Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

1938. MÁRCIUS Vi, sZERDA KELÉI MAGYARORSZÁG 5 liesííánjuló a lipcsei vásár magyar kiállításáról Naponta 25.000-sn látogatták meg jiavilonuakat — Iz üzleti eredmény ötszöröse a tavalyinak A kedden záruló lipcsei vásár­ról most érkeztek haza a magyar kereskedelmi kamara vezetői, akik az MTI munkatársának kér­déseire a következő tájékoztatást adták: — Kiállításunk minden eddigit felülmúlt, nagy közönségsikere és kereskedelmi eredménye volt. A magyar árubemutatót naponta mintegy 25 ezren tekintették meg, néhány ezerrel többen, mint tavaly. Különösen sokan vették körül a technológiai sorrendben felállított szerszámgépsort, ame­lyen a látogatók előtt készült egy munkadarab. Nagy tömegben -időztek gépjármű-iparunk bemu­tatójánál, ahol legjobban az Ika­rus 620-as autóbusz, az önrakó dömper, a nyerges vontató és a robogó " tetszett. ' Nagy sikerük volt az Elzett és az Orion gyárak kiállításainak. Az Orion 12 rá­diója -közelében egy táblát he­lyeztek el és a táblán levő gom­bok jelzésére németül mutatkoz­tak be a készülékek. A tárgyaló­szobákban i& nagy volt a for­galom. Milyen üzleti eredményeket ho­zott külkereskedelmünk számára er a vásár? 1— Végleges adataink nincsenek még. mert az üzletkötések még tartanak, de már eddig is több- -zázezf r dollár értékű'árut. adtunk el a nyugati cégeknek, ötször annyit, mint a tavalyi vásáron. Varrógépeket, aluminiumedényt. illóolajat, gyógyszerkészítménye­ket, orvosi műszereket vásároltál? tőlünk a németek, a belga keres­kedőknek zománc- és alumímum- edényeket, a franciáknak izzó­lámpákat és - műselymeket, a hol­landoknak nylonharisnyát férfi­zoknit és csipkét adtunk el, a dánok kötöttárukat, zsebkendő­ket, az osztrákok többek között akkumulátorokat rendeltek. A vásár alkalmával a Német Demok­ratikus Köztársaság képviselőivel megállapodtunk abban, hogy több millió rubel értékű árut szállí­tunk kölcsönösen az eddigi meg­állapodáson felül. Színszám gépe­ket, motorkerékpárokat, autóbu­szokat kötöttek lé, mi pedig az NDK-ból nagyobb mennyiségű fogyasztási, cikket vásároltunk. Már az 1959-es szerződés terhére is történtek eladások. Értékes régészeti leletre linkKan Lak a Bajkál-tó környékén A VI—XI. században türk ere­detű nép lakta a Bajkál-tó- vidé­két — a lcurikanok. A kurikanok később a Léna középső folyásá­nak vidékére húzódtak. Az állat­tenyésztés volt a fő foglalkozá­suk, de mint a legújabb régészeti kutatások bebizonyították, a föld­művelést is ismertek. A Bajkál- tóba ömlő Kulara és Anga folyók völgyében ősi öntözőrendszer ma­radványait találták meg. A tő nyugati pai-tján elterülő Jelanci falu közelében egy domboldalon ősi szántóföld nyomaira bukkan­tak. A szántóföldet helyenként kikövezett öntözócsatoma szelte át. A szántóföldön vaseke kor­mánylemezét és agyagkorsók cse­repeit találták meg. . Az egyik kuri-kan korsóban épségben ma­radt az árpa. Kölesmagot is talál­tak. A kurikanok szoros kapcso­latát tartottak fenn Kínával. Feltételezhetően kínai eredetű mezőgazdasági vaseszközöket hasiz­nának. A kurikan földművelés emlékei körülbelül azon a terüle­ten találhatók meg. ahol most burját törzsek élnek. A burját törzsek a XVII. században, ami­kor első ízben érkeztek oroszok a Bajkál-tóhoz, már tatárkát és kölest vetettek. TOVÁBB folyik a dzsamila BUHIRED MEGMENTÉSÉÉRT INDÍTOTT KAMPÁNY Az Humanité közli, hogy a Dzsami'a Buhired életének meg­mentéséért világméretekben ki­bontakozó kampány tovább tart. IIo Si Minli, a Vietnami Nép­köztársaság elnöke táviratot inté­zett a francia köztársasági elnök­höz és a vietnami ncp nevében kérte, döntsön a „franeia nép igazságosságának és emberiessé­gének hagyományai szerint". Tokióban a japán asszonyok nagy tüntetése zailott le a franeia nagykövetség épülete előtt. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI EGYEZMÉNYT KÖTÜNK A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGGAL i 4 Pravda közleménye a kommunista• és munkáspártok folyóiratának kiadásáról I MOSZKVA (TASZSZ): A Prav­da legutóbbi számában az alábbi j közlemény jelent meg a tomiiiU- j nisía- és munkáspártok elméleti i folyóiratának kiadásáról: i — A kommunista- és munkás­pártok képviselői 1957. novembe- 1 rében tartott moszkvai értekezle­tükön kifejezésre juttatták egy j nemzetközi folyóirat kiadására irányuló kívánságukat. E kíván- | Ságoknak megfelelően néhány kommunista- és munkáspárt kép­viselői március 7-én és 8-án ta- I láikoztak Prágában. A találkozó résztvevői egy tűm gúlag elhatározták, hogy rövid időn belül megkezdik Prágában egy elméleti és tájékoztató havi folyóirat közös kiadását. A pártok képviselői, a folyóirat alapítói kijelentették, hogy mind­azok a testvérpártok, amelyek az adott értekezleten nem vettek részt, azonos jogokkal csatlakoz­hatnak hozzájuk, vagy bármilyen. számukra alkalmas formában részt vehetnek a folyóirat kiadá­sában és munkájában. in nim >-*-<—i Jugoszlávia a találkozók mellett hoesa l*opovics külügyminiszter választói elölt beszélt A Munkaügyi Minisztérium vendégeként három napja hazánk­ban tartózkodik Friedrich Macher,} a Német Demokratikus Köztársa­ság munkaügyi minisztere, aki j fontos tárgyalásokat folytatott a Munkaügyi Minisztérium vezetői­vel. Többek között előkészítették a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Magyar Népköztársaság társadalombiztosítási egyezmé­nyét. Az egyezmény rendezni kí­vánja a két állam polgárainak a másik fél területén töltött munka- viszony alapján járó társadalom- biztosítási szolgáltatásokat. A, Tanjug jelentése szerint va­sárnap Jugoszlávia több városá­ban választási gyűlést tartottak. A gyűléseken vezető államfér­fiak is beszéltek. A vaijevói gyű­lésen mintegy 30.000 ember előtt Kocsa Popuvics képviselőjelölt, külügyi államtitkár tartott beszé­det. A nemzetközi kapcsolatok ala­kulásáról Kocsa Popovics hang­súlyozta. hogy az utóbbi időben kedvező jelek tapasztalhatók. Itt elsősorban a csúcsértekezletre utalt. Kormányunk — folytatta az ál­lamtitkár — nagy jelentőséget tu­lajdonít az értekezlet összetételé­nek mind a külügyminiszteri ta­lálkozót. mind a csúcskonferen­ciát illetően. Továbbra is meggyő­ződésünk, hogy bele kell vonni a tárgyalásokba az olyan tömbbon kívüli országokat is. mint ami­lyen India, Svédország és Jugo­szlávia. Ügy gondolom, feiesieges ezt részletesen, megindokolnom. Már a múltbeli tapasztalatok is emellett szólnak. A külügyi államtitkár ezután hosszasan foglalkozott Jugoszlá­via külpolitikai kapcsolataival. MANILA (MTI): Mint a Reuter jelenli, a fülöpszigeti külügymi- r.iszterium zászlótermében kedden reggel megkezdődött a SEATÓ országok külügyminiszter? inc-k háromnapos értekezlete. Az érte­kezletet Carlos Garcia, a Fülöp- szigetek elnöke nyitotta meg. Az ülésszek elnökévé Felix Berto Serrano fülöpszigeti külügy­minisztert választották meg. Ezután Serranó a dclkeletázsiai térséget fenyegető ,,kommunista veszélyéről beszélt. John Foster Dulles amerikai külügyminiszter hasonlóképpen azt hangsúlyozta, hogy ,.a kínai— szovjet tömb még mindig hatal­mas erőfeszítéseket tesz katona) erejének kiépítésére. Ipari ereje ugyancsak megnövékedéit, es ve­szélyes gazdasági és politikai of­fenzívakat folytat.” Christian Pineau francia kü­lügyminiszter kijelentette: ,A SEATÓ védelmének olyan erős­nek kell lennie, hogy szembenéz­hessen a íenyegetéss-1.” Sehvyn Lloyd hangsúlyozta: „Barmikor és bármilyen szinten hajlandók vagyunk tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval, ha azok eredménnyel kecsegtetnek. A tárgyalások kudarcától, vagy i sikerétől azonban olyan nagy lé*. függ, hogy a józan ész azt kveteti: megfelelően készítsük azokat elő.” Walter Nash újzélandi minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy az országa leszerelést akar cs meg kíván szabadulni a nukleáris meg­semmisítés fenyegetésétől. Ehhez megfelelő biztosítékok szüksége­sek. Közben a SEATÖ-országók- nak magasabb életszínvonal, gaz­dasági és szociális haladás eléré­sére kell törekedniük. Richard Casey ausztráliai kü­lügyminiszter Dulks állításait is­mételgette a SEATÖ-ról, mint a „kommunista veszély” elhárító szervezetről. Megkezdődött a SEATÓ wanilai értekezlete ) 0 Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küidöK-jelöitjei Újsághír: A Szovjetunióban a Legfelsőbb Tanács választásait megelőző kain- [ 1 pány az utolsó szakaszhoz érkezett. Az ezernél több választókerület ben már megtörténlek a jelölések és nagyjából lezajlottak a jelöltek és a választók ta­lálkozásai js. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát vasárnap választják meg. * lefroszinyja Gyemigyenkó fejönft Jeíroszinyja Afanaszjevna Gyerrá- gyenko ukrán koIhoz-paraszta$swmy két nagy eseményt ért meg ebben az évben A kerület dolgozói küldöttnek jelölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége a Szocialista Munka Hőse címmel tüntette ki. Az egyszerű szovjet asszonyt megtalálta a hírnév és olt önfeláldozó munkájának köszönheti. ...Nevét ma már messze Ukrajna határain túl is ismerik. Közel negyed százada dolgozik, mint fejőnó a Kolosz- solhoz állattenyésztő telepén. 1955-ben állag 6035 kg. tejet fejt minden tehené­től. A következő évben 8259 kg-ra, :• múlt évben 8738 kg-ra emelte a fejőst átlagot. Már évek óta tartja első helyét az ukrán fejőnők versenyében. Több mint 8.000 kg. tej egy tehén­től! önkéntelenül is megkérdezi az e-in­ter: — Hogy sikerűit ez? — Bőséges és ésszerű takarmányo­zással, a tehenek gondos ápolásával, — fe­leli Jeíroszinyja Gyemigyenkó. — Nincs ebben semmi boszorkányság. A kukorica nyitja mindennek. Zöldtakarmány, siló- takarmány, erőtakarmány a kukorica. Minden, ami csak kell. Csakhogy a bő takarmányozás még oem minden, ha fontos is. Tudományos alapon kell takarmányozni. — Ezért barátkozom a mezőgazda- sági szakemberekkel — mondja Gyemi- gyenko elvtársnő. — Mindig mindent megtanácskozok a zootechnikussal, Együtt állítjuk össze a takarmány adagot. Gyemigyenkó egj'es tehenei évente 12—13.000 kg. tejet adnak. —- Honnan vette ezeket a teheneket? — Magam neveltem, — válaszolja büszkén. Ez így van. Jeíroszinyja Gyemi- gyenko éveken át nagy gonddal válogatta ki a legjobban tejelő és