Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

KELETM AGYARÖRSZÁG

1938. MÁRCIUS 14, PÉNTEK

Emlékek a 1 ftnáesköstársasíígról

Újság* a falun

C pisák József elvtárs kere- ^ ken 60 éves. Két világháborút élt át. Sok nehézséggel küzdött, sok álmatlan éjszasát töl^ótt a lövészárkokban á harcok : idején. Részese volt az 1919-es' forradalomnak, sújtották a Tanácsköztársaság utáni ellenforradalmi csapások. Már homályosainak fejében az emlékek, de nem felejtett!

— 1916-ban vonultam be katonának, a 65-ös közös gyalogezredhez, Szatmárnémetibe. Még ez év augusztusában a sztaóisz- lói frontra vittek. November 4-én dum-dum golyót kaptama jobb karomba. Kórházi ápolás után 1917 szeptember 23-ón vittek vissza a frontra. Itt voltam 1918. őszéig. Ekkor kitört hazánkban a forradalom. Gyalog vágtunk neki az útnak. Tudtuk, szükség van itthon ránk. Ott, az orosz-lengyel ' fronton is kitört 1 forradalom.

—1918. november 10-én érkeztem haza. Leírhatatlan volt a munkások öröme. Azt vártuk a forradalomtól, hogy végre megszabadít bennünket az elnyomástól. Sok nehézség volt, de bátran viseltük, mert tudtuk, hogy biztosabb lesz a jövőnk. Biztató volt a kilátás, amit a forradalom helyezett előtérbe. Már megalakult a polgárőrség, mikor megérkeztem Nyíregyházára.

ITésőbb a nemzetőrség is * megalakult, amelynek én is tagja lettem azzal a fegyverrel, amit a frontról hoztam ma-, gammal. Bizalmiakat választót-, tank. A legjobb munkásokra szavaztunk. Csakis az ő ellenőrzésük alatt történhetett minden, valamennyi szervnél. Mikor bevonultam, a postán dolgoztam. Ide is tértem vissza.

— A forradalom idején Sza- muelly Tibor tartott egyszer előadást városunkban. A munkáshatalom megragadásáról,, az

1917-ee szociális ja forradalom eredményeiről, hatásáról beszélt. Azt mondta, szovjet módra kell megdönteni a régi rendszert és felépíteni az újat. Most is jól cmlékszek egy kérdésre, amit

az egyik jobboldali szociáldemokrata intézett Szamuelly Tiborhoz. Azt kérdezte: „vérrel, vagy vér nélkül kell megragadni a hatalmat?'’

Szamuelly Tibor azt mondta: „Ha lehet, vér ' nélkül* de ha így nem lehet, akkor vérrel!” A gyűlés résztvevői éljeneztek. Az épületen körül gépfegyveres őrség állt, arra számítva, hogy -az összejövetelről egyenesen támadást intézünk a hatalmon lévő urak ellen. Erre azonban még nem került ekkor sor.

Tanácsköztársaság kikiáltásának napján, 1919. március 23-án határtalan örömünk volt. Piros szekfű díszlett a sapkákon, kabátokon. Elzavartuk az urakat hivatalukból. Megalakítottuk a direktóriumot, amelynek Kiss Roland volt a vezetője városunkban. — Bencs Kálmán polgármestert kitessékeltük a városházáról. — Átvette a munkásosztály a hatalmat! Ez mindennél fontosabb volt! . .

Már az első napokban éreztük a Tanácsköztársaság Intézkedéseinek kedvező hatását. — Javult az ellátás, nyugodtabb lett életünk. Azt azonban kezdetben sem tartottuk helyesnek, hogy számos régi vezetőnek engedték, hogy munkásnak álcázza magát, belépjen a Szociáldemokrata Pártba. Bencs Kálmán volt polgármester is ,,as*talos inas” lett, hogy leplezze magát. Sejtettük, hogy árulás, szakadás történt, de nem láttunk még tisztán.

l^eltevésünket igazolta, hogy

1 nemsokára kitört az ellenforradalom. Véresszájú, véreskezű vezetők, ellenforradalmárok üldözték' a kommunistákat, a haladó gondolkodású munkásokat.

Munkászászlóaljak alakultak Nyíregyházán is. Vöröskatonák

is voltak. Közösen harcoltunk? az ellenforradalom ellen. Én isi résztvettem a ^n'agykáT.ói' h.ar-í coliban. Segítségünkre siettek aj csepeli vasmunkások Pogány } József budapesti népbiztos ve-J zetéséveí. Két ágyújuk is volt.} Pogány József a Bessenyei-té- « rsn mondott beszédet. Fegyver-} be szólította a munkásokat aj Tanácsköztársaság védelmire. } Az. ellenforradalom "Vezéralak- } jatt letartóztatták. A belső áru-’? lássál és a külső' túlerővel? szemben azonban-: nem- tudtuk? tartani és megvédeni-a Tanács-? köztársaságot. ?

\ későbbi ellenforradalom J idején Budaházi hon-} séd százados kegyetlenül üldöz-}, te, kínozta, megbotozta a kom-? munistákat, becsületes munka,-? sokat. Vad hajsza vette kezde-f tét. Sokat kivégeztek közülünk,} elhurcoltak, internáltak, börtön-? be vetettek, megbotoztak, meg-? kínoztak. A Magyar Koramu-t nista Párt illegalitásba vonult.? Bár én még ekkor nem voltam? tagja a pártnak, de tudom, mi-* lyen nehéz körülmények között? dolgozott a párt a Hcrthy-re-* zsim üldözése miatt. A harcról,? a szabadságról azonban nem* mondtunk , le. a . legnagyobb? megpróbáltatások idején sem.* Tudtuk, hogy ügyünk, a sza-? badság győzni fog! ?

S mikor 1936. októberében? újra ránktört az ellenforrada-* lom, ismét fegyvert fogtam. — Tudtam, ml vár ránk, ha csak* pillanatnyi győzelemhez is jut-? nak az ellenforradalmának. Tér-? vük azonban nem sikerült,? mert okultunk, tanultunk a Tanácsköztársaság vereségéből és ' nem engedtük, hogy

kiragadják kezünkből a hatalmat. — 1919-ben nem tudott bennünket harcunkban segíteni a Szovjetunió, mert nem fu-{ tóttá erejéből. 1956-ban már? más volt a helyzet és a Szovjet-? unió segítségével megvédtük a* nép hatalmát. }

Lejegyezte: Nagy Tibor.?

A legfrissebb újságokat. nemcsak a városiak, de a falvakban lakók is mindennap várják. Derék postásaink áldozatos munkával juttatják el a lapokat a távoleső falvakba is. Szoboszlai Sándor ismerős a tiszatelekiek körében, ő is a postások „családjába” tartoJ zik. Ám képünkön ezúttal nemcsak újságért, hanem azért a bizen nyos „nyerő’ Lottó-Szelvényért, állták körül.- ——^j».i ——" —

Opera-operett est lesz vasárnap Nyíregyházán

,’,Hazám, hazám...” címmel opera-operett estet rendeznek vasárnap délután fél hat és este fél kilenc órai kezdettel Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. Az esten Palló Imre kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Házy Erzsébet, az Operaház* PetreSs Zsuzsa az Operett-színház tagjai, valamint Domahidy László és Kishegyi Árpád operaházi tagok lépnek fel. Konferál: Székelj Endre. Közreműködik a H. O. R. szimfonikus zenekara, Hclcny Gyula vezénylésével.

Meteorit-hullások Szabolcs megyében

„Tábornok úr, van ellenség elég.

Gorombaskodjék azzal, ott szabad,

De bánjék szépen a jó honfiakkal.”

(Petőfi: Egy goromba tábornokhoz.)

Á szervezett, kisebb magyar csapat egyetlen ágyújával megérkezett a faluba. Az uto’só magyar falu volt ez a Dunántúlon, a folyón túl már szerb csapatok voltak.

Kapára, kaszára kapatták a falu mozogni tudó embereit, főként a fiatalabbakat. S estére ezt a sereg embert kihajtották a folyóhoz. Éppen átkeini készülődtek. amikor a túlpartról megszólaltak az ágyúk, s a Szerb golyók pusztítani kezdtek a szoros embertömegben.'

— Előre! — ordította a százados. s ordították az őrmesterek, de csakhamar senki vissza nem maradt a vérrel megfestett parton, csak a halottak.

A faluban egész éjszaka tartott a pof ozás, botolás.

Ez történt pedig a negyvennyolcas szabadságharcban, ahogy erről egy honvéd naplója tanúskodik.

‘ De a napló folytatja tovább, s rátér, hogy másnap ugyanez a képzetlen, csupán verekedni tudó egyszerű sereg megveri a túlerőben lévő ellenséget, s még néhány ágyúját, s egyéb fegyvereit is elzsákmányoljn.

Vajon, mi késztette őket arra, hogy egyik napról a másikra a gyáván megfutókból hősök le- •gyenek? A pofozás? Á botolás? Nem. Az gyűlöletet ébresztett csak. Hanem az, hogy éjszaka híre terjedt: a szabadságharc megszünteti a honi rabszo’gasá- got, eltörli a jobbágyrendszert, a robotot, s emberré teszi végre a magyar parasztot.

Ez a napló olyan sorokat tár a szem elé, amelyek sok ember előtt, — akik csak az elmúlt kapitalista rendszer ferdítő szemüvegén át ismerték a szabadságharcot, — hihetetlennek tűnnek, s mélységes csalódást okoznak.

Megfutó honvédek, botozó, fehérkesztyűs t’szt urak. éhezi)

■ seregek, amelyeknek saját magyar falvaik nem adnak enni. mert nem látják a harc célját, s csak újabb kizsákmányolást éreznek ... Idegen földön pusztítva harácsoló szabadcsapatok. me’yek nyomán fe-lángcl a nemzetiségek gyűlölete, áruló magyar tisztek, még a vezérkarban is, gőgös, kicsinyeskedő arisztokraták ...

De számtalan írott emlék tanúskodik erről, nemcsak érnék a névtelen honvédnek a naplója. A „Honvéd” című korabeli lapban írták ezt: „A háború 'kínjait, nyomorát a szegény közkatonák ezrei viszik, zsírját, borostyánait az úrkatenák veszik. Olyan a világ!” Az „Értesítő” közli Is írbély Iván versét. Íme ennek néhány sora: , Ha

sértőiéi: te voltál a bíró — Ha sértettél: kemény törvény író ... Benn rettegett és külföldön csodált: Habár szívében az okos utált... Ez • múltatok, nagy aristocraták!”

De a honvéd mégis előretör, s győzelmesen vívja szabadság- harcát. Kínozza ez az ellentét, mely még fegyverben-is fennáll a ’-’bágy és urai között, de harcol, és áldozza vérét, mihelyst megérti, hegy ez nemcsak a királyság. hanem az egész földesúri rend elvesztésére irányul. Ellátásuk rossz, a jobbágyfelszabadítás csalást ’ okoz, mert nem hozza meg a kívánt ered ményt, fegyverzetük gyenge betegségek gyötrik, de sem orvosság., sem orvosi ellátás nincsen a ruha lefoszlik róluk..., s a .nép hírén!, és esvik győztes csatái .ját vívja a másik 'Után, mígnem a nagy túlerővel szemben, s a helcő rend ellentmondásai mia't kénytelen megvágni fegyverétől S ezt a fegyvert maid-csak egy évszázad múlva, 1919 tavaszán veheti úton kézbe érvényre jut-, tatra a nép, a proletariátus nagv eszméit.

A korabeli feljegyzéseket olvasgatva. megkopik az a cifra fény. ame’vet a múltban mázoltak a szabadságharc, 1849—49 emléke köré De á festett máz alól tündöklőén, vakítóan -felragyog az igazi fény: egy nép töretlen szándékú küzdelme emberi jogaiért. >—b.

A .mennykövek azoknak az anyagoknak népi elnevezései, amelyek a világűrből földünkre hullanak. A tudomány ezeket m.eteoritok néven nevezi. Ritka vendégeknek számítanak, hiszen hazánkban kevés a meteorit-vasak és kövek száma. Nagy jelentőségük miatt lajstromoznak a világon valamennyi meteorhullást. Érthető is tó, hiszen ezek az egyetlen kézzelfogható bizonyítékok naprendszerünk és a világmindenség anyagi felépítéséről.

Á babona szerint a mennykövek szerencsét is hoznak azoknak, akik azokat megérintik. Bizonyára ez a hiedelem nem vonatkozik azokra az emberekre, akiket a -lehulló kő véletlenül eltalál.

Szőke Istvánnak mindenesetre szerencsét hozott a meteorhullás, amikor Kisvarsány határában 1914. máj. 24-én d. u. 6 óra tájban két darab, mintegy két- öfclömnyi meteoritkő előtte fúródott a földbe és ő az ijedelmen kívül sárte Ion maradt.

Erről a meteorhullásról, melyre már csak kevesen emlékeznek, azt beszélik a szemtanúk, hogy az északkeleti irányban feltűnt izzó égitest körtealakúnak látszott, és kétszer-három- szor szélesebbnek, mint a nap. vagy a hold. Pár percig tartó harántosfehér füstszalagot ha- avott maga után A jelenséget kfsérő hatalmas dört—nés a meteor szétrobbanását jelent-'te. mely földrengésszerűén megrázta a környéken az ajtókat, ablakokat is.

A meteoritből több darab a Tiszába hullott, egy másfél kilós darab a nyíregyházi múzeumba került négy kisebb példánnyal együ't. Több darabot széjjelhordtak. ebből jutott a sárospataki kollégiumnak és valószínűleg egy szerencsi műgyűjtőnek is.

Alig ült el az első izgalom a megyében, máris megérkezett a másik meteorhullás Nyirábrám/ felett 1914. július 17-én este 7 óra ’Újban, magával hozva az első világháborút.

A ligetaljai járás főszolgabi- rája, mint szemtanú, a következőket írta erről a jelenségről: „Nyíracsádon a hivatalos helyiségem felett, északkeleti irányból jőve egy f. évi május hóban látott meteorhullásnál sokkal nagyobb meteorhu’lást észleltem; A tűzsáv óriási nagy volt és annak megszűnése után pár perccel ágyúdörgésszerű robbanás hallatszott. Körülbelül 7—8. vagy 9 robbanás következett gyors egymásutánban. Mint utánajártam, a meteor a nj'íráb. rányi határban esett le. amelyet ide mellékelve a múzeum számára megküldeni kedves kötelességemnek tartottam.”

A nyírébrányi meteorit több mint egykilós példány, s csak egyetlen darabja maradt meg. Az előző hullás köveit Mauriiz Béla professzor vizsgálta meg. a nyírábrányi meteorit vizsgálatának elvégzése körül most folynak a tárgyalások az Országos Természet' tudományi Mú- . zeummal. A szabolcsi meteoritek: kőineteorok. A vizsgálatok eredményeit még nerti ismerjük. Jósa András megállapítása szerint a kis varsányiak „belseje világos hamvszínö. finom szem-sr; törésű, anyaguk valószínűiéi augit, itt-ett pyrin vagy olivin pontocskákkal. Külsejük sima hullámos, vékony koromfekete rétfggel borítva.” amelyek levegő súrlódása kövekeztében keletkezett égés nyomait mutatják.

Az Élet és Tudomány múlt évi egyik száméban sok to leket adatot tudtunk meg a Kábán lehullott meteoritről, a „Kábádról”, mely jelentőségben és értékben világhírűvé vált. Remélni lehet, hogy a nyírábrányi példány is tartalmaz szenet, mint az idegen égitestek egykori életének bizonyítékait.

De más meleorhullások is voltak Szabolcsban, így a múlt század végén Balkánt/ körmökén az 1930-as években pedig Kagykállóban. A közelebbi adatok közlését kéri a nyíregyházi Jósa András Múzeum.

(Elhangzott á nyíregyházi stúdió adásában.)

«*

A nép fiai IHIMiaii