Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
KliLElMAUY ARORSZAG 1958. Aprítás 20, vasárnap Ünnepre készülünk jí on lakozik a virágos, örömet hozó tavasz. Közeledik május elseje. Készülnek az emberek az ünnepre s a készülődés közben a munkások visszagondolnak a régi május elsejékre. Különösen az idősebb munkásoknak van mire emlékezniük. Még csak tizenhárom év választ el attól a régi világtól, amelyben nem volt szabad május elsejét ünnepelni, amikor a munka kényszerű robot volt. Más értelme volt akkor a munkának, és más most. Az idősebbek jobban tudják ezt. Tizenhárom éve értelme van az igyekezetnek, a szorgalomnak, a munkának. A jól végzett munka biztosítja a megélhetést. Rajtunk áll, hogyan használjuk ki a boldogulás eszközeit és lehetőségeit. Ahogy dolgozunk, úgy látjuk hasznát. A munkához való új viszony kifejezésre jut a szocialista munkaversenyben is. A szocializmus építésének ezzel a módszerével nagyszerű sikereket értünk már el. Például tavaly 15.3 százalékkal magasabb tervteljesítést tudott elérni megyénk szocialista ipara, mint egy évvel előbb. Az elmúlt három hónapban is dicséretes munkát végeztek üzemeink és vállalataink. Eredményeink szépek, de lehetnének nagyobbak. Ez nem kis mértékben a dolgozók gondolkodásmódjától, felfogásától függ. Elsősorban attól, hogy vélekednek a versenyről. Meg kell győzni őket arról, hogy a munkában, a versenyben éltetőerő van. A versenynek elsősorban anyagi eredményei varmák, de nagy a nevelő ereje az emberek gondolkodásának formálásában. És nekünk erre különösen most igen nagy szükségünk van, nem nélkülözhetjük! Hagyomány szerint ilyenkor ünnepi műszakokat Indítanak az üzemekben. A Vulkán vasöntödében, Nyír- bogdányban, a tiszavasvári vegyészeti gyárban, a dohányfermentálóban, a ruhaüzemben, építkezéseknél és számos kis üzemben és nagy vállalatnál kiváló eredményekkel akarják köszönteni a tizenharmadik szabad május 1-et. Ez nagy feladatokat ró a műszaki értelmiségre, a vál. lalati tisztviselőkre és minden dolgozóra. Különösen a takarékosság, a pazarlás elkerülése, a takarékosság lehetőségeinek számbavétele és kihasználása terén. A feladatokat nagyobbítják a munkások ünnepi felajánlásai. A készülődés elárulja azt is. hogy most jobb a munkások összefogása, nagyobb a munkakedv, hogy pártunk és kormányunk bizton számíthat a munkásokra a nagy országépitő munkában. (júimbh halad a sikerek át fán a mátészalkai cigányegyüttes Jónevű, jóhírű művészeti együttes a mátészalkai földmű- vesszövetkezet kebelében működő cigányegyüttes. Különösképp azóta nőtt meg a tekintélyük, amióta tavaly elnyerték a SZÖ- VOSZ kongresszusi nagydíját. Az ország minden részéből érkeznek hozzájuk meghívások, amiket elfogadva egész sereg vendégszereplést bonyolítanak le a közeljövőben. Miután Szabolcs-Szatmárban április 26-án a nagykállói fellépéssel befejezik megyei kőrútjukat, továüb haladnak a sikerek útján. Kezdetét veszi a mátészalkai cigányegyüttes országjárása. Első állomásuk Eger. Itt május harmadikén lépnek fel egy olyan két és félórás időtartamú műsorral, amely nem ke- veseb, mint 24 műsorszámból ál!. A „Cigánykovács-avatás”, a „Kártyavető cigányasszonyok", a „Cigány verbunk',, a „Találkozás az ertlószéleu", a „Korsó- tánc” és a többi műsorszám mind-mind nagy sikert ígér. Az együttes nagy repertoárja mindennél ékesebben beszél arról a nagy fejlődésről, amely egyre emeli a eigányegyüttes tagjainak művészi felkészültségét, növeli igényességét —- és amely újabb sikerek szülője. Egerben máris nagy érdeklődéssel várják a szabolcsi együttes fellépését. Hasonlóképpen Nagykállóban, ahol még ebben a hónapban megtartja búcsúfelléptét a mátészalkai cigányegyüttes. A „Revizor" bemutatója Mátészalkán Az elmúlt napokban nagy sikerrel játszották a mátészalkai Zalka Máté Művelődési Otthonban Gogol: A revizor című szatíráját az Esze Tamás-gimnázium színjátszói. „Telt ház” volt, ami mostanában ritka dolog Mátészalkán. A közönség hosz- szantartó tapssal jutalmazta az igényes tolmácsolást, Gogol mesJövő héten érkezik 28 Fehérgyarmat, 29 Kisvárda, 30 Tiszavasvári. a Déryné Saínháx társulata. Az Állami Faluszínház igényes előadásai mindig várakozást keltenek. A legutóbbi Shakespeare tragédia tolmácsolása egyik legmaradandóbb élményük lesz azoknak, akik látták. Ez a könnyű műfajok tengerében ugyan kis sziget, de erős, szép, maradandó sziget. Ilyen várakozással tekintünk most a Déryné Színház (faluszínház) jövő héten kezdődő rövid körútja elé is. melyet megyénkben tesznek. A darab Mikszáth regénye alapján készült: ,,Az eladó birtok“. Színpadra írta és zenéjét szerezte:' Dondy Endre. A körút állomásai: április 24 Nyírbátor, 25 Vásó “osnamény, 26 Nyírbogdány,: 27 Nyíregyháza, térién tipizált alakjainak formálását. A polgármester szerepében Farkas Mihály III, a. o. tanuló remekelt. A feleség Károlyi Katalin 1/c. oszt. tanuló, mint a darab legjobbja alakította. Leánya, Marja Antonovna — Balogh Éva I,c. o. tanuló nem mindig tudott szerepébe illeszkedni. Külön dicséretet érdemelnek a földbirtokosokat játszó Fodor István és Tardy Vilmos. Nyéky Károly. Szép sikerrel adták elő a Bujócskát Kisarban Április 6—7-én Csiz.mrck Mátyás „Bújócska” című 3 fei- vonásos színművét adták elő iga. zán szép játékukkal a kiszisták. Községünk dolgozóinak igen tetszett. Dicséret illeti Király Margit, Balia Endre, Szarka Erzsébet, Szarka Gyula, Bállá Ilona, Farkas Erzsébet, Tóth Mária, Tóth Gedeon, Gacsó Gyula, Ács János, Szarka Elek és Oláh Tibor KISZ-lagokat. A színdarab betanítását, és rendezését Varga Gusztáv ált. isk. igazgató végezte. A jövedelemből a KISZ- szervezet sportfelszerelést vásárol. Tervükben szerepei egy táska-gramofon megvásárlása is. Mi kisariak reméljük, hogy ennek a szép kezdetnek méltó folytatása lesz, hiszen az egész község társadalma segíti és el is várja, hogy a fiatalok elsősorban a maguk érdekében ezen. a helyes úton járjanak. Tóth Bálintné vb-titkár. Mesejáték kerül színre Nyírbátorban A nyírbátori II. számú általános iskola úttörői április 20-án, vasárnap 'délután 4 órai kezdettel a járási művelődési házban a „Selyemcipeilö'' című 3 fclvoná- sos mesejátékot adjak elő. Fokozott Színháztörténeti eiöadás Csehov: Cseresznyéskert című drámáját ismerteti április 22-én, kedden délután 4 órakor Sárdi Béla Nyíregyházán, n Bessenyei klubban. Az előadás a színháztörténeti előadássorozat ötödik része. i gumidul óvjuk duhúnypalúntúinhat A szeszélyes időjárás nehéz feladat és sok gondot okoz a dohánytermelő gazflatársaú idomnak. A márciusban megrakott melegágyak — a hideg szelek hatására lehűltek — az elvetett mag hiányosan kelt, a jelentkező cs két szíklevélben lévő csirahö- vények egyenetlen fejlődósűek, helyenként megbetegedések mutatkoznak. Védekeznünk kell, óvóintézkedésekre van szükség, hogy az ültetés idején palántahiány ne következzék be és egészséges palánták álljcnak majd rendelkezésünkre.. Melyek a legfontosabb szakmai tennivalók? Az adott helyzetben — a termelőink szerint is — a legelső feladat a hideggel szemben való védekezés. Ez helyes és természetes, de ne történjen ésszerűtlenül! Csak akkor takarjunk szalma, nád, stb. hasúiéval, amikor hideg, hűvös idő van. Ez most már általában csak az éjszakai órákra vonatkozik. A reggeli órákban gondoskodjunk szellőztetésről, az üveg- keretek ki támasztásáról, a molinó eltávolításáról. A szellőzetlen, íolytott levegőjű melegágy, a különböző dohány betegségeknek valóban „melegágya'’; Nagyon óvatosaknak kell lennünk az öntözéssel. A melegágy talajának felülete legyen -nyirkos, de ne legyen nedves, illetve túl nedves. A csendes eső igen kedvező a melegágy felületre, de ha a melegágy földje nyirkossá vált, védjük takarással melegágyainkat az esőtől, illetőleg a túlnedvese dértől! Öntözéshez állót vizet használjunk. Magkelés eiőtt, csírázáskor, a fejlődés kezdeti időszakában az öntözővizet melegvízzel keverjük, hogy langyossá váljon. A napfényt, csendes, langyos Időt jól és. ésszerűen kell felhasználnunk. A napfényes reggeli órákban a melegágyak ta- karatlanul álljanak. Az erős napfény ellen tehát délelőtt 9— 10 óra körül viszont takarással kell védekeznünk. Ez a fejlődés ' kezdeti szakaszára vonatkozik, mert a két sziklevélben lévő csi- ranövénykék az erős napfényt nem bírják. Ezért kell védeni őket az erős napsütés ellen, délelőtt 9—10 órától, délután 3—4 óráig. A korareggeli és délutáni napfény viszont elengedhetetlenül szükséges a jó fejlődésükhöz. A tűző napfény elleni védekezéshez a molinó kitűnő! Az üvegkeretes melegágyak a -nap- tűzéssel ellentétes oldalon feltá- masztandók, de az üvegkeretre takaró eszközt kell tennünk, hogy a közvetlen érős napfény pcrzsclést ne okozhasson. E helyen nincs mód arra, hogy a dohány melegágyi betegségeiről részletesen szóljunk. Legjobb a megelőző védekezés és erről már az előbbiekben volt szó, amikor a szellőztetés, öntözés alapvető szabályait ismertettük. Ki kell egészítenünk azzal, hogy a bordói lével való permetezés fd'étienül hasznos és fontos. A két sziklevélben álló csiranö- vénykék esetében 0.3 százalékos bordói levet használjunk, mert' az erősebb permetlé az egyetlen magkelésű, fejlődési!, ,. növény., egyedek megsemmisítését idézné elő. Ha a melegágy felülete már zöldlevéllel borítva van, fél százalékos erősségű bordói levet használhatunk. A fejlődés további szakaszában 1 százalékosra emeljük az oldat erősségét. Amennyiben a betegség fellép a melegágyban, úgy feltétlenül gondoskodjunk a beteg palánták eltávolításáról. A beteg palántáktól megtisztított melegágy felületét íahamuval szórjuk le. Ha a melegágyi betegség nem szűnne, úgy azonnal forduljunk az illetékes dohánytermelési körzeti felügyelőhöz, aki a helyszínen adja meg a szükséges útmutatásokat. Grasseli Miklós. Eßy falusi könyvespolc mellő l (Tudósítónktól). A nagyecsedi földműves, szövetkezet egyik boltjában játékárú-, papír-, Írószer-, trafik-, bizsu- cs sportcikkekkel együtt folyik a könyvek árusítása, s e nagy keveredésből a könyvek. négy négyzetméternyi polcot foglalnak el. De hogyan? Érdemmel-e a vásárlók kielégítésére vagy közömbös érdemtelenül. — Ami azt illeti, úgy kell itt a könyv, mint akármi más áru — mondja özvegy Horváth Józsefné, a bolt vezetője. —Szóval veszik . — Veszik, kérem. Csak az a baj, hogy legtöbb esetben nem elégíthetem ki az igényeket. Az elmúlt hosszú tél ideje alatt igen nagy volt a kereslet az olcsó meséskönyvek iránt. De mit ért , az igény, ha nem lehetett azt kellőképpen kielégíteni. És nem volt jobb a helyzet a szépirodalmi vagy ifjúsági műveket illetően sem. Többen meg akarták venni az Aranyember és A Kőszívű ember fia című nagyszerű Jókai regényeket. Kern kaphatták meg. Habár szégyenkezessel, de feltétlen meg kell említeni azt, hogy olyan jeles élő íróink mellett, mint Illés Béla, Mesterházi Lajos, Gergely Sándor, Sándor Kálmán, Darvas József, Utbán Ernő, Sarkadi Imre köny. vei közül alig találni a boltban egyet-kettőt. Vagy egyáltalán semmit. (!?) Különösen a húsvéi előtti hetekben egymásnak adták a bolt kilincsét asszönyok, lányok. Olcsó szakácskönyvet akarlak venni. De csak* akartak. Ugyanis a Vizvári Mariska 40 forintos szakács- könyve „nem egyezett”' a bugyellárisokkal. — És tessék, képzelje el akárki —- mondja özvegy Horváthné, — most, a tavaszra kaptam meg Andersen legszebb meséit. (Ara: 32 forint.) Ha ez a télen itt van, legalább 50 darabot éladok belőle. így vedig á következő télig alighanem ,,gubbaszthat” a polcon. Ellenben pár hét óla csoportosan kérik, keresve keresik a gyümölcsfák kezeléséről, permetezéséről, szőlő termesztésről, jószágten yésztcs- ről és egyéb mezőgazdasági szakkönyveket. Másoknak viszont közlekedési szakkönyv kellene, hiszen állami gazdaság, téesz, gépállomás van á községben ■eherc.utók- kai, Zctorokkal... S a nincsen együtt bosszankodom a vevőkel. — Mégis, mit lehelne tenni? — Egyszerűen azt, hogy ne tervszerütlenül és főleg ne igénylés nélkül küldenek, az árut. Hanem úgy lén né jó, ahogy régebben volt. Amikor közvetlenül az álla- . mi könyvterjesztőtől kaptuk a könyvet. Mert falun egészen másabb ez a lelyzet, mint városon. Mi tudnánk azt a legjobban, a vele foglalkozók, hogy mikor és milyen könyveket kellene igényelnünk. Igen. Valóban ez lenne a helyes megoldás a tervszerűbb falusi könyvellátás érdekében. Mert mindez, nyilván nemcsak nagyecsedi jelenség. ASZTALOS BÁLINT. •B9K‘-~jieamrr.