Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

KELETIM AGY ARORS/.AG

1938. MÁRCIUS 12, SZERDA

Munkások között

GAZDATANAG S ADÓ

a nyíregyházi vasútállomáson!

Dohánrme/egűgy készítése

A

*>rgalmista jelt ad az indulásra. Éles mozdony- fütty hasít a levegőbe. A vezető kitekint. Áll a jelző. Megcsikordulnak a ke. rckek, és a hosszú, milliókat rejtő, kígyózó Vagonsor átciüóo- cög a váltókon. A gép köhögve búza maga után a cél felé a ie- herszerelvényt.

Mint valami hatalmas érrendszer, úgy hálózza be az ország testét a vasút. Nyersanyagot szállít a kohóknak, gyáraknak, vetőmagot az éhes földnek Dunántúlra. bányafát Komlóra, ruhát, cipőt az ország déli csücskébe, Békésbe.

Az, egyenruhás vasutasokról mindenki tudja, hogy a .közlekedés dolgozói. Ismerik a kalauzt, a forgalmistát, a váltókezelőt, a főnököt, a főin túzokéi, $tb. Az egyenruhát nem viselők munkájáról azonban keveset beszlének. Pedig a raktári és szállítómunkások nélkül semmit sem szállíthatnának a tehervonatok az ország különböző részeibe. '

A névtelen vasúti munkások éjjel, nappal dolgoznak. És néni számít nekik a hideg, a sár, a hó. forróság, szorgalmasan végzik munkájukat, hogy az áruk időben, pontosan érkezzenek rendeltetési helyükre.

A TARGONCÁS

Hajától a szempillájáig .szőke. Vígkedélyű ember.

— Neve?

— Bunkóczi Gábor.

— Y-nal írja?

— Nem, de azért nemes vagyok, mert öt gyermekem van...

Bunkóczi Gábor a gyorsátmc- nesztöben dolgozik. Harminchárom éves. Ha az utasok meglátják, amint a kis targoncát húzza, már tudják: néhány perc és ndul a vonat. Szorgalmas, becsületes ember. Jó munkájáért többször kapott jutalmat. Azért a legbosszúsabb, amikor egy-egy utas az utolsó pillanatban adja fel a kerékpárját. De nem zsörtölődik, hanem ráteszi a „targoncára” és fut vele a szerelvényhez.

Szépen keres. Politikai kérdésekben tájékozott, rendszeresen olvas újságot. Amikor az ellenforradalomról esik szó, az apja sorsával hozakodik elő es elmondja, milyen is volt az a :selédélet. Nem'kívánja vissza a régit.- Hányáit dolgoznak a gyors-, áfcmenesztőben?

— Három brigádban 18 ember váltja egymást. Éjjel-nappal szolgálunk.

— Beszélgetett-e már magukkal a párt vezetőség?

— Nem, hisz nincs köztünk párttag.

* — Mi a targoncások kívánsága?

■ — Eddig három motoroekocsí- • val dolgoztunk. 1937. decemberében elromlott.. Elküldték javítani Debrecenbe. Azóta kézikocsival targoncázunlc. Elég fárasztó. Azt mondjak, nogy csapágyat, meg tengelyt nem tudnak szerezni. Nem tudom így van-e, vagy nem, de ideje lenné már, ha megjavítanák a motoros targoncát.

A BRIGÁD VEZETŐ

Markánsarcú,, barna ember Vida Géza. 1931 óta dolgozik a teherraktárban. Munkáját becsületesen végzi. Itt is három műszakban megy a munka, hal■ hat ember váltja egymást.

— Mi a maguk feladata?

És sorolja, pontosan a fuvarlevél átvételtől kezdve addig, amíg az áruk a nekik megfelelő vagonokba be nem kerülnek. —

’ Naponta milliók mennek át a

■ raktári munkások kezén. Ezért is rend és fegyelem van itt. Aki hibát vét — forinttal fizeti meg.

— A napokban történt — sorolta, — hogy az egyik vagonunk Szolnokon kötött ki Debrecen helyett. Visszaküldték, mert nem volt „keresztlevele”. Lucernamag volt benne.

így aztán .2—3 nap késéssel kerül ‘rendeltetési helyére az illető termelőszövetkezethez, állami gazdasághoz vagy a földművesszövetkezethez a' rendelt áru. De ez nem elég. ..Kinyomozzák:”,. kinek a hibájából történt mindez'. Mert a ceruza az mindent ír, és megmutatja, ki hibázott. így fizetett Ősz István is részkártérítést. (Ritka eret ez a Vida-brigátíban.)

Erős kar, testalkat szükséges 3 ezer mázsa áru megmozgatásához. És ezt a munkát a emberek „bála- és zsáktargoncával Végzik. Megállás nélkül dolgoznak, nem beszélve arról, hogy a szállítás mellett emelnek is. — Egy-egy munkás naponta J00 mázsát is. Aztán 40—50 kilométert gyalogolnak.

—r Politizáinak-e szabadidejükben?

— Nincs olyan -nekünk. Néha szó esik erről-arról, de én nem politizálok.

— Mikor' látták a párttitkárt? Jár-e a raktárba?

— Nem tudom mikor volt itt, nem is’ismerem.

Neveket mond, találgat.

— Pedig járunk gyűlésekre — , mondja kissé elpirulva.

A legutóbbi országgyűlésre j terelődik a szó. Nem tudja,! hogy már nem Kádár elvtárs, hanem Münnich elvtárs a mi liiszterelnök. Amikor megmondom, lesüti a szemét.

Erdőhegyi Sándor, a brigád egyik tagja is ott ül mellette a széken. Ű sem tudja ki a párt- titkár.

— Hogy dolgoznak brigádjuk ban a kommunisták?

— Nincsen nálunk párttag...

TANULSÁGOK

Csupán két embr. két vasút' munkás mondta el ezeket. Fizikai munkát végző ember valamennyi. Becsületesen elvégzi! dolgukat, szakmai ismereteik

fellendült a művelődési

m if ft ha Pu szia do hason

kielégítő,,. Nincs panasz. V:daJ Gézára, Bunkóczi Gáborra, de aj többire sem. Mégis van valamiJ panaszkodni való. Ez pedig az,J Hogy a pártszervezet nem fordít» gondot ezeknek az egyszerű pár-J tonkívüh munkásembereknek a* nevelésére. Bunkóczi Gábor el-» mondta, hogy ő szimpatizál a* párttal. De az is lehet, hogy en-} nél több, amit érez. . *

„Nem beszéltek, még velem,» hogy szeretnék-e párttag lenni’» — mondta nekem. És én úgyJ láttam, hogy egyenes, jeilcxnű,» szorgalmas munkás, jól tájéko-J zott, az alapvető kérdésekben J egyetért az MSZMP politikája-J val -és így érdemes volna velej foglalkozni. A gyorsátmeneszto-» ben 18, a teherraktárban csak-J nem 70 ember.'dolgozik. Nagy ré-J szüle pártonkívüli, akik közül | sokan nem tudják ki a párt it kár.* Sajnálatos dolog ez. mert úgy* helyes, ha a párttitkár nemcsak* a párttagokkal beszélget, ha-* nem a pártonkívüliekkel is.' ♦ A tapasztalat mást is mutat.J Igen fontos dologra hívja fel a* pártszervezet vezetőségének íi-t gyeimet. Nem szabad egy pilia-j natrá sem elfeledkezni a pár-J tonkívüii fizikai munkások r.e-j velőséről. A párt sorait ezek* közül erősítsük elsősorban. Ván-J nak itt fizikai munkások Byn-J kóczi Gáboron kívül is,, akik? közelednének' a párthoz. És ez* egy másik dologra figyelmezteti? a vezetőséget. Nemcsak a rév-í-J zionisla /nézetek- ellen szükséges? harcolni. Nemcsak, a szektás hi-t bák veszélyesek a pártra, ha-? nem a közömbösség is. —} Jó lenne, ha a pártszervezet 1 vezetősége -megnézné, nem la-» pasztalható-e közömbösség a* pártonkívüli dolgozókkal szem-} ben? Azt javasoljuk, hogy na-} g?obb gondot fordítsanak aj fizikai munkásokkal való be-} szélgetésre. A pártszervezet ve-» zelői érdeklődjenek afelől is J hogyan szórakoznak a munka- ? sók, olvasnak-é könyveket, jár-| nak-e moziba. Sajnos, ezt eddig.» nem kérdezte meg tőlük senki.» Ezekben a kérdésekben sem} helyes közömbösen viseltetni i ♦ vezetőknek g munkásokká | szemben... }

MY K„

Kívánatos, hogy dohánymelegágyainknak körülbelül egyhar- mad részében már elvessük a magot, E melegágyakban nevelt dohánypalántákat április utolsó harmadában kiültethetjük. Jó eredményt csak korai ültetvénytől várhatunk. így augusztus, szeptember hónapokban már jelentős mennyiségű, tökéletesen beszáradt dohányt adhatunk át az iparnak.

A dohánytermő területünk második egy harmadára eső melegágyakat március 15-ig rakhatjuk, míg az utolsó melegágyakat március 18—25-én . befejezzük. .... .

Dohánypalántáink így nem egyszerre nevelődnek és kiültetésük megfelelő időszakban történik. Mivel a dohánylevelek érése nem egyszerre • történik, a rendelkezésünkre álló munkaerővel a dohány termelésénél

szükségessé vált minden munkálatot időben, kifagástalan módon tudjuk elvégezni.

A fent ismertetett szakaszos ültetéssel pajtaterü'etünket sokkal gazdaságosabban használhatjuk ki. Nem lesz szükség arra. még jó termés esetén sem, hogy a letört, felfűzött zsinórokat sűrű aggatásban erőszakoljuk be, s'minőségi dohány termésün- ket tegyük kockára.

A melegágyak helyének kiválasztásánál a legnagyobb gonddal kell eljárni. Széltől védett, enyhe, melegfekvésű, kissé emel- kedettebb helyen legyenek, A melegágyak helyéről rhindan gyomot, gazt, piszkot, szemelet irtsunk ki, takarítsunk el.

Fokozottabb védelem végett a melegágy-telepet napraforgószlírai, vagy más kerítéssel vesszük körül. A csapadékvíz elvezéfésé- ről is gondoskodj uk. A melegágy készítésére szánt szalmástrágyából a tengeri és kóró- s'záiakat ki kell szedni. Ezek a melegágyakat üregessé teszik és a trágyát elpenészésítik, különféle gombafertőzések előidézői is lehetnek.

Melegágyainkat szarvasmarh > és lótrágya egyenlő arányú keverésével készíthetjük , föld feleit, vagy földbe süllyesztve. Ez utóbbihoz kevesebb trágyára vari szükség és jobban tartja a meleget, de ez esetben az állati kártevőkkel számolnunk kell.

A föld feletti melegágyhoz több trágyára van szükség, de ennek könnyebb a kezelése .Bár hővesztesége , nagyobb, mert a szélnek jobban, ki van téve. A trágya-keveréket 20—25 centiméter vastag rétegekbe rakva állandóan egyenletesen tapossuk, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne. Amikor a 80..centiméter magasságot elérjük, a keretet ráhelyezzük és 2—3 napig ülepedni hagyjuk. Mielőtt .a melegágyi alapföldet a keretbe 15 centiméter vastagságban beraknánk, az esetleg előforduló hibákat, süppedéseket, egyenetlenségeket kijavítjuk.

A melegágyat a keret felrakása után tanácsos azonnal ha- surával letakarni, hogy a képződő meleg el ne illanjon.

A melegágyi. föld tetejére 5 centiméter vastagságban rakjuk az eredeti kompósztból összegyűjtött, átszitált magházföldet. A magházföidet deszkalappai egyenletesen simára .egyengetjük, gyengéden megnyomkőd- juk, langyos vízzel megöntözzük és letakarjuk.

Fodor Béla

a Szabolcs-Szatmár megye- Állami Gazdaságok dohánytermelési szakirányítója.

CÉLTUDATOS MUNKÁT

A pusztadobost nevelők még a késő ősz folyamén elhatározták, hogy élénk kultúréletet teremtenek községükben. Ma már számos eredmény tanúskodik arról, hogy nem hiába dolgoztak.

Analfabéta tanfolyam 'műkö- iik, ahol tizennyolc cigány tdnul. A Művelődésügyi Minisztérium soron kívül, díjmentesen megkiil- dötte számukra a szükséges tankönyveket. — A község művelődési otthoniban kézimunka-szakkör folyik s munkájukkal a járási kiállításra készülnek. Hasonló szakkör van az iskolában is. A színjátszó csoport 40 tagú, vezetőjük az 55 éves Vamtsák Miklós dolgozó paraszt.. Nem egy községbe hívták már meg őket. Dem- rsák Miklós a vezetője a helyi dolgozó parasztokból álló népi \ zenekarnak is. j

Sorozatosan szerveznek ismeret- . terjesztő előadásokat. Ezeken fő-1 Ként a. nevelés, kérdései sze.epel j nek.

.......ALBERT’ ANTAL-'

A vak tyúk is talál szemet í”1 —szögezi le. a régi közmondás. Találóan ítéli ei az esetlegessé get, vagyis azt, ha céltudatos munka nélkül születik meg , az eredmény. Mert eredmény' így. is- szüiethe- tik, l de nem bizonyosan. Az a gazda, amelyik bevéti, de aztán az időjárásra bízza termőföldjét. nyilván kevés reménnyel várhatja azt, hogy a búzamagvak szárba szökkenve, meghozzák'.a gazdag aratást. Valahogv pedig így volt és némiképp így van még ma, is .számos helyütt fa’vaink művelődési életévei.

Falusi pártszervezeteink egy részében nein törődnek eleget az iskolán kívüli nevetéssel, a kultúrotthcnqkkal, s figyelmüket lestöbbnyire csak. egy-egy ünnepély megrendezésére fordították. Nem egy,-titkártól, pärt- •vzelőséei tagtól, vagy egyszerű párttagtól lehetett, hallani, hogs ideiét s'-.kkai fontosabb — vagv levalább is sürgősebb —• fe’adn- tek' igénylik. Ez pedig c'yasfor- ma dcjpg, mintha .egy gazda csak odaállítja -lovát-a .kocsi elé; de nem fogja be mondván: rém érek rá azzal bajlódni, s'etek. Vagyis: hegyen érjenek el nagyobb • terméshozamot olyanok, akik nincsenek, tisztában a jobb módszerekkel? Persze, elérhetnek, ha meggyőződés nélkül . elfogadják a segítséget. De ennek nem ez a módja.

l-Tgy-ogy falu, kisebb nagyobb 1" település motorja, szíve, irányítója a pártszervezet, ahogyan’ egész országunk, társadal-. műnk legfontosabb szerve is a párt. Falusi pártszervezeteink köré gyűlnek a legjobb egyénileg és szövetkezetben do'gozó parasztok, a falusi munkások, traktorosok, mes teremberek, és értelmiségünk tevékenyebb része. Erejük és adottságuk tehát megvan arra. hogy képesek legyenek vezető szerepet vadaim fa'vainkban is. Erről az elmúlt évtized szávnolhatafan sok eredménye bárkit meggyőzött, vagy győzhet, aki ismeri falvairkat.- nyitott szemmel jár az emberek között. Falvaink motorjai kénesek voltak megmozgatni, elindítani hazánk lakosságának nagyobb felét a do’goaó parasztság "c* r.bíxV r nehéz, mély kátyúból, amelyben évszázadok óta megrekssztették földesuraík, s azok a rendszerék, amelyek csak kötelességeket róttak rájuk. Mint hatalmas, és diadalmas traktorok hasították fel a tíz-, ezer holdakat, s tették temiővé a nép számára. Hogy ebben á hősi munkában maradiak ’íd- szántaHan barázdák is, melyeketaz eke kihagyott, az hiba, de r.em oiyan hiba, amelyet nem lehet' megérteni.

| lyen „felszántatlan barázdák” maradtak kulturális életünkben is.

Pártszervezeteink feladata, hegy’ felkutassák falvaink életebén ezeket a gyomos, elszige- . telt területeket, s mindenek előtt megszabadítsák a gyámtól! M írt ezek képesek a környezetüket is. telehinteni —- mint ezt már láttuk — olyan magvakkal, amelyekből nacionalizmus, más népek lebecsülése. a társadalom megtagadása, haladás- és ember-ellenes eszmék burjánzanák ki.

Ma már szinte minden faluban van művelődési otthon. Még kisebb települések is rendelkeznek ezzel, mim pl. Szurkos-tanya. A társadalmi munka, amelyet ezekre az- otthonokra áldoztak, bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk ken. sí az alka’niat a szórakozásra, illetve a művelődésre, Mert talán helytelen élesen kettéválasztani a két' fogalmat.-A tanulás, ha a főimé ja cl van találva, egyúttal szórakozást is jelent, és ford't- va, a szórakozás is taníthat, ha céltudatosan van megválasztva, Ennek k5tűnű példá-ia a film Egy . jó film, jó színdarab, jő • könyv‘néha hosszú > .évek tőrei-