Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

I9S8. ÁPRILIS 27, YASÄRNÄP KELFTMAGYARORSZAG 7 Lelkes hangulatú ifjúsági nagygyűlés a műszaki egyetemen Ma rowan György elvtárs beszéde I kormány szóvivőjének sajtóértekezlete A budapesti műszaki egyete­men ifjúsági nagygyűlést ren­deztek abból az alkalomból, hogy a két nagy egyetem ifjú­sági szervezete egy é\ vei ezelőtt bontott zászlót. Tóth János, a műszaki egye­tem pártbizottságának titkára mondott megnyitó beszédet, majd Marosán György államminiszter,: az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára emelke­dett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az egyetemi ifjúság nevelésére egyre nagyobb gondot fordít a párt és az állam. — Nem azért tesszük ezt — tette hozzá —, mintha helyette­síteni akarnánk az egyetemi ta­nárokat, hanem azért, mert vé­leményünk szerint a tanulóifjú­ság politikai és emberi nevelését nem bízhatjuk pusztán a pro­fesszorokra. Régebben is hiba volt, hogy ezt a kérdést csak pedagógiai kérdésnek tekintet­tük, szem elől tévesztettük, hogy a 18—20 éves fiatalok fel­készítéséért a* életre nemcsak a rektorok és a professzorok fele­lősek, hanem a párt, a kormány, az állam és & társadalom veze­tői is. Majd arról beszélt, hogy tisz­telet és becsület illeti azokat a fiatalokat, akik ennek az egye­temnek a falai között nem vá­sári áruként kezelték meggyőző­désünket, s az ellenforradalom öúláőa idején a pártot nem süly- iyedő hajónak tekintették, amely­ről mindenkinek menekülnie keli* Marosán György ezután az egyetemi ifjúság soronlévő fel­adatairól szólott. Nektek azért kell tanulnotok, hogy felkészülve lépjetek ki az életbe és az életre felkészülni — ez a legnehezebb feladat, —- mondotta többek között, Ezután az egybegyűlt profesz- szorokhoz intézte szavait: önöktől azt várjuk, hogy olyan emberekké neveljék a fiatalokat, akik lelkesedéssel, hittel, bizalommal indulnak az életnek. Arra kérjük a tanári testületet: olyan embereket bo­csássanak szárnyra, akik tudják, hogy népük felemelkedéséért harcolni, küzdeni kell! A továbbiakban Marosán György az ifjúság emlékezetébe idézte, milyen volt a sorsuk az egyetemet és főiskolát végzet­teknek a Horhy-uralom alatt. — Statisztikai adatokkal bizonyí­totta, hogyan zárták el a mun­kás-paraszt származású, tehet­séges fiatalok elől a tovább­tanulás lehetőségét, s mint vet­ték birtokukba az úri rend képviselői a fontosabb állam pozícióikat. 1937—1938-ban pél­dául több mint 11 ezer egyete­mi fiatal közül mindössze 417 volt munkás, vagy parasztszár­mazású. Ma életünk minden te­rületén döntően megváltozott a helyzet. Az országgyűlésben munkásosztályunk, parasztsá­gunk és haladó értelmiségünk legjobbjai intézik az ország sor. sát, s mást mutat a statisztika az egyetemeken is: ebben a tanévben például a hallgatók­nak több mint a fele munkás- és paraszt származású Szólt az értelmiségi hallga­tókról ts, akik mintegy egyötö­dét jelentik az összes egyete­mista diáknak, — Mi a munkás és a paraszt­gyerekek mellett az értelmiség, az orvosok, a mérnökök, az új­ságírók és az írók gyermekeit is munkásgyerekeknek tekintjük, ha érzik, mit kell tenniük orszá­guk és népük ügyéért. Hiszen gróf és báró, herceg és herceg- prímás nem lesz belőlük, s ban­kárnak, vagy gyárosnak lenni ebben az országban reményte­len perspektíva — mondotta a résztvevők nagy derültsége köz­ben, s