Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

1958. Annus 19, SZOMBAT keletmagyarorszag A% országgyűlés ülése. A szünet után Kállai Gyula ál­lamminiszter, az MSZMP Politi­kai bizottságának tagja szólalt íel a vitában. Bevezetőben megállapí­totta, hogy az emúlt 16 hónap nlatt begyógyítottuk azokat a se­beket, amelyeket a nyugati impe­rialisták és a hazai reakciósok szervezte ellenforradalom ütött hazánk testén. Költségvetésünk biztosítja államhatalmunk továb­bi erősödését és a szocializmus folytatását. — A költségvetés szociális és kulturális célokra 14.235 millió fo­rmtot irányoz elő, ez az összeg ke­reken 1.300 millió forinttal több mint a tavalyi előirányzat. — A feladatok megvalósításához a leg­szigorúbb tervszerűség, takaré­kosság, s a helyes gazdálkodás mellett azonban az szükséges, — folytatta, — hogy tovább halad- junk előre a politikai konszolidá­ció útján, tovább erősítsük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt poli­tikai és társadalmi vezetőszerepét. Erősítsük tovább a párt és a tő-j megek kapcsolatát és mozgósítsuk! munkásosztályunkat, parasztsá­gunkat és a néphez hű értelmisé­get terveink megvalósítására. A terv a mi tervünk, rajtunk, mun­kásokon, parasztokon és értelmi­ségieken múlik, hogy valósággá váljék. Az országgyűlés januári ülés­szaka óta pártunk tovább erősö­dött, sorai még egységesebbek let­tek, vezető, irányító szerepe egész társadalmunk életében tovább növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 400 ezer tagjával, a pártonkívüliek sokmilliós töme­geire gyakorolt hatalmas befolyá­sával olyan marxista—leninista tömegpárt, amely képes arra, hogy megoldja és végrehajtsa mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a szocialista Magyarors*ág megte­remtése áilít eléje. Pártunk ereje többek között ab­ban rejlik, hogy helyes politikát folytat, s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagymér­tékű politikai aktivitásnak is, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tö­megszervezetekben és tömegmoz­galmakban, a szakszervezetekben, a nőmozgalomban, s általában a pártonkívüli tömegek körében ki­bontakozott. Politikai életünk aktivizálódá­sát mutatja a Hazafias Népfront mozgalmának megélénkülése is. Jelenleg az ország területén há­romezernégy.száznegyven népfront- bizottság működik, s ezek 127.555 tagot foglalkoztatnak. Pártunk to. vábbra is feltétlenül a széles, a szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó rétegét felöleld tömegmozgalom kibontakoztatása mellett van. A népfront továbbfejlődésének egyik legfontosabb feltétele az. hogy véglegesen leküzdjük azokat a helytelen elképzeléseket és fél­reértéseket. amelyek még ma is gátolják munkáját. A népfront nem lehet csak a pártonkívüliek mozgalma. A népfront-mozgalom a párt irányításával dolgoz,) harci szervezet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a pártta­gok és a pártonkívüli hazafiak. — Ha a népfront-mozgalom most fel­lendülőben van, az elsősorban an­nak tulajdonítható, hogy a part foglalkozik vele, s a népfront­mozgalomról kialakított politikája a marxizmus—leninizmus szilárd eszmei alapjára támaszkodik. Eb­ből adódik a válasz arra a másik — tévesen feltett — kérdésre is, amelyet leginkább a régi koalíciós pártok egyes, a népfront-mozga­lomban részvevő tagjai még ma is hangoztatnak. Ez a kérdés így hangzik: játszliat-e a népfront el­lenzéki szerepet? Ezeknek a ba­rátainknak is meg kell végre érte­niük, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem támasza és segítője. A Hazafias Népfront további erősítésének feladatait vizsgálva, szólni kel! arról a viszonyról is. amelyet ellenségeink szeretnének a népfronttal kapcsolatban kiala­kítani. Az ellenség természetesen most is örömmel venné, ha a népfron­tot a saját politikai fórumának tekintené. Erre határozott kísérle­teket is tesz. Ma azonban tízez­rével számlálhatok azok a lelkes pártonkívüliek. akiknek kedves s népfront, akik számára a népfront helyiségei, bizottságai második otthonná kezdenek válni, akik számára a népfronban végzett munka is alapvető hozzájárulást jelent a szocialista Magyarország megteremtéséhez. Mégis azt hiszem: nem felesleges a figyelmeztetés, hogy a népfront- mozgalom erősítéséért, a téves és helytelen nézetek eloszlatásáért, az ellenséges erők kirekesztéséért nemcsak a népfrontban dolgozó párttagoknak, hanem minden de­mokratának és hazafinak har­colnia kell. Kállai Gyula ezután az állam és az egyházuk viszonyáról szólt. Az állam biztosítja az egyházak működésének teltételeit, biztosítja a lelkiismereti szabadság érvény- rejuttatását, a szabad vallásgya­korlást. Támogatja az egyházakat anyagilag is, sőt ezen a téren messzemenő figyelmességgel jár el: a régebben kötött megállapo­dásokba# rögzített összegeknél na­gyobb anyagi támogatásban része­síti az egyházakat. Ezt az együtt­működést és jóviszonyt tovább akarjuk fejlesztem. Az állam és az egyház viszonyát szilárd elvi alapokra kell helyezni úgy, hogy az ne csak valamiféle passzív, úgynevezett békés egymás mellett élés legyen, hanem olyan aktív együttműködés, amelynek kereted és tartalmát a szocializmus építé­sének szükségletei határozzák meg Ebből a szempontból együttműkö­désünk, különösen a katolikus egyházzal, ma több. —• vélemé­nyünk szerint természetesen meg­oldható — ellentmondást rejt rha- gában. Úgy gondoljuk, hogy i püspöki kar, — amely lobbizóén kinyilvánította lojalitását a kor­mány iránt — nem lehet lojális az egyházmegyék területén garáz dálkedó, egyes reakciós papokkal szemben. Ezeket az ellenfcrrada. lom idején Mindszenty hercegprí­más ültetíe az elűzött békepapok j helyére. Reméljük, hog/ a püs r>öki kar megérti: ilyen kétfék lojalitás — a kormány iránt is valamint a kormány és a nép el len harcoló reakciós papok mám is — lehetetlen. Ezután Kállai Gyula elvtárs a: árte’miség problémáiról beszélt. Értelmiségünk túlnyomó több­sége ma becsületes munkájává támogatja a népi demokráciát, a szocializmus építését. Pártunk ér lelmiségi politikája továbbra i­ból s kétségtelenül komoly írói alkotó erejét és képességét is megszabadítsa ezektől a korlá­toktól. Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen mód­szerekkel egyben valamiféle elv­telen, általános bűnbocsánatot je­lent és a türelmet azonosítják a mindent eltűréssel. Mi a törvé­nyességet helyreállítottuk és ébe­ren őrködünk annak tisztaságán. De e^, nem jelenti és nem jelent­heti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodá­sát, sőt — éppen a törvényesség tisztelete, államrendünk védelme, a dolgozó népünk érdekei köte­leznek bennünket arra, hogy ad­minisztratív eszközökkel is har­coljunk azok ellen, akik államelle­nes cselekedeteket követnek el. Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk ha­ladni a szocializmus felé, de tudva még — világnézetükben — Ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítsé­gükre sietünk, hogy minél keve­sebb megrázkódtatással térhes­sünk át a szocializmusra. Az ér­telmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő, erősödő, új szocialista társadalom mellé, a munkásosztály, a pa­rasztság, a hatalomra jutott nép mellé, avagy a rothadó, bomlófél­ben lévő, hazánkban már hatal­mát vesztett burzsoázia és az ál- tala képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mel­lé? Innen az országgyűlés fóru­máról is szeretném felhívni a ma­gyar tudósokat, pedagógusokat, műszak* értelmiségieket. íróirat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, s a szocializmus ügve mellé. Biztosíthatjuk őket arról, hegy népünk megbecsüli és nagy­ra értékeli alkotó munkájukat. (Taps.) A magyar értelmiség számára | megkönnyítheti a döntést, ha az j értelmiség elgondolkozna azon, ! mivel gazdagította hazánk kultú- ! raját a kapitalizmus, az ellenfor- j radalmi Horthy-korszak és mivel (gazdagította a szocializmus az el­múlt 13 esztendőt? Elgondolkoz- i hatna a magyar értelmiség azon ! is, mivel segíti a Szovjetunió? A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atom villanytelepeit, | atommeghajtású jégtörő hajóját, birtokában van az interkentinen- j lájis rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűr-be az első mes­terséges égitesteket. Világos, hogy ezek a sorozatos, kimagasló ered­mények nem véletlenül feltűnt zseninek az alkotásai, hanem an­nak a szakadatlan fejlődésnek fel- I felé emelkedésnek törvényszerű eredményei, amelyet a szociális La I társadalmi rendszer a tudomány ; és a kultúra számára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, ..marxisták elölt teljesen törvény- szerű fejlődés eredménye az. hogy az „uíólérnj és elhagyni a Szov­jetuniót*’ tudományra, oktatásra (és kultúrára vonatkoztatott jel­szavát az Amerikai Egyesült Ál- • tárnok adja ki. Öröm és büszke- j ség a mi számunkra is, hogy a világnak 40 évvel ezelőtt még (egyik legelmaradottabb országa a | szocialista fejlődés útján ma a világ kultúrájának legmagasabb csúcsára emelkedett. (Taps.) Előttünk teljesen világos az is. hogy az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót'1 jelszót a kapitaliz­mus nem lesz képes megvalósí­tani, s a Szovjetunió az elkövet­kező 10—15 évben a gazdasági tevékenység, a termelés összes te­rületén maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat. ML persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hegy a kapitalista világ kultúrájától és tudományá­tól semmi tanulnivalóhk nem le­het, Értékeljük és nagyrabecsíil- jük és igyekszünk fal is használni a nyugati országok tudományának és kultúrájának minden eredmé­nyét. De az értelmiségnek látni kell azt is, hogy a tudományos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a ka­pitalista társadalom és a szocia­lista társadalom között. Az alkotó értelmiség soraiban megindult eszmei és politikai tisztázódás eredményeként —1 folytatta beszédét Kállai Gyula—\ az országgyűlés januári ülésszaka1 óta kulturális életünk érezhetően' javult. A meglévő helyzet azon­ban még nem elégíthet ki ben­nünket, s ezért arra kell töre­kednünk, hogy elsősorban azokon a művészeti területeken, amelyek a legszélesebb tömegek kulturá­lis igényeit vannak hivatva kielé­gíteni, — a színház és a film te­rületén — továbberősítsük a szo- cialisa-realista tendenciákat, tá­mogassuk azokat a művészeket, akik bátran hozzá mernek nyúl­ni mai életünk kérdéseihez, akik bátran színre merik hozni a Szov­jetunió, és a szomszédos népi de­mokráciák, népünket'érdeklő szín­vonalas, szocialista szellemű kul­turális termékeit. Itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy ellentétben a régebbi időszakkal, mi nem zárjuk cl a közönség, és az alkotó művészek elől a kapitalista orszá­gok haladó kulturális alkotásait sem. Azt azonban népi helyesel­jük. hogy vezető fővárosi színhá­zaink, mai ételünkkel foglalkozó magyar dráma megteremtéséért és színrehozásáért folytatott, sokkal több fáradtsággal, vesződséggfel és bizonyos mértékig nagyobb koc­kázattal járó harc helyett — a könnyebb ellenállás vonalán ha­ladva, repertoárjaikat a művészi­leg és eszmeileg egyaránt ala- csonyszinvonalú nyugati művek­kel töltik meg. olyanokkal, mint. a „Családi ágy”, „Teaház az augusztusi holdhoz”, ,,Tojás’* és. társaik. Mi vezető színházainktól azt várjuk hogy harcoljanak a szo­cialista, realista színműirodalom megteremtéséért: ez nemcsak az irodalom, hanem a színház fel­adata is. Azt is elvárjuk, hogy segítsenek jóvátenni a szomszéd népekkel szemben elkövetett mu­lasztásokat, amelynek gyökere még a Horthy-korszak ál-„kultúr- fölényében“ és vad sovinizmusá­ban rejlik. Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségének magyarországi láto­gatásáról beszélt cs a többi kö­zött megállapította, hogy ez a látogatás a proletárinternacio­nalizmus nagyszerű megnyilvánu­lása volt és még szorosabbra fűz Le népeink barátságát. Majd arról szólt Kállai elvtárs. hogy népünk érdekeitől vezetve támogatunk minden olyan lépést, amely a nemzetközi helyzet eny­hítésére, a béke fenntartására irányul. Támogajuk és a magunk eszközeivel igyekszünk elősegí­teni, hogy sor kerüljön a kor­mányfők legmagasabb színtű ér­tekezletére. Tisztelt országgyűlés! Mi a szo­cializmus végső győzelmének biz­tos tudatában végezzük munkán­kat, dolgozó népünk javára. Mind­ez igaz, de teljes igazsággá csak {akkor válik, ha erősítjük és véd­jük pártunkat, a Magyar Szocia- | lista Munkáspártot, amely nem­csak a kommunisták pártja, ha- j nem pártja és vezető ereje a l»»r- tonkívülieknck is, az egész dol- ; gozó magyar népnek, védjük és erősítjük proletárdiktatúránkat, államhatalmunkat. — fejezte be (beszédét Kállai Gyula. A z országgyűlés a költség vetést és költségvetési törvény- I javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag I elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be. A z országgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1958. évi állami költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának eln'lke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyet­tese, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György államminiszte­rek, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több tagja. Az ülést Nigyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kállai Gyula elvtárs hessétle ni.« «miv (arra irányul, hogy a kommunista j i szakemberekre, pedagógusokra, ( (tudósokra, írókra és művészekre támaszkodva a szocializmus épí­tésének érdekében barátilag együttműködjünk az crtelmiség- | gél, az idősebbekkel és a fiatalab- j bakkal egyaránt; hogy az együtt- ! ! működés során türelmes és meg- j győző munkával, eszmei cs poli- ; tikai felvilágosítással, őszinte és nyílt véleménycsere útján a ma még nem marxista értelmiséget j is idővel marxistává, leninistává neveljük. j Értelmiségi politikánk lényegét j ! fontos kifejteni azért is, mert az j .(értelmiségiek közül sokan a je- | ’(lenlegi baráti együttműködés té- j nyéből arra a helytelen követ- j ( kezdésre jutnak, hogy minden! jól van úgy, ahogy most van. s j nekik a szakmai feladatok elláíá- ( ] sán kívül semmi tennivalójuk : j nincs. Véleményünk szerint a nem ( (I marxista értelmiség perspaktívá- j | ban is képes együttélni a mar- . | xista párttal, a marxista műn- 1 káscsztállyal, úgymint — mond-' juk — két őszinte, lojalitást i ; óhajtó társbérlő. -— Ez a fel- ' fogás helytelen és értelmiségi politikánk félreértésén alapszik. Mi türelmesek vagyunk az értel- : i miségiek iránt, türelmesek vol­tunk eddig is, türelmesek leszünk ‘ a jövőben is. A türelem azonban nem arra irányul, hogy a polgári . értelmiség megrekedjen mai vi- ( lágnézeténé!. jelenlegi hibáinál. t eszmei és politikai zűrzavarainál. . hanem arra, hogy belső meggyő­- ződéstől haj1 va előre lépjen, meg- [ értse korunk feladatait, felemel- [ kedjék a szocializmus színvona­< Iára, s előbb utóbb eljusson a marxizmus-lenimzmus világnéze­téhez. Együttműködésünk tehát . arra irányul, hogy az értelmiség 5 eszmeileg és politikailag is a népi demokrácia szilárd bázisává vál­* jón. hogy a magyar értelmiség t belátható időn belül kommunista ) értelmiséggé váljék. A szovjet- párt- és kormányküldöttségnek a . találkozóján a Hruscsov elvtárs által említett Paton akadémikus életútja nemcsak a kommunisták 1 türelmes nevelő munkáját, hanem ■ elsősorban azt példázza, hogyan i lesz egy nem kommunista tudós 4 szovjet emberré. Népét szolgaló- kom munis1 a értelmiségivé. Vagy nálunk nincsenek cs nem lehetsé­1 gesek ilyen Patcnok? Szekfü 1 Gyula, az ellenforradalmi rend­szer hivatalos történetírója a má­sodik világháború alatt eljutott a kommunistákkal való nyílt poli- . tikai szövetségig, a felszabadulás j után pedig mint a szovjet—ma- s gyár barátság őszinte híve. bol- i dogan vállalta a moszkvai magyar nagykövetség vezetését is. Ehhez a fejlődéshez mi a magyar értel- t miségnek minden politikai, eszmei ,•: és erkölcsi segítséget megadunk, t. Az értelmiségiek közül igen sokan . még nem értik az együttmííkö- ; , désnek ezt a jen<*eéf. — Mi ^ _ sál. ha nem a dolgok ilyen félre- s értésével lehet megmagyarázni- például azt a tényt, hogy a mi- igen tisztelt Veres Péter képviselő- társunk és barátunk az ország­it | gyűlés ianuárí ülés? után — ahol a (Ká clár János elvtárs mondotta.- j hoev a mezőgazdaság kollektivi­5 I z.álá.sában pártunk nem az általa | a.iánlo't módszereket követi — ‘ azonnal kijelentene,, how ő ezú- tán. nem fog politizálni, csak . ;rni mert úgy látja, hosv akarva nem akarva, mmden p'dpika* 1é- ( "k” ballépésnek mines'll. (De . 'OR?? ® > Por'ze, számunkra — s-zt hiszem Veres Péter szémára < s — vi'ágos dolog, hogy ha írá­saival akarja népe javát szolgálni. z okker a , politizálás'’ ilyenfajta . felfüggesztése” sem men+heP (fel őt saját nézetének beható ,1 j elemzésétől, s attól, hogy annak a rossz, helytelen, nacionalista, har- ■- (madikutas elemeit, mint értékte. * Ilon lim-lomof •— kivesse masa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom