Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
RELETMAGYARORSZÁG 1958. MÁRCIUS 25, KEDD Nincs szebb hivatás a közérdek szolgálatánál\ \NAGYMEZŐI A tiszalöki járási tanács je** lentős eredményeket ért el az utóbbi években a dolgozókkal való kapcsolat erősítésében. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy egyre többen fordulnak a járási tanács tagjaihoz, szakosztályaihoz különböző kérésekkel, bejelentésekkel, közérdeket szolgáló javaslatokkal, és legtöbb esetben eredményes, gyors, igazságos intézkedés követi a bejelentéseket. A sokrétű feladat, megannyi munka közben azonban előfordul, hogy egy-egy tanácstagi fogadóórán, beszámolón, egyéb összejövetelen elhangzott bejelentések, kérelmek intézése késik. Gátolja a hibanélküli ügyintézést az is, hogy sokan a helyileg megoldható kérésekkel is a járási tanácshoz fordulnak s ezzel növelik az adminisztrációs munkát. Van azonban más hiba is. Az, hogy olykor késik a segítségadás, felületesen vizsgálnak, döntenek a járási tanácstagi fogadóórán elhangzott kérelmek ügyében. Markai Sándor elvtárs járási tanács tagú. szívesen keresik meg választói Tiszadobon a fogadóórákon. Gyakran száznál is többen felkeresik. Bizalommal fordulnak köz- és magánjellegű kérdésekkel hozzá. A januári beszámolóját is százötvenen hallgatták, s harmincket- ten kérték közbejárását ügyesbajos dolgokban. Bárt fai István középparaszt és 12 társa legelő ügyben kértek segítséget. Tóth István és több, a községtől távol lakó választója tej begyűjtőt kértek a falutól 4 kilométerre lévő Újtelepre, hogy ne kelljen sokat gyalogolniuk és a nagy munkák idején sok időt tölteni a íalubajárással. Markai elvtárs a kérelmeket továbbította a járási tanács elnökéhez s kérte: segítsenek a legelő és tejbegyűjtőhely megoldásában. Gjornabb én alaposabb választ a dolgozóknak Választ azonban több, mint két hónap múlva kaptak, amelyben többek között ezt olvashatjuk: ;, . . . a legelő átvétele folyamatban van.” Vagy: „van a faluban korszerű tej-átvevőhely, fuvarozzák be a tejet az újtelepiek ide”. Késői és felületes ez a válasz. Két hónapot váratott magára özvegy Losoncéi Balázsné tisza- dobi lakos kérelmére küldött válasz is. Lósoncziné azt kérte: az 1952-ben leadott egy hold földjéért ne kérjenek még 1957- ben is adót. Késett is és nem is volt kielégítő a válasz. így hangzik: „ ... nevezettet a községi tanács beidézte és törölve lesz nemlétező földjéért kivetett adója." Ügy gondoljuk, két hónap alatt törölhették volna a jogtalan adót, mivel helyénvalónak, igaznak találták a kérelmet. A választók, a dolgozók ügyeinek gyors és pontos intézéséért érzett felelősség növelésével a dicsérnivaló módszerek terjesztésével, az itt-ott mutatkozó hibák orvoslásával tovább erősíthetik a tanács és tömegek kapcsolatát a tisza'.öki járásban is. jyT. T. c4. partéiét hírei A BÚJ KÖZSÉG párt-alapszer- vezete a tömegekkel való kapcsolat javítása, valamint a községfej- lesztési tervek alaposabbá tétele érdekében a napokban 23 kisgyű- lésen tárgyalt a dolgozó parasztokkal. Az így felmerült javaslatokat, kezdeményezéseket figyelembe veszik a tervek végrehajtásánál. ■* Érdekes kezdeményezés alapján alakították meg a Nyírtelek községhez tartozó tanyákon a Hazafias Népfront-bizottságot. A bizottság tagjai a belegrádi, varjúlaposi, görögszállási és fe- renc-tanyai lakosok közül kerültek ki. A bizottság tagjai tanyánként a fejlődés érdekében külön- külön negyedévre szóló terveket dolgozott ki. A terveket megbeszélték a tanyák lakosaival és a javaslatok alapján változtattak, tökéletesítettek ezeken. HASZNOS MUNKÁT végeznek a kiskállói KISZ-fia'olok. A községi tanácsok közösen vállalták, hogy a járhatatlan magyi. illetve Űjtelep-sori utcákat feltöltik, rendbehozzák. Vontató'-at biztosítottak s a fiatalok munkához láttak. Többen csatlakoztak hozzájuk az idősebb dolgozók közül. Kiváló munkát végeztek: Czirjík Sándor, Antal Mihály, Kiss György, Treszkal Sándo", Novak Mihály. Kerezsi István. Czirják János, Tisza István, Múlik Ferenc, Nagy János, Ti mándi András, Rozsnyai Mihály, Szölösi János és Rozsnyai Péter. + A B ALS AI PÁRT-A LAPSZER- VEZET készül április 4. megünneplésére. Felvonulást, kultúrműsort tartanak, de az ünnepséget előkészítő bizottság mást is tervez. Most készül a pontos terv, program a felszabadulási nap m úló megünneplésére. A KOMORÖI KISZ-SZERVE- ZET nemrégiben alakult meg. A fiatalok máris értek el eredményeket. A színjátszók sikerrel adják elő a Nagymama c. színdarabot. Most a tanácsháza udvarát parkosítják, hozzák rendbe. Mi leszel? A napokban egy érettségi előtt álló fiatalemberrel, a Pályaválasztásról beszélgettünk. — Mi leszel? — kérdeztük. Rövid és keveset mondó volt a válasz. — Nem tudom! Tehát ez a fiatalember netn választott életpályát. Arra a kérdésre, hogy mégis mi szeretne lenni, azt telelte, hogy szívesen lenne orvos is, mert gyógyítani nagy dolog, de az építészmérnöki pálya is vonza, mert azon meg „jól fizetik az emoert VIHAROS ESZTENDŐK vonultai ei a Nagymezői Állami Gazaasug lelett. 1951-ben, a megalakulás évéoen és az utána következő esztendőkben a vezetés gyengesége a fegyelmezetlenség teljes elburjánzásához, á társadalmi tulajdon herdálásához vezetett. Evről-évre rossz gazdasági eredményekkel zárt a gazdaság. Nem. töltötte . be az árutermelésben, a péidamuiu- tásDan megszaoalt szerepet. — Ideg az utuobi három év ercía- sríítse.vel sem egyéniitnette ki a támadt, hiányt, amit az előző jössz gazdálkodás, .gkoz'j’t. 1955-ben a régi vezetőket eltávolították. A gazdaság élére szaktudással rendelkező igazgatót és beosztott szakembereket áhítottak, ft új vezetők a U- gyelmezetlenség indáját elvágták, büntetést szabták ki a kártevők ellen. Ezek az intézkedések a munka jobb szervezésében és a növekvő jövedelemben kamatoztak: 1955-ben 8 millió 799 ezer forintos jövedelemmel zárt a gazdaság. De még ez a jövedelem sem fedezte az elmúlt évek veszteségeit. 1956. szintén nyereségesnek indult. A harmadik félév mérlegén már 2 millió forint volt a kimutatott jövedelem, azonban az ellenforradalom kártevése folytán az év végi zárás több, mint 3 mii- 1 és vesztéségét mutatott. A gazdaság fokozatosan számolta fel az állattenyésztés terén jelentkező veszteségek okait, így például az 1954. évivel szemben 1955-ben már csak 20 szúzalékos volt az . áliattényésztés vesztesége. Az idén pedig —. liá nem is számottevően, — már nyereséggel zárták az évet. AZ IDEI ÉV NYERESÉGES a Nagymezői Állami ■ Gazdaság- oan: 5 millió 115 ezer forint jövedelmet mutat a mérleg. A jövedelemnek túlnyomó többMERLEG sége a gyümölcstermelésből származik. Az első években elkövetett hanyagság a szántóföldi . növénytermelésben még mindig .