Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
KELEYMAGV AKORS&ÄG I95S. MÁRCIUS £0. C * üTÖRTÖK *» Milyen a tiuuíes tömvgkapcsolata, hogyan segítik a tsz-mozgaimat Fehérgyarmaton?} Beszélgetés Gecse Antal vb. elnökkel ? MÁRCIUS ELEJÉN kétnapos tanácskozáson vettek részt a tanácsok vezető dolgozói, amikor is a párt és a kormány kiküldöttjeinek jelenlétében vitatták meg az időszerű feladatokat. Gecse Antal elvtárs, a fehérgyarmati községi tanács vb-elnöke is részt veti ezen a tanácskozáson, am.-lyrol benyomásait a következőkben foglalta össze: — A tanácskozáson sok mindenről volt szó. Ezek a kérdések a ma feladataira vonatkoznak és széleskörű megvita-ásuk mindannyiunk számára igen hasznos. Fontosabbnak tartom kiemelni azt az őszinte hangot és azt a kemény, de nevelő jellegű bírálatot, ami különösen a tanácskozás két súlyponti kérdésénél: a tanácsok tömegkapcsolatának és a tsz-mozgalom támogatásának megvitatása alkalmával megnyilvánult. Talán egy dolog van, amit hiányolok: a tanácskozás kevés ícgítséget adott a közssgpolitika szervezéséhez és gyakorlati megvalósításához. A tanács tömegkapcsolatának fejlesztése tekintetében milyen tervei és elképzelései születtek a tanácskozás után? — FEHÉRGYARMATON a tanács és a lakosság kapcsolata a múltban nem volt kielégítő. A jövőt illetően szerencsésebb helyzetben vagyunk. Megszűnt, vagy legalább is megszűnőben van történelmünk több évszázados — hadd tegyem hozzá: sajnos, az elmúlt években is divatozó — áldatlan jellemvonása, miszerint az a vezető, aki jő volt a dolgozókhoz, rossz volt a felettes szervek szemében és aki jó volt a felettes szerveknek, nem mindenben felelt meg a dolgozóknak. Ma a felső szervek a dolgozók vágyait valósítják meg, ezért a falusi vezetők mind felfelé, mind lefelé azonos nyelven beszélhetnek és ténykedhetek. A fehérgyarmati emberek bizalommal vannak a párt -és a kormány politikája iránt, mert az valóban a vezetők és a vezetettek egységét fejezi ki. Mióta egy sor népszerűtlen fel- I ada' tói mentesítették és nagyobb 1 önállósággal ruházták H a köz- ! -ségi tanácsokat, nagyot nőtt a ' dolgozók és tanácsuk kapcsolata. De nem mondhatjuk, hogy már -1; tetőpontra jutottunk. Még sok fel- J adatunk van. így például a la- j nácstagokat jobban kell aktivi- j zálnunk. A végrehajtó-bizottság I tagjainak jobban kell segí eni a i tanácstagok szakmai képzését. ' Rövidesen tanfolyamot indítunk j tanácstagjaink számára, ahol a i legalapvetőbb tudnivalókkal is- : meredhetnek meg. így eredme-; nyesebb lesz a munkájuk. j SZOROSABBRA KELL FŰZNÜNK a tanács és a Hazafias! Népfront-bizottság kapcsolatát is.) Itt van lehetőség a községpoli- í tika minden kérdésébe bevenni a ! falu legnagyobb tömegeit. Ezáltal ( a népfront-bizottság is emaödikj és a tanács is nagyobb segítséget j kap a község terveinek megváló- j sításához. Ezek a tervek méltók | arra, hogy minden becsületes fe- í hérgyarmati ember magáénak! érezze. Például korszerű tantermet, 2000 négyzetmétor járdát építünk, bővítjük a parkot stb. Helyi pártszervezetünkkel ugyan elég jó volt a kapcsolat eddig is, de itt ik van még javítani való. Például azokon a kisgyűléseken. ahol tanácstagjaink szokták ismertetni az időszerű kérdéseket, általában kevés párttag jelent meg. A Jkommunis' ák megjelenése, felvilágosítása ennél a kérdésnél is fontos, ezért szükséges, hogy a jövőben ne legyenek közömbösek a tanácstagi beszámolók iránt. — A szövetkezeti mozgalom terén ml napjaink legfontosabb felad,ata Fehérgyarmaton? — NYUGODT SZÍYVEL kimondhatom, hogy nálunk most az önkéntesség teljes betartásával! alakult meg a termelőszövetkezet.! Hozzá kell tenni, hogy a helyi ve- i zetök és a kommunisták kissé egyoldalúan értelmezték ezt az önállóságot, mert termelőszövetkezetünk bizonyos, fokig magára maradván, nem tudott kellően meg-t erősödni. Ennek az a közvetlen» hatása az egyénileg dolgozó pa-j rasztságra, hogy nem vonzó reá-* juk. Ebből adódik legközveíle-* nebb feladatunk: segíteni a tsz. % megszuarauásul ami legújabban? a 3004-es rendelet végrehajtásé-J nak segítségével feltétlenül siker-? re vezet. Ezf a rendelkezést keilt elsősorban jól megismerni mind* a tsz. tagjainak, mind a vezetők-? nek és a kommunistáknak, azután? pedig gyakorlati segítséget adnia? tsz-nek a gazdasági, szervezeti és ? po.ituvai megerősödésben. KözbenJ tovább kell folytatnunk az egyé-* ni parasztság felvilágosítását és* meggyőzését a szövetkezeti gaz-* dálkodás f cérnáinak előnyéiről. * Énnek érdekében maguk a tsz-* tagok is agitáljanak, beszélgesse-; nek és -barátkozzanak' községünk; dolgozóival, a párt-, állami és? társadalmi szervek pedig segítse-? nek ebben a propagandamunka-* ban (grafikonok, szemléltető ■ esz- ? közök és egyéb módszerekkel)..? nogy a aoigozo parasztság megr ismerhesse saját kis gazdaságának korlátáit, és a szövetkezeti gazdálkodós nagyszerű távlatait. Természetesen nincs szükség arra, hogy erőszakos, meg nem engedhető . eszközökkel alázzuk meg az embereket de egyrészt meg kell teremtenünk a' dolgozó parasztság jólétének feltételeit, másrészt ezeket a feltételeket megismertetni velük kötelességünk. AMINT LÁTHATÓ, a fehér-| gyarmati községi- tanács vezetője? — és minden bizonnyal a tanács? többi dolgozói is — igyekeznek a; falu tömegeinek érdekeiért velük? együtt küzdeni és azon vannak ? hogy a szövetkezét i mozgalom? helyesen féjlöo’ tovább. Az? egészséges big,. Vsokhoz most* már csak termékeny tettekre van* szükség annál is inkább, mert —* ha késve is — itt a tavasz és se-? rény munkával kell bebizonyítani Fehérgyarmaton, is, hogy' ősszel a szántóföldi csatából is| győztesen kerülnek ki a többi fel-? adatok sikeres megoldásával* együtt. ? Péter Lászk t tudósító. • * (Unntfttiafi. a magyar kommunista ifjúsági mozgalom számára március 21-e. Ezen a napon kettős ünnepet ülünk: a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját és a KISZ 1957-es zászlóbontásának napját. Ma ünnepeljük először a kettős évfordulót. Egy esztendeje, hogy Budapesten az Erkel-szín- liáz épületében ünnepélyesen zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ folytatója az 1919-cs KIMSZ és a két világháborií közötti illegális kommunista ifjúsági mozgalom legjobb hagyományainak. A KISZ már megalakulásának napján kinyilvánította, hogy legfőbb céljának tekinti: végső győzelemre segíteni azt a harcot, amit a magyar dolgozó nép 1919- ben kezdett meg a kommunisták vezetésével. Ifjúsági szövetségünk teljes erejével részt kíván v nni a szocializmus építésének nagy munkájában, s mé tó örököse és folytatója kíván lenni annak az ügynek, amelyért a Tanácsköztársaság ifjú kommunistái a Horthy-íasizmus ellen küzdő KIMSZ-tagok évtizedeken át harcoltak. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség csak akkor teljesítheti ezt a megtisztelő feladatát, ha teljes erejével segíti a pártot és a Magyar Szoc'alista Munkáspárt politikája alapján végzi egész tevékenységét. A párt vezetése a mi számunkra a legdöntőbb erő. A párt eszmei, politikai támogatása nélkül szövetségünk nem tudná betölteni szerepét. A párt hozta létre a KISZ-t. Egész eddigi fejlődésünk során alapvető és döntő az a segitség, amelyet a párt támogatása biztosított számunkra. A KISZ tagjaira rendkívül mély benyomást gyakorolnak azok a kommunista élettapasztalatok, amelyeket az elmúlt hónapokban adtak áll nekünk a párt idős harY eosai. Az öreg és fiatal kommunista nemzedék egységét mutatja, hogy számos üzemben és faluban valósultak meg az idős elvtársak és a fiatalok találkozói. Több helyen az idős elvtársak maguk kezdeményezték a kommunista ifjúsági szervezetek megalakítását. Olyan elvtársak ezek, akik ifjú korukban mint a KIMSZ tagjai, mint kommunisták álltak helyt a üzemekben és a frontokon a Tanácsköztársaság védelmében. Nem engedjük sohasem megbontani az öreg kommunista harcosok és az ifjú kommunista nemzedék egységét. Egy esztendő alatt megyénkben sokat fejlődött, erősödött a KISZ. A kezdeti néhány százról tizennégyezerre emelkedett tagjainak száma, és elmondhatjuk: zömében valóban azok vannak a sorainkban, akik maguk is úgy érzik, itt a helyük, hiszen a mi életünkről, jövőnkről és boldogságunkról van szó, A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait a párt, a nép szeretető, a szocializmus építéséért való Iiüz- deni-akarás hozta az ifjú kommunisták közösségébe. Büszkén valljuk magunkat kommunista szervezetnek, a párt ifjúsági szervezetének és ott akarunk lenni mindenütt, ahol küzdeni és harcolni kell azoknak az eszméknek a megvalósításáért, amelyeket 39 esztendővel ezelőtt a Tanácsköztársaság tűzött zászlajára. Minden erőnkkel azt akarjuk, hogy a szocialista társadalom mihamarabb győzedelmeskedjék hazánkban. E harcban nekünk, fiataloknak nagy erőt ad azoknak a kommunistáknak cs KIMSZ-tagoknak a példája, akik életüket áldozták a szocializmus eszméjéért. mandzAk jános. Ha Zrínyinek szabad lett légyen halála után visszalátogatni, hát miért ne volna szabad Szikora Miskának? Mert bár igaz, hogy a föld vissza nem ad senkit, s nincsenek kísértetek, de mese volt, van és lesz is. Az is igaz, hogy Zrínyi Miklós történeti személy, s hősi cselekedet közben hait dicső halait, míg Szikoru Miska egy nyírségi tót telepes volt, s úgy múlt ki az ámyékvilágból csendesen, szerényen, ahogy egész élete telt... Csak másnap vették észre az unokák. Történt r-edig ez valamikor a harmincas évekOCTl. ★ Mit is csinál először az ember, ha kiszáll a sírból’’ Semmit. Nem lehet a por- hadó testet összerakni, de ha lehetne, akkor ez a test nyújtózna egyet. Így tett Szikora Miska is. Aztán dünnyögve beletúrt a szakállába, mert az alaposan megnőtt. S elindult hazafelé. De valahogy nem ismert a vidékre. Előbb is megbámulta az aszfaltútok — Ezen aztán nem süpped agyig a kerék! — örvendezett. — No, mégiscsak derék ember a méltóságos alispán úr. Hogy ilyen utat csináltatott a szegény tótoknak. Megállt egy nagy tábla búza mellett. Pergette a szemeket. — Az áldóját, ez aztán a búza! Ezen a homokon. Lesz ezen tán tíz mázsa is holdanként. — Mennyi? — mosolyogta meg egy férfi. Szikora Miska eddig észre sem vette. — Tíz mázsa? Tizenhat! Szikora-Miska hitotlenül'bámult rá. Valami úrféle volt, kerekes masinát piszkálgatott. Lekapta hát a kalapját előtte. — Nem lehet az, nagyságos uram. homokon. De ha úgy- van, akkor igen jó gazda lett a méltóságos gróf úr. A motoros ember gyanúsan kezdte méregetni. — Na, üljön fel, öreg, elviszem, ha egy az utunk — szólította fel a motoros. Szikora Miska nem mert ellenkezni ekkora úrral, pedig éppen ellenkező: irányba állt be a masina. Félve nyergei e meg. „No, mégiscsak derék < mberek a nagyságos urak’’ — gondolta elképedve. ★ A sebes motoron a szemét se merte kinyitni. A városban egy..helyen megálltak. A motoros bement egy üzletbe: - Szikora körülnéze t. — Nyíregyháza ez — meresztette a szemét —, de mégse Nyíregyháza. Lenyűgözte a látvány, azt hitte, álmodik. Levette a kalapját. Akkor valaki pénzt lökött bele. Dühösen borította meg a zsíros, szürkére mállóit kalapot. „Nem vagyok én kudus!” Akkor lá'ta csak hogy csupa nagyságos asszonyok, meg nagyságos' urak. kisasszcriyck .es úrfiak sétálnak, sietnek körülötte. Erre aztán már tudta, hogy álmodik. Pedig nem álmodott. Iszonyatosan éhes volt, még azt az éhséget érezte.- amit a halála előtt.. Ilyentájt, aratás előtt elfogyva már a konyáiké. — Igazis — gondolta •—, fel kéne keresni mégegyszer a gabonást, a nagykereskedőt, hogy. istenei je meg magát, s adjon valami előleget. Mert a boltba is tartoznak, ott sem adnak már semmit. Megbánta, hogy kirázta a pénzt « kalapból. Alattcmban lehajolt érte. De akkor megszédült, és összeesett. ★ Kocsiban ébredt tudatra. Szinte kézről kézié adták. Egy nagy épületbe Vitték, és orvosok ve'ték körül. — Mije fáj, bácsika? , —• Éhes vagyok... — nyöszörögte szégyenkezve. Az orvosok csodálkozva nézték. — Hát nincs senkije? — Tudok éh dolgozni, öt holdacskám - is van. Most még úgy sem értették. Az elmeállapotát akarták vizsgálni, de látták, hogy égészen gyenge a rossz táplá’kozástól. Száz forintot nyomtok a markába, pedig azt hitte,., hogy ennek a sok orvosnak elfizetheti az öt. holdacskáját. •k A motoros várta ktot Egyenesen égy vendéglőbe vitte. Szikora Miska sírva ebédelt. Olyan-ebédet, mintha karácsony, vagy húsvét lenne legalább. — Mivel érdemeltem ezt ki, nagyságos uram? — És minden áron kezat akart csókolni a motorosnak de az csak furcsáivá e’húzta a kezét: — Ne br.moljcn. öreg. Hol él maga?-- Hisz épp ez az' Tava'y Ilyenkormég megvertek-a csendőrök, mert azt to-. Iái tom mondani, hogy kutyának se való ez az élet. — Tavaly ilyenkor? — kacagott fel a motoros. — Vicces ember maga, öregem Jó húsz éve lehetett az a tavaly ilyenkor! _ — Ezerkilencszázharmincegyben —> erósködött az öreg. — Éppen huszonhat éve. Mivelhogy most 1957 van. * Szikora Miskának kiesett a kánál a kezéből. ★ Jó órát beszélgettek, aztán azt mondta az öreg: — No, akárhogy van, csak úgy lehet, hogy- én 1919-ben elaludtam. Álmodtam csak, hogy megen az urak lettek urak, hogy izé... mondja csak hallott az i?r Qrgoványról? Meg Franczia Kiss Miháiy- ról? — Már hogyne hallottam volna. Azt a fenevadat meg mostanában fel is akasztottuk. — Ne tessék mondani... — hülede- zett Szikora Miska. — Akkor mégiscsak elmúlhatott már 1931. Pedig már azt hittem, hogy a Tanácsköztársaságban élek. — Hát hiszen alig téved. Mert ez is köztársaság: népköztársaság. — Mindjárt láttám — ütött az asztalra Szikéra Miska — mert itt megbecsülik a szegényembert. — No, lehetne jobban is — ivott a motoros, —- látja, apa, ezzel a vacak motorral kell nekem piszkolódni, pedig agro- nómus vagyok a téeszben. De nem jutok hozzá, hogy autót vegy-ek. Szerencse, hogy ebből egy kukkot sem értett Szikora Miska. (—y - b—) Ha ma is élne Szikora
