Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

BESZÉLGETÉS ARRÓL — MI­LYEN jövö All a szabolcsi BURGONYA ELŐTT — A TI­SZÁBÓL! PÉK „LATHATAT­LAN" KENYEREI — ASSZO­NYOKNAK — LÁNYOKNAK — HÉTEZER FŐNYI ..MAGY- ARAB" TÖRZS ÉL SZUDÁN­BAN 155 dolgozó poroszt lépett az elműt héten tsz-einkbe Az elmúlt hét is újabb si­kereket hozott termelőszö­vetkezeteink számszerű gya­rapodásában. A termelőszö­vetkezeti közgyűléseken 108 család 155 tagját vették fel a szövetkezeti tagok sorába. Az új belépők 165 hold föld­del gyarapították a szövet­kezeti területet. A családon­kénti másfélholdas terület azt mutatja, hogy továbbra is sok agrárproletár és sze­gényparaszt érdeklődik a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Habár néhány helyen a múlt héten is voltak kö- zépparaszt belépők is. A nagykállój Zöld Mező TSZ- ben Tóth Ferenc 8 holddal _ lépett be. A nyíregyháza já-' rásban 18 család 63 hold földet vitt be, ami szintén azt mutatja, hogy itt Is vol­tak középparaszt belépők. Megkétszereződött a sörgyártás A falusi lakosság sörfogyasz­tása rendkívüli mértékben növe­kedett. A- felszabadulás - előtti évekhez viszonyítva 12—13-szor több sört adnak el vidéken. A sörfogyasztás ugrásszerű emelke­dése nem állott meg. Az idén két­szer annyi sört hoznak forgalom­ba a íöldmúvesszövetkezeti ital­boltokban, mint öt évvel ezelőtt 1053-ban. A hülönhöxö kedvezmények töbi’v nun 300.000 forintot jelentenek — a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetnek A Nyíregyházán működő ter­melőszövetkezetek jól élnek azok­kal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a közös gazdasá­gok megerősítéséhez. Ez megmu­tatkozik az árutermelés fokozásá­ban is. A 13 termelőszövetkezet átla­gosan 100 holdra, 130.GC9 to­rint értékű árunál is többre kötött termelési és szállítási szerződést a különböző felvá­sárló szervekkel. Ezek között is kiemelkedik ( Ságvári, Üj Erő és Dózsa Ter­melőszövetkezet. Ezekben a két-* százezer forintot is meghaladja a 100 holdra eső árutermelés ez év- ben. Különösen jól használja ki a le­hetőségeket a Dózsa TSZ, amely­ben az idén az árutermelés növe­lésével a természetbeni juttatás az egész jövedelemnek 40 százat ékát sem teszi ki. Jellemző erre, hogy a korábban elkészített tér-! vek módosítása nyomón a kész­pénzrészesedés 23 forintról 44 fo­rintra emelkedik. A közös gazda­ságnak különben a különböző: kedvezmények több, mint 300.0001 forintot jelentenek. Megliénítofta a közúti forgatnia! a tavaszi hó Szabolcs-Szatmár megye köz­úti forgalmát megbénította a ta­vaszi hó. A nyíregyházi Közúti Kirendeltség a vasárnapi hóvi­har után nyomban megkezdte az eltakarítási munkálatokat. A négyes számú országos főútvonal megtisztítására lánctalpas mo­toros hóekét, s a többi fonto­sabb útvonalakra pedig hatvan lóerős motorral ellátott hótoló­kat rendelt ki. A közüli hálózatról harminc, helyenként pedig negyven cen­timéteres hóréteget ke.l eltaka­rítani. A hétfő déli jelentés sze­rint a nyíregyházi 4-es számú országos főútvonal Kisvárdáig, és a 473-as útvonal mátészal- káig járható. A megye többi útvonalai járhatatlanok. Százezren felüli nyereségrészesedés Közel kétszáz dolgozó arcán le-- hetett látni a boldogság vonását a közeli napokban. A Nyíregyházi Városgazdáikig dási Vállalatnál nem volt baj a múlt évi tervek teljesítésével és így az évi nyereséggel sem. Több mint 128 ezer forint került szét­osztásra a dolgozók között. A vál­lalat dolgozói megígérték: a kö­vetkező időszakokban és az 58-us gazdasági évben még jobban el­látják a rájuk bízott feladatokat, hogy egy év múlva még szebb eredményt mutathasson a válla­lat mérlege. As építkezés gazdája PIROS ARCÜ, szemüveges, rö­vid kabátos, gyorsmozgású, szűk­szavú ember Szűcs Pál. Fehér hajszálak csillannak elő kissé hátracsapott szürke kalapja alól. De a szeméből élénkség árad. Munkavezető a Nyíregyháza Er­dő-sori építkezésnél. Ny oldani érmés, kétemeletes is­kolát építenek. Nem az első és nem is az utolsó munlcahelyc ez Szűcs elvtársnak. Megvan tiozzá a szaktudása, hogu jól vezesse a munkát. Elől a földszinti födém cs koszorú-betonozást végzik, s odébb az első emeletet falazzák a kőművesek. Jellemzőül még annyit, hogy Szűcs Pál többszörösen kitünte­tett sztahanovista a szakmában, és mint művezető is négy eset­ben kapott már kitüntetést. MEGINT ESETT A HÚ. Az építkezésnél mégis a tavasz le­heleté érződik. Feltűnik ez an­nak, aki sokat látja a kőműve­seket, ácsokat, kubikosokat és segédmunkásokat kora tavasszal dolgozni. Ilyenkor, amikor a pa­csirta fütyörészní kezd az építő­munkások kedve is jobb. Szapo­rábban dolgoznak: rakják a tég­lát, tolják a talicskát, keverik a maltert, s már kiskabátra vet­kőzne emelik a gerendákat, a kő­művesek meg fütyöréSzve ép írik a falat. ilyen hangulatban találtuk a munkahely gazdáját, Szűcs Pál „Élére állítva rákját:’- r ’ákat, ne lapjára, mert így vesebb törik:' ..Ne álhatók c ru terhe alá, mert baleset adód­hat”. „Jól működik a betonke­verőgép, Szentesi bácsi?” „In­tézkedtem, hogy csinálják meg a kutat, holnaptól kezdve bőveb­ben lesz már víz”. „Én úgy látom Drotá: szaktárs, hogy a beton­padlónál valami nem stimmel“. „Nos, Jávor szaktárs, ugye fog menni a munka az új fiukkal?” -—így beszélt a dolgozókkal és a jó gazda gondosságával törődött a renddel, a munkával, a dolgozó emberekkel. A MUNKAVEZETŐ hamar észreveszi, ha valamit nem szak— szerűen, csinálunk! — mondja róla Drotár András, a nyolctagú kubikosbrigád vezetője. — De meg is magyarázza, hogyan kell jól csinálni. Jávor István dicséri: Sokat se­gített a munkavezető azon ja­vaslatával, hogy fuzionáljon a brigád Juránké Gergely kőmű­ves brigádjával. Amikor külön brigádban dolgoztak, nem volt olyan a munka szervezettsége. No, meg sok viszálykodásra adott okot az, hogy mindkét bri­gád csak az olyan munkát akar­ta végezni, amelyikkel jobban lehet keresni. Amióta egyesül­tek, szervezettebben dolgoznak és ennek a keresetnél ts előnyét látják! S ami szintén nagyon fontos: mindennap megbeszéli a brigád az elvégzendő feladato­kat és értékelik az elvégzett mun­kát. S még egy: ifjú kőművesse- é leket vet ek magukhoz, hogy j. fiák tovább és még jobban ajdlilhassák a szakma forté­ján. A munkavezető műszak végén mindennap megbeszélést tart a brigádok vezetőivel a további feladatokról. Megtanítja őket műleírás szerint dolgozni és tá­jékozódni a tervrajzon. Nem tű­ri el az „összecsapott munkát”, (de ezt nem is merik megtenni azok, akik őt ismerik-) Nem tűri el azt sem, hogy pazarolják az anyagot. Munkahelyi költségel­számolást vezet. Megköveteli a takarékosságot. Ennek bizonyí­téka az is, hogy három hónap alatt 45 ezer forint megtakarí­tást értek el az anyagtakarékos­ság, a munkaszervezés, a mun­kaerő jó kihasználása terén és ésszerűsítésekkel. (Kaptak is ju­talmat: öt-hatszáz forintokat.) MUNKAVERSENY? Drotárék vállalást tettek, hogy az április 1-ig elvégzésre kiadott munká­kat legalább három-négy nap­pal hamarabb teljesítik, a kí­vánt minőségben. A segédmun­kás brigádok a „kiszolgálás’’ pontosságát és gyorsaságát tűz­ték versenycéluí, amit a szak­munkás brigádok sokra értékel­nek. Az ácsok többszörösen fog­ják hasznosítani a zsaluzó anya­got és szinten határidő előtt tel­jesítik az előirányzott munkát. — Augusztus végére kell át­adnunk rendeltetésének az isko­lát, de mi úgy tervezzük, hogy legalább augusztus 20.-ra kész eszünk vele — mondja a mun­kavezető. Nem kételkedünk szavában. O. A* 1958. MARtiUB 11, KIDD Ára 50 fillér XV. ÉVFOLYAM, 59. SZÄM uuuuDaaDoaixjuDDDDDDDDDnDnnnfTinnnnnmmnpnnnn í Gépállomásaink felelőssége : l /gépállomásaink elsőrendű feladata, hogy az agrárpoli- = - ^ tikai tézisekben meghatározott elvek szerint végezzék = = a munkájukat. Ez pedig nem más, mint olyan segítséget nyúj- ; □ tani a mezőgazdasági termeléshez, hogy a terméshozamok E = állandóan növekedjenek és ezzel egyidőben gazdaságilag, po- = ■ litikailag segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. C ° A gépállomások közel 10 éves múltja azt bizonyítja, hogy E erre technikailag és káderszempontbói is eléggé felkészültek, = B alkalmasak e nagy feladatok megoldására. A közvetlen napi - teendőket vizsgálva is megállapíthatjuk, hogy több és job- K j ban kijavított géppel rendelkeznek, mint más esztendőkben, c ~ A feladat lényegében az, ami a korábbi években is volt. = » Csupán a végrehajtás módjában vannak változások. A tér- * H 3 melöszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok teljes igé- Z Z nyének kielégítése után fennmaradó erő- és munkagépeket a - gépállomások átadják a földművesszövelkezeteknek. Üj eb- ; ben az, hogy korábban cgy-cgy gépállomásnak több ezer f 3 egyéni paraszttal volt dolga, most ez a szám néhány föld- h *j művesszövetkezetre csökken. Üj dolog még, hogy a traktorok, C 3 traktoros brigádok a 200 holdnál nagyobb területű termelő- E b szövetkezetekbe mennek, illetve a földművesszövetkezetek = n igényeit elégítik ki állandó jelleggel, egész évben. A gépek * “ irányítását a tsz-elnökök, illetve a földművesszövetkezetek - - termelési megbízottai végzik. * Z Több helyről hallani olyan véleményt, főként a földmű- ä 3 vesszövetkezetek részéről, hogy sok gondot és felelősséget -_ E levettek a gépállomásokról. Ebben annyi igazság van. hogy f C több idő jut most már a termelőszövetkezetek segítésére, de - j= a felelősségük egyáltalán nem csökkent sem a gépállomás “ £ vezetőinek, sem a traktorosoknak. ~ £ Nézzük a földművesszövetkezetek ilyenirányú tevékenysé- ü C gét. Az igaz, hogy a gépállomások egész évre kihelyezik gé- * a peiket a földművesszövetkezethez és a szövetkezet köteles C munkát biztosítani, de hegy az eddiginél jobb minőségben és c , idejében végezzék el a munkát, azért kötbárileg is felelős a = = gépállomás. Továbbá a gépállomás köteles szervezési tapasz- _ 