érezteti hatását. A táp- anyagutanpótlás hiánya, a megfelelő agrotechnikai módszerek elhagyása nem heverhető lei két év alatt, különösen akkor, amikor az á’lattenyésztés is elmaradott. Ezért aztán drágán termelték meg például a kukoricát, de termelhetnék olcsóbban a gabonaféléket is. A gazdaság szántóföldi növénytermelése ráfizetéses, mé^is érdemes a fejlődés megfigyeléséhez, összehasonlítanunk az elmúlt év és az 1954. évi termz- iés néhány számadatát 1951-ben 1957-ben Termés Költség Termés Költség <1 Ft 4 Ft Kalászosok 5.23 341.— 7.35 211.— Cukorrépa 73.00 65.—115.00 35.— Alma tfe kg. 17.00 9.95 132.00 1.69 HATÁROZOTT FEJLŐDÉS á terméshozamok növekedésében és az önköltség csökkenésében mutatkozik. De látszik, hogy ez csak egy alacsonyabb fóka lehet a gazdaság fejlődésének a növénytermelésben s ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is, ahol egyedül a gyapjú termelés áz, amelynek a ráfordítása a gazdaságosság határain belül Vári. A tehenészetben, itatásos borjúnevelésnél és a növendékeknél alatta marad a hozam a tervezettnek. A GAZDASÁGOS NÖVÉNY- TERMELÉS és állattenyésztést jobban kell szorgalmazni a gazdaságban. A vezetők szaktudása, a jó és még kihasználatlan lehetőségek, a munkafegyelem- erősítése, a tervszerűség, a takarékosság jó alap lehet arra, hegy ezt sikerrel végezzek. — Csorvási Sándor az igazgató, a Szovjetunióban végezte el az egyetemet, a főmezőgazdász, Barczi János úgyszintén. De főiskolát végzett Papp József főkertész és Melegh Gábor főállattenyésztő is. Ezek a szakemberek — az igazgató kivételével —, az idén veszik ki részüket először az egész évi termelési munkákból. Elhatározásuk, hogy az idén megkezdik s jövőre kialakítják a végleges szántóföldi vetésforgó rendszeri Nagyobb teret biztosítanak a takarmánynövények termelésének, hogy gazdaságossá tegyék az állattenyésztést s biztosítsák a keli« tápanyagutánpótlást. FELADAT BŐVEN VAN a nagymezői gazdaságban. Az idei nyereséges gazdálkodást a gyümölcstermelés eredményezte. Azonban nem engedhető meg, hogy a társ üzem ágak mögötte kullogjanak. Az elmúlt három évben 10 millió forintot fizetett be a gazdaság az államnak. Ez az eredmény különösen szembetűnő, ha azt nézzük, hogy azelőtt egyetlen év sem volt nyereséges A hét év mérlege még azt mutatja, hogy nem egyenlítette ki a gazdaság a számláját a népi állammal. Feladatuk, hogy ezt az idén megtegyék úgy, hogy az elkövetkező években égyre tovább gyarapodjon a gazdaság jövedelmei (—u, —s)„ PÁLYÁVAL ASZTAS EL-OTT és „jövője” van. A tanári pálya sem rossz, de sok bosszúsággal jár. Summa, summámra, ez a fiatalember majdnem úgy tett, műit az egyszeri gyermek, aki azt felelte: — Legszívesebben vendég lennék! E fiatalember példája figyelmeztet. Leginkább arra, hogy: Ugyanis az az igazság, hogy érettségi előtt álló fiataljaink egy- része még nem érett a pályaválasztásra. Nemcsak azért, mert nem tud választani, hanem mert a pályaválasztásban is a divat után megy. Nem ismeri eléggé saját képességeit, nem látja világosan a szocializmust építő társadalom igényeit. Zömmel négy-öt pálya felé fordulnak anélkül, hogy saját képességeiket tüzetesebben megvizsgálnák. Tartózkodnak a „nehezebb” pályáktól, mert. az „egyhangú", „kónye’inetlen", „piszkos”, . „nem eléggé megbecsült” stb. Akadnak olyanok is, akik azt mondják: Ez a pálya jó lesz, mert nem kell , hozzá magasabb képesítés és jól1 fizetik! Továbbtanulni nem akarnak és egyetlen sarkantyújuk a kereset, a pénzszerzés. Általában ezek a fiatalok packáznak a hivatással, ez leszek vagy amaz leszek, mindegy... Gyermekeink előtt minden pálya nyitva van cs nem gondolnak arra, hogy: voltak, akik éveken keresztül dolgoztak azért, hogy majd egyszer, ha meghal az öreg tanító, öt válasszák meg a helyébe. Voltak orvosok, mérnökök, akik örültek, ha taxisofőrök lehettek. Budapesten többszáz diplomás ember volt utcaseprő, kifutó, plakátragasztó, gázlámpaoltogató. Az idősebb emberek tanúk erre! A múlt hiányos ismerete mellett az is hiba, hogy a fiatalok Legalábbis keveset ismernek, leginkább csak a divatosakat, a „jól dotáltakat”. Ez ta’án onnan ered, hegy etekintetben hiányos az . iskolai nevelőmunka. Talán egy. kis bátorsággal még azt is merhetjük állítani, • hogy a nevelők egyrésze sem ismeri a különböző pályák szépségéit, pedig ismerniük kellene, mert kötelessáAz álmok és az élet Gyermekeink közül sokan nem tudják, hogy a felszabadulás előtt a pályaválasztás, az elhelyezkedés, a munkára talá’ás nagyon nehéz volt Az iskoláikat, elvégzőit; fiatalokat akkor nem vezethette- az, hogy mihez volna kedvűk; tehetségük, hanem e'södíeges az .volt'; milyen pályán, milyen t'anulmáÜgy is fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen viszony van az almok és az élet közt? A szocializmust építő társadalomban meg van a lehetőség arra, hogy az emberek a tehetségüknek leginkább megfele’ő életpályát válaszszák. A hivatásról szőtt álmokat azonban ma is felül kell vizsgálni. . Tudni kell, hogy a dolgozó ember gyermeke bármilyen hivatásba, beosztásba felkerülhet, államunk tág lehetőségeket ad az egyéni tehetség, képesség kibontakoztatásához, de született hajlamot' nem adhat. Az á’mok pedig gyakran sugallnak olyasmit, aminek az elérése lehetetlen, mert. nincsen hozzá hajlamunk, vagy elég hajlamunk. Tudni kell, hogy a szocializmusban sem lehet olyan ember zeneszerzővé, akinek nincs zenehallása. A fiatalok hajlamosak az efféle álmok követésére. sokszor választanak pályát csak azért, mert az „nagy nevet”, „dicsőséget-’ hoz. A nevelőknek és a tanulóknak jól szét Kell nézniök a világban és akkor könnyebb lesz pályát választani. I 2 nyoklcal juthat előbb .kenyérhez. Vojták »százan és ezren olyanok, akik megszerezték a tanári képesítést, de nem kaptak katedrát, nem ismerik az életpályák szépségeit gük okos tanácsokat adni a pályaválasztás előtt álló tanulóknak. S milyen tanácsokat? Olyanokat, amelyek megfelelnek a tanulók képességeinek és összhangban vannak a társadalom igényeivel. A jó tanácsokkal megóvják a tanítványokat attól, hogy képességeiknek nem megfelelő hivatást választva, pályatört emberré váljanak. Iskokuiikban pályaválasztásra érett ifjúságot kell nevelni! Milyen sóit a múlt? 9
