Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
2 KKLETMAGYARORSZAG X95S. ÁPRILIS 1, KEDD TIS Z AVASVARI cA. p/u'télét REGEN ES TISZA VASVÁRI község földterületének p2 százalékát, 9182 hold földet a felszabadulás előtt négy földbirtokos család, — Dessewffy és Senfsey grófok, Körniss és Oláh földbirtokosok, 14 százalékát, 2500 holdat pedig 77 kulákcsalád tartott kezében. 247 középparaszt 2470 hődön, a község területének 13 százalékán gazdálkodott. 3 százalék a különböző egyházaké volt, 19 százalékát pedig 982 szegényparaszt család dolgozta. A községben 1750 uradalmi cseléd volt. 285 család teljesen nincstelen volt. A község az 1930-as években Iparosodásnak indult, azonban ezt gátolták a földbirtokosok. A polgári iskolát megszüntették. Dühöngött az analfabétizmus, különösen a , tanyavilágokban. Művelődési, kulturális lehetőséget a cselédek és nincstelenek részére nem biztosítottak. — A községben egy iskola volt. Ifosz- szú évtizedekig csak a kulákok építkeztek. A több mint tizenegyezer lakost számláló 'községben mindössze hat fúróit kút volt. (Jelenleg 19 van.) A FELSZABADULÁS után megváltozott a helyzet. A grófok, földbirtokosok földjét szétosztottak. A. mezőgazdasági dolgozók jövedelme jelentősen emelkedett. Fellendült a községben az ipar és kereskedelem is. A régi, burzsoá közigazgatási rendszert felváltotta a dolgozók tanácsrendszere. Állami gazdaság, gépállomás alakult a községben. Itt főleg kisparasztok és hozzátartozóik helyezkedtek el. Jelentősen bővült az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a téglagyár. Az általános iskolák, óvodák, napközi otthonok a szociális otthon és a bölcsőde is jelentősen bővült, javítva a falu szociális és kulturális igényének kielégítését. A község határát hét kilométeres szakaszon érinti a Keleti Főcsatorna és az öntözéses rendszerrel határtalan lehetőségek nyíltak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjeinek kihasználására. A KÖZSÉG lakosságának 85.3 százaléka foglalkozik földműveléssel ezen belül 3.5 százalék termelőszövetkezeti, gazdálkodást folytat, 16.7 százalék pedig ipari munkás, kisiparos, kereskedő, hivatali és egyéb dolgozó. „fi szovjet emberek szellemi színvonala igen magas“ Amerikaiak a szovjet népről A nemrég lefolyt szovjet választások amerikai megfigyelői, Richard, Sgammon, Cyril Black professzor és Hedley Donovan, a Fortume című amerikai hetilap szerkesztője kijelentették egy sajtó- konferencián, hogy kéthetes szovjetunióbeli tartózkodásuk alatt több választási gyűlésen vettek részt. Üzemeket látogattak meg, és sok hivatalos személyiséggel és egyszerű szovjet emberrel találkoztak. Hónapokig lehetne azon vitatkozni — mondotta Donovan — melyik rendszer a jobbik. Az azonban kétségtelen, hogy az értelmes es életerős szovjet nép a Szovjetunió erejének egyik hatalmas forrása. „Sokszáz szovjet emberrel beszéltünk, — folytatta Donovan — és igen erős benyomást gyakorolt ránk a szovjet emberek magas szellemi színvonala, ami a szovjet iskolázási rendszer fölényének tulajdonítható. Egy bizonyos: Á szovjet nép nagy, csodálatra méltó erőt jelent. ményezésére a napokban megbeszélést tartottak a különböző szolgálati ágak vezetői. A tanácskozáson megvitatták a kormánynak a takarékossági mozgalomról szóló felhívását. Számos javaslat, kezdeményezés . született a takarékossági mozgalom megszervezése és szélesítése érdekében. ★ Április 6 és 12 között valamennyi járási székhelyen járási propagandista tanácskozást tartanak, ahol értékelik, az idei oktatási évben elért eredményeket, általánosítják a hasznos, jól bevált módszereket, elemzik az oktatás közben felmerült hiányosságokat és újabb feladatokat határoznak meg a következő pártoktatási év sikeres előkészítése érdekében. ★ A megyei pártbizottság nemrég megbeszélésre hívta össze a Notanács járási és községi vc- zetőit, valamint a szakszervezeti, üzemi és fö dmüvesszövetkezeti nőbizottságok vezetőit. Az összejövetelen Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztály- vezetője ismertette a nöraoz- galomban az utóbbi hónapokban elért eredményeket, majd a soronküvetkező feladatokról beszélt. Legfontosabbként a Nőtanácsok és a különböző nőbizottságok együttműködését jelölte meg. Kérte a jelenlevőket: a városban és a községekben lévő nőtanácsok cs nőbizottsá- gok egymást segítve, tájékoztatva végezzék munkájukat. H át évvel ezelőtt egy koratavaszi nap késő délutánján találkoztam először az öreg mesemondóval. Nem mindennapi formák közt ment végbe a vele való találkozásom. A Szabolcs- Szatmár megyei Ramocsaházán néprajzi adatokat gyűjtöttem. Egész nap a határt jártam. Holtfáradían érkeztem szállásadómnak, Ruszkovics Istvánnak a házá- hoz.Pihenni vágytam, és mégis kintmaradtam házigazdám térés udvarán, mert különös dolgot hallottam és lát am ott. •Egy kis öregember gallyvágás közben mesélt egy gallyvágó sihedernek. Igyekeztem háttérben maradni. Érdeklődéssel hallgattam a hajmeresztő dolgokat. Amikor pedig a. mese hőse nagy leleményességgel kijátszotta ellenfelét, s a nagyapa és unokája (mert a sihedtr unokája volt a kis öregnek) azt szívből megkacagták, lehetetlen volt, hogy legalább egy mosollyal részt ne vegyek a 'közörömben. Amikor az erősén sötétedő háttérből kiléptem, csöppet sem lepődött meg a mesélő együttes. A fáluban szokásos bemutatkozási formaságon átíSve az unoka kérésére újabb mese előadásába kezdett a nagyapa: idősebb' Ruszkovics István. Én pedig betértem a házba. I dős Ruszkovics István 1867-ben született Gálócson, egy ungi magyar községben. Apja, legidősebb Ruszkovics sorkosz- tos csordása volt en.ek a községnek. A csordássá?? bizony sovány ■ megélhetést nyújtott. az apaiak és csaladjának. A regi umi szabolcsi 'csárdáskürthang utánzó Sohase ierelyc, mindig csak cibere, pa-szuly, pa- szuly” szavak árnyalatilag sem tudják érzékeltetni velünk azt a sok nélkülözés1, s a nélkülözésnél is fájóbb megaláztatást, amit egy ilyen sorsra jutott családnak annakidején át kellett élnie. A mesemondó már kora gyermekségében részt ve‘t szülei munkájában. De. hogy komolyabb ruhadarabokhoz jusson, ideg i emberhez kellett bojtárnak mennie. Amikor apjához visszakerült, az máz urasági gulyás volt. Így szabadultak a sorkoszíosságtól. Hogy nagyobb bért kapjanak, átmen'ek egy másik urasághoz. Igv jutott a mesemondó Szabolcsba. Hányt-vetett életében term Iszetesén ne.n jutott ideje arra, hogy iskolába járjon. Nem is tanult meg írni-olvasni. Amikor önálló lelt — ami együtt jött a házasságával —. béresként. bejárta Szabolcs megye sok- o ' “ ságit. Lakó t Dögében. Dcmecserben oevelaken Nyír- ibronyban és Székelyben. Ereje csőkké-- ■ nősével (felül a hatvanadik életévén!) csordás, majd kondás lett Leveliken és Bakta’óránthézán. Az újabb időbe1 i csór* dássága és kondássága azonban már jobb. (hogy ne mondjam: emberibb) megélhetést biztosított számára. H Vvenkét évig szolgált kis gazdákat és nagy urakat. E közben élte a szegények sokszor képtelenségk 'ppen ható munkás életét. Végezte a béres k fárasztó munkáját — jó egészségben. A legnehezebb helyzetben is megmaradt - tiszta"kezűnek'. Itt egy rendkívül érdekes esete kínálkozik elmondásra. Ruszkovi- cset egy nagy gazdaságtan felszólítot'a az ispán újév előtt .a szolgálatban való megmaradásra. — Ispán úr — felelte neki a szegény cselédember —, én nem maradok meg olyan helyen, ahol az emberek éjszaka nem köszönnek egymásnak. Az ispán csodálkozva nézett Ruszko- vicsra, aki azután megmagyaráz .a neki a dolgot: — Amikor a majorban hetesi (éjjeli őri) munkát kellett teljesítenem, velem szemben hol egy hát szénával, hol egy hát szalmával jöttek a béresek. Amikor rájuk köszön'em, szó nélkül mentek el mellettem, nehogy rájuk ismerjek. Adjanak ispán úrék olyan bárt a béreseknek, hogy ne kr lljen nekik lopni, hogy éjszaka is tudjanak egymásnak félelem nélkül köszönni, akkor megmaradok. Az őszinte embernek azon a helyen —- sajnos — nem nyílt alkalma a megmaradásra. K itől, mikor és hol tanult mesélni Ruszkovics? Ni m az édesanyjától, vág az édesapjától tanul', ■ mélázok nem tudtak mesélni. A- első meséket egy télen ót náluk estező. (melegedő) katonavisclt embertől hallót1 a. 'Tizenötéves korában már a fonóba is el- járogalott mesét hallgatni, vagy éppen mesélni is. Aztán már a feleségének, a evermelrinek és a bér'estársainak is mc. sál1. U óbbirá különösen az őszi Szántás vetés idején került sor amikor egy-egy ‘íveli tanyán hétózámra dolgoztak. Hyen- ' - —--- •=■ D Íveltek egymással. A mesemondók közt itt már voltak olyanok is, akik dohányoskodásuk, vagy éppen zaboskodásuk idején tanultak mesékét. Később mesélt már az unokáinak,, a szomszédainak, a budapesti Rádiónak, a nyíregyházi újságíróknak, az ugyanottani József Attila Kultúrház közönségének stb. stb. (Az utóbbival kapcsolatban, — mint különös érdekességet, megemlítem itt, hogy a baktalórántháziak egyike-má- sika azzal próbálta elijeszteni a messiástól. hogy komédiás ruhában kell majd neki mesélnie. Az íjesztés természetesen hiábavaló volt.) I dős Ruszkovics István egyik nagy betegsége után meséi na. gyobb részét magnetofonra vette fel a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkaközössége. A tőle felvett mesék száma ma nyolcvankét. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a következő meséi: Bruncik, Tót János, Cica-mica, A holt gulyás és az obsitos. Koplaló Mátyás, Kóci Burka, Szegény embert elküldi a ielesége tallózni, Szegény ember szolgája az ördög, A nagyságos úr kutyája, meg a cigány. A szegény cvrber, meg a Szélkoma, Agárdi Debrecenben, -4 debreceni ember, A róka meg- ■ te a szúrós disznó nyálát. Szegény Jams is Világszép Erzsók stb. stb. * A mesemondó a magyar mesemondók legkiválóbbjai . közé tartozott. ★ Tegnap érkezett a hír: Kilencvenegy írés korában, március 30-án meghalt Emlékéi őrzi a sok mese, melyet reánk hagyott. Dr. Nyárády Mihály. A napokban Bököny községben pártnapot rendezett a községi pártszervezet. Előadót a megyei pártbizottság küldött. Megvitatták az 1958. évi nép- gazdasági tervvel összefüggő, es ! a mezőgazdasági terméshoza► inok 43 százalékos növelése ; érdekében megoldásra váró köz► ségi feladatokat. ► * t Az „Időszerű kérdések” és a í,,Marxiznius-leninizmus alapjai”- r »tanfolyamokat április 15-ig bele- j íjezik megyénk pártszervezetei. Az i »idei pártoktatási év befejezése al- t ► kaiméval a két ok.atási formában t íeiért eredményeket és hiányossá- i »gokat ünnepélyes keretek között 1 P értékelik. A pártvezetőségek és a t ípropagandisták a hallgatók vé;e- i ► menyére támaszkodva újabb fel- j ► adatokat szabnak meg. Az okta► tási és propaganda-munkában ► legjobb eredményt elért néhány ► propagandistának a megyei pári► bizottság könyvet ajándékoz, tó- ►vábbá néhány pártszervezet is, ju-, [tálamban részesíti a propagandis- [ ákat. Az idei oktatási évnek az ►említett két oktatási formában t történő befejezése azonban nem í jelenti azt, hogy megszűnik a pro- [pagandamunka. A tervek szerint [a megyei pártbizottság széleskörű ► előadásos propagandát indít különböző kérdések helyes értelmezése és megoldása érdekében. Így [ kerül rövidesen napirendre a ► kultúrpolitikai munkával kapcsolatos feladatok megvitatása. [ * ► A nyíregyházi vasúti csomó► pont pártbizottságának kezdeWerner von Braun: „A Szovjetunió messze megelőzött bennünket A második amerikai mesterséges hold fellövése alkalmából az amerikai hadsereg rakétakísérleti intézetének német származású . [ vezetője, Werner von Braun így nyilatkozott: „A Szovjetuniónak ; kétségkívül még mindig hálalmas előnye van az USA előtt. A [ szovjet tudósoknak jóyal nagyobb hasznos terhet sikerült a föld► körüli pályán elindítani és mennél nagyobb ez a hasznos terhelés, 5 annál több adatot lehet a Földre továbbítani.” Az Expoler nevű ► amerikai mesterséges hold csak elméletileg versenytársa a szovjet í szputnyikoknakl A Nyugatnak további meglepetésekre kell felké- í szülni a Szovjetunió részéről. ♦ A felszabadulás óta 700 ujj lakóház épült. Főleg a volt ura- J dalmi cselédek építették. Bővült} az iskoiai tantermek száma. — J Egy napközi otthonos óvoda he-« lyett most már kettő van. Két-* száz főt befogadó szociális ott-í hon létesült. Bölcsödét és az ál-* talános iskolák mellett napközi* otthonos tanulóotthont létesí-* tünk. ♦ NVOLCKÁDAS, zuhanyozó-* val ellátott fürdőt is építettünk.* A mezőgazdasági termelés aj belterjesség irányában; halad. —J Bizonyítják ■ ezt a konyhakerté-í szetben, zöldség- és gyümölcs-J termelésben és az állattenyész-J lésben elért eredmények, kilá-* tások. Egyre többen kötnek* szerződést tovább tenyésztésre, esi hizlalásra., Növekedett a pillán-• gós- és szálastakarmányok ve-« tésterülete. Az istóllótrágyázotl* terület növekedése mellett je-* lentös mennyiségű műtrágyát 4 használnak. Javult a legelők mi-J nősége is. } A községben hat termelőszö-1 vetkezet működik és úgy a kö-j zös vagyon, mint a szövetkezeti* tagok jövedelme fokozatosan* növekszik. " ♦ A község lakosságának 65 szá-* zaléka rendelkezik rádióval,} nagy részének motorkerékpárja* vagy kerékpárja van. .1 A MEGVÁLTOZOTT helyze-J tét bizonyítja Dobin Jánost élete is. _ A felszabadulás előtt* gazdasági cseléd volt. 1945-ben í 7.5 hold földet kapott. Üj lakást* épített. Gazdasági felszerelést* vásárolt. Lakásában villany, * rádió, padló, szőnyeg van. —* Gyermekei előtt nyitva az isko-* Iák kapuja. Az egyik fiú, Fe-* renc fontos állami vezető tiszt-J séget tölt be. Ilona lánya a he- 4 iyi állami gazdaságban tölt bej vezető tisztséget. A szülők a j termelőszövetkezetben dolgoz-J nak, ahol az eddigiektől is jobb ] eredményt érnek el a gazdái-j kodásban, a jövedelem növeld-! sében. * -I ! Markóc/! János tanácselnök, Tiszavasvári. <
