Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
XV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM A I o«ó elteli nyerőszámai: 23, 23, 56, 69 és 77 KÜLTERÜLETÜNKRŐL A kik még visszaemlékeznek a régi időkre, azok bizonyosan jól tudják, hogy hét falun, nyolc vármegyén is keresztül mehetett a vándor, a falvakban csak aprócska házakat, cifra kastélyokat, rongyos szegény embereket és parádés kocsin mulatni járó urakat láthatott, de kultúrházat egyet sem. Az iskolákban is benézhetett, de ott sem talált vigasztaló képre, mert nem volt ott, csak egy-egy fakó tanító és néhány ruhátlan, sápadt gyermek. A sötétség és a tudatlanság pedig maradt esztendőről- esztendőre az aprócska házakban. Hiszen az úri szájból kelt mondás szerint: „Elég a parasztnak, ha annyit tud, hogy eső elől az eresz alá kell állni.” A csorba szélű, lyukas kalapoknak mégis magasra kellett emelkedni a lelket és a testet béklyóba verő „felsőbbség” előtt, alázatosan kellett fogadni, amit az egyházi és világi elöljárók adnak, belenyugvással elviselni a természet, a föld csapásait, megköszönni áldását, mert csak a természet tcrmőalkalmainak kihasználásához volt ismeret — vérrel, ízzadással, munkában szerzett ismeret — a természet megváltoztatásához nem. És ma majd minden faluban találni kultúrházat, benne színjátszó-, tánc-, és énekcsoportot. Ezeket a kultúra utáni vágy, a lehetőségek felismerése, a falu, az ország új rendjének serkentő bíztatása hozta létre. Létük és munkájuk már megszokott, mindenki által természetesnek vett, ma már az feltűnő, ha egy faluban nincs kultúrház, nincs kultúrcsoport. De vajon a falusi színjátszók, táncosok valóban kihasználják-e az állam, a társadalom által biztosított lehetőséget? Korántsem. Ha lennének vándorok, bizony mehetnének hét falun át, míg a nyolcadikban azt láthatnák, hogy itt minden adottságot, lehetőséget, anyagi támogatást okosan és teljesen kihasználnak. Ez egyrészt azért van, mert a lehetőségek és adottságok nagyok, egyre nagyobbak, nehéz velük lépést tartani. Másrészt — ez viszont már hiba — községeink egy részében még máig sem vették számba a népben rejlő tehetségeket, erőket, nem kutatták fel és ezért azok, akikre a kulturális élet vezetését bízták, megelégednek egy kis táncocská- val, jól-rosszul betanult jelenetkével, pedig egy kis erőfeszítéssel, egy kis összefogással nagyobb dolgokra is képesek volnának. Valami ilyesfélét tapasztalhatunk például Számos- becsen, írbél teken és még néhány községünkben. Becsen például kultúrház is van, de nincs, aki szerepeljen benne. Bélteken nincsen kultúrház, de a falu lakóiban készség van arra, hogy társadalmi munkával és a községfejlesztési alap felhasználásával változtasson a mai állapoton. Hogy ez mindezidáig nem törtét meg, az a tanácson múlott. Olyan is van, hogy a már meglévő, jó hírnévre szert tett csoport, együttes továbbfejlődéséről sem gondoskodnak. Ilyen eset áll fenn Nyírlugoson. Van olyan is, hogy más községek vagy városok kultúrcsoportjának vendégszereplésével akarják megoldani a kulturális feladatokat. így van ez Vásárosnaményban és Nyíregyházán. Szólnunk kell még a MEDOSZ- kultúrházakról. Álta’ában ezekkel van a legtöbb baj és annak ellenére, hogy anyagi eszközökkel el vannak látva, ezek tesznek legkevesebbet. Ott van például a mátészalkai kultúrotthon. Hosszú, hosszú hónapok óta megoldatlan prob’émák egész sora miatt nincsen benne kulturális élet. A MEDOSZ megyei vezetői sem nagyon igyekeznek a kultúrház körüli problémákat megoldani. Majdnem hasonló a helyzet az újfehértói kultúrházban Így aztán az a helyzet áll fenn, hogy amelyik kultúrház a MEDOSZ-é az nem a falué, nem az ifjúságé, nem a mezőgazdasági munkásoké. Nekünk az a véleményünk, hogy a MEDOSZ adja át a tanácsnak a kezelésében lévő kultúrházakat, ha nem tud mit kezdem velük. Még akkor is adja át, ha van egy olyan határozata, hogy ami már megvan, azt tartsuk is meg. A magyar falunak kultúrára, művelődésre van szüksége. A kultúrházak és a kultúrcsoportok fe1 adata segíteni a falu kulturális nevelését, terjeszteni a szocialisia-realista művészetet, gyarapítani az ismereteket a falun, hogy világosabb fejjel, több ismerettel könnyebben tudjuk építeni ebben az országban az új társadalmi rendet. Ez a nagy feladat nagyobb igyekezetét, több serénykedést, tanulást kíván a színjátszóktól, a táncosoktól, a ku tárházak vezetőitől és a falvak kultúránk ápolásával megbízott embereitől pedig több kezdeményezést, több ötletet, nagyobb önállóságot és fokozott felelősségérzetet. Tegyenek hát meg mindent, ami erejükből, tudásukból telik, és a nép segítségével, összefogásával megvalósítható. Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 1, SZOMBAT Kitüntetik a kiváló véradókat Véradó találkozót rendez március 1-én délután 5 órakor a nyíregyházi Vöröskereszt városi szervezete és véradó köre. A helyőrségi tiszti klub nagytermében rendezendő összejövetelen mintegy kétszáz városi véradó vesz részt. Az ünnepi beszédet dr. Szabó Lajos, az SZTK főorvosa tartja. A találltozó alkalmából kitüntetik a kiváló véradókat, akik beteg embertársaik felépüléséhez a legdrágább ajándékkal járultak hozzá. Többszörös véradásért kilenc- venen, kiváló véradásért körülbelül huszonketlen kapnak oklevelei és kitüntetést. Minden véradót vöröskeresztes zsebnaptárral is megajándékoznak. A városi véradók találkozójára meghívtak tizenöt—húsz olyan dolgozót is, akik a jelenlévőknek köszönhetik egészségüket, az életmentő akció boldog részesei. A kitüntetések átadása után a véradókör szendviccsel, süteménnyel és teával vendégeli meg a megjelenteket. PALÄNTAÜLTETÖ GÉPET GYÁRTANAK NYÍREGYHÁZÁN A Nyíregyházi Gépjavító Vállalat a Szovjetunióból kapott dokumentációk alapján új palánta- ültető gép gyártására rendezkedik be, azaz a kapott gépet átszereléssel alkalmassá teszi paprika paradicsom cs egyéb palánták ültetésére. A prototípus előreláthatólag május 1-re készül el. Az új palántaültető gépet az országban egyedül a nyíregyházi Gépjavító Vállalat készíti. Itárom termelőssövetkesei kap bekötőutat — Hét községben épiil vasbetonhíti — Ssús kilométeres szakaszon hozzák rendbe as útakat es évben Az Útfenntartó Vállalat dolgozói jól végzik el a rájuk bízott munkát, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk: az utak építése, korszerűsítése és fenntartása, a bekötő utak és a hidak sorsa megfelelő kezekben van. Mint a vállalat vezetőitől megtudtuk, ez évben is számos új létesítménnyel gazdagítja megyénket a vállalat. Tovább folytatják az utak tartósítását, mintegy száz kilométeres szakaszon alkalmazzák az igen bevált, folyékony bitumennel való hengerezés módszerét. így jobban megvédik a gépjármüvek gumiabroncsainak szívó hatásától az utakat, s egyben portaianabbá, kényelmesebbé teszik a közlekedést. Három termelőszövetkezet kap bekötőutat. A nagykállói Vörös Zászló Termelőszövetkezet kettő, a szamosbecsi Dózsa egy, az olcs- vaapáti Petőfi Termelőszövetkezet pedig kettő' és fél kilométeres új bekötőutat avathat 1958. őszén. A vállalat dolgozói még ebben az évben új vasbeton hidat épíJ tenek Gáván a Lónyai-csatoma fölött. Hidak épülnek Urán, Ib- rányban, Nagyhódoson, Kisbodo- son és Kispaládon is. Nyíregyházán az Érpatak és Vécsey-utca kereszteződésénél építenek ez évben korszerű vasbeton hidat, amely biztonságossá teszi a közlekedést. A fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteiben, növelik a takarmányok retésterületét Az agrártézisek nyomán szövet- határozatokban foglalt kedvezmt-í kőzeteinkben már a múlt őszön megkezdtük a felvilágosító munkát, hogy minél nagyobb eredményeket érjünk el a belterjesség terén. Míg korábban csali 16 százalék volt szövetkezeteinkben a szálas takarmányok vetésterülete. 1957-re 20 százalékra emelkedett ez a terület. A legtóbbi kormánynyeket is figyelembe véve, szövetkezeteink tovább növelték a takarmány term elést, ami alapja lesz az állattenyésztés fejlesztésének. Ez évben területük Z6 százalékán termelnek szálastakarmányt, ebből 23 százalék pillangós. Seres Zslgmond járási főagron jmu.'i Fontos bírói tanácskozás volt tegnap Nyíregyházán E Nagy fontosságú bírói értekezletet tartottak tegnap a Megyei Bíróságon az országos bírói értekezlet nyomán. A bírói értekezleten jelen volt dr. Kéczei Géza, az igazságügyminiszter első helyettese is. Az októberi ellenforradalom óta eltelt időszak a rend helyreállításának korszaka volt. Ebben az időben bíráink — ha nem egyszer hibázva is — eredményesen kivették részüket a munkából. A b - ráskodás elfoglalta az őt megillető helyét az á'lamha- talmi tevékenységben. A törvénykezés tekintélye és társadalmi megbecsülése emelkedőben van. Az igazságszolgáltatás terén azonban még komoly feladatok vannak. Ezek egyike, hogy elmélyültebbé kell tenni a bíróság kapcsolatát a helyi párt- es tanácsi szervekkel, valamint a nyomozó szivekkel. a hibák kölcsönös feltárásával. Erről volt szó elöljárójában, majd ‘az értekezleten hsngsú- lyozták, hogy biztosítani kell a folyamatban lévő ellenforradalmi jellegű bűnügyek mielőbbi befejezését. De nem szabad eltűrni a bírói munkában az elnézést, a megbocsájtást. A bíróság elé került ellenforradalmi elemek törvénybeütköző cselekedeteik következményei alól nem mentesülhetnek. Sokan elmondották: az ellenforradalmi tevékenység megvaitozo.t tormádat is fel kell venni a küzdelmet, de meg kell akadályozni az er-ölcs, a tórvtíiiyíisztelet lazulását, a iarsad&imi bűnök elszaporodását. A bírói értekezleten végül leszögezték, hogy a társadalmi tulajdon fokozott védcune érdekében bíróságaink a legkeményebben fellépnek az osztáíyide- gen, huligán elemekkel, bűnözőkkel, a társadalmi tulajdont sértő súlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ugyanakkor az első ízben megtévedt dolgozók kisebb jelentőségű cselekményének elbírálásánál nevelésként a büntetés enyhébb eszközeit alkalmazzák. A bíróságok tájékoztatni fogják a különböző felügyeleti szerveket minden olyan esetben, ha az állami szervek részéröl történt mulasztás tette lehetővé a népi tulajdon megkárosodását. Ezzel egyidejűleg az igazságszolgáltatási szervek biztosítani fogják az állam kártérítési igényének kielégítését. Gondoskodnak a közvagyon megóvásáról a polgári ítélkezés eszközeivel is, mind a munkaügyi perekben, mind a társadalmi tulajdont érintő egyéb perekben. Továbbra is elő-segítik a termelőszövetkezetek védelmét és megerősödését. Nagy gondot fordítanak a következőkben a családjogi perek helyes eldöntésére. Szó esett arról, hogy a bírónak is a nép között kell élni és tanulmányozni a józan tömeghangulatot, mely sokszor segítség az igazságos ítélet meghozatalához. —< Ugyancsak fontos az ítélkező«; tekintélyének maradéktalant helyreállítása. E célból a bírói karnak a politikai szilárdság növelésével, ap önképzés fokozásával el kell' érni az ítélkezés általános színvonalának emelését. Ehhez já* rul hozzá a megyei bírósági kok légiumok megfelelő működése, * járásbírósági vezetők irányító, ellenőrző és nevelő munkájánál megjavítása. A Megyei Bíróság elnökénél referátumát hosszas vita követ« te,
