Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

2

KELETMAÜY AKORSiZAG

1958. Április 29. kedd

A pártmunka tapasztalataiból

Képesség és

RATER METTSEG SZERINT

ISagvon fontos, hogy az

emberek. képességeihez, adottság gaihoz mérten mérjék ,a pártmunkát. Helyes, ha a megbízáskor számolnak az illető élvtársak rátermettségével, kedvével es 'bizonyos kérdésekben váló jártasságával. A falu szocialista átalakításában fontos szerepet töltenek be a szocialista szektorokban dolgozó értelmiségiek. Ha helyesen, képességüket figyelembe véve bízzák meg őket feladatokkal — mint ahogy ezt a Nyírbátori Gépállomáson is teszik —, akkor tudásukat megfelelő módon tudják hasznosítani.

A statisztika szerint ezen a gépállomáson nyolc olyan beosztásban dolgozó kommunista és pártonkívüli vezető tevékenykedik, akiknek egye'emi, főiskolai vagy középiskolai végzettségük van. Ismerkedjünk meg néhánnyal közelebbről és vizsgáljuk meg: milyen megbízatást kaptak a pártszervezettől és- hogyan dolgoznak?“ hadár Mihály üzemgazdász. 32 éves, nőtlen ember. Levelezőként végezte el a mező- gazdasági technikumot, úgy. hogy közben dolgozott. Hosszú ideig brigád-agronómus volt. Sok jó — különösen üzemszervezési — tapasztalata van. Kópis Lajos brigádjában minden traktorost ismer. Ezt a brigádot irányította. A pártszervezet nagyon helyesen cselekedett, amikor ugyanennek a brigádnak a segítésével bízta meg pártmunkaképpen. Ezzel az volt. ; cél. hogy nemcsak a tervek, a hiteligénylések és a szerződéskötések által adjon segítséget a termelőszövetkezeteknek, hanem, hogy közvetlenebbé váljék a kapcsolat. Szükség volt erre. mert míg Kádár elvtárs brigád- agronómus volt, rendszeresen látogatta az encsencsi Virágzó, és a piricsei Új Élet, termelőszövetkezeteket. Az utóbbi hónapokban viszont csupán egy alkalommal volt a területen. Igaz; mint üzemgazdász jól dois!oz!k és hasznosítja a tanultakat az irodában. Most azonban még gyümölcsözőbbé válik munkája, mert tud segíteni a brigádnak, az :tt dolgozó.agronómusnak a szervezésben, a gépek kihasználásában a termelőszövetkeze!ek fejlesztésében. Kádár elvtárs maga is elismeri, hogy 10 éve dolgozik a mezőgazdasági szakmában és a földeken többet tudna segíteni. Mégis ezt mondja: „Jobb az irodában dolgozni. Nemcsak azért, mert négy évig ezt csináltam, hanem a fizetés miatt is. Így kevesebbet költők, az étkezés is rendszeres, a hazautazás nem probléma”. Nos, ebből kitűnik, hogy van nála bizonyos fokú kényelmesség. Egy kommunista merőgazdasági szakembernek többet kell tenni a kázt®.__ ügy érdekében. Remélhető, hogy így is lesz. a rábízott pártmunkát nem tártja majd tehernek és becsületesen ellátja. <

I ttjai Gyula főmérnök.

Könnyű gépipart szakosként kezdte pályáiét, de a kommunista kötelességtudat a mezőgazdaságba szólította. így lett* gépállomási főmérnök. Gyakorlatlan volt. Sokat tanult, míg megismerkedett ^ mezőgazdasági gépekkel. Jól irányítja a • műszakot, az emberek szeretik és ő is megbecsüli azokat. Kölcsönös, valóban elvtársi segítő kapcsolat van az idős szakmunkások és a fiatal mérnök között. A pártszervezettől igen fontos megbízatásként kapta, hogy a termelőszövetkezetek gépeinek javítására nagy gondot fordítson. Van bőven tennivaló, de Vajai elvtärs nem sajnálja az időt. Sokszor még munkaidő után is dolgozik. Precíz munkát végeznek — főjavítást — a nvírgyulaji Petőfi TSZ

G. S. traktorán. Az ő irányításával látnak majd hozzá az ön- itatós berendezésék szereléséhez az encsencsi Ifjúság és a nyírbátori Kossuth tsz éknél.

A fiatal mérnök kapta párt- megbizatásként a helyes, célszerű, vonzó hatású gépjavítási versenyfeltételek kidolgozását

is, miután megjelent a munkások javaslatára a pártszervezet felhívása. Vajai elvtárs becsületesen végezte el ezt a munkát. Nemcsak az az eredménye ennek, hogy minden traktoros brigádnak meghatározod területe van és „saját” gépparkkal rendelkezik. A traktorosok ezután évről évre ugyanazokat a gépeket javítják majd. amelyekkel egész évben dolgoznak A acpek hibáit figyelembe véve állapította meg a , szükséges jatí'ási időt. Így óráról órára értékelhető volt a verseny. Az eredményt a műhelyben kifüggesztett grafikon mutat-a A legjobb brigádnak ezer forint cél.iutal- mat tűztek ki. S hogy ne legyen „megtámadható'” az értékelés.

javaslatára úgy döntötlek, hogy}

a jutalom másik felét, az 500 } forintot akkor fizessék ki. ami-X kor a nyertes gépek elvégzik at 60 normálhcdnyi munkát. j

A képességéhez mért párt- } megbízatás serkentőleg hatott } Vajai elvtársra. Növekedett a* munkakedve. Olyan módszereket vezetett be, amelyekre azelőtt nem volt példa a gépállomásokon. Ma már a verőlécaket. a traktor-körmöket előregyártják és ha szükség van rájuk, nem kell kapkodni, Egyes fon-t tos, kényes munkákat speciali-} zált. A csapágyak beillesztéséit és a szabályozók beállítását csak} Kelemen József szerelő végzi.» Máris nagy előnyei vannak azt így szervezett munkának. És J most azon dolgozik Vajai elv-| társ, hogyan szerettesse meg} azokon a helyeken a gépeket. } ahol még nem kedvelik azokat. t Ez most a másik legfontosabb» pártmegbizatása. melyben ért ist el eredményeket. Nyolc új Ze-} tort libasorba állítva indított} útnak, amelyek bejárták azt a* brigádterületet is. amelyért ő ♦ a felelős a pártszervezet előtt.} Az első lépés sikeres volt. J

Kocsis Albert a legfiata-J labb értelmiségi nemzedékhez} tartozik. Alig húsz éves. mégis} tíz erőgép, és három község tar-}

to^;k hozzá. Brigád-agronómus.t Különösen a nyírvasvári Vasvári Pál TSZ-ben szeret dolgozni. Szakmáját szereti, és sokat tanul Koleszár József tsz agronómustól. A gépállomás pártszervezeté bátran bízza meg feladatokkal: Jelenlég az Ajtai- féle kukoricával kísérletezik. A^ három hold 200 öles parcellán} ő és barátja végeztek el minden } munkát. Ezek a fiatal emberek* tapasztalatlanok még. De sokat* akarnak. És ez nagyon fontos.} Kocsis Albertban sok jó tulaj-} donság van. Él-hal a mezőgazda-} ságért, különösen az állatte-Z nvésztést szereti. (Jó volna ilyen} jellegű feladatta] is megbízni!)} Elmondotta, hogy bár kapott* me.gbíza'ást, de többet akar ten-} ni. És elvárja, hogy a pártszer-} vezet vezetősége többet foglal-X kozzon vele és a többi fiatalok-* kai. }

Valóban csak a rendszeres ne-| velés. segítés, a feladatokkal} való megbízások eredményekép-}

pen válnak majd a szocialisj.p.} mezőgazdaság megteremtésének* hűséges munkásaivá. }

» F. K.l

Jl Jl jL L L il íl a

rú, minket zavartak a tüzvo- nalba. ok meg hátul „vitézkedő tek” dorbézoitak. Békét akarok, hogy ezt a szép életünket építhessük tovább.

Tóth Lajos rokkant, 5 holdas paraszt így fakadt ki:

— Hány és hány embert tett tönkre a háború anyagilag, szellemileg és testileg? Hányán haltak meg nyomorultul, ártatlanul, gyermekek, asszonyok, öregek is? Az elmúlt háború után a feleségem az ágyról szedte 1© a vászonlepedőt és abból varrt alsóruhát, mert szégyeltük a bőrünket mutogatni. Elég volt ebből!

Fekete Lajos református lelkész többek között ezt mondta:

— Ma kétszer is elhangzott a templomban s „Békesség nektek!” Ismerem Vasmegyer népét, tudom, hogy békét akar. tiltakozunk mindnyájan az atombomba-kísérletek ellen! Ha Nyugat-Németországnak 6 ilyen bomba kellene, nekünk egy is elég volna ahhoz, hogy elpusztuljunk .. .

Szabó Kábnán ~ holdas paraszt többek között arról bes szélt, hogy a béke ügyét legjobban a tét meló munkával, tanulással, egymás megértésével szolgálhatjuk.

Bcszámo't egy Ids cpi'.odróL 10 éves Adám nevű fia tapsolt, amikor Hruscsov elvtárs ittjár- takor beszélt a rádió' an. Apja megkérdezte, miért tapsolt. —* „Megérdemli Hruscsov elvtárs, hogy tapsoljak — felelte Adóm. Ka nem segítettek volna nekünk, talán már én sem élnék ...”

— Lehet — tette hozzá Szabd Kálmán — megtörténhetett volna. A bomba, a gyilkos golyó, a gáz nem válogat gyermek és felnőtt között, kommunista és

nem kommunisták között. Hagyja abba a Nyugat a fegyverkezést, amint Kelet ezt őszintén akarja. Nekünk béke kell!

Hasonlóan nyilatkoztak Nagy József pártlitkár, Erdei Imre iskolai igazgató, Viderkér Kornélia és Balogh Mária nevelők és még sokan. A nagygyűlés táviratot küldött az Országos Bé- kctanácsnaU, hogy tiltakozásunkat juttassa a világ közvéleménye elé.

Van-e mindennek értelme ? Igen, van! Hadd tudják meg odaát azok a kevesek, hogy milyen sokan vagyunk szerte a nagyvilágon békét akarók. S ha mégsem okulnának belőle — nagy áldozattal járna ugyan — de az biztos, hogy velük mindörökre leszámolnánk!

BÁTHORY ISTVÁN vb. elnök.

Zalka Máté emlékezete

Bensőséges ünnepélyen vettünk részt diákotthonunkban. Ugyanis ezen a napon emlékeztünk

még diákotthonunk névadója, Tátika Mitíé í ü- letésének évfordulójáról.

Kedves vendégelt is megjelentek ünnepségünkön a Magyar Honvédelmi Sportszövetségtől, akik Budapestről repülőgéppel érkeztek városunkba. A Himnusz után Hostisocki Júlia szovjet, majd a bevezető előadást Szakácsi Anna ‘örténelemszakos tanárnő tartotta Zalka Máté 'letérői, forradalmi munkásságáról.

Aá érdeklődés fokozódott, amikor kedves vendégünk . Basch Anna Mária emelkedett szólásra. Ez a finomarcú. hófehér hajú asszony személyes élményeit beszélte el abból az időből, amikor nemcsak a spanyol szabadságért, hanem az egész világ dolgozóinak szabadságáért küzdöttek Spanyolországban Zalka Mátéval. Elmondotta személyes élményeit, milyennek ismerte Lukács tábornokot, hogyan ismerked'ek meg. Ügy ismerte meg Zalka Mátét, mint igaz hazafit, aki bátorságát, vezető képessegét, katonai ügyességét, harci szervező képességét, katonai tudását. írói készségét és egész emberi magatartását nagyszerű telteivel bizonyltot a be. Sok !:ed- vcs epizódot beszélt el Basch Anna Mária Zalka. Mátéról. A lányok szinte ott érezték magukat a spanyol lövészárkokban. ahol Zalka Máté nó'azo t a magyar brigáddal, vagy amikor egy lovas bravúrját mesélte el. Szerettük volna még tovább hallani ennek a nagyszerű szabadsághősnek a történetét.

Káliói Zsuzsa szavalatával, illetve a. DIVSZ- irtduló hangjaival éri

véget az ünnepség. Pagonyi Lajosné, a diákotthon igazgatója köszönte meg Basch Anna Mária elvtársnőnek élményt nyújtó előadását. A kis teher repülőgép, mely visszavitte kedves vendégeinket, egy kört írt le városunk felett ma-jd eltűnt szemürk elől. De utasai örök emléket hagytak mindegy ISO nyíregyházi diáklány szívében. Zalka Máté emlékét — egr olyan példaképet, mely kiapadhatatlan hazaszeretetre, szabadságszete- tetre nevel.

BILKAY GIZELLA.

Helyes k esd ein ényesés J i vada r on

A tivadari KISZ fontos feladatának tartja tagjai cs a szervezeten kivüii liatalok neveleset. Enne k eredményes szolgálata érdekében programot készítettek, amelyben érvényesültek a községük fiataljaira jellemző sajátosságok. Május 1-re színdarabbal részűinek. Ebben a hónapban ismertetik a legfontosabb párthatározatokat a fiatalokkal. Liszkay Lász ó pedagógus irányításával előadást rendeznek ,,KISZ-tagok viselkedése, a lányok és fiúk kapcsolata” címmel. Az eiőadás során megismerkednek a kommunista erkölcs néhány vonásával, a fiúk és lányok közötti helyes kapcsolat alapvető segítségével tanácskoznak: milyen soron következő mezőgazdasági feladatok

állnak az ifjúság előtt, hogyan lehet eredményesen végrehajtani ezeket. Ezúttal növény- és gyümölcstermelési kérdésekkel foglalkoznak. Májusban ifjúsági brigádot' alakítanak, a nagyüzem^ gazdálkodás eiőn\ eivel ismerkednek, egészségügyi, tisztálkodási és gyermeknevelési előadást szer- v eznek. A közeljövőben segítenek gyomtalanitani a legelőt, és segítik a falubeli idős özvegyek munkáját. Liszkay László pedagógus vezetésével előadást hallgatnak irodalmi est keretében haladó költőkről, írókról.

A program megvalósítását megkezdték. Reméljük, az alapos és körültekintő tervezés, a következetes • munka meghozza a várt eredményt.

r3íkéta oiL

Jőpár nappal túl vagyunk

már azon a vasárnapi bekegyillésen, de nem tudok attól a

képtől szabadulni, ami akkor belém vésődött, nem tudom feledni azokat a szavakat, amelyek akkor elhangzottak ...

Április 13-án talán az első

tavaszias nap virradt Vasmcgyerre a bosszú tél után. Már kora reggel tarka felhők úszkáltak a kék égen. Talán ez a látvány és az ébredő tavasz' közelsége csalt mosolyt a faluban a járókelők arcára. De ha jobban bcle-belenézctt az ember egy-egy szembejövő arcába, gondterheltséget, töprengést 'is láthatott azokon tükröződni. E szorongó érzéseknek az okát csak a délutáni békegyűlésen értettem meg, amikor Pivarnyik János, a járási pártbizottság kiküldötte beszélt a nyugati imperialisták háborús mesterkedéseiről és a szocialista tábor béketetteiről.

A gyűlésen a mi falunkban sohasem látott tömeg jelent meg. Korra, nemre, pártállásra, vallásra való tekintet nélkül tódultak a kultúrházba, vagy álltak a bejárathoz, akik nem fértek be. Ahogy az előadás idején végig pillantottam a tömött sorokon, ugyanazt a szorongó érzést vettem észre, mint a délelőtti járókelők arcán. Az'Vlö- adás befejezése után dörgő taps hangzott fel és sürgető kiáltások csattantak el: Bekét akarunk! Aztán — mintegy megijedve a hangzavartól — elnémult a terem és fegyelmezetten rciszólalást kérő karok emelkedtek a magasba. Az előadó megkísérelte a jegyzetelést, de a felszólalók ostromló szavait nem győzte lejegyezni és mosolyogva tolta el a papírt maga elől. — Nem egy ilyen kis írás, de az egész újság kevés volna arra, hogy számot adjon a háborúra spekulálók elleni vádakról, az otthonok féltéséről, a múlt háborúk borzalmairól, a jövő háború kimondani is rettenetes szörnyűségeiről szóló sok felszólalásról.

Idézzem talán Márton Gábor 4 holdas paraszt szavait, aki magából kikelve ezzel kezdte szavait:

— Békét a világnak, de nem olyat, mint nekem azelőtt volt! 13 éves koromtól kora reggeltől késő éjszakáig senyvedtem vitéz Kántor János uraság jóvoltáért. Éjfél után két órakor, amikor a mulatságból tért haza, fülemet, orromat csavarva, „auf ”-ot ordítozva ráncigáit ki az ágyból. .Dologra te, mihaszna rongyosa!'. Ha jött a hábo