Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

m. MÁRCIUS I, SZOMBAT KELETMAG YAROKS'Mf. KISS ZOLTÁN VERSEI Hazudtál, költő (AKINEK NEM INßE, NE VEGYE MAGÁRA.) Hazudtál, költő. Rajtafogti.Uk. Forgattad hetykén töltőtolladat. Fütyőíté! gondra, emberi hitre, S többre vitted, mint jó mester vitte.- Mesterember, mint kalmár-iparos Írtad, mi kapós, ami divatos. Fáradságodnak kamatos haszna, Férsz, hírnév hullott színes szavadra. Rang. Pompa, Dicsfény. Nyári ég alatt. Csapdosó igék, csengő rímszavak, Magasztos ódák, szent esküvések Emeltek föl és fedtek be téged. Eljött az Idő és próbára tett: Szavaid súlyán mennyit nyom a tett. Eljött az Idő. Nem te hoztad el. Kölönc voltál csak rajta, nyög, teher. Eljött az Idő, cselekvés kora. Végigvert rajtunk sújtó ostora. Adtál-e tüzet, fényt és meleget? Hajótöröttért nyúlt-e kezed? Tudtad-e, Költő, hova kell állni? Vagy elsodortak habos hullám! Fékevesztett búnak, gyűlöletnek. Talált-e benned támaszt a nemzet? Miért folyt vér s könny árja az utcán? Okoztál-e bút, bánatot tudván, S tiporva lábbal hunyó hitünket, Tudta-e mért ver isten, mért büntet? Szavadra forrt mind a pesti utca, Fojtott lelógó kötelek hurka, Tollhegy és szurony hozta a halál!, Mérgezett vasa szíveinkbe vájt. Hazudtál, költő. Rajtafogtalak. Vérbe mártottad cles tolladat. Eljött az Idő és próbára tett: Mcgcrdemied-c, költö, e nevet... Szeder! tida Kiterjedt mezők tágas útjai S ki lép elébe útját álla ni? Habos virága sárga gyom között tört kóró szárán kúszva felszökött. Tükrös levelét cg felé tartja. Nem nevet, nem sír a tarló rajta. Mély alázattal gyümölcsöt kínál, s szoros marokka', miként a hínár alattomban úgy tapad rád, ragad, s öoszekarmoi, ha nem óvod magad. Gyökerét vesztett szála futva fut i nem elég neki keskeny gyalogút, nem köti földhöz talpalatnyi rög: földönfutó a bujdosók között. Filmhírek .1* éjszaka szépei A Pannónia Filmstúdióban megkezdődött AZ ÉJSZAKA SZÉPEI című érdekes Rena Clair film feliratozása. A fi in főszereplői Gérard Fhi.ipe, Gina Loílobrigida, Marline Caro!. Ugyancsak dolgoznak az YVES MONTAND ÉNEKEL című fiún hangbemondásának elkészítésén. A film a népszerű előadóművész és filmszínész szovjetunló'oeli út­ját mutatja be. BETILTOTTAK a GYARMA- & TOKON A , RABSZOLGÁK f LÁZADÁSA" CÍMŰ FILMET % V Több nyilatkozat jelenik meg* a sajtóban John Berry, A RAB-X szolgák lázadása (fama- go) című filmjének a gyarmaté-X kori történő betiltásával kapcsa-❖ latban. A kritikus fe.veti a kér- X dést: ,.A novellát Prosper Méri- mée 1870-ben írta és most ve-* s/.edelmes? Vajon a franciák $ örökösei-e a francia íorrada- *• lomnak, ha így cselekednek?”X Valamenyi nyilatkozat heiytele--'- níti a film afrikai forgalmazású-1 nak betiltását. (OawúiL rj)ál Ál a. (Hij íteqijkázi COaiaátL rßi\l QinináziiLtn AZ 1848—49-ES FORRADALOM és szabad­ságharc száz éves évfordulóján került a nyír­egyházi Vasvári Pál-gimnázium homlokzatára Vasvári Pálnak, a magyar történelem e gyorsan lehulló üstökösének neve és domborművű kép­mása. Azóta minden nap találkozik Vasvári Pál tekintete a gimnázium kapuján belépő diákok te­kintetével. A gimnázium folyosóján bekeretezett Vus- várí-emlékek sorakoznak. Vasvári nagykárolyi gimnáziumi bizonyítványa: a névsor elején nagybetűkkel: FEJÉR PÁL — a kitűnők között is az első. Más okmányok Vasvári kezeírásával: részletek történelmi, politikai írásaiból, Vasvári Pál őrnagy katonai intézkedései. Az emléktábla, a többi Vasvári-emlék Vas­vári útmutatása alakján került az iskola falára, Ű írja egy helyen: .....vezesse fel az atya gyer­mekét Drégely várának mohlepte falai közé, s beszélje el a feladásról meg csak hallani sem akaró Szondi hősies halálát; vezesse cl Szigetvár romjaira s mondja el fogékony keblű gyermeké­nek Zrínyi dicső elestél, — vezesse el a temes­vári kapuhoz, hol az ősi falakat védelmező Lo- sonczy férfias elszántsággal áldozta fel éleiéi és mondja el gyermekének, hogy e hősök vérroko­naik voltak, hogy ezek azért küzdöttek, azért áldozták fel éltöket, hogy nekünk, unokáiknak megtartsák az ősi hazát, mennyire fognak igye­kezni, hogy az érette elvérzett ősöknek méltó unokája legyen." E hősökön kívül történelmünk új hősöket teremtett, s ni* Vasvári is ott van szók között, akikhez az unokáknak, a mai ma­gyar ifjúságnak méltónak kell lennie. VASVÁRI ÉLETE, a történelmi példa azon­ban csak akkor ad segítséget a tanácsot kérő je­lennek, az iskolának, ha a példát nem csupán igaz adatok, tények halmazának fogjuk fel, ha­nem a történelmi igazságot biztos világnézet iránytűjével keressük „o tények zavaros tenge­rén". „Az események folyama — mondja Vas­vári — lezúg a magas bércekről, s tekervényesen andalog a sziklák völgyeiben. Ha mi nem tudunk felülemelkedni c fényhullámokon, úgy soha meg nem ismerhetjük az egész folyam főirányát. Egy magasabb sziklatetőre kell tehát állanunk... Világnézetet kell szereznünk.., Üj. szocialista világunk helyes megértéséhez, építéséhez isko­lánk is csak így használhatja fel a történelem, Vasvári példáját, tanítását. Mi az, amit Vasváritól tanulhatunk? Élete, tettei, írásai adnak feleletet kérdésünkre. 1326-ban, amikor a kis Fejér Pál megszüle­tett, a haza „urakból és földhözkötött személy­rabokból áll... A könnyelmű jogbitorlók, a ne­mesek nem akarák a kor szükségeihez képest tágítani az alkotmány öltönyét... ők örök szol­gaságra kárhoztatták a népet, s óriási börtönné tevék a hont, melyben a népmilliók rabláncokat esövgetének. öle pedig őrök valónak, kik a ra­bok milliói felelt virrasztónak, hogy valamiképp ki ne szabaduljanak. És ezt nevezek nemesi sza­badságnak ...! ” Vasvári szülőföldje ebben az időben román, görög, szerb, zsidó és magyar ele­mek gyűjtőhelye, s ezek szenvedései, gyermek­kori tapasztalatai érlelik meg majd Vasváriban azt a tisztult hazafiságot, mely a népek egyenlő­ségét és barátságát vallja, s ezeket a népeket a jövőért vívott közös harcra akarja összefogni. A NAGYKÁPvOLYI GIMNÁZIUMBAN eltöl­tött évei, későbbi tapasztalatai során jut el an­nak felismeréséhez, hogy az emberi társadalom , ikerzsarnokság1’ alatt szenved: „A világi zsar­nokság csak a testet gyilkolhatja meg, — a val­lási zsarnokság meggyilkolja a szellemet is, s az embert elő géppé alnesonyítja. Az ilyen népekre csak úgy derül jobb idő, ha a vallás es sevalés eiszakasztatik egymástól. Ha találkoznak őszinte barátai a népnek, kik a milliókat felvilágosítják, úgy van remény a szövetkezett zsarnokság meg­törésére, különben soha nem. Fog lázongani, fog ölni a nép, gyilkolni, de sorsát javítani képes nem leend.” Ilyen