Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

1958. MÁRCIUS a9, SZOMBAT KEL.ETM AGY A RORSZÁG 5 Dombország üzenete . •. Megállapították '60—66 ézer forint volt az évi • jövedelem, sőt Laskai István har- ] madmagával 07 ezer forintot vitt I haza ... Az idén még ennél is | többet várnak. Persze a szövetkezet és a trak- toristál: egysége korántsem csak | úgy lári-fári módon történt. Nem bizony! Az igazságbeliek ugyan­csak megmondták véleményüket a traktoristáknak, hiányosságokat sem hallgatva el. A végén aztán — mivel gépvezetők régi jó isme­rősei már a csoportnak, szorgal­mukra, helytállásukra is bizto­síték van — a felvétel mellett döntöttek. Néhány szót még a szövetkezet soronlevő terveiből. Az idén nyolc hold földbe kerül dohány, húszba lucerna, tízbe éáescsillagj űrt, to­vábbá szerződéses burgonyát, ku­koricát is legalább hatvan holdon vetnek az Igazság tagjai. Ami az állatállományt illeti, azt pedig legalább tíz jól tejelő tehénnel, valamint egy sertéstörzzsel fris­sítik fel. Az olzos és sokoldalú tervnek már faluszerte híre ment. Aztán az sem marad véka alatt, hogy az eladó házak legtöbbjét a csoport tagjai veszik meg. Summa-sum- márium, ez ilyesmi bizony meg­lehetősen nagy vonzerőt gyakorol. Hatására, hogy csak márciust említsük, újabb öt tag, névszerint: Kálmándi István. Ignáz, Dékmár Menyhértné, ifjú Dusinszki Fe­renc és Stckler Józsefné lépett be a szövetkezetbe. A legfrissebb tavaszi helyzetkép tehát így fest. Aztán még egy hír: az Igazság tagjai dacolva idővel és a szokatlan erejű éjjeli fagyok­kal,- talán elsőnek a baktalóránt- házi járásban már tíz hold tavasz­búzát is elvetettek. , Az akarás és a szorgalom így hajt, még a természetnél is ha­marabb életigenlő rügyeket. És ha kísért is még a fagy, ha olykor, olykor vissza is néz a tél Domb­ország már megmozdult és üzenni kezd... A riadó elhangzott. Szavára százak és százak keltek fel. Szán­tó-vetők, traktoristái:, mezőgazdá­szok. A föld fiai: bátor és erős embe­rek. (K. T.) a vágósertés 1958. évi szerződéses á rá t Az élelmezésügyi minisz­ter az Országos Árhivatal el­nökével egyetértésben megál­lapította a vágósertés 1958. évi szerződéses árát. Az 1958. feb­ruár elsejétől kötött sertéshizla­lási szerződések alapján átadott hízott sertésekért a következő árakat fizetik: bacon-sertés 95— 100 kg-jg kilónként 15 50 forint, a hús- és hús jellegű sertés 106 kg. fölött 14 80. a zsír- és zsírjellegű sertés 126—165 kilóig 14 50. ezen a súlyon felül pedig 14.80 forint, A tenyésztésbe fogott sertést, a hús- és zsír.tellegűt egyaránt. 170 kiló fölött 14 forintért vásárol- i ják. Intézkedik a rendelet a mennyi­ségi felárról is. Eszerint az egyéni termelők és a sertéstartók az 1953. február egytől kötött sertés­hizlalási szerződés alapján átadott sertésekre mennyiségi fe’árat nem kaphatnak. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és az egy gaz­daságban. egy tételben hizlalt egy­öntetű sertések után. ha ugyan­abban az időben adják át, 20—50 darabig kdönként 1.50, 50-en fe­lül pedig 2 forint felárat kapnak. A ísz-csopcrtok és az alapszabál­lyal működő egyszerű termelési társulások 20—50 kilónként egy forint, 50-en fe’iil egyötven fel­árat kapnak. 1958. február 1-ig a mennyiségi, felár kifizetését a ko­rábbi rendelkezések szabályozzák. Intézkedik a rendelet a hütet! és a b^con^rtések szabadfelvá­sárlási .áráról is. Eszerint a ko­rábbi rendelkezéseket azzal a ki­egészítéssel kell alkalmazni, hogy a hízott- és a baconsertés felvá­sárlási árának 1958. április 15-től a szerződéses árnál legalább egy forinttal alacsonyabbnak kell lennie. I1>K H I Világító fehérnemű j { A német kalapdivat leg- i utóbbi vívmánya a világító * szalagos férfikalap. A nők sem akarnak elmaradni. Egyik osztrák cég foszfo- reszkálú nyloncslpkéket ho­zott forgalomba. A csipké­ket női fehérnemű díszíté­sére használják. S az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy sikerrel... A Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának ülése MOSZKVA. (TASZSZ): A Nemzetiségi Tanács péntek dél­előtti ülésén meghallgatta Stye- pan Csevvonycnkonak. a man­dátumvizsgáló bizottság elnöké­nek jelentését. A jelentés alap­ján a Nemzetiségi Tanács elis­merte a megválasztott küldöttek mandátumát. Ezután a Nemzetiségi Tanács, amelynek tagjai között 58 nem­zetiségi képviselői foglalnak he­lyet, megkezdte a vitát Nyikila Ilruscsovnak a kolhozrcndszer továbbfejlesztéséről és a gép- és traktorállomások átszervezéséről elmondott előadói beszéde fö­lött. Százezrek tüntetése Berlinben az atomfegyverkezés ellen BERLIN (MTI): A német fő­város dolgozóinak sokszázezres tömege Berlin legnagyobb terén, a Marx-Engels Platzon csütör­tökön délután tiltakozó nagy­gyűlést rendezett a bonni atom- háborús készülődések ellen. Berlin mindkét részének dol­gozói ezzel válaszoltak a bonni parlament minapi szégyenteljes, népellenes döntésére. A nagygyűlésen megjelent Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht Németország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának első titkára is. A gyűlésen Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség országos elnöke tar­tott beszédet. Felszólalt dr. Thies- sen, a Lenin-díjas atomtudós, professzor is. Április L-éu sztrájkba lépnek a traucia vasutasok Párizs, (MTI): A CGT, a CFTC és a Forge Ouvriere kö­zös felhívással fordult a vasuta­sokhoz, hogy április 1-én haj­nali 4 órakor hagyják abba a munkát. A francia vasutasok 21 órás sztrájkkal fognak tiltakozni a kormány nadrágszíjmeghúzási politikája ellen, a \ asúttársaság ugyanis erre való hivatkozással tagadja meg bérköveteléseik teljesítését. Kedden előrelátha­tólag teljesen szünetelni fog Franciaországban a vasúti köz­lekedés. A vasutasok sztrájkjához csatlakozhatnak a párizsi Metró és az autóbuszok dolgozói is. A békéltető bizottság tárgya­lása bizonyára ugyanazt a nega-' táv eredményt hozza, mint a vasutasoké: a párizsi közleke­dési vállalat el is feg zárkózni a Metró és az autóbuszok dolgozói bérköveteléseinek teljesítése elől. Ez esetben lehetséges, hogy április 1-én a vasutakkal egyidőben leállnak a párizsi földalatti szerelvények és a francia főváros autóbuszai is. A francia gázgyárak és áramJ szolgáltató telepek bérkövetelé­seinek ügyében is döntő jelen­tőségű tárgyalásokra kerül sor. A munkaadók elutasító válasza e téren is sztrájkot robbanthat ki, előreláthatólag még a hús­véti ünnepek előtt. A Kelet-Magyar ország cikke nyomán A „Kelet-Magyarország” című napilap március 12-én megjelent heiyijúrattal foglalkozó cikkére közlöm, hogy nem fordulhat elő az, hogy a Beloiannisz téri autó­buszállomáson az utas felesi vélje a helyi, vagy a távolsági autóbu­szokat azért, mert a helyijáratok szám*áblávai és helyijárat felírása oldaltáblával vannak ellátva. A jövőben az utazóközönség részletesebb tájékoztatása céljából a helyijárati gépkocsikon viszony­lat-jelző táblákat is fogunk meg­felelő nagyságban elhelyezni, ahogy annak legyártását, illetve elkészítését a nyomda vállalja. K. P. M. Autóközlekedési Igazgatóság, Debrecen. t F öldünk egyenlítőjének hosz- szúsága nem változott, ma is 40.000 kilométer. Mégis mennyire másképpen szem­léljük a távolságokat, mint Ciődeink. Fjodor Bajkov, Oroszor­szág első kínai nagykövete három évszázaddal ezelőtt csaknem két évig utazott, amíg eljutott To- bolszkból Pekingbe. Verne Gyuia úgyszólván mindent „kisajtolt“ a korabeli technikából, s hőse már sakkal rövidebb idő alatt küzdöt­te le a távolságokat: nyolcvan nap alatt körülutazta a földet. Ma pedig, amikor A. N. Tupoiev ter­vezte nagyszerű, sugárhajtású re­pülőgépen alig 20—30 óra alatt Földünk legtávolabbi pontjára is eljuthatunk, a légiutas r.em látja nagyobbnak a Főidet, - mint va.a- mikor a postakocsi utasai egy régi kormányzóság területét. A TU—104-es sugárhajtású utas- tzállító repülőgépek 1956 szeptem­berében kezdték meg menetrend­szerű járataikat. Eddigi működé­sük során egyetlen baleset sem történt. A gépek a legteljesebb megbízhatóságot tanúsították, pi­lótái a repülés magasiskoláját mu- ! fatták be. Nagyon beszédesek a menet- rendszerű járatokon szerzett ta­pasztalatok is. Jóllehet a járatok útvona’a a legkülönbözőbb éghaj­latú területek fölött visz, mégis } minden járat menetrendszerűen I pontos. A TU—lC4-es gépe.; pan- ! tossága már valósággal közmon­dásossá vált. A prágai repülőtér személyzete például azt mondja, hogy a TU—104- es gépelt érkezé­sihez, indulásához igazítja az órá ját. A fejlődés ’ újabb állomásához érkeztünk 1957. július 9-én. ami­kor a TU—104A és a TU—110. ez a két újtípusú sugárhajtású sze mélyszá’iító gép a maga teljes szépségében ott állt előttünk. A TU—104A, elődjének 50 utasa helyett 7.0 utast v!het ma­gával. A gép legnagyobb sebes sége óránként 1000 km. leseibe; nélkül megtehető repülési távol­sága 8000 km. S enné! is lf‘r- masrbb gép a nágyrrtctcros TU— 110 Óriác! tes:ében 220 ülés is el­helyezhető A szovjet pilóták nagyszerűen hasznosítják a TU—10<A k'vá’ó műszaki tulajdonságait. 1957 szep­temberében ezzel a géppel tizen­egy új repülési világcsúcsot állí­tottak fel. Pedig a TU—104A so­rozatban gyártott utasszállító gép. A szovjet sugárhajtású uias- szátiltó gopek méltán ejtették cso­dálatba az egesz vi.agot, s bizo­nyára nem is kevés amerikainak adtak okot a töprengésre: ugyan hány esztendővel előzhette meg a Szovjetunió Amerikát ezen a te- riLeien? A TU—104 1957-ben re­pülő útjai során Európa és Ázsia sok fővárosának repülőterén járt, majd első ízben szállt le New- York repülőterén. A szevjat gé­pet a várostól messze, egy katonai repülőtéren , fogadták. nyílva i azért, heg}7 minél kevesebb olyan ember jelenhessék meg a gép ér­kezésekor. aki szakértőként vála­szolhatott volna a fenti kérdésre De még ezen a repülőtéren is nagy tömeg gyűlt össze, hegy megcsodálja a szovjet acé’mad'a- rat. Egy amerikai repülőgép-szak­értő kijelentette: „A TU—104 mo­torjai kétszerié erősebbek és job­bak bármely Amerikában gyártott motornál*’. Egy másik szakember vélemé­nye szerint „a TU—104 legalább három évvel előzte meg az Egye­sült Államokat*’. De uz 1957-cs esztendő a repü- léstechnilcá területén még más fontosabb gyoze meket is hozott a szovjet embereknek. Azon a napén, amikor Tupoiev gépeit bemutatták a vnukovói re­pülőtéren, került ser az I’jusin tervezte Moszkva nevű négymoto­ros utasszállító, s az Autr.nov ter­vezte Ukrajna nevű típus példá­nya mák bemutatására is. Ezeknek a gépeknek valamivel kisebb a sebességük. de kiváló turbó- sugárhajtású motorjaik g gépeket nagyon gazdaságossá teszik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója előtt a TU—114, ez a nagysebességű szovjet' repülőgép ejtette bámu­latba a világot. A gép nagy távol­ságú utakra 120, közepes távol­ságra, kis távolságra 220 utas: visz magával. Rövid távo’ságon például a Moszkva—Szocsi kö­zötti. nagy távolságon a Moszkva -—Peking, Moszkva—Delhi, vagy Moszkva—New-York közötti tá­volságot kell értenünk. A szovjet gépmadár-óriás ezeket a nagy tá­volságokat leszállás nélkül 10—12 óra alatt, tehát gyorsabban teszi meg, mint bármely légcsavarom repülőgép. E nagy befogadóképességű, rendkívül gyors gép megalkotása meggyorsítja annak a versenynek az e'.dőlését, amelyet a repülőgép és a vasút az olcsó utasszállításért folytat egymással. A TU—114-nek már nagyon kevés kell ahhoz, hogy e tekintetben a vasút fölött végső győzelmet arasson. Most már az utas alig tétová­zik majd elindulása előtt: mivel takarékoskodjék, az idejével, vagv a pénzével? A repülőgép azt igérí, hegy az utas mindkettővel taka­rékoskodhat. Az illetékes szovjet szervek már arra készülnek, hogy a belföldi utasforgalom legna­gyobb részét a levegőben, s ne a földön bonyolítsák majd le. 1958- ban másfélszeresére növelik a re­pülőterek építésére és javítására szánt összeget s fokozzák a nagy befogadóképességű repülőgépek gyártását. A szovjet repüléstechnikának 1957-ben elért nagyszerű sikerei minden szovjet ember életében éreztetik majd hatásukat. Akácok, kanyargó dülőutak... A délelölt köddel me­reng, a füvek aprócska torzsán, a vetések sápadt zöldjén még csak ígérkezik a tavasz. A nyújtózkodó dombok alatt két szekér vágtat el. Remek lo­vak s jókedvű kucsmás emberek. .4 szekerek színültig megrakva trágyával, de mégis olyan köny- nyen siklanak azok tova, mintha a kasvarban csak zabpehely lenne. Megfigyelem a szekerek táblá­ját. Egyelen szó van rajtuk, de az aztán gazdagon díszített nagy­betűkkel: IGAZSÁG. Mi az, mi az? Hát a Szikrá­ból Igazság lett? Az bizony! És valahogy ez nagyon is jelképes. Hisz, ükkor 1949. tájt, mikor né­hányon zászlót bontottak a szö­vetkezés első úttörői, még csak szikrákat paitintgathattak itt Be­senyőd alatt, azóta viszont a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye és lét- jogosultsága, már vitaihatalan Igazság lett. Betérek a szövetkezetbe, hogy néhány szót váltsak a nagyüzemi gazdálkodás régi úttörőivel.-4 tsz udvarán szokatlan élénk­ség van. Vagy hat legény és meg­annyi asszony, lány válogatja, osz­tályozza a vetőkrumplit. Van be­lőle vagy tíz vagon. A krumpli- valogatás játszva és gyorsan ha­lad. Sőt a kacagás olyképp rep­ked, hogy még az istálló mellett ácsorgó traktor is szégyellni ketdi j árvaságát. j 4z ám, a traktor, meg a trahto- j risták. Most először történik meg, hogy a jó G. S., és két társa leéso őszig be se „szagol" a nyírmadai gép­állomásra. Sőt, mi több, gazdáik, Yasiszta Lajos, ifjú és idős Las­kai János meg egyenesen szövet­kezeti tagok lettek! Mert már így is áll a frigy: megvan a jó munka es a nagyobb érdekeltség házas­sága. S hogy hármójuk közül egyik sem bánja meg azt az elha­tározást, arra biztosíték, hogy a • csoportból máris háztáji földet < kaptak, s aztán ha minden jól megy — a szokásos fizetésen fe­lül — negyedévenként legalább < i.0—40 munkaegységet írnak a ja- i vukra. Egy-egy munkaegység pe- ; iig 40—50 forintot ér az Igazság­ban. A tagok sohasem adják ezt i cjebb. Tavaly pl. családonként--------------------/--------------------------------------- ’ -------------------------------------------------------­SZiKYItS O RÍ A SOK I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom