Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

KELETMAGTARORSZÄG 1958. ÁPRILIS 25, PÉNTEK AZ ELNÖK ASSZONY Működik a takarékossági bizottság a dohány fermentálóban Lí -esxélgetés közben, ~r. - -az emlékek között kutatva eszembe jutot­tak régmúlt évek esemé­nyei. Egyszerű asszony. Dolgozott egy Hazamenti járásban, intézké'Mt el­hanyagolt. közseges szé­pítése érdekében, nap­hosszat járta, a sáros fal­vakat, eldugott tanyákat, mellékutcákat, iskolákat, kultúrotthonokat, szövet­kezeteket, gépállomáso­kat Szembenézett eső­vel, viharral, nem félt a hőségtől. Beszélt ünne­pi nagygyűléseken, részt vett zárszámadásokon, reményt, bíztatást öntött elcsüggedt szívekbe, újabb tettekre serken­tett traktorosokat, szö­vetkezeti tagokat. Oszto­zott örömökben, gondok­ban, megosztotta felada­tát, véleményt kért be­osztottjaitól, meghallgat­na választóit, segített •bajbajutottakon. Asztalán most is jegy­zetfüzet. Estére végig la­pozza, keresi az intézke­désre váró papírra ve­tett szavakat, keresztül­húzza amiben cseleke- . dett. Mennyi munkát, fáradtságot, örömet és gondot rejtegetnek ma­gukban e,- néhány soros jegyzetek. Mikor ott vol­tam, nevelők kertiföldje biztosításán töprengett, községfejlesztési, tervek megvalósításáról, társa­dalmi munka szervezé­séről beszélt. S mikor a nagykállói sportpálya építéséről beszélt, meg­jegyezte: mi is megyünk, innen a hivatalból, a női . dolgozókkal és segítünk. Egy járás vezetési gond­ja mellett jut ideje a sportpálya szépítésé ér­dekében társadalmi mun­kát végezni. S mikor be­fejezte hivatali munká­ját, várja a család. Va- • csorát főz férjének, ápol­ja, gondozza kislányát. Pedig mennyi gond nyomja Vállát munkáján kívül? Most végzi az állam és • jogtudományi egyetem második évét s tanul hétköznap, ebédfő­zés után vasárnap. Ta­nul, hogy jobban, gyor­sabban intézze feladatát, hogy bővítse tudását, gyarapítsa látókörét. Ta­nul, hogy többet tudjon, hogy viszonozza válasz­tói bizalmát. Az ablakhoz intett. Mutatta a tavaszt jelző virágok bontakozó haj­tásait, a rügyet hajtott gyenge ágakat. Aztán megjegyezte: minden Fiatalokról — Fiataloknál \ KISZ Központi Bizottság határozata alapján számos KISZ-szeivezet megalakította az önkéntes segitö brigádokat, amelyek élén legtöbb helyen KISZ-vezetőségi, tagok állnak. Az önkéntes segítő brigád által végzett munkát néhány helyen már nyilvántartják, értékelik s időközönként beszámolnak er­rőL tíz ifjúság összejövetelein. Megyénkben jelenleg 13? bri­gád dolgozik, brigádonként 15— 20 fővel. Legtöbb brigádot a nyíregyházi járásban hpztak létre, majd a mátészalkai, vá- sárosnair.ényi, csengeri és nyír­bátori járások értek el jelentős eredményeket. A fiatalok, főleg megyénk fá­sításában és középületek építésé­ben segítettek. Van még azon­ban javítani való a brigádok szervezését illetően. Ugyanis számos helyen kevés létszám­mal dolgoznak a brigádok. Meg van a lehetőség, hogy több szervezeten- kívüli fiatalt vonja­lak be e nemes mozgalomba. A nyírbátori járásban különö­sen kitűntek szorgalmukkal a nyírcsászári, ömbölyi és aporli­geti fiatalok. A. közelmúltban 170 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek községük­ben. Encsencsen hídépítésben, Aporligeten utcák, terek rend­behozásán segítettek mintegy 35 ezer. forint értékű, társadalmi munkával. Az encsencsi ifjúság got 1000 forint jutalomban ré­szesítette a községi tanács, mert derekasan helytálltak a hídépí­tésben. A nyírmihálydi leány­brigád segíti az idős csa­ládokat; — Teremen a varró- tanfolyamot; végzett leány­brigád tagjai 10 szoknyát készí­tenek és ajándékoznak a szegé­nyebb családoknak. Nyírlugo- son a bölcsőde építésében segí­tenek. . . Nem volt hiábavaló az ön­kéntes segítő brigádok létreho­zása. Ahol körültekintően be­szélték meg a feladatokat, a fia­talok munkája nyomán kultúr- házak, iskoiák, bölcsődék épül­nek, szépülnek, utakat, hidakat javítanak, fásitják, parkosítják községüket, szépítik, formálják a falu arculatát. Ahol eddig nem alakultak segítő brigádok, érdemes időt szentelni megszer­vezésére, a munka irányítására, értékelésére, jutalmazására. A párt és kormány takaré­kossági felhívása mozgósította a a nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat üzemi ta­nácsát is. Megvitatták a felhí­vást, és tizenhárom tagú takaré­kossági bizottságot választot­tak. A párt útmutatása sze­rint kezdték meg a munkát. Először is felmérést végeznek, hogy a vállalatnál hol, milyen takarékossági lehetőségek van­nak. A napokban Grasseli Miklós főmérnök a takarékossági bi­zottság elnöke tájékoztatta az üzemi tanácsot a takarékossági felmérő munkáról. Minden üzemrészleget tüzetesen meg­vizsgáltak. Számbavették az üzem adottságait, megkérdez- ték a dolgozókat, hogy milyen pazarlásról tudnak és • milyen takarékossági javaslatuk van. Foglalkoztak azzal, . hogy a dohánytermelőknek juttatott több mint 90 ezer folyóméter molinó, 110 mázsa dohány zsi­neg és mintegy 2 ezer köbméter faanyag a tapasztalat szerint nem, mindig a rendeltetési cél­jára van felhasználva. Az év- ről-évre megismétlődő ilyen jut­tatások terén lehet takarékos­kodni azáltal, hogy a körzeti felügyelők propagandamunká­val megértetik a termelőkkel a kiadott anyagok rendeltetéssze­rű felhasználásának fontosságát. A bizottság felhívta a figyel­met arra, hogy most már a vállalat több saját gépkocsival rendelkezik, s így a ooh ány be­szállítását jobban szervezett munkával és kevesebb ,TEFU- gépkocsi igény-bevételével kell végrehajtani, hogy a fuvarkö’t- ségeket csökkenthessék. . A vál­lalat mintegy 15 eze>’ forintot fizet havonta az AKÖV-nek sze­mélyi gépkocsik használatért, amit csökkenteni lehetne a vállalat személ/i használatú gépkocsijának jó karbantartásá­val és az utazások jobb meg­szervezésével. Foglalkoztak az energia taka­rékossággal is. Utasították a vállalat energetikusát az ener­gia normák felülvizsgálására és arra, hogy a következő ülésen tegyen jelentést, valamint ja­vaslatot különösen a gőz és a villanyenergiával való takaré­kosságra. Javasolták továbbá a karbantartás átszervezést. E csoport vezetőjét a következő ülésen meghallgatják többek között arról, hogy a csoport dol­gozói milyen megtakarításokat javasolnak munkaterületükön. Az ipari termelés területén a takarékossági bizottság tagjai aa üzemi tanács tagokkal, a párt- szervezettel és az üzemi bizott­sággal közösen megszervezik a felvilgositó munkát. Üzemré­szenként beszélnek a dolgozók­kal és kikérik takarékossági ja-: vaslatuK-it a gépek, berendezé­sek s egyéb termelő eszközök: jobb kihasználására. Takarékos­sági ötletnapokat is rendeznek, A műszaki gárda feladatául tűz­ték ki a gyártási technológia megvizsgálását, valamint a tör­melék százalékarányának csők-1 kerítését. Az értekezleten hozott hatá­rozatok megvalósítását ' felelő­sökre bízták, akik a soronlévS tanácskozásig túlnyomórészt tár­sadalmi munkával tesznek ele­get a megbízatásnak Munkájuk sikeresnek mutatkozik,, hiszen ai leghozzáértőbb emberek vettéla kezükbe a takarékossági moz­galmat, s arra törekszenek; hogy a vállalat minden dolgo-5 zója segítse a bizottságot a ta-i karékossági célkitűzések meg- valósításában. Lelkesítésüket! növeli az, hogy a vezetőségi célprémiumokat tűz ki a -taka­rékossági feladatok minél síké-1 resebb végrehajtása érdekében», DOKTOR tTR! Csatlakozás a pályázati Jelhíváshoz . Alig pár hete, hogy megje­lent a Megyei -KISZ Bizottság pályázati felhívása „Hogyan élt megyénk ifjúsága a Horthy- rendszerben és milyen fejlődé­sen ment keresztül a felszaba­dulás óta” címmel. E mozgalom célja, hogy alaposabban megis­merjék megyénk ifjúságának régi és mostani életét, kiállítá­sokat rendezzenek az ifjúság életét ábrázoló dokumentumok­ból, írásos anyagban mutassák meg a múltat és jelent, községi, járási majd megyei kiállítást rendezzenek a összegyűjtött anyagokból. A felhíváshoz legutóbb a be- regsurárjyi kiszisták csatlakoz­tak-— s mint levelükben írják feldolgozzák a falu régi és je­lenlegi helyzetet, az ifjúság éle­tét, múltját, jelenét, -‘jövőjét.. Anyag bőven áll rendelkezé­sükre. Szülők, • idősebb munká­sok szívesen mondják el élet­történetüket, gondokban edző­dött ifjúságukat, a múlt nyomo­rúságát, csendőrök és föld-surak önkényét, a megaláztatást, nél­külözést. Felhasználhatnak régi cselédkönyveket, amelyek min­den szónál ékesebben igazolják: mennyi volt egy ifjú éves cse­léd járandósága, mit kellett a szűkös „ángáriáért” látástól vakulásig dolgozni, milyen volt a szociális, kulturális helyzet, az. ivóvíz ellátás, születések és ha­lálozások aránya, milyen nép­betegségek pusztítottak. A je­lenre és jövőre vonatkozó anya-, gokat mar könnyebb lesz cso­korba ' szedni. Dicséretes lenne, ha minél több- ifjúsági szerve­zet csatlakozna a felhíváshoz és már most .megkezdenék az előkészületeket. J ) oktor úr, súlyos beteghez hívják! Megyek. Hajnali két óra. Csak néhány perce még, hogy mély álomba merült. Kábult, nehéz álomtalan álom ez, amit a test már vég­szükségben követelt. S az orvos veszi jól isnieri kis táskáját, és kimegy a- éjszakába. Hányán gondoltunk már erre. s hányán tettük jel magunkban a kérdést: vállalnám-e ezt? S hányán feleltünk rá: bor­zalmas élete van egy lelkiisme­retes orvosnak. Se éjjé, se nap­pala. Ö a betegeké. Ö másként fogalmazza meg: nem borzalmas ez az élet, in­kább szép. Csak nehéz, az igaz. Ismertem orvost, aki maga súlyos beteg volt, de addig mit sem törődött ezzel, amíg képes volt gyógyítani másokat. Ismer­tem orvost, aki vagy semmit. vagy csupán 10—15 forintot kért olyan betegtől, akinek nem járt SZTK. Ismertem olyan orvost is. aki életveszedelmet vállal*, hogy mást megmentsen. Tisztelet, becsület az orvosok­nak, az élet védelmezőinek. x. Mégis beszélnünk kell olyan orvosokról is, akiknek a bete­gek nem sziveden adják meg az elismerést. Ezé1: az emberek nem annyira hivatást, mint inkább üzletet látnak az orvosi gyakor­latban. Napjainkban kétségtele­nül toglalkozftja ez a közvéle­ményt. panaszkodó betegek hív­ják fel a figyelme*: nem min­den orvosi köpeny mai láttán fehér. A 'leggyakoribb panasz, hogy egyes orvosok nem egy­formán bánnak a beteggel. „So­kat használt ápolásomnak — írta egy beleg levelében — az a háromszáz forint, amit oda­adtam.” Tévedés ne essék: ha a beteg a figyelmességet úgy érzi, pénzzel is meg kell kö­szönnie, hát a gyógyuláskor ad­jon honoráriumot. De az előre kért anyagi juttatástól függővé tenni a gyógykezelés minőségét, ez minden orvosi etikával ellen­kező! Mert nem mindenkinek van néhány száz forintja olyan, amit családjától elvehet. A be­tegség maga is csökkenti a csa­lád jólétét, a táppénz kevesebb c fizetésnél, s más módon is csökken a bér, ha a családfő, a kenyérkereső a beteg. Ha pedig nem SZTK alapon történik a kezelés, nagy megterhelés a be­tegnek. Államunk, illetve társa­dalmunk éppen ezért vállal a betegbiztosítással mérhetetlen terheket, hogy az egészségügyi, nondoskoéást tökéletesebbé le­hesse. és a befen anyagi helyze­tén jelentősen könnyítsen. Az utóbbi időben határozott, intézkedések történtek a megyei tanács részéről, hogy menszűn- j"k a- illegális magán gyakori a1. Több esetre fém/ derült, amikor enges orvosok jog'alanul köve- t-1fek pénzösszegeket. A fsWős- ségrevonások, s más gyakorlati in**.zle*ér»k után a nanáSzok megszűntek. Ilyen esetek fordul­unk elő a nyíregyházi kő-házban is. Az an’iaoias. n-m elégne lel- t-V siti ere'es vagy érmen lelkiis­meretlen p-nzhajhász orvos vnmr°ak a h-teon-1: magának ár*. hanem árt általában a b-~ f-ej.,,-!.. fjj-ík bizalmukat re?-- t’k általában az orvosokban. És árt az orvos társadalomnak is, a becsületes, nehéz, ön­feláldozó munkát végző, töb­bi- orvosnak, éppen azért mert az emberek hajlamosak az általánosításra, saját ügyeik­kel kapcsolatban. Akit egyszer felületesen kezeltek, vagy éppen elutasítottak azért, mert nem tudott többszáz forintot fizetni, amikor nem is kellett volna, az a következőkben bizalmatlan lesz általában az orvosokkal szemben, s ott és abban is hi­bát , keres, ahol pedig nincs. Beszéltem betegekkel, akik azért méltatlankodtak. me~t az, orvo­suk csak magyar gyógyszert rendelt bajukra. ,,Bezzeg, ha sok pénzem lenne” — mondot­ták. És arra nem gondoltak, hogy a magyar gyógyszerek épp­olyan jók, vagy talán jobbak, mint a drága külföldiek, mert bizalmukat már elvesztették. Az ilyen, orvosi, gyakorlatá­ban csak üzle'e* látó orvos per­sze előbb utóbb elveszti nem­csak betegeinek, hanem hivatali felettes szervei--!: megbecsü­lését, s elkerülhetetlen a 1ele- lősséqrevonás. De addig sok ke­serű percet okoz embertársai­nak, a betegeknek, s a Icbbl orvosnak. A többi orvosnak, azoknak, akik kitöriilhetetlenül bevésőd­tek a hálás betegek emlékeze­tébe. Azoknak, akik pontosan megjelennek ágyuknál, hozva a reményt, a megnyugtató tuda­tot; meggyógyulok. S állnak lá­zas gyermelteink, felett, kezük­ben a pravaz. fáradt arcukon mo­soly: nincs itt semmi baj ■ ■ í csak egy kis szúrás, és holnap mehetsz játszani. Doktor úr, nagyon, nagyon szép ■hivatás az öné. ■ fel 2 ~ Jugoszláv külÖH’Vonatok Brüsszelbe A jugoszláv idegenforgalmi szervezetek elhatározlak, hogy május 21-től kezdve 4 naponként 5 vagonból álló különvonat-szerel- vényeket indítanak Jugoszláviábó: a Brüsszeli Világkiállításra. Ezel a 300 utast befogadó szerelvényei mindig abból a jugoszláv város­ból indulnák majd, ahol legtöbt a jelentkező. Az utolsó különvona szeptember 10-én hagyja el Jugo­szláviát. Ezenkívül 14 autóbus: bonyolítja majd le Franciáofieá gon vagy. Németországon át a Ju goszlávia és Brüsszel közötti for galmat. A jugoszláv Utasok brüsz szeli kirándulása vonaton, fejen ként mintegy 32.000 dinárba ke­rül. Ez magában foglalja a 3 na pos brüsszeli tartózkodás költse geit is. mag igyekszik utat tör­ni, hajtást hozni s van olyan éjszaka, hogy egy- egy virág, növényféleség, ott, az ablak alatt centi­métereket nő egy éjjel. S ezt nem önmagáért mondta. A tavaszi szán­tás-vetés gyorsítása miatt mert bizony sokai késen a tavasz s most sürget az idő, minden percet igyekeznek' kihasználi. I gy él Madarász Istvánná, a nagy­kállói járási tanács elnö­ke, az egyszerű asszony, édesanya, kinek a főzés, mosás családneveies, gondjai mellett ezernyi feladata van. Igyekszik becsülettel helytállni vá­lasztól bizalmát viszo- nozni. Nagy Tibor. Heesiilettel helytállnak ax önkéntes segítői brigádok í

Next

/
Oldalképek
Tartalom