Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

1958. MÄBCIUS 28, SZOMBAT

KR'LETM AGYARORSZ A G

A Károlyi-kormány bukása ulán a Szociáldemokrata Párt nem merte egyedül átvenni a kormányhatalmat, ezért felkeresték a Kommunisták Magyarországi, Pártjának börtönbe zárt vezetőit, hogy velük megegyezést kössenek. Megegyeztek abban, hogy kikiáltják a proletárdiktatúrát, megteremtik a Tanácsköztársaságot és a két munkáspártot ..Magyarországi Szocialista Párt” néven egyesítik.

1919. március 2X-én éjjel távirat érkezett a Nyíregyházán székelő Kiss Roland szoc. dem. párti kormánybiztoshoz, melyben értesítették a forradalmi változásokról. A Tanácsköztársaságra még azon az éjszakái' többen fogadalmat tetteit.

Másnap, március 22-én a Munkás- és Katonatanács ülésén a szociáldemokrata Kazimir Károly többek között a következőket mondotta:

,.A hosszú küzdelemnek a gyümölcsét szakítottuk le az elmúlt éjszakán, amelyből a mai vörös márciusi napra virradtunk. A munkásság tömegei kezükbe vették a hatalmat. A magyar prole- társág tegnapi cselekedeténél megmutatta az utat a világ összes proletárjainak, amelyre rá kell lépniük. Kell, hogy ennek a lépesnek a nyomén fellángoljon az egész világon a proletárforradalom tüze és ebben a tűzben edződjék újjá az egész régi, korhadt mindenség, teremtődjék meg a kommunista világszövetség.'’

A kommunisták vészéről Szamuely szólalt fel:

..Ezelőtt pár hónappal : lelőttek azért, mert hirdettem, hogy kom- munísta vagyok, Most büszkeséggel látom, hogy nem folyt n vérem hiába, a magyar proletárok

muely László mondott beszédet Többek között a következőket mondotta:

A magyar munkásság nem. Magyarország területi integritásáért harcol, hanem egyformán harcot a magyar, román, cseh, francia és amerikai proletariátus fölszabadulásáért, azt akarja, hogy a dolgozóké legyen a munka jutalma és munkához jusson mindenki, aki dolgozni akar.”

Szamuely László a következőkkel fejez'e be beszédét:

„A magyar proletáriátusnak nem nyugat felé kell tekinteni hanem Moszkva felé, azt kell nézni, mit csinált az orosz prole- t&riátus és ha azt eltanuljuk, akkor boldoggá tesszük ennek az országnak minden lakóját. Éljen a nemzetlMZi proletár forradalom, éljen a proletárdiktatúra!”

Az összegyűlt munkásság ezután fegyelmezett, négyes sorokba fejlődve felvonult a megyeháza elé és biztosította a Szabolcsmegyei Direktóriumot bizalmáról.

A Szabolcsmegyei Direktórium számtalan szociális intézkedést hozott, hogy a . sokat sanyargatott munkásság és szegényparasztság légre, emberi körülmények között, szabadon élhessen. Azonban a szabadságát kivívó magyar nép ellen a nemzetközi imperializmus összeesküdött, s annyi sebből vé- rezve a Tanácsköztársaság nem állhatott ellent az együttes támadásnak. Április 27-én az imperialisták szolgálatában álló román '.adsereg alakulatai megszállták Nyíregyháza városát.

(Jósa András Múzeum,'

öntudatra ébredtek, összefogtak szocialisták és kommunisták, megteremtették a magyar proletárdiktatúrát, amely nem néz senkit, csak a dolgozókat. Le kel1 törni az ellenforrádalmárokab

minden erővel és minden eszközzel!”

A megyeháza épületében megalakult a Szabolcsvármegyei Direktórium, melynek elnökévé Kiss Roland elvtársat választották. Legfontosabb feladatuknak tartották a békés termelőmunka megindítását. A munkásőrség megalakításáról március 27-én a „Nyírvidék” a következőket írja:

„A Szabolcsvármegyei Direktórium Beregi Dezsőre bízta a Munkás népőrség megszervezését, ami hatalma^ lépésekkel halad előre. A Munkás népőrségben szervezett munkások és munkanélküliek teljesítenek szolgálatot, akik már másnapon megkezdték a városban a rendfönntartás munlcáját. A Munkás népőrségbe eddig SOO ember jelentkezett.”

A fiatal Tanácsköztársaság védelmére Szabolcs megye dolgozói is sietve fogtak fegyvert. A hadügyi népbiztos Szamuely László elvtársat nevezte ki a Nyíregyházán székelő 5. Hadosztály polgári biztosává. Szamuely László március 28-án foglalta el hivatalát és az ő irányításával kezdődött meg a Vörös Hadsereg szervezése Szabolcs megye területén.

Április 6-án mintegy tízezer ember vonult fel vörös lobogók alatt a Zöldség térre, ahol SzaHogy a hart ál; elpusztított! Szamuely Tibort?

MÁRCIUS

Az áttetsző égen suhanó a kék, Tavaszba jön már a bólogó vidék.

A déli sugárban könnyű szél megyen.

És szellők táncolnak ezüst vizeken.

Messze, mindenütt, hol vidáman szé.

A kikelet surran, és kitálja szívéi,

A föld nagy arcán, rónán, tereken.

Már zendül az új dal: új, ifjú győzelem . .

(KI.

A POLGÁRI demokratikus forradalom hatására Nyíregyházán is csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. Ez lényeges változást nem jelentett, mivel továbbra is a régi rend hívei (Mlkecz Dezső alispán, Bencs Kálmán polgár- mester és társai) maradtak uralmon. Azonban Szabolcs megyó- •bfn sem lehel eJt a forradalom fejlődését megállítani. Szabolcs megyében akkor méj' kommunista párt nem volt, ezóit a haladó erők a szociáldemokrata pár: körül csoportosultak. Meg kell említenünk, hogy Nyíregyházár: no- vemb'r közepén asztalosmunkán elvégzésére Komtnünista Műhelyt (leíerleg KTSíl-nek felel meg) szerveztek. Minden vasa ‘nap nagyszámú hallgatóság előtt marxista ismeret'erjesztő előadásokat tartottak; így többek között december hónapban „A szocializmus célja”, „Az ember helye a természetben” és ...4 társadalom fejlődésé' című előadások hangzottak el.

NYÍREGYHÁZA szülötte: Szamuely Tibor, a magyar proletár- diktatúrának kiemelkedő harcosa volt. Január 5-én a városi színházban „Imperialista- vagy proletárdiktatúra?” címmel- tartott előadást melyben ismertette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének okait, lefolyását és eredményeit, továbbá a Kommunisták Magyarországi Pártjának politikáját. A reakció félt Szamuely Tibortól, szerették volna elpusztítani. Nyílván ezért. ,a Károlyi-kormány belügyminisztere a következő táviratot küldte Nyíregyháza polgármesíerének:

„Szamuely Tibort tegyék ártalmatlanná és helyezzék a kormányt megmásíthatatlan tények elé.”

Ezekben a napokban a forradalmi erők tömegesed' hagyták ott a Szoc-áld' mokrata Pártot és csarlakoztak a forradalmi zászlót magasan tartó fiatal (1918. nov. 20-án alakult) Kommunisták Magyarországi Pártjához. A hatalmon levő jobboldali szociáldemokraták mindent elkövettek a forradalom továbbfejlesztésének megakadályozására. Ennek következménye volt a Szamuely testvérek ellen elkövetett fegyveres merénylet is, melyről a , Nyír- vidék” 1919. jan. 8-i száma a következőket írja:

„Napok óta politikai szenvedélyektől túlhevített a nyíregyházi levegő és a szenvedélyek tegnap este rei'olveres merényletben robbanlak ki. A Búza téren tegnap este együtt haladó Szamuely testvérekre rálőttek és közülük kettőt megsebesítettek. Ezt a revolveres támadást kétségkívül politikai szenvedély diktálta. A Szamuely testvérek közül Tibor, aki az orosz kormány népbiztosa és László, aki szintén részt vett az orosz forradalmi mozgalmakban, a fogságból hazaérkezve Nyíregyházán is szervezni kezdték a kommunista pártot. Ezt igen sokan rossz szemmel nézték és — úgy látszik —• ez volt az indoka a támadásnak.”

Mint később kiderült, ez a támadás a fenti távirat alapján elsősorban Szamuely Tibor ellen irányult, ki szerencsére akkor már útban volt Budapest felé.

A BURZSOÁ érdekeket képviselő Károlyi-kormány Ígéretei tett a földkérdés megoldására, de a íöldreformrendelet kibocsátását égj-re csak húzta-halasztotta. Szabolcs megye szegényparasztságának elégedetlensége földosztó mozgalmakban robbant ki, ezért a koalíciós-kormány januárban Szabolcs megye egész területére statáriumot hirdetett. A kormány februárban kibocsátott egy föld- re/ormrendele'et, de abban nem volt sok köszönet.

A Károlyi-kormány nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai kérdések megoldásában, is tehetetlennek bizonyult. A Vyx-jegy- zék kézhezvétele után lemondásra kényszerült.

(Jósa András Múzeum)

E n E É K E Z Z I ..!

2 A Magyar Tanácsköztársaság, amely nemzeti történelmi f * műnk egyik legszebb fejezetét alkotja, még egy hónalj ,Pi§ sem élvezhette a békét. Az antant hatalmak parancsára 4> a román burzsoá csapatok már 1919 április közepén megindí- £ tolták támadásukat a határ egész hosszában a Tanácsköztár- 2 saság ellen. Csatlakoztak hozzájuk a csehszlovák, a délszláv t és francia csapatok is. A Tanácsköztársaság helyzete rendkí- 4> vül súlyos volt. Igaz, hogy már március végén megkezdődött

* a próletárhad sereg szervezése, de a románok támadása ide- £ jén még csak 50 ezer vöröskatona volt fegyverben.

2 Városunk, Nyíregyháza az elsők között esett áldozatul a 2 román támadásnak. Nyíregyháza város dolgozóinak képviseli lói 1919 április 16-án még derűs optimizmussal gyűltek össze 2 a Városi Tanács dísztermében a nyíregyházi szovjet alakuló X gyűlésére. Kazimir Károly nyomdász a szabolcsi J szocialista párt egyik legrégibb, leghűségesebb, legkitartóbb f és legnépszerűbb vezére annak a hitének adott kifejezést % hozzászólásában, hogy a proletárforradalom futótűzként fog 41 továbbterjedni és győzedelmeskedni az egész világon.

2 A hadsereg vezetésében azonban túlsúlyban voltak az árulásra és kishitűségre hajlamos szociáldemokraták. Ilyen

* vezetés alatt állott az a székely hadosztály is, amely Király- | hágónál megnyitotta a frontot a román hadsereg előtt —

^ majd pedig Mátészalkánál letette a fegyvert. Az árulás le- X hetővé tette, hogy a románok szinte minden ellenállás nélkül X gyorsan előrevonuljanak a Tisza vonaláig. A román hadsereg 4* közeledtére Nyíregyházán új erőre kapott az ellenforradalom.

* Április 27-én reggel küldöttség ment a román csapatok elé,

2 és fehér zászlókkal jelezték, ho-gy ellenállás nélkül birto- ' X kukba vehetik a vörös egységektől kiürített várost. A Bencs ' T Kálmánok melegen üdvözölték az ellenforradalmi burzsoá je román hadsereget. Örömmámorukból azonban hamarosan ki- ! 4> józanította a hazaárulókat a román hadsereg féktelen rab- \ % lésa és fosztogatása. J

2 A román ezredparancsnok első dolgának tartotta a nyír- ; Jj egyházi kommunisták letartóztatását. Rövid idő alatt mintegy y 58 kommunistát sikerült elfogni és börtönbe vetni. A vörös- '• katonák, kommunisták, munkások, parasztok és haladó ér- '

* telmiségiek letartóztatásában készséges segítőkre találtak a ■

2 hatalmuk: t visszanyert régi városi vezetőkben. 198 hazafi j X szenvedett hosszú ideig börtönben azért, mert szerette és i 4 meg akarta védeni a munkáshatalmat. i

jf Nézzünk csak néhány példát, mi is volt a letartóztatottak i

bűne? „Juhász József a románok ellen harcolt, a harctérről i X megmenekült, hazatérve első dolga volt Simapusztán össze- »: £ hívni a cselédséget és agitálás közben biztatni arra: ne félje- •: £ tek visszajönnek a vörösök és akkor kiirtják az urakat és a Jj •> föld tietek lesz, addig pedig ne dolgozzatok.” 5

Y *

„Weiszburg Jenő az egyik legveszedelmesebb kommu* nista agitátor, Kazimir Károllyal állandó összeköttetésben | 2 volt, s tőle követelte a fennálott társadalmi rend vezető em- '< 2 hereinek kivégzését. Különösen kívánta a város polgármes- 3

Y terének és' fleíektívjeinek kivégzését.” »;

é Ezek a vádiratok irodákban készültek és a hatalmukat '• f visszanyert urak koholt vádjai a becsületes hazafiak eilen. A

1 tanácshatalom 37 napja az ellenforradalom minden gyaláz- *;

2 kodása ellenére is kitörölhetetlen nyomot hagyott Nyíregy- jjj

? háza haiadó lakosainak, különösen pedig szegénységének lel- • 4 I kében. *

£ A „Nyírvidék” árilis 27-e után megjelent számai az el- »;

1 lenforradalom győzelmét ünnepelték. |

jj, A lap támadásának célpontja továbbra is a direktórium Jj c legerélyesebb tagja — szülővárosunk igazi büszkesége — 3

2 Szamuely Tibor volt. Személyét azonban nem mocskolhat- 4

;• ták be, mert, éppen az volt a forradalom, szempontjából leg- | |> főbb erénye, amit ők hibájául róttak fel; megalkuvást nem % 2 tűrő elszánt íorradalmisága. *

'? Cs. L. *

t . $

A Tanácsköztársaság kikiáltása Nyíregyházán