Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

4 KELETMAGYARORSZAG 1958. FEBRUAR 16, VASARNAP, A Kölesejr gimnázium a Kölcsey hagyományokért Emlékezés Nagy Lajosra HETVENÖT ÉVVEL EZELŐTT született, olyan észrevétlenül élt a magyar irodalomban, hogy szinte csodálkozik az olvasó, amikor elmé­lyül igen kulturált, művészi írásaiban. Éhnek a hangtalan életnek több magyarázata van: a leg­első és legíonlosabb ok az, hogy a leghábcrúsabb és legfasisztább időbe-n is egyaránt hangoztatta szocialista meggyőződését, s ennek közvetlen eredménye lett az, hogy egyáltalában nem , is­merték” el őt az akkori irodalom vezetői. Sa.jnos. az idős írót a felszabadulás után sem érte kellő elismerés. Méltán mondhatta el Darvas József, az akkori népművelésügyi miniszter, megyénk kép­viselője 1954 novemberében a temetésén: „Közel tíz esztendőt élt ebben a világban, amelynek — a maga írói munkásságával, tagadva és rombolva a régit, — harcosa volt. Csak azt tudom mondani, hegy meg kell vallanunk: e tíz év alatt nem vet­tük körül olyan megbecsüléssel és szeretettel, mint megérdemelte volna. Mi még többet veszí­tettünk ezzel, mint ő. Nemcsak neki, elsősorban magunknak, népünknek tartozunk azzal, hogy írói örökségének jó sáfárai legyünk.“ . Nemrég megjelentek összegyűjtött művei en­nek az írónak, akit már 1934-ben annyira becsült a Szovjetunió, hogy másodmagával — Illyés Gyu­la : társaságában — őt hívta meg á magyar írók közül a szovjet írók első, moszkvai kongresszusá­ra. Elgondolható, hogy ezek Után még kevésbé igyekeztek itthon Nagy Lajosi elismerésben ré- ’szeéHefik- Művészetének, írói nagyságának jó jel­lemzését 'Sója Darvas József előbb is idézett nekrológja: „Olyan korban lett íróvá és élte alkotó élete, nagyobbik felét, amely korban nem volt, könnyű rálelni az élet. a valóság nagy igazságaira, de amikor éppen ezért minden időnél jobban mérte az ember nagyságát az igazságkutató tiszta szen­vedély'. Kemény bírálója volt annak a társadalom­nak, amelyben az embert megalázták, s a szép emberarcot elcsúfították az ember ellen törő ha­talmak. A kapitalista társadalom szorításában, vergődő egyszerű emberekről Irt leggyakrabban, akiknek az életébe, a leikébe beoltotta a maga mérgező anyagát a rothadó rendszer, a magát, rendjét, hazug formáit illúziókkal és fegyverek-! kel vértező uralkodó rend. Egész írói munkássá-' ga szenvedélyes tiltakozás volt mindez ellen, minden igazságtalanság ellen.’1 IDE IDÉZZÜK néhány művét is. Elsősorban novelláival aratott sikert. Első elbeszélése (Két leány) 1909-ben jelent meg, s már a első háború előtt voltak riovelláskötetei. A Tanácsköztársaság napjairól szól .,1919 május’’ című hosszabb elbe­széléséből a felszabadulás után egyfelvonásost is készített, s a Nemzeti Színház játszotta nagy siker.» rel. A regény és a társadalomtudományi szak-le­írás sajátos keveréke egyik legkitűnőbb könyve, az 1934-ben megjelent „Kiskunhalom” c. írása, amely egyaránt bemutatja a kapitalizmus és a* feudalizmus kizsákmányolása között nehezen, kí­nosan őrlődő embert és a közeledő fasizmus ret-J tenetességét. . A .felszabadulás után írta meg Lázadó em­ber címmel önéletrajzát, s ennek folytatását a! Menekülő embert. Ez utóbbi könyve azonban, már csak halála után jelent meg. Elsőként ka­pott Kossuth díjat. Végezetül itt közöljük önéletrajzát, amelyet 31 éves korában készített az Érdekes Újság De- kameronja számára. A rendkívül jellemző írás# ma már alig ismerik, pedig ez a néhány sor is kifejezi írói egyéniségét, csakúgy, mint az önélet-; rajz mellett közölt-nagyobb novellája, a nagv-' sikerű „Egy berlini leány’. WYYYyyyVYYyyvyymYyYmymyyv>' '^Yyyyyy yyVYVyyy Nagy Lajos önéletrajza Nehéz önéletrajzot írnom. Nem mintha érdektelen lenne az éle­tem. bár külső történetekben ipen szegény, de kevés olyant ta­lálok benne,amivel dicsekednem le­hetne. Panaszkodni pedig nem akarok. És mivel az életrajzi ada­taim egyszerű elsorolása