Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

AZ ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN SOR­SOLÁSÁNAK GYORS LIST AJA — NEMZETKÖZI SZEMLE, — TEKINTÉLYES EMBER — IS- KOLACSINALÄS — ŐRSÉGEN XV. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ara 60 fillér IDŐS. MÁRCIUS 16, VASÁRNAK Április 4-re készülnek, közel 1 millió forintot fordítanak kulturális célokra a Kisvárdai járásban Március 23-án és 30-án tartják meg a körzeti kulturális versenyt a kisvárdai járásban. Kisvárdán is igen sok a résztvevők száma, öt iskola, a nőtanács, a Vulkán, a dohánybeváltó, a földművcsszö- vetkezel cs a kultúrház nevez be a tavaszi seregszemlére. A mű­kedvelő csoportok legjobb szá­maiból válogatnak majd az ápri­lis 4-i ünnepségek műsorainak összeállításánál. A járásban közel egymillió fo­rintot fordítanak ez évben műve­lődési célokra. A tervekből kitű­nik, hogy a járásban főként a művelődési otthonok építésére, illetve a megkezdett építkezések befejezésére fordítanak többet. — Kultúrházcpítcst vettek tervbe Benk, Dombrád, Mczőladány. Nyírkárász, Tiszaszentmárton és Újkenéz községekben és több he­lyen a megkezdett építkezés be­fejezését, illetve a felszerelések megvételét tervezik. Egyes közsé­gekben a sportpályák rendbeho­zására is jelentékeny összeget ír­nak elő. Ami hibának nevezhető: könyvtárfejlesztéssel a járási tervben alig találkozunk, pedjg a könyvellátottság általában gyenge. Húsvéti hírek a Csemegeboltból A Nyíregyházi Fűszer- és Cse­megéből t már most megkezdte a felkészülést a húsvéti nagy vá­sárlási szezonra. Csupán húsvéti csokoládé figurákból (nyuszi, bá­rány, csibék stb) már eddig is több mint 2 ezer darab vár a raktárakban elárusításra. Újsze­rűnek tűnik a színes drazsé is, amelyből több mint 4 mázsát sze­reztek be, s amennyiben további készletekre szükség volna, utóren­deléseket is eszközölnek. Italfélékben sem lesz hiány hűsvétkor. Borfajtákból 15, likör­és pálinka-készítményekből több mint 40 különböző fajtát raknak a polcokra. Az idén is meg'alál- hatják a keresett árujukat a senkakedvelők. Húsvéti füstölt sonkát nyers állapotban több mint száz darabot b:z osítottak már eddig. Töltelék-áruból és fűszerekből sem lesz hiány húsvét előtt. Elő­zetes értesülések szerint újabb citromszállítmány várható, emel­lett mazsola, mák, dióbél korlát­lan mennyiségben kapható. Hol­landi kakaó is több mázsa áll íz áruház rendelkezésére. Óriási harcsát lógtak Tiszalökön Kossuth-díjjal tüntették ki Bojtot* Miklóst, a Balkáiivi Állami Gazdaság igazgatóját így, ezzel a nagyszerű, s csak keveseknek járó jelzővel illetik ezután. S ezzel a jelzővel szer­vesen összefonódik, elválasztha­tatlan, hogy Bojtor Miklós olyan utat tett meg, amelyre felfigyelt az ország. Nem. Kár lenne nagy dolgok: a gondolni. Egy ő azok között, akik ná­lunk, a mi megváltozott körül­ményeink között alkottak. De teljes erővel, tudásuk, akaratere­jük teljes latbavetésével, szívük minden melegével az újat, a mát és a holnapot egyszerűséggel, kevés szóval építő, szerény mun­kások közül való. Mit lehetne most, ebben az ünnepélyes pillanatban mon­dani róla? Minden cirkálómnál sokat­mondóbb, amit Münnich elvtárs. a kormány elnöke tegnapelőtt, a Kossuth-díjak kiosztásakor így fogalmazott meg a többi kö­zött: „ ;.. a Kossuth-díjat azok kap­ják meg, akik valóban értéke­set adtak a köznek...” Hogyan volt, hogyan lehetett erre képes ez a negyvenéves, életvidám, ünnepnapjait a hét­köznapokkal felcserélő ember? Egyszerű választ adott erre Bojtor Miklós. — 1945-ben kerültem haza Fülpösdarócra. 1948-ban megala­kult a Zalka Máté Termelőszö­vetkezet. Tagja lettem. Egy év­vel később Balkányban, az ak­kori gyümölcstermelő állami gazdaságban volt szükség rám. Kertésznek mentem oda, de két esztendő múlva igazgatónak ne­veztek ki. Aztán megkaptam a Szocialista Munkáért Érdemér­met, s két ízben az „Állami Gazdaság kiváló dolgozója” jel­vényt. Hogy miért? Erre már a gaz­daság főagronómusa válaszol. A megyében a tejtermelési ver­senyben évek óta első a gazda­ság. De volt, amikor az ország­ban is élre kerültek. Aztán sorolják, hogy a Mező- gazdasági Kiállításon a balkányi gazdaság a II. díjat nyerte kiál­lított dohányával, az első díja­kat hozták haza kiváló burgo­nyájukért. Idézni sem könnyű a különböző országos versenyeket, díjakat, a gazdaság sokoldalú si­kereit. Kinek köszönhetik a munkasi­kereket? Nem lennénk tárgyila­gosak, ha azt a választ adnánk erre, hogy a gazdaság igazgató­jának. Akkor sem lennénk Igaz­ságosak, ha nem ismernénk el: neki oroszlánrésze van abban, hogy a gazdaság négy éve állan­dóan nagy jövedelemmel zár, s a nehézségek ellenére ezidő alatt 23 millió forintos nyereséget fi* zettek be az államnak* Pregony József juhász 8 év* ismeri őt. „Nagyon rendes ember. Ne­kem azért tetszik különösen, mert akármilyen bajom van, mindég szívesen meghallgat, in­tézkedik, segít. Éppen a napok­ban mondta: Fiúik, csak gyertek hozzám nyugodtan, ha valami problémátok van, nehogy fenn­akadás legyen. De nem is tudtam még úgy hozzá fordulni, hogy ne hallga­tót volna meg. Pedig egyéni ügyekben is kértem tanácsát. É3 állítom, hogy a gazdaságban ezt mondja róla mindenki. Jól dolgozunk, jó a keresetünk. Em­beri módon élünk. Mi kell más? Hát persze, hogy jó hallani, hogy megbecsülik a vezetőnket, Bennünket is megbecsülnek ez­zel.” No, és mit mond róla a felet­tes szakember? Schuszter Pál, az állami gaz­daságok megyei igazgatóságának főkertésze 1953 óta dolgozik ve­le. — Úgy láttam, hogy a gazdál­kodás minden ágában jártast hozzáértő, eröokezű igazgató ke* rült Balkányba a* ő személyé­ben. Elsősorban ennek köszönhe­tő, hogy a gazdaság évek óta nyereséges. Ezúton Is gratulá­lunk neki. (K. J, Hitka halzsákmány került terí­tékre a közeli ■>. i, okban Tiszalö­kön. Az erőműhöz közel, a Keleti Főcsatorna torkolatánál halászó Gulyás István és Fejes Gábor hosszas küzdelem után egy 70 kilogramm súlyú, 240 centiméter hosszú harcsát vontatott ki a partra. A nagj/testú hal meg a parton sem akart engedelmes­kedni a két halásznak és igyeke­zett vissza a vízbe. Végül szigony­nyal kényszerítették nyugalomra. Értik már ők, hogy kell elbánni a nagyobb zsákmánnyal. A két tapasztalt halász már 15 éve „szűri’’ a vizet hálójával s ezalatt az idő alatt sok tapasztalatot szer-1 zett. ök fogták például tavaly is j az év legnagyobb harcsáját (90 ; kiló). Ezzel megnyerték a sza­bolcsi halászok nagy versenydíját is. Az idei szokatlan tavasz az eddigieknél jóval nagyobb sikere­ket Ígér. A jégzajlás óta több mint 30 mázsa halat fogtak a fel- söliszai halászok. A közeli napok­ban újabb zsákmányokra van ki­látás a. kéki. dobi, tokaji és a gá- vai területeken. Rövidesen meg­kezdik a korszerűen gépesített halászást is. A több mint száz mé­ter hosszú gyaloghálót ezentúl motorcsónakkal vonta ják. A Dohányfermentáló Vállalat dolgozói a „Gyermekvárosért" Városunkban az Országos Nőta­nács által kibocsátott téglajegyek árusítása a gyermekváros javára folyik. Az asszonyok szorgalmasan és sokat dolgoztak és dolgoznak ma is, hogy az elhagyott gyérekek otthonát minél szebbé tegyék, hogy ne érezzék ezek a gyerekek az otthon melegének hiányát. Egész társadalmunk megmozdult és tá­mogatja ezt a nemes mozgalmat de a Dohányfermentáló Vállalat kommunistái úgy érezték: nem elegendő, ha egy-két. téglajegyet megvásárolnák. Taggyűlésen fog­lalkoztak a gyermekváros-akció fontosságával és itt határozatot hoztak, hogy a kommunisták kü­lön gyűjtenek a gyermekvárás ja­vára. Határozatukat nem tartot­ták titokban és ennek eredménye­képpen az üzemi kultúrcsopcrt s felajánlott egy előadást a gyer­mekváros javára. De az üzemi szakszervezet sem akart elmarad­ni és a bizalmiak szintén gyűjtést kezdtek. A közös összefogás ered­ményeképpen közel 5 ezer forin­tot juttattak el a városi Nőlanúcs. hoz részben téglajegy megváltá­sára, részben pedig a gyermekvá­ros berendezésére. A Dohányfermentáló Vállalat dolgozói megmutatták a közös ügyért érzett felelősséget és bebi- zonyítotlák, hogy ahol segítségre van szükség, ott lehet rájuk szá­mítani. Szeretnénk, ha példájukat követnék más üzemek dolgozói és a dolgozó parasztok is, hogy el­mondhatnánk azt: méltóképpen kivette részét Nyíregyháza város lakossága is a gvermekvárcs-ak- cióra indított gyűjtésből. A Dohányfermentáló Vállalat kommunista és pártonkívüli dol­gozóinak ezúton köszön "ik meg szép és nemes munkájukat és ál­dozatkészség ü k et. Drucza Sdndorné, a városi Nőtanács titkára. U/abb lehetőségek állnak a gyümölcstermelők előtt Ez a „máról-holnapra" időjá­rás legjobban mezőgazdasági szakemberünket aggasztja. Bi­zony ilyenkor, március derekán már jócskán akad tennivaló és mind elvégzésre vár. Ezt tapasz­taltuk a napokban a Szabolcs- Szatmár megyei Növényvédő Ál­lomásnál tett látogatásunk al­kalmával is. A kállósemjéni köz.pontban már „igazi tavaszi" hangulat fogadta az érkezőt. Já­ratásban voltak a tél folyamán kijavított erőgépek, s a nyitót» színek zugaiból már a normális munka zaja szűrődött a tágas udvarra. Kitünően sikerült a téti felkészülés Nem szorul külön magyarázat­ra, hogy a növényvédők munká­ja milyen fontos tartozéka me­zőgazdaságunknak. Szerteágazó és sokrétű munkájuk igazi cél­ja: egyre jobb minőséget és na­gyobb mennyiséget termelni a szabolcsi és beregi földeken. Baly Kálmán, az állomás főag­ronómusa lelkesedéssel beszél — Már a tél folyamán fontos lépéseket tettünk megyénk ter­melésének fellendítéséért, ösz- szesen 85 gyümölcstermelési és növényvédelmi szakelőadást tar­tottunk a megye területén. Az érdeklődés egyre nagyobb lett. Volt olyan falu — főleg a beregi részen —, ahol a tervezett elv- adások kevésnek bizonyultak és újabb tájékoztatókat kellett tar­tanunk. — Eredményesek voltak ezek az előadások? — Az érdeklődés ezt bizonyí­totta. De mi még tovább men­tünk. Az elméleti ismertetések után sok helyen tartottunk gya­korlati bemutatókat. A legna­gyobb sikerük a gyümölcsfatisz­togatási bemutatóknak volt* melyeket a legjobb szakembe­reink végeztek. az eddigi eredményekről. Korszerű laboratórium a gyümölcstermelés érdekében Megyénk, mint az ország leg­jobb slmatermelő vidéke nagyon hátrányosan érezte az előbbi években a kártevők garázdálko­dáséi. Tovább emelkedhetett volna az almatermelés, ha tudo­mányos kutatások során meg­szabták volna a védekezés lég­nek több akadálya volt. Elsősor­ban a laboratórium hiánya. A semjénl állomáson hosszú évek után csupán az idén rendeznek be korszerűen felszérelt növény- védelmi laboratóriumot. Nagy probléma volt korábban a spe­ciális növényvédelmi szakembe­rek kérdése is. Nálunk az egye­temeken ilyen irányú szakokta­tás még nem folyt. De nincs to­vább ok aggodalomra. Egy ki­váló fiatal szakemberrel erősö­dött a növényvédő állomás. Tóth István laboráns Szófiában sze­rezte meg a szükséges tapaszta­latokat és munkatársaival már most elkezdte a kutatást. jobban megfelelő módszerét. En­Tercek rügyfakadás előtt Aki jártas a gyümölcsterme­lésben minden bizonnyal fontos­nak találja . hogy erről is szól­junk. Általános tapasztalat hogv p kn-ábbi idők egyik legnagyobb hibája az volt hogv ell'ist''k a permetezéssel. Ezzel számolt a megyei növényvédő ál'omás és részletes tervet dolgozott ki a rügyfakadás előtti permetezés lebonyolítására. Permetező szak­emberekben nincs hiány, hat he­tes előkészitéiben vettek rész* a közelmúltban s előre'áíhatólag 1080 kh-on végzik majd el a szükséges permetezést. Mar ed- d'g is több termelőszövetkezet és állami «--dóság tuttatta el kéré­sét az állomáshoz. — És mi lesz a házi keitek ápolásával? — Erre is gondoltunk. Hiába­való lenne munkánk, ha ezt ki­hagytuk volna számításunkból. A galagonyapille hernyója fer­tőző »óéként maradna meg és veszélybe kerülnének a nagyobb táblák is. Ezért már előre gon­doskodtunk kölcsönözhető per­metező gépekről. Jó szervezéssel a hozzánk tartozó 230 község meg tudja oldani a permetezést; Bár közel ezer darab gépre lenne szükség és nekünk csak 400 áll rendelkezésünkre — továbbadás­sal azonban minden községben eleget tudunk tenni a kérések­nek. (a, s.) Tavaszvárás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom