Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-26 / 72. szám
Mi van az 1900-as évek monográfiájában ? Mi van az 1900-as évek monográfiájában? „Csenger nagyközség a Szamos balpartján, az Ecsedi-láp szélén." Majd kurta sorok arról, hogy a község már a XIV. században fontos átkelő hely volt, sokszor tartottak itt megye gyűléseket. A XVIII. századtól „nagy nevek*’, gróf Teleki, gróf Károlyi Urai, Jékey és Kállay birtokolják a határt. Rövid két mondat arról, hogy a XIX. század elején már a forrongások jelei tapasztalható a községben. A csengeri „voksok és fütykösök’* valósággal rettegésben tartják a „vármegyét”. Jelentős szerep jutott a községnek az 1830-as évek reform mozgalmaiban, s később az 1848-as forradalomban, szabadságharcban. S amikor eltiporták a nemes célokért küzdő seregeit, újra jött az osztrák önkény, a földesúri gúzs. A mi évszázadunkban Szuhányi Ferenc a község legnagyobb birtokosa. A monográfia írója ezt jegyzi meg róla: „... Érdekes kúriája van. A kényelmes úri-lakban gazdag könyvtár és sok régiség van. Csinos újabb háza van még Képessy László főszolgabírónak.” 1900-ban 574 házat és 3500 lakost számláltak Csengerben. A felszabadulás előtt nem változott sokat a helyzet, de az elmúlt tizenkét esztendő alatt teljesen megváltozott a falu képe. A csengeri dolgozó parasztok jórésze termelőszövetkezetbe tömörült, az agrárproletárok az állami gazdaságban kaptak munkát. Van szülőotthon, almatároló épül és művelődési ház, a pártnak és a tanácsnak emeletes székháza van. Erről beszélnek a mezőgazdaság korszerű épületei, a gépek. De nem írtunk, nem írhattunk mindenről. A község részt kér a megye küzdelmeiből, örömeiből, gondjaiból, amelynek egyetlen szóban lehet kifejezni magasztos célját: a szocializmus. „4 falu szomjazza a kultúrái Epéiévé sincs még, hogy -*■ megnyitották a csengeri művelődési házat. Előtte a községben csak igen kis helyiség volt, ahol a falu dolgozói szórakozhattak, művelődhettek. Természetesen komolyabb rendezvényekre sem lehetett gondolni. — Nagyon nagy szükség volt a művelődési házra — mondja Halász Lászlóné, a művelődési ház vezetője, aki egyébként magyarszakos tanár. Februárban 3778-an látogatták rendezvényeit. Sokan jönnek sakkozni, dominózni. Foto-, színjátszó-, tánc- és bábszakkörünk van. S néhány nap múlva már a „Dolgos macska” című bábjátéknak tapsolhatnak a gyer- mekkezek. — Most akarjuk összehozni az énekkart. Előadjuk az „Irány Caracas” című mai témájú színművet is. Sokak véleménye, hogy a városi csoportok rontják az öntevékeny jalusi kultúrmunkát. Szerintem ez nem így van, mert komolyabb együttesek játékának megismerése után a községekben is nagyobb az igény, jobban készülnek a színjátszók. Ugye nagyszerű látni, hogy Szamosangyalosról, Tiszabecsről és Szamostatárjdíváról zuhogó esőben Zetorral vontatott pótkocsin, szekerén jönnek a termelőszövetkezeti tagok, hogy részesei lehessenek egy-egy kultúrélmény- nekí Az ember ilyenkor azt mondja: érdemes dolgozni, mert a község, a jalu szomjazza a kultúrát. Miért várnak az Megyénk legnagyobb almatermelő vidékei közé tartozik a csengeri járás. A csengeri föld- művesszövetkezet évente átlag 5—600 vagon Jonathánt vásárol fel. Ha csupán azt számítjuk, hogy tároló helyek hiányában a minőségi követelményeket sodr esetben nem teljesíthetik, hamar kiszámíthatjuk, hogy mintegy kétszázezer forintnyi megtakarítást érhetnek el egy száz vagon befogadóképességű almatároló megépítése után. Noshát, az illetékesek is tisztában vannak ezzel. Legalább is ezt mutatja az az okos gondolat, amellyel 1956 tavaszán megkezdték a csengeri almatároló építkezési munkálatait. Annak idején a MÉK Vállalat fogott hozzá, később átadták — a gonalmatárolóval ?! zésben. Nem tudni pontosan, kinek a ; javaslatára, de az elmúlt évben újabb egymillió forintból megépítették a tároló melletti iparvágányt. Holtbefektetés — mondják róla a csengeri párt és állami szervek vezetői. S igazuk van, mert az iparvágány csak az almatároló teljes megépítése után hasznosítható. Az a hatalmas összeg eddig, amit az elmúlt évben belefektettek, nagyon szükséges lett volna az almatároló építkezésének teljes befejezéséhez. A helytelen tervezés miatt az elmúlt évben nem végezték el az állag-megóvási munkálatokat, s budapesti szakemberek megállapították, hogy a két tél dokkal és bajokkal együtt — az építkezést a csengeri fmsz- nek. Az szívesen építtette volna tovább, de a megyei építőipari vállalat közbeszólt... Csaknem százezer forintos számlát készítettek el nem végzett munkákért. Azóta ezt a hibát is korrigálták. Ekkor már egymillió forint ...feküdt” az építke50 százalékkal csökkentette a j falak, anyagok élettartamát. Úgy hírlik, hogy ez évben már rendelkezésre áli az építkezés befejezéséhez szükséges J összeg, s sokezer dolgozó pa- : raszt kívánsága teljesül: megépülhet a százvagonos, teljesen gépesített almatároló. A csenge- j riek azonban választ kérnek. Ki követte el a hibát, s kit vontak j ezért felelősségre? így terem a vitamin Nagy Bála bácsi, a Lenin TSZ kertésze már 60 esztendős. Mégis fiatalos fürgeséggel dolgozik naponta, hogy a nyáron ne legyen hiány a környéken paradicsomból, paprikából, káposztából, földi eperből, karfiolból. # írta és fényképezte: KOPKA JÁNOS. A jüiohe látnak Cimon Pétert, a Lenin Terme^ lőszövetkezet elnökét megfontolt, határozott, ügyes vezetőnek ismerik. — Ami engem illet, nem vagyok méltó erre a sok dicséretre — mondja. — Annyi biztos, hogy több éves tapasztalatom van már termelőszövetkezeti munkában, s néhány olyan eredményt is elértünk, amelyet e pillanatban még sok tsz-ben nem sikerült elérni. — Mi az? — Az, hogy mi már korábban kezdtük meg a harcot a belterjes gazdálkodás megvalósításáért. — Ezért is oszthattunk több mint 60 forintot egy-egy munkaegységre az elmúlt év végén. Persze, most inkább a jövő érdekei bennünket. A közelmúltban megjelent, - termelőszövetkezetekkel kapcsolatos kormányhatározat számunkra is megnyitotta a fejlődés új távlatait. Nagyon sok tervünk van ezzel kapcsolatban. Először tíz holddal emeljük ; lucerna vetésterületünket, és másodvetéseink pillangósok lesznek. Ötévenként istállö- trágyázunk, szakaszosan. Tarlóterületünk 30 százalékába pillangósnövényeket vetünk zöldtrágyá- nak. Műtrágyázási tervünk megvalósítása máris biztosított. Ezek előzik meg az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos terveket. Még ez évben harminc törzskönyvezett szarvasmarhát akarunk vásárolni. Résztveszünk a vágómarhával való törlesztésben, száz üszőt is veszünk, meghizlaljuk, majd eladjuk az államnak, ötven fehér hússertést igényelünk, amelyek árát pénzzel akarjuk törleszteni. Hatszázra emeljük jub törzsállományunkat Segítsük a tagság baromfiigényéinek kielégítését. Tagságunk a termelőszövetkezetnek ajánlja fel felesleges terményféleségét,