is bevál­nék panasznak és bármely közlés önmagámról hasonlatos a panasz- kodáshoz, azt hiszem legcélsze­rűbb, ha igen rövid leszek. Tehát: Születtem 1882. február 5-én, Aposíagon. Budapestén jártam minden iskolámat. Jogot végeztem, eleinte ügyvédjelölt, később hiva­talnok voltam, két esztendő óta csupán írással foglalkozom. Soha nem becsültem túl az irodalmat, azért kezdtem el írni, hogy a ,.pol­gári" foglalkozásom mellett vala­mi mellékkeresetem is legyen. Ma már nem is szeretem az irodal­mat, sem az írókat, A lírai köl­tőkről meg éppen rossz vélemé­nyem van. írót és irodalmi művet rendkívül szigorúan ítélek meg, csak igen kevés írást tartok hasz­nosnak és jónak. Nem tartom ma­gam írónak, bár ezt másoktól, íróktól váló szerény megkülönböz­tetésből teszem, mert a saját írá­saim javarészt értékeseknek ítélem. Egy szegény embernek tartom ma­gam, akit a sors arra kárhoztatott, hogy írással keresse a kenyerét. Sajnos, semmihez jobban nem-ér­iek, mint az íráshoz!,' tehát nem művelhetek az írásnál elviselhe­tőbbet. Csaknem szégyennek gon­dolom. ha valaki jól ír, mért az azt mutatja, hogy igen szegény ember: vers-jtéltes és folytonos tes­tet sorvasztó, sápasztó. lelket sa­nyargató munkával tartja el ma­gát, s az életet nem éli, hanem ál- utakon és álmódokon tengeti. Sze­retem és becsülöm az egészséges-, józan, rendes és korrekt embere­ket, ha -elég értelmesek, nem dur­vák, hanem jószívűek és van íz­lésük. Meglehetősen sokat írtam már, bár gyors tempóban és elaprózva. Biztosan tudom, hogy nagy műve­ket is tudnék írni, de hála Isten­nek, ilyesmit soha nem cselek­szem, Van nekem elég bajom így is, isten ments, hogy még teljes odaadást igénylő, vért, erői felszí­vó nagy művek alkotásának csa­pása is érjen. Eddig csak három kis könyvem jelent meg, ezek: Az asszony, a szeretője és a férje (Modern könytár). A szobalány (Tevan könyvtár), Mariska és János (Mo­dern könyvtár). Sajtó alatt van két új könyvem és egy német for­dítású kötetem. Munkáim nagyobb i észét még nem adhattam ki. Azokból, amiket elmondtam, bi­zonyára kitűnik, hogy nem „belső ösztön” és ellenállhatatlan kény­szerImit írásra, az ilyesmit ne­vetségesnek tartom, és csupán,1, szép. egészséges és üdttő dolgokra vágyom. Tisztán pénzszerzési cél-] bői írok. Mégis, nincsen egy íra-[ som sem. amelyben szocialista tít-j lágszemlélc temet megtagad.ami volna, ellenkezőleg, nézeteimet[ mindig hirdettem és propagáltam,! akár nyíltan, akár jelentéktelen, dolgok álruhájába rejtve. Ezért tartom értékesnek írásaimat. Állandó vágyam, hogy az írást más foglalkozással cseréljem föl{ Énekes ismerőseim és barátaim fölfedezése és buzgó állítása sze-t rint jeles baritonhangom van. Né­hány hónap óta tanulok énekelni és szépen haladok. Imádom az ének-lést és operaénekes akarok lenni. Egyelőre úgy látszik, hogy ezt a nagyszerű sort elérem. Ha ez. így lesz, akkor összes műveimet, könyveket, folyóiratokat: újságo­kat és kézírásokat — összehor­dom, máglyába rakom és meghí­vott barátaim jelenlétében ürme-] pélyesen elégetem, a tűz körül indián diadaltáncokat lejtek. Ettőlj kezdve letagadom, hogy valaha it írtam ha kellemetlen találkozá­som esik valamelyik művemmel,i — mert hisz azokat a forgalomból! kivonni nem áll módomban — rá­fogom, hogy valami más Nagy La-1 jós írt a, ilyen nevű ember szereiH csémre sok van. Budapest, 1914. január 27. 4 több, mint negyedszázados múltra visszatekintő r* nyíregyházi tanítónőképzó az elmúlt isko ai év­végén bocsátott ki utoljára tanítónövendékeket érettségi bizonyítvánnyal. A most folyó tanév eleje óta ugyanis 12 osztályos leánygimnáziummá alakult át, ahol Kölcsey Ferenc szellemében nevelik az iskola pedagógusai a szabolcsi paraszt családok és munkásotthonok leánygyermekeit szocialista hazánkat szerető és dolgozó népünkért minden áldozatra kész honleányokká. Az iskola nevelői és leányai elkötelezték ma­gukat arra, hogy a Himnusz és a Rebellis vers költőjének . emlékét, tanításait örökre bevésik lelkűkbe s a Kölcsey hagyo­mányok ápolása mellett a nagy reformpolitikus megyénkben kallódó hagyományait is megmentik a jövő számára. Ezért rendezte az iskola az elmúlt év októberében megyei kirándu­lását is, amikor a nevelők tanítványaikkal együtt fölkeresték a nagy magyar génius szatmárcsekei sírját, s bejárták azokat a helyeket, ahol még Kölcsey emlékek vannak. A szép, lelkes kezdetet a Kölcsey hagyományok ápolása terén az iskola életében hamarosan újabb isitek követték. A nevelőtestülfrt elkészítette a megyénkbe gyökerezett Köicsey- család címere alapján az iskola jelvényét: világoskék alapon páncélos kar liliomokat tart a kezében. A magyar nép örök eszményeiért és értékeiért minden harcra és á'dozatra kész elhivatottságot szimbolizáló jelvény, ott díszük, az iskola minden növendékének ruháján és minden nevelőjének mellén. Büszkén viselik azt a jelvényt, amely külsőleg is kifejezi eszmei hovatartozandóságukat, Az iskolában az oktató munkát a szocialista pedagógiá­nak megfelelően átszövi a nevelő munka. Különösen az osz­tályfőnöki órák állanak a .szocialista nőformálás szolgálatá­ban. Kölcsey Farainésise olyan pedagógiai mű, amelyben a haladó ember formálásának összes problémáira találunk út­mutatást. Az osztályfőnökök ennek az örökértékű, csaknem teljes frissességű, mély humánumot hirdető műnek az alapján nevelik növendékeiket, a szocialista magyar jövő számára. Az iskola névadójának a képmása szerény rézkarc formá- I jában már ott található hónapok óta az intézet főfolyosóján, j De a nevelők, a növendékek és a szülők már elhatározták, I hogy vagy művészi olajfestményben, vagy méltó szoborműben örökítik meg az iskola számára a magyar jobbágyok érdeké- [ ért legkövetkezetesebben harcoló költő képmását. A nagy növendégsereggel bíró iskola tanulói egyre na­gyobb érdeklődéssel fordulnak Kölcsey életműve íe'é. Erre ! tekintettel az iskola több pályatételt tűzött ki kidolgozásra. „A költő és a politikus egysége Kölcseybcn“ c. pályadolgozat­nál egységes képet kell majd rajzolni Kölcsey költői és, tör­ténelmi alakjáról. — A még felderítetlen Kölcsey hagyomá- i nyok összegyűjtése érdekében írta ki az iskola „Az éló' Kölesey-hagyaték megyénkben” c. pályatételt. A harmadik dolgozat az iskola ősszel tartott megyei kirándulásának riport- { szerű feldolgozását kívánja a pályázóktól, A Kölcsey-kultusz jegyében kiírt pályatételeken kívül verssel, műfordítással és novellával is részt vehetnek a növendékek ezen a pályázaion. A nyertes dolgozatokat jelentős pályadíjakkal fogja jutal­mazni az intézet szülői munkaközössége. , Tavaszra nagy névadó ünnepségre készül az iskola. A nevelőtestület és az ifjúság egyaránt elhatározta, hogy a hiva­talos névfelvétel után, amely már hónapokkal ezelőtt megtör­tént, Kölcsey szellemének mély etikai tartalmával megtö tölt névadó ünnepségekkel lép az iskola a város és a megye nyilvá­nossága elé, hogy így nyerjen beiktatást, mint leánygimná­zium a megyei iskolák nagy közösségébe. A névadó ünnep­ségek alkalmával az iskola kiadványt is jelentet meg ame’y- ben a nevelőtestület tagjainak tollából több értekezés, cikk és beszámoló lát majd napvilágot. Kölcsey-irodalmi és törté­nelmi munkásságáról, megyénk Kölcsey hagyománya ról és a megye egyéb haladó hagyományairól. A nyár folyamán a költő halálának 120 éves fordulója alkalmából nagy ünnepség lesz Szaímarcsekén a sírkertben Kölcsey síremlékénél. Az összes megyéi társadalmi, politikai 1 kulturális szervezetek már megtették az előkészüléíeket a I nagy évforduló méltó megünneplésére. Az országos jelentő- j ségü emlékünnepély megrendezésébe belekapcso.ódik a nyi- ! regyházi Kölcsey gimnázium is, a budapesti Kölcsey fiú | gimnáziummal együtt. Ennek a tanévnek gazdag Kölcsey-prcgramját az iskola | az évelejihez hasonló megyei kirándulással kívánja lezárni. L. K. I . . I

Next

/
Oldalképek
Tartalom