legzs'rosabb te­jei; adó tehenek borjait. Tapasztalatait ma a fejőnők százai tanulmányozzák. Ö maga eljár más kol­hozokba. felfigyel a hasznos tapasztala­tokra, de közben bátran bírálja a hanvag vezetőket s megmondja, hogyan szüntet­hetik meg a fogyatékosságokat. Tevékeny társadalmi munkát végez Jeíroszinyja Gyemigyenkó. A kerületi pártbizottság tagja és a Kiev-területi szovjet küldötte. Sűrűn látogatja a szom­szédos kolhozokat és kerületeket. Beszá­mol tevékenységéről. Tapasztalataival segítségére van az állattenyésztőknek, l.ogy megoldják a legfontosabb országos feladatot: utőlórjük az Egyesült Államo­kat' az. egy főre eső hús-, tej- és tajter- melásben. Gyemigyenkó fejőnő nagy tisztelet­nek örvend az ukrán dolgozók körében. Az alxetó muaka embere Negyed százada már, hogy Andrej Mitrofanovics Voroncov esztergá’yos elő­ször állt a gép mellé. Még most is em­lékszik arra a napra, amikor először kapcsolta be a gépet. 1832. május 17-én történt. Az élet sok megoróbáHatásnak teile ki. A gyárat a háború alaH áthelyezték az Uraiba és ö hősiesén dolgozott a front számára. A háború után visszatért szülő­városába, Voronyezsbo. résztvett a le­rombolt gyárépületek helyreállításában. — Nehéz idők voltak, — emlékszik vissza. —- Bementünk a gyárba, lesöpör-' tűk a havat a gépekről, úgy kezdtük a munkát. .. Helyreáll’ táaa után a gyár profilt változtatott. Exkavátorait ma a népi de­mokratikus országokban is ismerik. A gyárral együtt nőttek az emberek, fejlesztették szaktudásukat. A. M. Voroncov szűkszavúan beszél n agáról: — Miközben az alkatrészt köszörü­löm. magamban morfondírozok: „Jól csinálom-e? Nem avult cl munkamődsze- i etn? Nem kellene megváltoztatni? Ho­gyan használhatnám ki legjobban a munkaidő minden percét?” Andrej Mitrofanovics Voroncov nyughatatlan ember. Bátran kísérletezik, keresi a gépbeállítás új módszereit, kü­lönféle készülékeket szerkeszt és közben szüntelenül figyelemmel kiséri a legjobb esztergályosok sikereit. Egyikkel-másik- kal levelezik' is. A voronyezsi exkavá- lorgyárbon ö kezdeményezte a gyorsvá­gást. De nem elégedett meg az eső si­kerekkel. A gépi megmunkálás ideje je­lentősen csökkent, de a mellókmunkák időtartama változatlan maradt. Harminc másodperc elég volt a vágásra, de a munkadarab beállításához és levételéhez néhány perc kellett. Addig nem nyugo­dott, amíg össze nem fabrikált egy olyan befogó készüléket, amelynek segítségével sokszorta gyorsabban tudja rögzíteni a munkadarabé t. Az újító nemhogy a percekkel, de meg a másodpercekkel is takarékosko­dik. Tapasztalatátadó könyvének is ezt a c'met adta: „Drága minden perc”. Tavaly tavasszal Kínában járt. Ellá­togatott a pekingi és sangháji gyárakba, beszámolt tapasztalatairól. Most is tartja a kapcsolatot kínai barátaival. ... Este van. Befejeződött a munka. Voroncov még gyorsan szétnéz a mű­helyben, egy pillanatra gondolataiba me­rül. Fogadónapja lesz. Küldött a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsában. A kom­munista esztergályos mindig szívesen eligazítja választóit ügyes-bajos dol­gaikban. És nemrég a gyár dolgozói újra őt jelölték küldöttüknek a szovjet hatalom legfelsőbb szervébe. A. M. Voroncov újító esztergályos neve ott szerepel a voronyezsi választókerület szövetségi ta­nácsi küldött jelöltjeinek listáján. (Csernyiscseniko és Vinogradov riportjaiból.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom