Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TA­NÁCS IRÁNYÍTÁSÁNAK EGYES FELADATAI — AKIKNEK MEG KELL SZORÍTANIOK A NAD- rAgszUukat AMERTKÄBAN - A Jó GAZDÁLKODÁSHOZ HELYI ISMERET IS KELL — KtLPO* ttmt * XV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ara 50 fillér 1958. ÁPRILIS 26, SZÓMBA.-’ A tűz nem alszik ki! íGörögország történelmét lapozva, az ó- és újkori olim- Piák tüzeiről, a fáklyákat vivő marathoni futókról olvashatunk. Évezredek, hosszú emberöltők hagyományos vo­nása, hogy a görögök a fáklyával fejezték ki a népek és nemzetek közötti barátságot. A ma dolgozó embere lelkében is ott ég a szent tűz, a fáklyák lobogó lángjainak tűzpiros fényei világítják meg utunkat, a barátság útját. Barátságunk fáklyái kötötték össze két nép, két nem­zet sorsát, pecsételték meg a szovjet és a magyar nép kap­csolatait. Tizenhárom esztendő óta az olimpiák tüzénél is jobban világít ez a fáklya, amely nemcsak jelkép többé, ha­nem a szabadságért folyó évszázados harcokban megszüle­tett élő valóság. S mi tudjuk, a tűz nem alszik ki, mert a szívekbe vé­sődött, s milliók vigyáznak lángolására. Igaz, nem is olyan régen kicsavartál': volna e fáklyát az új marathon, új fáklya- vivőinek kezeiből. De a magyar és a szovjet munkás, a ma­gyar és a szovjet paraszt szilárdan tartotta és tartja kezében a tűzvörös lángú, haladást és barátságot egyaránt kifejező fáklyát. Az új fáklyavivők serege hatalmas, erős. Hatalmas, mert száma többszázmillió. Erős, mert volt bátorsága szakítani az elavulttal, a régivel. A mi barátságunk szálai elszakíthatatlanok. Minden nép barátunk, minden em­ber testvérünk, ha becsületes, legyen az a világ bármelyik sarkában. De a szovjet nép, a szovjet ember barátsága külö­nös barátság. Mi ennek a barátságnak az alapja? Az egyenjogúság, a közös sikerek, a közös harcok erősí­tik ezt h barátságot. Nekünk sohasem voltak még ilyen nagyszerű, ilyen önzetlenül segítő barátaink, mint a szovjet nép fiai. 1945 tavaszán történt meg először, hogy egy hadse­reg, amely átlépte hazánk határait, a szabadságot, a boldog élet lehetőségét hozta el nekünk. Nagyjaink megérezték, megértették, hogy az orosz forra­dalmi munkásosztály páratlant alkot a világtörténelemben. Ady Endre így írt erről akkor: „Oroszország, ez a forrongó, mesés erőltet rejtő, nagy óriás vonaglik a harcban. Kezdi lelépni régi ruhája utolsó rongyait is. Most, e harcokban vérző óriásé az erő és jövő.'’ Az oroszok új forradalomra tanították a világot. A mi barátságunk a harcterek lövészárkaiban, egy ügyért, a szent célért való küzdelemben nőtt naggyá. A végtelen szovjet föld alatt nyugvó névtelen 17-es magyar hősök, a magyar rónák takarta nagyszerű szovjet harcosok egy ügyet szolgáltak: a népek szabadságának, barátságának nagy ügyét. Ezért tartozik legszentebb ügyeink közé e barátság ápo­lása. Ezért van óriási szerepe annak a tömegmozgalomnak, amely az ellenforradalom gálád támadása után hamarosan szervezett formában is talpra állt, hogy irányítója, élharcosa legyen újra népünk szívében, érzéseiben spontán is megnyil­vánuló egységes akaratnak, erősítve a magyar és szovjet barátságot. Még egy esztendeje sincs, hogy megyénkben Nyíregyhá­zán köszönthettük elsőnek a Magyar-Szovjet Baráti Társaság újjáalakuló üiését. Napsütötte júniusi napon jöttek össze a barátság régi harcosai, hogy csattanós választ adjanak azok­nak, akik a szovjet-magyar barátság ellen ágáltak, akik a szovjet hódítás ideológiai alátámasztásáról, s a legkülönbö­zőbb badarságokról fecsegtek. Arról most ne beszéljünk so­kat, hogy a magyar nép nagy többségének agyába nem fér­kőztek be ezek a szemenszedett rágalmak. De igenis szólni kell ebben az ünnepélyes pillanatban is róla, hogy a Magyar- Szovjet Táisaságot éppen azért támadták olyan ocsmányul mert az nemes célokért küzdött. ’ Egy esztendő sem múlt cl, hogy létrejött a megyében az MSZBT. Mit tett az elmúlt hónapok alatt ez a népi akaratra erőre támaszkodó tömegmozgalom? ’ Ne emlegessünk számokat. Elég, ha ismertetjük, hogy rövid idő alatt járásaink többségében megalakult a járási elnökség. Elég, ha beszélünk arról, hogy kiállítások, nemzet­közi előadások sorozatával hintette el a magot- a tudást a barátság elő jelképévé nőtte ki magát. Elég, ha azt mond­juk, hogy a dolgozók tízezrei vettek részt a magasztos célok megvalósitasaert folyó munkában, hogy a szputnyik-körök nagy népszerűségnek örvendenek. Emlékezzünk csak vissza november 7-re, február 23-ra április 4-re es arra a nagyszerű demonstrációra, amely eze­ket az ünnepségeket kísérte. Emlékezzünk csak arra, mily hallatlan bátorságot, erőt adott Hruscsov elvtárs és a szovjet vezetők országunkban tett látogatása a mi megyénk dolgo­zóinak is. És gondoljunk a számos baráti találkozóra, amelyek al­kalmával fehérre terített asztaloknál ismerkedtek, barátkoz­tak magyar és szovjet emberek. El lehet, el kell mondani, hogy az eredmények elkönyve­lésénél nem lehet elmenni anélkül, hogy ne beszélnénk a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elévülhetelen érdemeiről. Amikor a mai napon a társaság megyei hagyaktívájának első ülését köszöntjük, üdvözöljük a fáradhatatlan aktívá­kat is. Erőt, egészséget és további jó munkát kívánunk nekik megyénk dolgozói nevében! R népi ellenérzésről, május 1 megünnepléséről tárgyalt többek köaött a fehérgyarmati köaségi tanács (Tudósítónktól.) Első napirendi pontként a cigánykérdés megvitatására ke­rült sor. A tanácsülés határo­zatban rögzítette a legsürgő­sebb és legalapvetőbb tenniva­lókat, hogy a Fehérgyarmaton élő 50 cigánycsalád anyagi és kulturális helyzetét megköny- nyítse, erkölcsi magatartását rendezetebb alapokra helyezze, illetve a következő évek során véglegesen megoldja. Szó esett még a népi ellenőr­zés fontosságáról, mert sajnos Fehérgyarmaton is vannak még egészségtelen — egyénnek és közösségnek egyaránt ártalmas — jelenségek, melyek ellen eddig a bürokratikus huza­vonák miatt nem kerülhetett sor erélyes és gyors intézkedé­sekre. Végezetül a tanácsülés fog­lalkozott a nemzetközi munkás- osztály nagy seregszemléjének, ★ Nemrégiben Moszkvába érke­zett egy amerikai turistacso­port. Néhány napos itt tar­tózkodásuk után a Szovjet Tá­jékoztatási Iroda munkatársa megkérdezte a csoport egyik tag­ját, Leykand urat, milyen be­nyomásokat szerzett a turista út alkalmával. — Először 1936-ban látogat­tam a Szovjetunióba. Azóta a szovjet főváros gyökeresen meg­változott, s hozzátehetem: elő­nyére... Szebb és tisztább lett. Rengeteg az építkezés. május elsejének méltó meg­ünneplésével. A minden eddiginél szebb­nek, impozánsabbnak ígérkező május elsejei ünnepségeket rendezett utcákkal és zászló­díszbe öltözött házakkal fogad­ja Fehérgyarmat. Május elsején reggel zenés­ébresztővel ébred a lakosság. 9 órakor a vásártéren gyüle­keznek az üzemek, vállalatok, ktsz-ek, hivatalok, valamint a íöldmúvesszövetkezct, a terme­lőszövetkeze t* állami gazdaság, gépállomás dolgozói, a szekér­fogatokkal megjelenő egyéni gazdák, az FSZSE sportolói, hogy felvonuljanak az ünnep­ség színhelyére a sportpályára. A nap jelentőségének rövid méltatása utár a munkásőrség zászlóavatására került sor. Ezt követően járási kulturális seregszemle és sportműsor szó­rakoztatja majd az ünneplőket. Péter László. Látogatásom során igyekszem közelebbről megismerkedni a szovjet zeneművészettel. Több koncertet hallgattam végig, az Operában pedig az „Iván Szu- szanyin’’-t, a „Hattyúk tavá"-t. s a „Giselle”-t láttam. Nemcsak az előadóművészek kiváló telje­sítménye ragadott meg, hanem a közönség szakértelme cs lelkese­dése is. Mindezek alapján elmondha­tom, nagyon jól érzem magam az önök országában. Már termel a nagyiialászi pozdorja-míiía üzem Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy g nagyhalászi kender­feldolgozó üzem telepén új üzem létesítését vették tervbe. Aken- derüzemból kikerülő pozdorjit évek óta gyűjtötték s nagy kaz­lakban tárolták, amiből moot pozdorja műfát készítenek. Egyelőre tizenöt munkással kezdte meg a kísérleti gyártást az új üzem. Arany Tibor Irá­nyítja a munkát. A pozdorjáá gép rostálja és osztályozza. — Innen a dpbszárítóba kerül, majd a nagyméretű keverőgép­be, melyben műgyantával és egyéb vegyszerrel keverik a vé­gül a 2200x1250 centiméteres formázóba kerül. Hideg prés után hőprésben sütik a pozdor­ja műfa táblát, majd a gázsi- vonóban és egyben hűtőben pi­hentetik. Szállítás előtt szab­vány méretre fűrészelik. A próbagyártás bevált. A póz- dórja műfát bútorgyártásra és szigetelésre használják fet Most kezdik egy 100 köbméteres lé­tei gyártását. Egyben szükség­szerint több munkást is alkal­maznak. A műanyag gyártása jövedel­mező, mindamellett import anyagot pótol, devizát takarí­tunk meg vele. Amerikai turisták Moszkvában Gyorsabb és eredményesebb beruházási munkát! A Beruházási Bank csütörtök délutáni ankétjárói Mindenekelőtt egy kellemes meglepetésről szükséges hírt adni. Az ankétot délután ket­tőre hirdették s még jónáhány perc volt hátra a kitűzött idő­ponttól, amikor minden hely be­telt a megyei tanács vb. ter­mében. Így történt meg aztán, hogy pótlólag kellett ülőhelye­ket tenni a terembe. Ez a kis epizód azért kellemes meglepe­tés, mert a legjobb bizonyíték volt arra, hogy beruházásaink sorsa ma már úgyszólván atár­Neményi vezérigazgató beszé­de elején méltatta azok munká­ját, akik lehetővé tették az an­két ilyen irányú megrendezését, majd népgazdaságunk első ne­gyedévi munkáját elemezte az elért eredmények tükrében. — A statisztika legutóbbi je­lentése szerint negyedévi ter­veinket sok vonatkozásban túl­teljesítettük. Főleg az ipar te­sadalom minden rétegét köze­lebbről érinti, A párt, a tanács és más társadalmi szervezetek képviselői mellett jelen voltak a vállalatok, a betuházók és a kivitelezők, valamint a pénzin­tézeti dolgozók megbízottai is. Az ankét egyetlen napirendi pontja a beruházások jelenlegi helyzete volt, melyről Neményi István, a Beruházási Bank ve­zérigazgatója tartott vitaindító előadást. riiletcn jelentkeztek az ered­mények. Energia, nehéz és könnyűipari terveinket száz­százalékosan, sőt globálisan még túl is teljesítettük. A továbbiakban részletezte az elért eredményeket, majd arra tért ki, hogy mi idézte elő ter­veink ilyen irányú teljesítését. — Az idei első negyedben si­került olyan tervek alapján dolgoznunk, melyek a lehetősé­gek és adottságok mellett a leg­többet tehették népgazdasá­gunkért. Múlt évi munkánk-, ban ugyanis erősen érezhető volt, hogy terveink lazák s a le­hetőségeket nem használtuk ki eléggé. Ezt az idén sikerült meg­szüntetnünk úgy, hogy az nem jelentett különösebb megterhe­lést munkásainknak. Reális ter­veinknek köszönhető, hogy szén- bányászatunk márciusban meg­haladta 1956. legmagasabb szintjét, villamosenergia ter­melésünk pedig eddig nem ta­pasztalt eredményt tudott fel­mutatni. De textil- cipő- (« élelmiszeriparunk is hasonló munkával dicsekedhet. Csupán külkereskedelmünk és hazai ke­reskedelmünk alakulása tekint­hető még mindig hiányosnál:. Bár az előbbi egyre jobban ki­egyensúlyozottá válik és hazai kereskedelmünk is egyre job­ban törekszik az igények töké­íFolytatás a 2. oldalon.) Optimisták lehetünk eredményeink láttán...

Next

/
Oldalképek
Tartalom