Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-16 / 40. szám
1958. FEBRUAR 16, VASÁRNAP KELETMAGY ARORSZAG * Nemzetközi szemle Afrika népei a felszabadulás útján Szakiét—Szidi—Jusszefben ei- hantolták a francia bombatáma- ciás áldozatainak holttesteit. A sírdombok alatt nők és férfiak, gyermekek és aggastyánok tete-' mei fekszenek, fejfáik, mint megannyi mutatóujj, merednek az ég felé és az imperializmus legújabb gonosztetteire figyelmezte'nek. A szakieti halottak csak kis töredékét képezik azoknak az áldozatoknak. amiket az afrikai földrész népei, felszabadulásuk érdekében hoztak. A szakieti terror- támadás jelentősége azonban nem mérhető csupán az ártatlanul elpusztultak számának vizsgálatával: kihatásai igen fontosak az algériai a tum'szi. a marokkói és más népek szabadságküzdelmének további menete szempontjából. Kíséreljük meg — e rövid át- 1 ekintés keretében — néhány gondolat felvetésével közelebb kerülni a tuniszi probléma megoldásához. Három fő kérdésben lehetne megközelíteni a problémát. Az egyik az afrikai népek fel- szabadulásáért vívott harcának általános menete. A második kérdés: Franciaország helyzete és politikája Algériában. A harmadik: Az Amerikai Egyesült Államok gyarmati politikájának kérdése. Az afrikai népek szabadságtörekvései. ha nem is töretlenül és nem teljesen egyformán, de feltartóztathatatlanul haladnak a beteljesedés felé. Húsz evvel ezelőtt az afrikai területek több-kevesebb mértékben valamelyik gyarmatosító hatalom uralnia alatt állottak. A háború befejezése óta 8 állam vált függetlenné: Egyiptom, Líbia, Tunisz. Marokkó, Abesszínia, a Délafrikai Unió Ghana és Libéria. Az afrikai fejlődés, összevetve a többi földrészeken történt, a felsoroltaknál jelentősebb változásokkal, világosan visszatükrözi az egész világon érvényesülő fejlődési folyamatot. 10 év közös úton A magyar—szovjet kulturális kapcsolatokról nyilatkozott Dénes Leó, a KKI alelnökc A magyar—szovjet barátsági, ogyü'.tműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatos Intézetének alelnöke nyilatkozott a Magyar Távirati irodának a két nép kulturális kapcsolatairól és azok fejlődéséről. — A magyar-szovjet kulturális kapcsolatok az elmúlt 10 évben eredményesen és gyorsan fejlődtek. A magyar és a szovjet nép széles rétegei között terebélyesedő kapcsolatok alapján mindkét ország számára gyümölcsöző együttműködés alakult ki és ennek nyomán nagyszerű eredmények születtek. 1948. óta. a barátsági, együttműködési és - kölcsönös segélynyújtási szerződés eredményeként kapcsolataink a tudomány, a kultúra és a művészet minden területén még intenzívebbekké és teljesebbekké váltak. Az együttműködés nemcsak az állami szervek között alakult ki, hanem a két ország különböző társadalmi szervei, tudományos, kulturális és művészeti intézményei között is. A magyar társadalmi és kulturális szervek, elsősorban a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Kulturális Kapcsolatok Intézete többek között ÍZ szovjet köztársaságnak a kulturális kapcsolatokat ápoló társaságával áll rendszeres és igen termékeny kapcsolatban. — Az 1948-ban aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésen kívül számos államközi egyezmény segíti kulturális kapcsolataink fejlődését. — Számos kiváló szovjet író művész és művészegyüttes látogatott el hazánkba. 1949-től 1956-ig minden évben barátsági hónap megrendezésére került sor Magyarországon és a Szovjetunióban egyaránt. Éven- kint filmhetet cs ünnepi filmbemutatókat és számos képzőművészeti kiállítást rendeztünk, stb. — Az elmúlt 12 évben a Szovjetunió népeinek nyelvéről mintegy 7.300 művet fordítottunk le magyarra és ezek körülbelül 50 millió példányban jelentek meg. A Szovjetunió köztársaságaiban a magyar irodalom számos remekét, Petőfi. Mikszáth, Móricz stb. műveit adták ki. — Egyre szélesedik a magyar és a szovjet művészek alkotó kapcsolatainak a köre is. Több opera, balett, színdarab szovjet rendezők közreműködésével került színre Magyarországon. — Ugyanakkor magyar művészek segítséget nyújtottak több magyar mű bemutatásához a Szovjetunióban. Igen jelentősnek tartjuk háromszáztagú pedagógus-küldöttségünk tanulmányútját a Szovjetunióban. Kulturális kapcsolataink fejlődését az ellenforradalom sem tudta megszakítani. Az ellenforradalom leverése után a Kulturális Kapcsolatok Intézete azonnal hozzálátott a magyar- szovjet kulturális együttműködés munkatervének magyar részről történő kidolgozásához, s marj 1957. februárjában szovjet művészcsoport érkezett hozzánk. — Az 1958. évi magyar-szovjet kulturális munkatervben számos nagyfontosságú esemény szerepe). Zenei vonatkozásban kiemelkedő’ jelentőségű Szvjaloszlav Riliter vendégszereplése hazánkban. A művész a magyar-szovjet barátsági egyezmény 10. évfordulója alkalmából érkezett Budapestre és hangversenyeit hatalmas siker koronázza. Kétheti szereplésre rövidesen Magyarországra érkezik Tamara Szorokina operai énekesnő, aki tavaly nagy sikerrel lépett fel Budapesten. Április 12-én a leningrádi Kirov-színház. világhírű balettegyüttese kezdi meg háromhetes vendégszereplé-' sót. A bábjáték kedvelői mánsj nagy várakozással tekintenek azj Obrazcov-bábszínház játéka elé. A nagynevű együttes márciusban érkezik hazánkba és hosz- szabb időt tölt vidéken is. igen jelentős eseménysorozattal ünnepük majd hazánkban a népek barátságának hónapját. Ebből az alkalomból több szovjet művész alkotásaiból képzőművészeti kiállítást rendezünk. Hazánk felsza-j badításának évfordulóján, április 4-én nyílik meg a magyar képző-j művészet reprezentatív kiállítása a Szovjetunióban. Anyagát a! ,,Forradalmi magyar művészet" J című kiállítás műveiből állítJákj össze. — Nyáron látjuk vendégül * „Nyírfácska” táncegyüttest, amely I három hétig tartózkodik majd hazánkban, és vidéki városokba« is fellép. Az Állami Operaház 250 tagú együttese három hétre' utazik a Szovjetunióba. A 1 óvárosi Operettszínház 15 tagú együttese pedig eszírádműsorokatl ; ad, cs számos magyar clóatlóinű-i | vész utazik kétheti vendégszeJ replésre. Kórody András karmes- j íer egy évig a Moszkvai Nagy-Í ■ színház életét, művészeti munkás S ját tanulmányozza. Közös film-j alkotásban kívánunk emlékei emelni Zalka Máténak, az írónakj a kommunista hősnek. Ugyancsak közös filmet készítünk Illés j Béla: , Kárpáti rapszódia" című művéből és egy mai témájú kii-í zös fiira elkészítését is tervezzük^ Az idei munkaterv alapján ia számos pedagógus, tudományos i dolgozó utazik tanulmányútra ai Szovjetunióba. — Csak a legjelentősebb eseményeket, tényeket soroltam fel, de ezekből is kiviláglik, miként mélyül és válik egyre gyümölj csözöbbé a szovjet és a magyart nép kulturális együttműködése —< mondotta befejezésül Dénes Leó,) a KKI alelnöki, j I ranciaorszájr két útja Ebben a helyzetben, a világon ma uralkodó erőviszonyok között a régi módon folytatott gyarmatosító politika továbbvitele úgyszólván lehetetlen. Ezt a lehetetlent próbálja görcsösen lehetségessé változtatni a franciák — erkölcsi és gazdasági szempontból egyaránt katasztrófapoll tikénak minősíthető — eljárása Algériában. Haboztak nagyobb függetlenséget biz'osítani akkor, amikor még tehettek volna engedményeket. S ma olyan engedményekkel próbálkoznak, amelyeknek elfogadása nevetséges volna a mind erőteljesebben kibontakozó és győzelmesen harcoló algériai felszabadító erők számára. A francia politika vezetői szemmel láthatólag a rosszabb ú‘ra léptek, helyesebben: még erőteljesebben folytatják az utóbbi időszak alapvetően helytelen algériai politikáját. „Totális" háborút akarnak viselni Algéria letörésére, ezzel azonban következményeiben szinte beláthatatlan bonyodalmakba sodródnak, s mindazt elveszíthetik, ami ma még lehetőségként nyitva áll előttük Afrikában. így kapcsolódik Franciaország bűnös algériai politikájához Tunisz kérdése. Tunisznak, a függetlenségét nemrég elnyert államnak politikai vezetése — mint tudjuk — az inkább a nyugati politikához közelálló Burgiba kormánya kezében van. Ugyanakkor azonban Franciaország mai értelemben veit jelenléte Algériában állandó veszélyt jelent a frissen elnyert tuniszi függetlenségre. Nem vitás tehát, hogy Tunisz hivatalos politikai vezetése is — Tunisz népéről nem is beszélve — bizonyos szimpátiával tekint az j algériai függetlenségi küzdelemre. Franciaországnak az az álláspontja, hogy Tunisz gyakorlatilag is támogatja az algériai szabadságharcot. Ennek a francia álláspontnak a kifejezésre jutása jelentkezik a terrortámadásban az algériai-harcosok állítólagos tuniszi utánpótlási területei ellen. Franciaország ezzel a lépésével nyilvánvalóvá te te. hogy nem szándékszik felhagyni algériai imperialista politikájával, sőt: elszánta magát, hogy kiterjeszti a háborús tűzfészket más területekre is. Mi bátorította fel Franciaország kormányát az ilyen politika vitelére? Teljesen önállónak tekinthető-e ez az elhatározás vagy pedig a többi imperialista nagyhatalom egyetértő támogatásával történik mindez? keleti országokon, Tunisz kormánya az erőteljes belső nyomás és a külső szimpátia-megnyilvánulások hatasa alatt á Biztonsági Tanács összehívását kérte, ugyanakkor felszólította a franciákat, hogy számoljak fel támaszpontjaikat Tuniszban. Ez ismét még kellemetlenebb helyzetbe hozta az amerikai politika irányítóit. A Biztonsági Ta- nács előtt kénytelenek lennének ugyanis színt vallani. Ha Franciaország ellen fordulnak, akkor j lazítják az amúgy sem megfelelően szilárd NATO-kötelékeket. I Ha Tunisszal szemben foglalnának állást, nagyon könnyen lelepleződnének tényleges szándi- j kaik az arab országok előtt. — Megpróbálták rávenni Tuniszt, hogy ne vigye Biztonsági Tanács elé a kérdést, ez azonban nem sikerűit nekik. A New York Times most azt tanácsolja az Egyesült Államok kormányának, hogy „fejezze ki aggodalmát” Burgiba politikája miatt is, mert ez a francia csapatok távozását kívánja Tuniszból. Az Egyesült Államok politikai kötéitánca, melyet az imperialista gyarmatosító hatalmak és a gyarmatosítás ellen küzdő népek között folytat saját imperialista törekvéseinek leplezésére, mind nyilvánvalóbbá válik a szabadságukért küzdő népek előtt. A nyílt imperialista törekvések mellett mindjobban megvilágosodnak a burkolt gyarmatosítás megjelenési formái. A szabadságukért harcoló népek tudni fogják, hogy küzdelmükben nem a hintapolitikát folytató és saját pecsenyéjüket sütögető kalandorok állnak mellettük. Valódi támaszaikat a népek közötti békét, egyenjogúságot és egyenlőségen alapuló kapcsolatokat óhajtó szocialista politika hirdetőiben nyerik el. Amerikai dilemma Franciaellenes tüntetés Tuniszban lit kapcsolódik be a harmadik kérdés, az Egyesült Államok gyarmati politikájának problémája, összefüggésben a nyugati szövetségesek egymáshoz való viszonyával. Az Egyesült Államok gyarmati politikája is más formában jelentkezik, mint a „klasszikus" gyarmatosító módszerek. A régebbi gyarmatosítókat kiszorított, függetlenségüket alig elnyert országok ajtaján kopogtat és elsősorban gazdasági eszközökkel igyekszik uralmát biztosítani az illető ország és annak nyersanyagkincsei felett. Afrikában a szaharai olaj szaga nagyon csiklandozza az Egyesült Áliamok olajmágnásaioak orrát és ezzel magyarázható az Egyesült Államok felfogása Algéria függetlenségének kérdésében. Ennek a politikának volt a folyománya a Tuniszba történő fegyverszállítás, ami komoly törést okozott a francia—amerikai viszonyban. Az Egyesült Államoknak európai politikájához azonban szüksége van Francia- országra. Ezzel magyarázható viszont az. hogy Franciaország az utóbbi időben nagy összegű dol- lárkölcsönt kapott az Egyesült Államoktól. A francia vezető körök a továbbiakban nyilvánvalóan azt remélték, hogy a dullesi politikai vonalvezetés hűséges kiszolgálás^ következtéuen elnyerték az Egyesült Államok támogatását észak- aírik'11 politikájukhoz. Ebből a hitből azonban rövid idő alatt kiábrándíthatta őket az Egyesült Államok állásfoglalása és oZ amerikai lapok elítélő kórusa, mely nyomban a tuniszi bombázás után megszó’alt és egyöntetűen elítélte Franciaország cselekedeteit. No persze, nem ;_z arab érdekek védelmében. Erre vonatkozóan igen jellemző az angol „Yorkshire Post" vezércikkének megjegyzése: „Amit rendőri eljárásnak terveztek, abban a kommunista propaganda egész Közép-Keleten és Észíik- Afrikában a nyugati gyarmatosítók kegyetlenségeinek bizonyítékát látja. Az incidens siralmas következményekkel jár a nyugati nemzetekre nézve, olyan időben, amikor az arab és más mohamedán népek bizalmának elnyerésén ’fáradoztak.” Ez a megjegyzés magyarázza a kezdeti amerikai álláspontot, amikor az Egyesült Államok „aggodalmát fejezte ki” Francia- ország eljárásával szemben. Időközben az események előreha'ad- tak. A felháborodás vihara söpört végig a? afrikai és középTunisz, (MTI): Pénteken a tu- nisziak ezrei vonultak fel zászlókkal a város utcáin, követelve az országban állomásozó francia csapatok távozását és elítélve Szakiet-Szidi-Jusszef múltheti bombázását. A hatalmas tüntetés zavargás nélkül ért véget. Egy vallásos gyűlésen a tuniszi nagymuíti arra intette az igazhitűeket, ne engedjék magukat a szenvedélytől elragadni. A város egyik nagy terén 15 ezer ember gyűlt össze. Bahi Ladgham államtitkár mondott beszédet és felszólította a tömeget, őrizze meg nyugalmát és kímélje a Tuniszban élő francia állampolgárok életét. „Ha Franciaország erőszakhoz akar folyamodni, készen állunk, de el akarjuk kerülni a vérontást”. A rendőrségnek egyszer kellett közbelépnie, amikor körülbelül négyszáz ember fegyvert követelve, a francia nagykövetség elé akart vonulni. „Nem hagyhatjuk cserben algériai testvéreinket, akik a szabadságukért és a függetlenségükért harcolnak” — mondta az államtitkár, akinek beszédét többször szakította félbe a tömeg viharos lelkesedése. Jól sikerült a nyíregyházi m unkásőrség gyakorta ta Tegnap délután fegyveres mun- kásőrök futólépései alatt dobbant a nyíregyházi aszfalt. A járó- kelók nem kis meglepetésére paplanruhás harcosok kerestek fedezéket a középületek kiugró kövei mögött, lövések dörrentek. valóságom iteai csatározás szemtanúi lehettek azok, akik a hétvégi estében a város központjában az utcán tartózkodtak. Végül mindenki megnyugvással vette tudomásul, hogy minden eldurranó lövés csupán vaklö tés volt, és a nyíregyházi inunkásürök tartották igen jól sikerült gyakorlatukat Nyíregyháza utcáin. Megnyugvással vették tudomá.ul azt, hogy a vöröscsülagos katonák mindenre felkészülve vigyázzák városunk rendjét, békességét.