tapasztalatok után jut a 17 éves Vas­vári 1843 szeptember 1-én Pestre, az egyetemre. Itt „ifjú koromat a tanulásra szentelém — írja—■ biztoä alapot vetendő jövő állásomnak.” Tanárai felfigyelnek rá, társai hamarosan az egyetemi ifjúsági mozgalom vezetőjének tekintik. Múlik az idő, a kor az európai fejlődésnek megfelelően megszüli azt az „Ifjú Magyarorszá­got”, mely a feudalizmus és császári rendőrké- mek árnyékában megállíthatatlanul készíti elő Magyarországon is a fennálló rend bukását, a forradalmat. Mert az „Ifjú Magyarország* a feudalizmus úttá lanságában fuldokló fia­tal értelmiség: írók és költők világosan lát­ják, hogy Magyarországon 1848-ban adott, vagy születőben van az a két tényező, ami szükséges a népforradalomhoz: zsarnoki elnyomás és fel- világosultság. „A zsarnokság előidézi a forradal­mat, — a fetvilágosultság eredménydússá szokta tenni. Felvilágosult nép nem végzi be a forradal­mat a zsarnok megdöntésével, hanem szétrom­bolja a zsarnoki intézményeket is, s lehetetlenné teszi az új zsarnokságot." Ez az ifjú értelmiség/ a francia forradalom eszméin nevelkedik —, mini dennapi olvasmánya a forradalom története ~l Petőfi, Vasvári pedig eljut az utópikus szocia­lizmusig. Vasvári halála előtti napokban isi Ca-bet Ikáriai Utazását fordítgatja. TÖRTÉN ELM I HAGYOMÁNYAI során Vas* rtlrí a nemzeti múlt legforradalmibb hagyomá* nyaihoz nyúl vissza, Dózsa György szelleméi/ ébreszti (Történeti Névtár, 1848.), Zrínyiről ír ta­nulmányt (Zrínyi Miklós, a költő, 1843), amely- Ível a Kisfaludy Társaság jutalmát is elnyerij Tanulmányaival elsősorban az elkövetkezendő for­radalomra készül fel: „Tudom én. hogy nem köl­tőnek születtem —■ írja apjának. — Már érzem, más lesz belőlem: tudós, gondolkodó, a nép fel­szabadításának harcosa, az egymás ellen uszí­tott szerencsétlen nációkat fogom én kibékíteni! egymással!” S közben tanul, írásaiból nemcsak Pest- Budán, hanem az egész ország nagyobb városai­ban is megismerik nevét. Közvetlen a forrada­lom előtt Pesten Teleki Blanka leánynevelő inté­zetében tanítja a történelmet, forradalmi nevelő,' néhány hónap alatt igaz hazafiakat nevel tanít-1 ványaiból. — Vasvári vezetésével megszületett a négy-' vennyolcas egyetemi ifjúság egysege, megszüle­tett a forradalmi ifjúság célkitűzése: „Egyet akarunk... azt akarjuk hogy írásainkkal és fel-' világosító munkánkkal közelebb vigyük Magyar J országot a szabad népek országaihoz. Ledönteni! az elnyomás Bastille-ját." Végre megérkezett a várva-vért forradalom, 1843 tavaszán fellángolt Itáliában, tüzet vetett Párizsra, és Bécsen keresztül fénye bevilágított hozzánk is. A forradalmak hírére a pesti ifjúsági március 14-én éjjel a, Fillinger-kávéházban meg-i beszélte forradalmi programját. Vasvárira an egyetemi ifjúság vezetése várt. Vasvári világo­san látta feladatát: ,.A vakbuzgalom a mi zász­lónkat, az ifjúság lobogóját... csak Űrnapkor hordozhatta végig a város utcáin. Barátaim, ma. lesz az utolsó Űrnap: és fog történni az Űr szí­nének átváltozása.” Másnap, március 15-én kora reggel a kávé­házban elhangzott a Jókai szerkesztette 12 ponté itt hallotta meg az ifjúság először Petőfi „Eskü­jét". Vasvári beszéde indítja el a nagy napot,: (Folytatjuk.)! a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom