Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

2

KELETMAGY ARORSZÄG

1958. ÁPRILIS 5. SZOMBAT

Kádár János elvtárs ünnepi beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ezek az urak és imperialista gazdáik azt gondolják, hogy a magyar nép nem ismeri a történelmet, hogy a magyar nép emlékezete rövid. De a mi népünk nagyon is jól ismeri a történelmet, nagyon jól meg tudja különböztetni a hamis szavakat a valóságtól. Azt hiszik tehát ezek az urak, hogy a magyar nép elfelejtette: hogyan adta el a magyar nemesség és burzsoázia nemzeti függetlenségünket 1867-ben a Habsburgoknak, az úgynevezett kiegyezéssel cs hogyan árulta később is a hazát. Fűnek, fának, a Vilmos császári német imperializmusnak, azután 1919-ben az Antantnak, majd Hitlernek? A magyar nép nem felejtette el ezt. S azt sem felejtette el, hogy ezek az urak a Horthy-korszak idején egyáltalán nem féltették nemzeti függetlenségünket a német, olasz, francia, angol és amerikai bankároktól és iparmágnásoktól, trösztöktől, amelyek valójában akkor a magyar nép sorsa felett rendelkeztek. A szabadság bajnokainak szerepében tetszelgő egykori föld- birtokosok és nagytőkések csak elődeik hagyományait folytatják ma is: miként elődeik, úgy ők is elárulják a hazát, ezúttal némely amerikai milliárdosnak. Csupán egy a különbség: most olyasmit akarnak eladni, ami felett 6k már nem rendelkeznek és nem is fognak rendelkezni soha többé. ((Viharos taps.)

— Most ez az ország a nép or- ezága és soha többé nem lesz másé. A felszabadulással a munkásosztály vezette magyar nép vette kezébe az ország sorsát és a nép valóban a magyar történelem forradalmi hagyományait követi, azoknak a szabadságharcosoknak a hagyományait, akik harcoltak 150 éven át a török hódítók, majd 300 éven át a Habsburg hódítók ellen, 1919-ben pedig az Antant intervenciós csapatai ellen és utána a Horthy—Hitler- ’fasizmus ellen.

A munkásosztály saját felszabadulásáért küzdve — élére állt a nemzet függetlenségéért vívott harcnak, és bizonyosak lehetnek benne a nyugaton kalmárkodó urak: a magyar nép meg is védi ez 1945-ben elnyert nemzeti függetlenséget. (Taps)

A Nyugaton kóborló gyászmagyarok és imperialista főnökeik adják a süket embert és úgy tesznek, mint akik nem tudják, ki adta népünk kezébe a szabadságot, a nemzeti függetlenséget, kinek a vére hullott a szabad, független Magyarországért. Azolié az uraké-e, akik a szovjet kormány kellő időben elhangzó figyelmeztetése ellenére 1941-ben belevitték Magyarországot Hitler oldalán a világtörténelem legvéresebb rabló kalandjába, és akik utolsóként tartottak ki a náci bitorló mellett?

Nem! A, magyar nép szabadságáért cs függetlenségéért, a magyar kommunisták cs hazafiak és a szovjet nép fiai adták a legtöbbet, amit ember adhat, az életüket. (Nagy taps.) Vajon ki védte és védi azóta is nemzeti szu- verénitásunkat, szabad életünket? Azok-e, akik minduntalan be akarnak avatkozni belső ügyeinkbe, akik nemcsak a diplomácia és propaganda minden eszközét vették igénybe, hogy megdöntsék Magyarországon a nép hatalma1;, hanem 1956 őszán a fegyveres ellenforradalmi támadás megszervezésétől sem riadtak vissza? Velük szemben a Szovjetunió az. amely mindig Magyarország mellé állt. visszaverve a függetlenségünk ellen irányuló imperialista beavatkozási kísérleteket. A Szovjetunió segített hatalmas nemzetközi tekintélyével, erkölcsi erejével, politikai tapasztalatával — ég ha kellett és kértük — segített •katonai erővel cs nemzeti függetlenségünk, népi hatalmunk meg- Védelmezésében. (Nagy taps)'

Ki ne ismerné nálunk a jelentőségét és értékét annak a szüntelen gazdasági támogatásnak, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk, kezdve azon a nyersanyagon, amit közvetlen felszabadulásunk után adtak — hogy megindíthassuk gyárainkat —egészen addig a nyersanyagig és minden másféle segítségig, amelynek felhasználásával gyorsan helyreállítottuk az ellenforradalom okozta súlyos károkat. ,

Igen, a magyar nép szereti a Szovjetuniót, őszintén és mélyen, mert a szovjet népnek köszönheti, hogy 1945-ben újra és most már végérvényesen ráléphetett az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság idején egyszer már megkezdett útra. Népünk szereti a Szovjetuniót mert neki köszönheti, hogy szabad és független, mert a Szovjetunió segíti, hogy szabad és független is maradjon mert a Szovjetuniónak nagy szerepe van abban, hogy hazánk 13 év alatt elmaradt agrárországból iparilag- fejlett ország lett,, amelynek népe jobban, kultúráltabban él, mint bármikor korábbi történelme során.

A magyar-szovjet barátság azt is jelenti, hogy testvéri, szövetséges! hűség kapcsol össze bennünket azzal az országgal, amely a világbékének és benne hazánk békéjének is legkövetkezetesebb harcosa. A magyar nép békét akar, békére van szüksége a haza szocialista felvirágoztatásához. (Taps.) Két szörnyű világháború után tudjuk mit jelentene egy újabb háború, mit jelentene fiaink és leányaink szenvedése, városaink és falvaink pusztulása. De egy új háborúban — ezt is tudjuk, — nem lenne hely a földön, ahol ember biztonságban élhetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét.

A háborút azonban elkerülheti az emberiség, mert a háborút meg lehet akadályozni. Kinek kö. szönhetjük és mi adja a reális alapot ahhoz, hogy valóban bízhatunk egy új háború elkerülhet tőségében? Ezt annak a politiká nak köszönhetjük, amely a Szovjetunióban már negyven észtén dővel ezelőtt zászlajára írta a béke jelszavát és mindvégig kitart mellette. (Nagy taps.) Ez s békepolitika minden nép számán, megnyitotta az utat s az imperialisták minden mesterkedése ellenére újabb és újabb milliókat hódít meg a békés együttélés.

Ami a háború megakadályozásának reális alapját Illeti, vajon mi rettenti el jobban a háborús gyújtogat ókat egy újabb véres kalandtól, mint a Szovjetunió és a többi szocialista ország iparának, tudományának. technikájának rohamos fejlődése, a Szovjetunió, a szocialista tábor növekvő gazdasági, politikai, erkölcsi és katonai hatalma, és a népek bekeakarata?

Nem is olyan régen, a magyar- országi ellenforradalom idején és utána bizonyos nyugati propagandisták — mint annyiszor negyven éven át — ismét arról szónokoltak, hogy a kommunizmus csődben van. A népi demokráciák és a Szovjetunió vereségéről beszéltek. Hallhattunk és olvashattunk olyat is, hogy a Szovjetunió elizi. getelődött, elvesztette vezető sze repét a világpolitikában, hogy csődbe jutott a marxizmus—!e- ninizmus. Azóta másfél esztendő telt el, s hol vannak ezek a propagandisták? Mit látunk? A szocialista országok Szovjetunió vezette tömörülése erősebb, mint valaha. (Nagy taps.)

Az egész világot ámulatba ejtette a 'Szovjetunió interkontinentális rakétája és a két szput- nyik. (Taps.) Az egész világ látja, hegy változatlanul a Szovjetunió a kezdeményezője a világpolitiká- ban minden olyan ' akciónak.

amely a béke fenntartását és megszilárdítását szolgálja/ A marxizmus—ieninizmus tanításai a revizionisták minden erőlködése ellenére, — tiszta fénnyel ragyogják be az emberiség jövőjét. Ehhez a Szovjetunióhoz, a békéért harcoló és a békét megvédelmezni képes hatalmas országhoz kapcsol bennünket mély és megbonthatatlan barátság. (Nagy taps.)

A Szovjetunió vezeti azt a tábort, azt a testvéri közösséget, amelynek mi is tagjai vagyunk — a szocialista népek táborát. Ennek a tábornak tagjai kölcsönös viszonyukat a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartására, az egymás bcl- ügyeibe való be nem avatkozás elvére építik. De nemcsak erre, ezeken az elveken túl a szocialista országok kölcsönös viszonyának — mint azt legutóbb a moszkvai tanácskozás nyilatkozata is hangoztatta — elszakíthatatlan részét alkotják a kölcsönös testvéri segítség. Ebben a kölcsönös segítségben a proletárriernzetközi- ség eszméje ölt testet, Mi, magyarok,. az ellenforradalmi felkelés súlyos napjaiban tapasztalhattuk a proletámemzetiköziség erejét, és ezért most a magyar dolgozók nevében a köztünk lévő szovjet vezető elvtársak által — az egész szovjet népnek .forró köszönetét mondunk. (Lelkes taps.)

A külföldi és a hasai reakció mindent megtett, hogy hazánkat gazdasági csődbe és pénzromlásba kergesse. Le akarták rombolni mindazt, amit a nép 13 év alatt épített. A Szovjetunió és a baráti országok segítsége tette lehetővé, hogy a magyar munkásosztály, a parasztság és a néphez hű értelmiség áldozatos munkája révén nem kellett szembenéznünk az infláció és a nyomor rémével, hanem előre haladhattunk a gazdásági, politikai és kulturális építés útján. Az ipar egész évi. termelése a múlt évben két százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A múlt évi mezőgazdasági terméseredmény a felszabadulás óta a legjobb volt. A- munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal, a parasztok jövedelme 8— 12 százalékkal magasabb volt, mint korábban. A proletárnemzetköziség segítségével felszámoltuk az ellenforradalom okozta gazdasági károkat és tovább építjük a szocializmust hazánkban. (Taps.)

Ezután arról beszélt, hogy hazánkban mély gyökerei vannak a szocializmusnak. Majd . így folytatta:

Ezért teljesen felesleges és hiábavaló a nyugati imperialisták

minden olyan próbálkozása, amely a népi demokratikus országok, köztük hazánk belső rendjének valamiféle .felülvizsgálását“ célozza. Á magyar nép négy évtizede küzd a szocializmusért. Súlyos véráldozatokkai pecsételte meg ezt a választását. Népünk ebben a kérdésben már 1919-ben döntött és e döntését nemi másítják meg a nyugati imperialisták és prókátoraik mesterkedése sem.

Ugyancsak látja az egész világ azt is, hogy kudarcbafulladt elit n- ségeink kísérlete, hogy Magyar- országot kiszakítsa a szocializmust építő népek nagy testvéri családjából. Ellenkezőleg, a magyar nép az elmúlt másfél év alatt erősítette a testvéri népekhez és országokhoz, köztük elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait. (Taps.)

A szocialista államok szolidaritása nem irányul egyetlen más ország ellen sem, hanem a szocialista államok szabadságát és függetlenségét védelmezi. A Varsói ‘Szerződés fontosságát és időszerűségét éppen azokban az időkben ismerhettük meg legjobban, amikor ráínk támadt az ellenség, de ma is jól érthetjük, amikor a bonni nemzetgyűlés többsége elhatározta Nyugat-Németország atomfelfegyverzését. A német militarizmus már kétízben sodorta háborúba Magyarországot. Most ugyanez a német militarizmus ismét kezdi fenyegetni Európa és benne hazánk népének békéjét. (Fujjolások.)

A magyar nép egységesen és határozottan tiltakozik aa ellen, hogy a német militaristákat atomfegyverekkel lássák el. (Felkiáltások: Le velük!) Ismét kijelentjük, hogy mindaddig, amíg az agresszív Északatlanti Szövetség fennáll, becsülettel és hűséggel teszünk, eleget a Varsói Szerződés kötelezettségeinek, a szocialista országok segélynyújtási kötelezettségének, amely a leghatékonyabb védelem a feltámadt német militarizmus veszélye ellen. (Taps.)

Hűséges katonái vagyunk a világot átfogó békemozgalomnak, Ez a mozgalom, amely a békeszerető emberek százmillióinak akaratát fejezi ki, ma már olyan erővé vált, hogy egyik fontos gátja a nemzetek szabadságára, függetlenségére törő háborús kísérte leknek. — mondotta, majd így folytatta:

Mi eltökéltük, hogy megmaradunk a megkezdett úton és jobbra balra való ingadozás nélkül mindig a lehetőségek reális számbavételével, pártunk vezetésével, a

dolgozó ncp támogatására építve küzdünk az egész nemzet további gazdasági cs kulturális felemelkedéséért, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom teljes felépítéséért. (Taps.)

Drága vendégeink! A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjai! Hazánkat járva megismerkednek a magyar munkásokkal, parasztokkal, értelmiségi dolgozókkal, láthatják, milyen megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar és a szovjet rép barátsága. (Taps.) Látni fogják, mennyire érzi és érti, a mi: pépünk, hogy a Szovjetunió ereje es irántunk tanúsított testvéri barátsága a mi szabadságunk es függetlenségünk legbiztosabb záloga. Népünk tudja, hogy a független haza szeretető és a, Szovjetunió iránti testvéri barátság érzése nem ellentétesek egymással, ellenkezőleg, formailag és tartalmilag ugyanazok. A mi népünk éppen ezért tekinti igazi nemzeti ügyünknek, hogy állandóan tovább mélyítsük és erősítsük barátságunkat a Szovjetunióval. (Taps)

Találkozzék Hruscsov elvtárs, találkozzanak a szovjet küldöttség többi tagjai a mi népünk -fiaival mennél többször. Látogassák még városainkat, íalvainkat, üzemeinket, bányáinkat, termelőszövetkezeteinket. Szemtanúi lesznek annak, hogy népünk hűséges a Szovjetunió ügyéhez, hűséges a szovjet-magyar barátsághoz, a szocialista táborhoz, a béke-világmozga- Icm sokszázmilliós tömegéhez és a proletár-nemzetköziséghez. (Taps.) Ez a következetes és kitártó hűség biztosítja, hogy alkotó munkánk sikerrel jár és a jövőben Is sikerrel fog járni: felépítjük a szocialista hazánkat és megőrizzük függetlenségét. (Taps.)

E gondolatok jegyében köszöntőm Központi Bizottságunk nevében és megbízásából • legnagyobb ünnepünket, 1945 április , 4-énéis évfordulódét A Központi . Bigotte ság nevében jó erőt és egészséget kívánok a további, munkához minden magyar' dolgozónak,’ (Taps.)

Éljen a szocializmust építő Magyar nép és drága hazánk, a Ma-« gyár Népköztársaság! (Nagy taps.l

Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának, függetlenségének nagy ünnepe! (Nagy taps.)

Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! (Hosszantartó lelkesj ütemes taps.)

Éljen és erősödjék a szocialista tábor és annak vezető ereje, a szocialista világhatalom, a nagy Szovjetunió! (Hoszantarló viharos taps.)

Éljen a béke! (Lelkes taps.) '

Hruscsov elvtárs beszéde a budapesti

Kedves Kádár elvtárs!

Kedves Dobi elvtárs!

Kedves Müiinich elvtársi

Kedves Marosán és Póngrácz elvtársi

Budapest polgárai! .

A Szovjetunió Kommunista

Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének megbízásából, a szovjet dolgozók, forró, baráti üdvözletét tolmácsolom

Önöknek, és az egész, testvéri magyar népnek!' ,

Nagy örömet és mély. meghatottságot érzünk itt, Budapest dolgozói körében. A szovjet emberek jól tudjuk, hogy Budapest az ország történetében, a magyar nép évszázados nemzeti felszabadító harcában és a munkásmozgalom hősi küzdelmeiben kimagasló szerepet töltött be.

Negyven éve, néhány nappal azután, hogy Oroszországban összeomlott a :föidesurak és tőké]sek hatalma." viharos munkástünnagygyü lésen

tetések és gyűlések zajlottak le Budapest utcáin és terein.

Éljen a szocialista forradalom! — Békét követelünk! — Le a háborúval. — hangzottak a jelszavak. ■

Negyven évvel ezelőtt a buda- peíi rriunkásnagygyűlésen szenvedélyes hangú határozatot hoztak: „Budapest és a külvárosok munkássága, a főváros egész népe testvéri üdvözletét küldi az orosz forradalmároknak, akik,, bátor, szív vél, okos fejjel és erős kézzel kivezetik az emberiséget a háború, poklából. Mi, akik itt összegyűltünk, elszántan támogatni fogjuk a békéért hősiesen harcoló, orosz* forradalmárokat s Teljes érőnkből mi is azért fogunk harcolni, hogy hazánkban se zsákmányolja ki egyik osztály a másikat, nálunk se nyomja el egyik nemzet a másikat!”

A Szovjetunió népei nevében hadd 'köszönjem meg szivem mélyéből Budapest munkásainak és minden magyar dolgozónak, hogy mint testvér a testvérért, úgy támogatták, segítették a nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a mi fiatal szovjet köztársaságunkat.

Elvtársak! Baráti látogatásra jöttünk ide, hogy együtt üljük: meg önökkel nemzeti ünnepüket, felszabadulásuk napjának évfordulóját. 13 évvel ezelőtt szabadult fel Magyarország a hitlerista fasiszták és horthysta cinkosaik: igája alól. A Szovjetunió dicsőséges fegyveres erői 13 évvel ezelőtt Magyarország területéről végleg elűzték a német fasiszta csapatokat. A dolgozó tömegek állhatatosan harcoltak a belső reakciós erők ellen, meghiúsították az imperialisták beavatkozási kísérleteit. s kezükbe vették a hatalmat, népi demokratikus rendszert teremtettek. a dolgozó ember lett as ország teljesjegú gazdája.

13 év nem nagy idő! A tőkés és földesúri rendszerben 13 év alatt mit sem fejlődött volna az ország* egyesek szakadásig dolgoztak volna, mások pedig a . kizsákiHá(Folyta ids a 3. oldattá)