5 talatait átadni a földművesszövetkezeteknek. A földműves- tf “ szövetkezetek gépirányítóit meg kell tanítani helyes ütemter- = x vet készíteni. A gépállomásnak is az válik dicsőségére, ha a = 3 földművesszövetkezetnél is minél több nagyüzemi munkának ! I számító feladatot tud végrehajtani. Ezt pedig elsősorban = = szakcsoportokban, társulásokban lehet biztosítani és ezen túl c 3 a helyes munkaszervezéssel. A gépállomások felelősségét to- C ! vább növeli az a tény, hogy a földművesszövetkezetek a tag- = = jaik érdekvédelmi szervei is egyben. De ez csupán feladataik Z l kisebbik része. E Az oroszlánrész a termelőszövetkezetekkel kötött szerző- ' ! désekből adódik. A kormányhatározat szerint az újabb 15 szá- - a zalékos kedvezményt azok a termelőszövetkezetek kapják, ' " amelyek március 15-ig éves viszonylatban legalább hárem = Z normálhold gépimunkára kötnek szerződést katasztrális hol- = * dánként. Megyénkben 66 termelőszövetkezet nem élt eddig “ l ezzel a kedvezménnyel. Nyilván az a feladata a gépállomás = a vezetőinek, hogy a felvilágosító munka nyomán ezekben a - * szövetkezetekben is igényeljék a gépek munkáját. A gépál’o- . Z más dolgozói anyagilag is érdekeltek abban, hogy a termelő- = = szövetkezetekben minél nagyobb eredmények szülessenek. £ = Egyes termelőszövetkezetekben vonakodnak a határozatban C ! előírt jutalmazást a szerződésekbe beleírni. A Tiszavasvári * = Gépállomás körzetében eddig egy szerződésben sem szerepel, " 3 hogy a traktorosok mit kapnak a szövetkezettől. Ez is poli- = 1 tikai munkát kíván: megértetni a szövetkezeti tagokkal, = = hogy ebben a kérdésben az ő érdekük egybeesik a gépállomás I ; dolgozójának érdekével. Ha tudja a traktoros, hogy többet * 1 kap, ha az általa végzett munka után több termést érnek el, = = nyilván iparkodik úgy dolgozni, 'ahogy tőle telik. E A szerződéskötéseknél azt is lehet tapasztalni, hogy e'ső- = = sorban szántásra, vetésre igényelnek gépet, de a növényápo- ; = lásra, betakarításra már kevésbé. A gépállomások a jelen'eg l Z leszerződött növényápolásnak és gépi betakarításnak a több- = I szőrösét is el tudnák végezni. ’ l A gépállomások felelőssége még tovább növekszik azzal, - £ hogy a termelőszövetkezetek és a földmüvesszövetkazstek ve- £ F zetőinek joga van a nem megfelelő traktorosok lévá'tására £ L javaslatot tenni az igazgatónak. Ez arra kötelezi a gépállp- p E más vezetőit, hogy öntudatos, fegyelmezett traktorosokat [ |= küldjenek a szövetkezetekbe, továbbá évközben is ál’andóan E fc figyelemmel kísérjék, segítsék a kihelyezett dolgozókat. r £ Rövidesen eljön a tavasz, ha még hó fedi is a szántóföl- t n deket. Üjra megkezdődik a harc a határban, hogy minél E Ej több terményt, terméket gyűjthéssünk a raktárainkba. Ebbed r 3 a munkában a géppark zömével rendelkező gépállomásokra E h nagy feladat hárul. Az őszi zárszámadáskor arra a gápállo- £ □ másra mondják maid rá, hogy jól dolgozott, amelyiknek a r 3 körzetében növekszik a terméshozam aho1 számszerű'eg 's C u gyarapodnak a termelőszövetkezetek, tehát nemcsak a sajá* P Ej pénzügyi tervükért, hanem ezért is felelősek a gépállomások C □ E »-.rnr^^rTTTrnrirnrnrirTrtrirTrTfTrTrniTniTrTnnnnnnrinnnnnnnnnnnnr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom