Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

1958. MÁRCIUS 28, PÉNTEK KELETMAG V AROKSZAG 3 Amíg a fillérből forint less. »• j sok minden történik addig, amíg ■ egy fillérből forint lesz. Amíg mindenki megérti, hogy ami a gépállomásé, az egyben az övé is. No, de nézzük csak a tényeket. Nem éppen hivatalosan, inkább csak a beszélgetésük sarán je­gyeztem fel, hogy a Mátészalkai Gépállomáson minden negyedik, ötödik embernek takarékbetét­könyve van. A nélkülözhető fo­rintokat (prémium, jutalom stb.) a dolgozók rendszerint megtaka­rítják bankba helyezik. A taka­rékosságnak rég meghonosodott és értékes vonásai tükröződnek ebben. A közös vagyonnál viszont mindez már nehezebb. Mit mond a technikus? Lengyel Zoltán technikus pél­dául feleleveníti: Egy-egy csavar, hajtószíj, vagy tegyük fel ventillátor még nemrég vem mindig számított a gépállo­máson értéknek. Ha valami alkat­résszel baj volt, a dolgozók eldob­ták, vágj' legjobb esetben kicse­rélték. „Minek ügyeljünk a leg­kisebb szegre is — mondogatták az emberek —, mikor van a gép­állomáson elég belőle!" Aztán az üresjárat, az üzemanyag pazarlás sem épp ritkaságszámba ment. Mindez évente még testverek kö­zött is legalább 80—100 ezer fo­rint kárt okozott a közösségnek. Vagy egy további elgondolkoztató tény: a traktoroknál semmi sein volt feljegyezve, így jóformán még a főgépész se tudta, mikor generálozták azokat, nem is szólva a gépekhez tartozó szerszá­mokról, amelyeknek a nyilvántar­tása szintén foghíjas volt. Bizony így aztán magas volt az önkölt­ség, dívott a gondatlanság. .. .és mit az igazgató? Szerencsére ez már a múlté. Ha akkor még egy ezres sem szá­mított, jelenleg épp ellenkezőleg, már a forintos, sőt a filléres meg­takarításokat is nyilvántartják. Malom elvtárs, a gépállomás ve­zetője újságolja: Az önállóság, a saját zsebből való gazdálkodás itt is jelentős fordulatot teremtett. Hogy mikép­pen? Vegyük csak sorra, mert ér­dekes. Először is ma már minden gép­nek pontos és részletes törzslapja van. A gépkönyvben minden fon­tosabb adatot nyilvántartanak, még szerszámkopást és a javítá­sok költségét is. Mi ennek a je­lentősége? Csak egy tény a sok közül: senkisern juthat jogtalan előnyhöz. Az eredmények elbírá­lásánál ugyanis nemcsak a telje­sítmény, de a minőség és az ön­költségszint is számít. Másodszor: az anyagkiadásnál is rendet teremtettek. Ha valaki egy alkatrészt többször igényel, azt már kérdőre vonják. Sőt új darabot, ventillátort, hajtószíjat, dinamót stb. a traktorosok csak úgy kaphatnak, ha a meghibáso­dott alkatrészt visszaszolgáltatják. Harmadszor: Szigorúan megkö­vetelik a gépkarbantartást. Cél az, hogy a vezető gondozza, s ápolja gépét, akár a sajátját. Az eddigi eredmény ez. De a további út is világos már. És ez az út méginkább segíti a fillérek forinttá válását. Április 4 tiszteletére Figyelem be véve a Miniszterta­nács takarékossági határozatát, a dolgozók áprilisé tiszteletére ver­senyt indítottak, amelynek egyik pontja épp a fokozott költség és üzemanyag megtakarítás. A ver­Folytatás a 2. oldalról.) tározásra és a szakszerű keze­lés biztosítására van szükség. Istáflózó tenyész- és haszon­állatok tartásával nagymérték­ben növekszik a trágyaterrnelés is. A beíterjesebb állattenyész­tés megteremtésével az istálló- trágya mennyiségileg, mondhat­nánk így, automatikusan nö­vekszik, de az érlelés, a s-.ak- pzerű felhasználás, az már kü­lön probléma. A nagyüzem itt is előnyben van a kisüzemmel izemben. Elegendő trágya van ohhoz, hogy kazalban, szakaszo­san akár a gazdasági udvaron, akár a trágyázandó tábla szélén gondosan érleljék a trágyát. A gyors szétterítéshez és Jeszári- táshoz megvan a nagyüzemben a szükséges erő. Sajnos, azt keil mondanunk, hogy jelenleg a trágyakezeléssel még nem va­lami jól ailunk szövetkezeteink­ben. A kormányhatározat nyo­mán elkészült megyei szinten a ü ágyamérifcg. Istállótrágyával a termelőszövetkezetek a táp­anyagutánpótlásnak csak közel felét tudják biztosítani. Nagy- mennyiségű műtrágyára és zö’d- tj ágyára van szükség, ho ly a rzántóterület egyötödét min­den esztendőben trágyázni tud­juk. Ha mázsára nem is szapo­rodna a jobb kezeléssel az táüótrágya, de béltartalma 15— 20 százalékkal minden külön ki­adás nélkül fokozható volna. A szakszerű trágj’ akezeléshez min­den szövetkezetben máris meg van az adottság, sőt még az ál­lam is segít olcsó nyersfoszfát juttatással, E néhány fontosabb kérdés vázlatos érintése is azt mutatja, hogy a nagyüzem óriási lehető­ségeket rejt magúban a kis­üzemmel szemben. A lehetősé­gek kiaknázásához az anyagi feltételeken és a jóakaraton kí­vül szükséges a szaktudás is. A kormányhatározat ezért is köte­lezi a nagyobb szövetkezeteket mezőgazdász felvételére. A leg­utóbbi adatok szerint csupán 27 szövetkezetben alkalmaznak me­gyénkben mezőgazdászt, tehát minden tizedik szövetkezetben. Csodát a legjobb szakember sem tud csinálni, de annyi biz­tos, hogy a jói, vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben is sok javítani való van még, amit a járási, vagy megyei szakem­berek egy-egy látogatásával nem oldhatnak meg. Ehhez olyan szakemberre van szükség, aki benne él a szövetkezetben. A fenti kérdéseken kívül szá­mos olyan kérdés van még. amit csak a nagyüzem alkalmazhat, megfelelően, mint a vetésforgó, az öntözés, vegyi védekezés, a biológia terén elért gyakorlat tapasztalatok alkalmazása és így tovább. E néhány felvetése­met újból csak azzal a mondat­tal zárnám, amit már fentebb említettem: nem elég a nagy tábla föld és a kézierő össze adása, ez csak alap az igazi nagyüzemi gazdálkodáshoz. Csikós Balázs. seny legjobbjait jutalmazzák. Méghozzá nem is akármivel. A nyertesek kiváló minőségű ruha- és fehérneműanyag, valamint in­gek között válogathatnak. Ezen­kívül a brigádszerelők a most in­duló tavaszi idénytől kezdve, már a gépek karbantartását is rend­szeresen ellenőrzik. Aki elhanya­golja és r.em ápolja traktorát, at­tól indokolt esetben még a kar­bantartási díjat is megvonják. Ügyszintén az üzemanyagfogyasz­tásról grafikont vezetnek. Nincs kétség afelől, hogy a kö­zős vagyon becsülete így mind­inkább hatványozódik és nő. Egy teendő azonban még a fentiek után is marad. Ajánljuk, szívlel­jék meg. Vezessék be a gépállo­máson belül is a takarékossági könyvecskéket, illetve számlákat. A legjobbat részesítsék megkü­lönböztetett anyagi és erkölcsi el­ismerésben. Mindent egybevetve valahogy így lesznek a fillérekből forin­tok. S így lesz a takarékossá ebót tömegmozgalom. (BT) Szerelem parancsszóra A njmgat-német Honvédelmi Minisztérium nemrég rendeletet adott ki, amely pontosan megha­tározza, hogy az új nyugat-német hadsereg tagjai milyen lányokat vehetnek el feleségül. Ezek szerint a szükséges felté­telek a lányok részéről: 1.) ma­kulátlan hírnév, 2.) tiszteletre­méltó családból való származás. 3.) nem szabad államellenes kö­rökkel összeköttetésben állniuk. A bonni Abenpost című lap ez­zel kapcsolatban S*rauss nyugat­német honvédelmi minisztert gú­nyosan „harmadik anyósának nevezi. Daily Worker 5 nyíregyhád rádió műsora Az elfekvő anyagok kiállításán. (Debreceni tudósítónk jelenti.) Az alkohol áldozata. Civakodás a föl­dért Tudósítások a nap esemé­nyeiről. Megyénk népdalkincsé­ből. Szórakoztató zene. Orvosi ta­nácsadó (Dr. Bankó: A betegláto­gatás). Virágzó mezőgazdaságért. Hosszúlejáratú hitelek a tsz-ek- nek. Levelesládánkból. EGY SZÁL HEGEDŰVEL - A SEREGSZEMLÉN Seregszemle... Ugyancsak megcsodálták e ' szót nemreg a. dobi fiatalok. Lökről jött a néhány sor, a já­rási tanács értesítése. Először mosolyogtak is a dolgon: „Mi, meg a seregszemle...!’’ Ügy gondolták: nincs ott semmi ke­resnivalója egy eldugott jaki avatatlan „művészeinek“. Mégis megcsillant a re­mény. Ügy történt ugyanis, hogy a hír eljutott a tüzóltótes- itilet színjátszóihoz is. Ott ketten-hárman összedugták a fejü­ket. es próbálni kezdték a „Cigány’ című színdarabot. Igaz, elmúlt már egy hónapja is, hogy Herényi Magdolna, Dudás Jóska, meg Porkoláb Zoltán félretették a jelmezeket, de csak. megszületett az elhatározás: ott lesznek Tiszalökön a sereg­szemlén. És ahogy eljött a villanygyújtás ideje, a tanácsháza egyik helyiségében ismét felcsendültek az örökszép dalok. Bötykös Gyula tanár, — a kis kuliúrcsoport vezetője — ismét felhan­golta hegedűjét és biztatta a. fiatalokat. Ügy határoztak, hogy a második felvonással lepik meg a zsűri bizottságot. Bár ke­veset mozogtak még színpadon és nincs pénzük egy teljes zenekar fogadására: remélik nem, vallanak szégyent. Megpró­báljak a lehetetlennek tűnő is: egy szál hegedűvel és néhány szereplővel bizonyítják be, hogy Tiszadobon is él a fiatalság. Csak egy hiba van. A falusi KISZ-szervezet még most sem tudott talpraállnt. Pedig — mint a példa is igazolja —■ szervezet hiányában a tűzoltó testületben találtak otthonra a. fiatalolt. Pedig nem ártana, ha a várható sikerben végre a falusi KISZ-szenzet is osztozna! (—gyal—) Lehet-e hasznot húzni KÉT HELYRŐL Kcpc&ik István kkvárdai lakos a záhonyi MÁV fűtőház alkalma­zottja. Szülési segélyt kért fele­sége után a vasúttól, melyet meg is kapott. A 460 forintot azonban bizonyára kevésnek találta és így támadt az az ötlete, hogy nem valami becsületes úton szerencsét próbái. Beutazott Nyíregyházára az SZTK Alközpontba s előadta kérelmet. Itt persze először ala­posan megnézték az Iratokat, majd átírtak a záhonyi MAV-hoz. Innen tudták meg, hogy Kopcsik István jogtalan összeghez akar jutni. A szülési segély kifizetésére ugyanis az SZTK Alközpont az illetékes, nem pedig a vasút és még kevésbé mind a kettő. Kop­csik Istvánt a járásbíróság a jog­talanul felvett 460 forint vissza­fizetésére, kártérítésre és 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Félelem bére Ittas állapotban való hajtásért az angol Ernest Minshaw nevű őrmestert harminc Font pénzbír­ságra ítéltek. Minshaw őrmester egyike annak a hat angol gépko­csivezetőnek. akiket a hidrogen- hombák szállításához külön kiké­peztek. Amikor öt a rendőrség, részegen feltartóztatta, mert cikk-» cakbban haladt az utcán, szeren­csére éppen nem szállított hidro- genbombát, hanem egy magán- kocsi kormányánál ült. (Volksstimme); |Yj ehéz lenne választ adni arra, 1 ’ hogy az öt világrész hány országába jut el a tiszavasvári ve­gyészeti gyár térmelvénye. Kabay óta, de főleg a lelszabadulás után egyre nagyobb export-tevékenysé­get bonyolít le az Alkaloida. Nyu­godtan mondhatjuk tehát, hogy a megyénkben működő vállalat egy­re nagyobb világhírnevet szerez a magyar gyógyszeripar számára. Sok újító munkájának is köszönhető, hogy szinte nap-nap után újabb gyógy­szerek kerülhetnek ki a gyárból. Az utóbbi években az újságok, a rádió nem egy esetben írt és be­szélt a munkásemberek és a mű­szaki vezetők nagyszerű újító munkájáról. Főmérnök és techni­kus, asszisztens és technikai kivi­telező valóságos kis újító-kollek­tívát alkot. S a vasvári „Szlávi- kokat” újra hallhatta az ország. A morfingyártás ésszerűsítésére folytatott kutatómunka csaknem két év után meghozta a várvavárt sikert. Új eljárás — tizenegymillió jorgtilom A gyár fötennékének —- amor­finnak — az előállításához ke­vésnek bizonyult a hazai alap anyag és ezért a keleti államokból — főleg Törökországból — tö­ményópium behozatalra került sor. Ez az anyag nagyban tartal­maz morfint és a kivonással érté­kes gyógyszerre lehetett szert ten­ni. Erre azonban külön üzemrész felállítása lett volna szükséges. A főmérnök irányítása mellett dol­gozó újítók azonban munkához láttak és megoldották a beruhá­zás nagy gondját. Űj eljárást dol­goztak ki, melynek segítségével a szennyeződéseket és a nagymeny- nyissgű mellékterméket kiküszö­bölik. Az új eljárás szerint kezdeti dolgozni az üzem már 1955 szep­temberében és az év végére több mint 2000 kilogramm export­morfint gyártottak. Ez pedig — bár új eljárásról volt szó — fi­gyelemre méltó munka volt. A vi­lág évi morfinfogyasztása ugyaaia nem haladja meg a 100 ezer kilo- grammot. Az új eljárás beveze­tése óta több mint tizenegymillió forint értékű árut küldött a gyár a világ minden részébe. És nap­jainkban is tökéletesítik ai eljá­rást. — A szabadalmazás után ugyanis nagyüzemi termelésre áll-» haltak át es a múlt évi termeié-, sük sokszorosan felülmúlta a ko­rábbi időszakokat. » Lij köhögéscsillapiíés a *,¥'ol radírt** A gazdaságosság mellett gyaraJ picani akarják gyógyszereik szá­már is. A nagyfontosságú morfin ídegcsillapítószer után ugyanis az idén kezdték meg — új eljárások­kal — a „Folcodin” nevű saját készítményű köhögéscsiilapító gyógyszer gyártását. Igaz, még csupán a tökéletesítési munkáknál tartanak, de a kis újító-kollek­tíva bízik a módszerben és azt re­mélik, hogy előbbi újításaik sora ezúttal sem szakad meg. A „Fol- codin” gyártását is a meglévő esz­közökkel fogják megoldani, hogy ezzel is lényeges megtakarítást ér­jen el a Tiszavasvári Alkaloida. (angyal) 5 VILÁGRÉSZEN ISMERT AZ ÁllKÁILOfllPÁ * óv v v ’í-v v v v v t y-i'-i' v -P-r—í- -E-t’ -IT’ ’1-í írt’ V v 4» V *,'* v - V V v V V y rv .--.-v V't . i* y r- - »* ÍVezd csak ott azt a sok-sok épületet a szürke betonút mellett... Az a Mátészalkai Gép­állomás! Ugye úgy fest, mint egy valóságos gyár? Nyüzsgő méhraj, a még alvó puszta fölé telepítve... És nézd csak -— (bízlatgattam tovább önmagamat) micsoda ka­tonás rend. A kultivátorok sora mértani vonal: minden a helyén és nincs semmi felesleges. De va­jon belülről így van-e? Vajon a külszín egyúttal takarékosságot és jó gazdához ülő gondosságot is jelent? Győződjünk meg róla, nézzük meg. Bevallom, az itt folytatott kuta­tás sok meglepetésre adott okot. Mert beszéljünk csak nyíltan:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom