Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
KELETMAGYARORSZÁG 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP Tanácskozik a magyar szakszervezetek \ÍX. kongresszusa Mint lapunk tegnapi számában jelentettük, megkezdődött Budapesten a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A kongresszus első napján Gáspár Sándor elv- társ, a SÉOT főtitkára tartotta meg a SZOT. beszámolóját. A Szakszervezeti Tanács beszámolója Bevezetőben a XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, utalt arra, hogy a beszámolási időszak eseményekben gazdag és politikai összefüggésekben igen bonyolult öt esztendő volt. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa helyesen értékelte azokat a történelmi vívmányokat és eredményeket, amelyeket a munkásosztály, az egész dolgozó nép a felszabadulás óta elért. E történelmi vívmányok elérését a magyar szakszervezeti mozgalom segítette. A termelés emeléséért folyó harc mellett azonban a szakszervezetek nem fordítottak elég figyelmet a dolgozók mindennapi szükségleteinek jobb kielégítésére, a társadalmi és az egyéni érdek helyes összehangolására. A társadalmi gazdagság növekedésével — egyes években — nem járt együtt a dolgozók életszínvonalának megfelelő ütemű emelkedése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa nyomán. jl MDP 1956. július 18-i határozata után megkezdődött a hibák kijavítása. Ezt a határozott törekvést tükrözték a Szakszervezetek Országos Tanácsa IX. ülésének határozatai is. A fejlődést azonban megszakította az 1956. októberében kitört ellenforradalmi lázadás. A demagóg jelszavak megzavarták a dolgozók sorait, de A' szakszervezeteknek ügyelniük kell arra, hogy az anyagi és erkölcsi megbecsülés a termelés szerény, mindennapos hőseinek jusson, azoknak, akik az üzemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki ré- Az üzemek törzsgárdája, a sze. szűkét, akik takarékoskodnak az anyaggal, szerszámmal, akik tanítják az új munkásokat, akik átadják tapasztalataikat. a munkások, parasztok, értelmiségiek nagy többsége hű maradt a szocialista rendszerhez. és ki korábban, ki későbben felismerte a demagóg szólamok mögött az ellenforradalom népellenes céljait. A szakszervezetek nem vettek részt az ellenforradalom eszmei és politikai előkészítésében. A maguk eszközeivel konstruktív módon igyekeztek hatást gyakorolni a régi pórt- és kormányvezetésre, a felismert hibák gyors és hatékony kiküszöbölése érdekében. Az ellenforradalom nyílt kirobbantása után a szakszervezeti vezetés a zűrzavarban — helytelen taktikai elgondolásokból — olyan lépéseket is tett, amelyek később súlyos politikai hibává fajultak. A legsúlyosabb hiba a Szakszervezeti Világszövetségből való kilépés volt, mert az nemcsak a magyar munkásosztálynak, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalomnak is károkat okozott. November 4-e után a szakszervezeti mozgalom az első perctől kezdve a forradalmi munkás-paraszt kormány mellé állt és minden erejét felhasználta a megmentett proletárhatalom, a proletárdiktatúra erősítésére. V szak szervezetek felelősek az életszínvonal megvédéséért A szakszervezetek lielye, szerepe a szocializmus építésében Gáspár Sándor ezután arról beszélt, hogy a szakszervezetek szerepét és helyét a szocializmust építő társadalmunkban az határozza meg. hogy a szakszervezetek az új társadalom megvalósításáért legkövetkezetesebben küzdő osztály, az uralmon levő munkás- osztály legnagyobb tömegszervezetei. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira kell irányítaniok a dolgozók figyelmét, az abból adódó konkrét feladatokat kell ismertetniük, mindig szem előtt tartva a dolgozók élet- és munka- fcfirülményeinek állandó javítását A szakszervezetek alapvető funkciói — állapította meg az előadó —, hogy a dolgozók észrevételeit. bírálatát közvetítsék az állami vezető szervekhez. A bírálatnak ez a módja szocialista fejlődésünk egyik hajtóereje. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. A munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biztos alapjainak megteremtése. Ez határozza meg az 1958. évi gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseit. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell megáll- nunk a lábunkon. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulságait. Az 1958-as terv eredményes teljesítésének legfontosabb feltétele, hogy mindenütt a gazdaságossági szemlélet jusson érvényre. A szakszervezetek ma már rendelkeznek azokkal az eszközökkel — nagyjából kialakultak azok a módszerek is —, amelyekkel eredményesen segíthetik a feladat megoldását. Az. első helyen áll ezek között az üzemi demokrácia fejlesztése. Ennek fontos eszköze a termelési értekezletek további javítása. E tanácskozások alkalmasak arra, hogy érthetővé tegyük a dolgozók előtt egyéni érdekeiknek és a munkásállam törekvéseinek szoros összefüggését. Az üzemi tanácsok az üzem va-1 lamennyi dolgozójának •• fórumai. I Az üzemi demokráciának ez az új I szerve az általános szakszervezeti i célkitűzések megvalósításának és az egész szakszervezeti munka ha. I tékonyabbá tételének * is eszköze. I Az előadó ezután megállapította: a szakszervezetek felelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulásáért. Az életszínvonal alakulásáért való felelősség a mai helyzetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Bár az életszínvonal emelésében nagy lépést tettünk előre, lehetőségeink a továbbiakban korlátozottak, és ez egy sor valóban sürgős, fontos probléma megoldásának elhalasztását teszi elkerülhetetlenné. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megoldás módjával ne foglalkozzunk — mondotta Gáspár elvtárs, majd rátért a nyugdíjkérdésre. Hangsúlyozta, hogy nyugdíjrendszerünk egészében és alapjaiban megfelelő, de még nagy az aránytalanság a regi és az új alapon megállapított nyugdíjak között. Másik fogyatékossága, hogy nem veszi eléggé számításba a munkában eltöltött éveket, ugyanakkor rövid a várományi idő. Jelenleg 600.000 nyugdíjas van, s így a rendezés hatalmas összegeket igényelne. Csak a legégetőbb problémák megoldásához is több mint féimilliárd forintra volna szükség. Figyelembe véve mindezt — helyes volna, ha a kongresszus úgy foglalna állást, hogy a hároméves tervben az éiet- és munkakörülmények javítására rendelkezésre álló alapokat mindenekelőtt erre a célra használnánk fel. Társadalmi összefogással a kérdés megoldását előbbre lehetne hozni. A továbbiakban arról beszélt, hogy bérrendszerünk jónéhány régebbi hiányossága megszűnt és ma már sokkal jobban érvényesül a szocialista elosztás elve. A jelenlegi bérarányokban már inkább kifejeződik az egyes iparágak népgazdasági fontossága.— Néhány helyen vannak ugyan még arány la’ar.ságck feszültségek. Például a könnyűipar egyes ágainál az adminisztratív, az egészségügyi dolgozóknál, pedagógusoknál. A következő évek feladata, hogy a rendelkezésre álló eszközökből ezeket az aránv- talansá gokat csökkentsük, majd teljesen kiküszöböljük. Ezután a munkaruha elosztását szabályozó kormányrendeletről majd a dolgozók legszélesebb re- legz't érmtő lakáskei dísről beszórt. Az utóbbi 2—3 évben sokkal több lakás épült, mint az azt megelőző években. hogy az ismert nehézségek következtében az utóbbi egy-két évben nem eszközölhettünk kellő mértékű beruházásokat, máris éreztette hatását a fiatalok elhelyezkedésénél. A iiiuukúsállam törvényei minden* kire kötelezőek A szakszervezetek nem tűrhetik az élet és munkakörülményeket érintő törvények és rendeletek megszegését. A törvénytelen eljárások jó része a munkások és az alkalmazottak elbocsátásával kapcsolatos. Nem ritka az önkényeskedés, a személyi bosz- szú. Ilyen eseteket nem szabad eltűrni. A törvényeket és rendeleteket a munkásállam alkotta és ezeket mindenki köteles végrehajtani. Sok a tennivaló még a túlórarendelet, a fiatalkorúak, a nők védelmében hozott intézkedések, a balesetvédelemre vonatkozó óvórendszabályok érvényesítésénél. Jelenleg is még a miniszter feloldhatja a munkavédelmi felügyelő intézkedését. Javaslatunk szerint: a jövőben erre csak a szakszervezet központi vezetőségével egyetértésben legyen a miniszternek joga Ezután részletesen foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével. Az üzemi tolvajok túlnyomó része a iumpenproletár és a deklasz- szált elemek soraiból került ki. \ Az ügyészség csupán 1957. III. negyedében 130 millió forint kárt okozó ügyben indított eljárást. Ebből az ősz- szegből ezernél több lakást lehetett volna építeni vagy egy 15 ezer lakosú város teljes lakosságát egy évig ellátni. vezett munkásság nem tűrheti tovább az ilyen kártevő cs bűnöző elemek garázdálkodását A beszámoló részletesen tárgyalta a szakszervezeteknek a proletárdiktatúra politikai erősítésére irányuló munkáját . A szakszervezetek politikai tevékenységénél első és döntő fiiadat a mindennapi felvilágosítás. Ha jól intézik el egyik vagy másik panaszos ügyét — ez már munkáspolitika. Ha megmagyarázzák a megoldás módját — ez már felvilágosító munka. Ha ösz- szekötik a mindennapos ügyeket az ország vagy a vállalat előtt álló problémák ismertetésével —< ez már a munkáshatalom erősítése. A munkásosztály ideológiájától Idegen, nacionalista, soviniszta nézetekről szólt ezután. E nézetek terjesztői ellen nagyon határozottan fel kell lépni. Akik pedig a hatásuk alatt állnak, azokat türelmesen, nevelőmunkával kell a helyes útra téríteni. Gáspár Sándor ezután a proletár nemzetköziség erejéről szólt: A magyar dolgozók nevében köszönetét mondott a külföldi munkástestvéreknek, a baráti, szocialista országok dolgozóinak — elsősorban a szovjet népnek —, valamint a Szakszervezeti Világszövetségnek, mert mellénk álltak a megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. A beszámoló a továbbiakban aláhúzta, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom szervezeti ereje nagyobb, mint bármikor volt. Soraikban tömörítik a felnőtt lakosság egyharmadát, a bérből és fizetésből élők 82 százalékát, összesen mintegy kétmillió embert. Am a szakszervezetek tömegbefolyása sincs arányban azzal a szervezeti erővel, amelyet képviselnek. A fejlődés tendenciája egészséges ugyan, de a szakszervezeti munka leegyszerűsítéséből, szűk értelmezéséből fakadó súlyos hibákat még nem hevertük ki teljesen. Meggyőzés és nevelés Súlyos lakásgondjaink enyhítése érdekében távlati terv kidolgozása szükséges, mindenekelőtt Budapest és az ipari központok részére. A jó mnnka megbecsülése Az anyagi ösztönzés helyes alkalmazása. a szocialista elosztás elvének következetes megvalósítása igen nagy szervező erő — hangsúlyozta a továbbiakban Gáspár Sándor. — Bérpolitikánkban továbbra is arra kell törekednünk, hogy az mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tétele, A munkások pedig ilyen módon közvetlenül is részesednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. A munkaversenyről szólva a SZOT főtitkára hangsúlyozta: A múlt években a szocialista verseny élelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt. A szocialista munkaverseny nem cél, hanem a gazdaságosabb termelésnek, az önköltség csökkentésének, az anyag- takarékosságnak és a minőség megjavításának eszköze. I A dolgozók élet- és munkakö- | rülmenyeinek javításával ko.pcso- I latban gyakran figyelmen kívül hagyják az adoiij lchcti.s-_i-.v-i. az egész közösség érdekelt. Az ellenséges elemek pedig szítják a követeléseket, s a munkáshaialom elleni bizalmatlanság ébresztésére, demagóg hangulat kialakítására törekszenek. A szakszervezeteknek kötelességük a legnyiltabban és Icg- őszintébben feltárni, hogy mire van lehetőség és mire nines. A nemzeti jövedelem bizonyos részét feltétlenül a termelőerők fejlesztésére kell fordítani. Az a tény. Ezután arról beszélt, hogy jobban ki kell fejleszteni a szakszervezeti munka mozgalmi jellegek A szakszervezeti mozgalom belső élete a mindennapos meggyózé- ! sen, a vezetőknek a választóik iránti mélységes felelősségérzetén és a társadalmi munkán alapszik. Ez megköveteli a parancsolgatás felszámolását, a bürokratikus, hivatali munkastílus megváltoztatását. A szakszervezeti vezetőknek, aktivistáknak, bizalmiaknak a környezetükben dolgozó munkatársaikat — a szakszervezeti mozgalom adta lehetőségek felhasználásával — mindennapos ügyesbajos dolgaik elintézése útján kel» meggyőzniük a munkásosztály igaz ügyéről, történelmi hivatásáról. A szakszervezeti mozgalom célja és értelme éppen az, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit képessé tegye az ország kis és nagy problémáinak intézésére. Így tanulja meg ezer és ezer munkás a gazdálkodást, a vezetést, az irányítást. Így válik eredményesebbé a szakszervezetek munkája, igy járul hozzá a szakszervezeti mozgalom a szocialista építés meggyorsításához. Soha nem voltak olyan nagy lehetőségeink, mint ma, hogy a magyar dolgozó nép szebb, boldogabb szociális'a jövőjének megteremtése érdekében, a békéért, a szocializmusért és a’ társadalmi haladásért munkálkodjunk — fe- j jezte be beszédét Gáspár Sándor, A továbbiakban Harustyák József ismertette a SZOT számvizsgáló bizottságának jelentését, tapasztalatait. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Marosán Györgye elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (Folytatás az 5. oldalon)! 4
