há­borúval. — hangzottak a jelsza­vak. ■ Negyven évvel ezelőtt a buda- peíi rriunkásnagygyűlésen szenve­délyes hangú határozatot hoztak: „Budapest és a külvárosok munkássága, a főváros egész népe testvéri üdvözletét küldi az orosz forradalmároknak, akik,, bátor, szív vél, okos fejjel és erős kéz­zel kivezetik az emberiséget a háború, poklából. Mi, akik itt összegyűltünk, elszántan támo­gatni fogjuk a békéért hősiesen harcoló, orosz* forradalmárokat s Teljes érőnkből mi is azért fogunk harcolni, hogy hazánkban se zsákmányolja ki egyik osztály a másikat, nálunk se nyomja el egyik nemzet a másikat!” A Szovjetunió népei nevében hadd 'köszönjem meg szivem mé­lyéből Budapest munkásainak és minden magyar dolgozónak, hogy mint testvér a testvérért, úgy tá­mogatták, segítették a nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat, a mi fiatal szovjet köztársaságun­kat. Elvtársak! Baráti látogatásra jöttünk ide, hogy együtt üljük: meg önökkel nemzeti ünnepüket, felszabadulásuk napjának évfor­dulóját. 13 évvel ezelőtt szabadult fel Magyarország a hitlerista fa­siszták és horthysta cinkosaik: igája alól. A Szovjetunió dicsősé­ges fegyveres erői 13 évvel ezelőtt Magyarország területéről végleg elűzték a német fasiszta csapato­kat. A dolgozó tömegek állhata­tosan harcoltak a belső reakciós erők ellen, meghiúsították az im­perialisták beavatkozási kísérle­teit. s kezükbe vették a hatalmat, népi demokratikus rendszert te­remtettek. a dolgozó ember lett as ország teljesjegú gazdája. 13 év nem nagy idő! A tőkés és földesúri rendszerben 13 év alatt mit sem fejlődött volna az ország* egyesek szakadásig dolgoztak volna, mások pedig a . kizsákiHá­(Folyta ids a 3. oldattá)

Next

/
Oldalképek
Tartalom