hozzáfűzte, biztosak va­gyunk abban, hogy az egyete­meinkről kikerülő értelmiségi fiatalok döntő többsége a többi fiatal diplomással válit válthoz vetve dolgozik majd a szocializ­mus építésének sikeréért. Marosán György a továbbiak­ban az ifjúság körében még fel­lelhető néhány helytelen jelenség­ről beszélt. Felhívta a kiszisták figyelmét: legyenek példamutatónk a tanu­lásban, a tisztelettudó magatar­tásban, a pedagógusok segítségé­vel lépjenek fel a hányavetiség, az idősebbek iránti tiszteletlenség eilen, Ezután gazdaságpolitikánk, ipar­fejlesztésünk távlati kérdéséről tájékoztatta a hallgatókat. — Ügy vélem, helyes, ha erről beszélek, mert népgazdaságunk — s ezen beiül Iparunk — fejlesz­tésének perspektívája — általában a műszaki érte.rrurég távlatát is jelenti — mondotta. <— A pártnak átfogó gazdaság: politikai, iparpolitikai írott prog­ramja nem készült ply értelem­ben, mint például az agrárpoli­tikát felölelő agrártézisek, vagy a pártértekezleten elfogadott poli­tikai program. Olyan értelemben azonban van a pártnak gazdaság- politikai programja, hogy rövi- debb és hosszabb távlatban meg­határozott gazdasági célokért har­col és arra mozgósítja a dolgo­zókat. — A közelebbi évek gazdasági céljait a hároméves terv testesíti meg. Melyek a hároméves terv jellemzői? Többek között biztosí­tani kell a jelenlegi életszínvo­nalat, ezen belül a munkások és az alkalmazottak reálbérének fo­kozatos, de szolid emelését, össz­hangban a lehetőségekkel. El kell érnünk, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk 1959-től kezdve egyen súlyban legyen, biztosítsa az ess dékes hiteltörlesztéseket a baráti országoknak. — Beruházásainkat még jobban összpontosítani kell az ország c őtt álló főfeladatok megoldására, min denekelőtt az energetikai bázisok fejlesztésére, s azokra a terüle­tekre, amelyek a leghatékonyab­ban javíthatják külkereskedelmi helyzetünket, — A hároméves terv előirány zatai a termelés növelését tűzik ki célul — a terrrxücá szerkezeté­nek egyidejű javítása mellett. Ennek eredményeként a nemzeti jövedelem három évben mintegy 13 százalékkal növekednék, szem­ben az 1955—1957. évi négy szá­zalékra becsült emelkedéssel. — Az ipari termelésben to­vább ( növekszik a nehézipari termelés részaránya, fokozzuk az alapanyag és energia-terme­lést, s jelentősen növeljük azl erősáramú, a gyengeáramú és a műszeripar részarányát. Jelen­tős lépésekkel megyünk előre a dieselesitési program magva­lósításában. — Említésre méltó, hogy ku­tatásainkra fordított anyagi eszközeinket is tovább növeltük. Míg 1955-ben körülbelül 538 millió forintot fordítottunk tu­dományos kutatásokra, addig erre az cvre ennek az összegnek kétszeresét terveztük. Tehát több mint e*> milliard«*, ami erőviszonyainkat figyelembe vé­ve nem kis összeg. A következő években ezeket az erőfeszíté­seinket tovább növeljük. Hazánk ifjúsága olyan öröksé­get kap közébe, amilyen még egyetlen nemzetnek sem jutott osztályrészül, Ií j óságunk, s benne az egyetemek és főisko­lák fiataljai egy lehanyatló vi­lág után, győzelmes, előrehala­dó új világ álmainak, vágyai­nak megvalósítói. Ennek tuda­tában végezzetek mindennapi feladatotokat, legvetek hű har­cosat a magj ar nép igaz ügyé­nek, s dyen szellemben készül­jetek nemcsak május elseje megünneplésére, hanem a hét- ku.-.napi harcokra is győzelmes jövönkért. A hatalmas tapssal fogadott beszéd után bensőséges ünnep­ség következett. A két egyetem ezer KISZ fratalja fogadalmat tett: hűséges lesz a párthoz, a néphez. A kiszisták a részvevők viha­ros tapsa közben vették át a műszaki egyetem és az építő­ipari és közlekedési műszaki egyetem pártbizottságának vörös selyem zászlaját, amelyet a két egyetem rektora, szakszervezeti bizottsága és több kerületi üzem képviselője szalaggal díszített. A lelkes hangulatú nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Gyáros László, a Miniszterta- i nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője, Lesz-e az Idén Az első kérdések közt szere­pelt, hogy sor kerül-e az idén új tanácsok megválasztására és tartanak-e ugyanakkor ország- gyűlési képviselőválasztásokat. szombaton délelőtt sajtóértekez­letet tartott, amelyen válaszolt a magyar és külföldi újságírók kérdéseire. (anáesrálasztás ? — A tanácsok mandátuma ebben az évben valóban lejár, — hangzott a válasz — ezért az új tanácsválasztások kérdése úgy tudom, hamarosan napi­rendre kerül. Kapnak-e amnesztiát az elítélt ellen forradalmárok ? A kővetkező kérdés így hang­zott: olyan kombinációk kap­tak lábra, hogy Rákosi úr hi­báztatható azért a helyzetért, amely az 1957-es események­hez vezetett, — hogy néhány elítélt értelmiségi amnesztiát kaphat. Mondhatna nekünk er­ről valamit a szóvivő? — A „közel múlt'1 úgy lát­szik, igen tág fogalom egyesek számára — mondotta Gyáros László — hiszen a Rákosi-íéle hibákkal tudvalevőleg idestova két éve 1956. júliusi plénumán már a Magyar Dolgozók Pártja is foglalkozott. 1956. decemberé­ben pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatban foglalt állást eb­ben a kérdésben. A kérdező újságírót azonban nyilván az érdekli: kapnak-e amnesztiát az elítélt el leni or ra- daimárok? Erre a konkrét kér­désre már lehet konkréten vá­laszolni: az illetékes szervek az elítélt ellenforradalmárok am­nesztiájáról eddig nem tárgyal­tak és jelenleg sem tárgyalnak. A nyereségrészesedésről Érettségizett fiataloknak május 5-ig lehet pályázatukat benyújtani a 4 éves cgytemi fokú Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A végzettek, mint oki. mezőgaz­dasági mérnökök kerülnek terme­lőszövetkezetekbe, állami gazda­ságokba, a mezőgazdasági igazga­tásba. kutató intézetekbe, a me­zőgazdasági szaktanári pályára stb. A felvételről tájékoztatást ad az akadémia igazgatósága Debrecen, Böszörményi út 104. elmondotta, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a rendszer általában bevált, mert hozzájá­rult ahhoz, hogy vállalatok ve­zetői és dolgozol az eddigiek­nél sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdaságosig, az önköltségcsökkentés és a ta­karékosság kérdésére. Itt-ott természetesen jelentkeztek ne­gatív vonások is, ezek azonban nem a rendszer helytelenségét mutatják, mert kiküszöbölhe­tők. Fontos tapasztalat, hogy a nyereségrészesedés ösztönző hatása nem a jövedelmezőség mindenáron való növelését szol­gálja. Az 1957. évi teljesítmények alapján felosztható nyereség- részesedés címén a vállalatok körülbelül egymiUiárd forintot ezenkívül válUlatfejlcsztési, il­letve tartalékolási célokat szol­gáló nyereségrészesedés címén majdnem 401) millió forintot kaptak. — Brkeznek-e külföldi küldött- döttségek a május elsejei ünnep­ségekre? — Igen, több országból jelez­ték szakszervezeti küldöttségek érkezését. Előreláthatólag * szovjet, csehszlovák, román, bolgár, német, koreai, mongol, olasz es iráni vendégek vesznek részt az ünnepségeken. Egy következő kérdés: Az imperialista nyugatnémet hadsereg a tomrelfegy vérzésé a magyar nép békéjét es biztonsá­gát renyegeti. Érdekelne ezzel Kapcsolatosai, hogyan nyilvánult meg a nyugatnemet agresszív kórok mugyüreiienes poritlkaja a magyarországi ellenforradalom és a fasiszta emigráció támoga­tásában? Válasz: Alig tőrt ki az ellen- forradalom, a nyugatnémet im­perialista csoportú«. megOizusa- ból útlevéllel Budapestre érke­zeit közismert reakciós politi­kus, Hubertus von Lőweusicin herceg, aki a buoapesii raaio- ban uszító beszédet tartott. Vis- nyey Sándor nevezetű amerikai és nyugatnémet ügynök vallo­másában kijelentette a nyugat­német kémszervezet magyar osztályának tevékenységéről: „a magyar menekültek köré- j ben propagandát folytatlak, fel­hívást tettek köze a magyar népi demokratikus rendszer megdöntésre.” Visnyey és más letartóztatott ügynökök vallo- | mása a kiadott feher könyvek, valamint Szabó Miklósnak, a disszidensek egyik volt vezető­jének visszaemlékezései számos bizonyítékot tartalmaznak. Te­hát a nyugatnémet hivatalos szervek beavatkoztak a magyar A Német Szövetségi Köztársa­ság területén működik a hír­hedt „Szabad Európa” adó. A fasiszta „Hungarista mozgalom” Ut és cél cimu lapjának, amely­nek megjeiensét Ausztriában aa osztrák hatóságok a múlt év­ben betiltották — nyugatnémet hatóságok adtak készségesen mendéket, ez a lap ma a Cét címmel Münchenben jelenik meg. Értesülésünk szerint a fasiszta magyar emigráns veze-j tők, mint például Kisbarnaki Farkas Ferenc, Lengyel Béla és Zákó András nyugatnémet ál­lami nyugdíjat élveznek. — A müncheni „menekültügyi iroda” a bajor belügyminisztériumnál bejegyzett egyesület és havi 11.000 nyugatnémet márka tá­mogatást élvez. Az ugyancsak Münchenben székelő úgyneve­zett „Magyar Szabadságharcos Szövetség” a bajor kormánytól kap segélyt. A példákat még le­hetne sorolni. Téuy tehát, hogy bizonyos nyugatnémet reakciós körök nemcsak tűrik, hanem támaszt­ják is a fasiszta emigráció tevé­kenységét. — A szóvivőnek bizonyára van tudomása arról, hogy Svájcban jelenleg durva sajtó- kampány folyik hazánk ellen — hangzott a további kérdés. —. A németnyelvű svájci lapok pél­dául a Der Bund és a Stäfai, a Zürichee Zeitung arról írnak, hogy Magyarországon koncent­rációs táborokban tartanak gye­rekeket. Van-e megjegyzése a szóvivőnek ezzel kapcsolatban? Válasz: A svájci sajtó — né­hány kivételtől eltekintve — mostanában, megtagadva Svájc és sajtója tisztes örökségét: a semlegességet, nagyon megve­tendő szerepre vállalkozik. A legutóbbi időben a semleges Svájc sajtója lett a háborús propaganda egyik leghangosabb szócsöve. Nemcsak Magyaror­szágról közölnek ilyen szemen- szedett hazugságokat a svájci sajtó egyes orgánumai, hanem tömegesen gyártják hazugságai­kat általában a világhelyzet ro­vására. Egyes svájci publicis­ták pedig már-már az atom­háború propagandistái lettek. Jobban tennék tehát a hivata­los svájci helyek egyes képvi­selői. na egy mondatos kritikán­kon való érzékenykedés helyeit saját portájuk elölt sepernének. A szóvivő végül elmondotta, hogy Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Moszkvába utazóban rövid időt tölt Buda­pesten, ahol az Elnöki Tanács és a kormány képviselői fogad­ják. m-ytL

Next

/
Oldalképek
Tartalom