Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-14 / 38. szám
1958. FEBRUÁR 14, PÉNTEK KELETMAGTARORSZÁG n fl Magyar Külügyminisztérium nyilatkozata A Koreai Demokratikus Köztársaság kormánya 1958. február 5-én nyilatkozatban tette közzé a kettészakított ország egyesítésére irányuló javaslatait. A javaslatok hűen juttatják kifejezésre az egész koreai nép forró óhaját, jogos követelését az ország kettészakítottságának megszüntetésére. A magyar kormánynak szilárd meggyőződése, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e javaslatai megalapozott és járható utat nyitnak a koreai kérdés békés megoldásához és egyúttal a Távol-Kelet c térségében régen fennálló nemzetközi feszültség csökkentéséhez is. A magyar kormány osztja a koreai népi demokratikus kormánynak azt az álláspontját, hogy az ország egyesítését csak békés utón lehet megoldani, s az egységes koreai állam megteremtésére maga a koreai nép hivatott. A külföldi csapatok kivonása Korea területéről biztosítaná szabad össz-koreai választások sikeres lebonyolítását, a koreai választópolgárok szabad akaratnyilvánítását, s megkönnyítené a genfi egyezmény Korea egyesítésére irányuló határozatának végrehajtást. — A külföldi csapatok kivonásának megvan a reális lehetősége. A Kínai Népköztársaság kormánya 1958. február 7-i nyilatkozatában ismételten kifejtette készséget, hogy a kölcsönösség alapján a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tertülctén tartózkodó kínai önkéntes csapatok kivonásáról tárgyalásokat kezdjenek. A magyar Külügyminisztérium, tolmácsolva az egész magyar nép véleményét, átérzi a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és a békeszerető koreai nép afölötti aggodalmát, hogy a fegyverszüneti egyezményt megszegve, a dclkorcai hadsereget és a Déi- Koreát megszállva tartó idegen csapatokat állandóan erősítik, sőt, az utóbbi időben atomfegyverekkel látták cl. A demarkációs vonal közelében folytatott atomháborús hadgyakorlatok fokozzák a háborús veszélyt. A koreai fegyverszüneti egyezménynek az amerikai fél által történő rendszeres és durva vaslatát a mezőgazdaság n5dolgo-i zói egységes anyasági segélyének j felemelésére. Eddig az anyák ha a terhességi vizsgálatokon rendszeresen megjelentek — az első szülésnél 1500 — minden további gyermeknél H00 forint segélyt kaptak. Ezeket . az összegeket 2000. illetve 1900 forintra emelik fel. A határozat kiterjed az ikerszülés, illetve a halvaszülés esetén; járó segély felemelésére is. A gazdasági bizottság egyúttal határozatot hozott a mezőgazda- sági munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék felemeléséről. A járulékokat ugyanis 1952-ben, az akkori bérek alapján állapították meg, és ma megközelítően sem voltak elégségesek a társadalombiztosítási szolgálta-' tások fedezésére. Az ismertetett rendelkezések 1958 március elsején lépnek érvénybe. , Jönnek a Jaltásak r,gy neuei ezelőtt kezdte meg működését a Népi Ellenőrzés Központi Bizottságának közérdekű bejelentések-osztálya, ahol naponta máris igen sokan fordulnak meg. A legkülönbözőbb kérdésekkel és bejelentésekkel keresik fel írásban és személyesen a bizottságot. Többen íelhív- :ták a bizottság vezetőinek fi- * gyeimet korrupciós jelenségekre. }a szocialista tulajdon herdálására, imások személyes sérelmeikre kértek orvoslást. A bejelentések alapján eddig mintegy 30 ügyben intézkedett a bizottság. Illetékes szervekkel kivizsgáltatják például azt a panaszt, hogy az egyik vállalat 200.000 forintos állami költséggel lakást építtetett főkönyvelője részére. Más bejelentés alapján sikkasztás után nyomoznak. Megfelelő hatósághoz eljuttatták azt a panaszos levelet is, hogy az egyik szociális otthonban ■ gorombáskod- nak a lakókkal, s kivizsgálják Zsolnai József ügyét, aki elpanaszolta, hogy egy, azóta feloszlott tsz-től malacokat vásárolt, amelyek valamilyen betegség következtében kimúltak, s kártérítési igényét a hatóságok elutasították. A Népi Ellenőrzés Központi Bizottsága minden esetben továbbítja a bejelentést illetékes szervekhez. Az ügy azonban sohasem a panaszolt személyhez, vagy szervhez, hanem annak feletteséhez kerül, amely a döntésről köteles értesíteni a panasztevőt és a Népi Ellenőrzés Központi Bizottságát. Szerdán reggel például távirat érkezett a bizottság közérdekű bejelentések-osztályá- ra, amelyben a lillafüredi Palotaszállóba utalt üdülőknek egy csoportja panaszolta, hogy a kis szálló 18 szobájában nem megfelelő a fűtés és ezért már többen meghűltek. Az osztály vezetője azon. nal átadta az ügyet a SZOT üdülési főosztályának. A déli órákban jelentette a SZOT: a panaszt kivizsgálták, s indokoltnak találták. Intézkedtek a szobák megfelelő fűtéséről. A Népi Ellenőrzés Központi Bizottságának a közérdekű beje- lentések-osztályát bárki írásban, telefonon vagy személyesen felkeresheti a Pénzügyminisztérium József-nádor téri épületében. — Egyelőre a vidékiek is ide juttathatják el panaszaikat, későbbi időpontban azonban vidéken is megalakulnak, elsősorban társadalmi munkások bevonásával, a Népi Ellenőrzés Központi Bizottságának szervei. A „Puntaló” nevű helsinki faházépítő vállalat ajánlatot tett az IBUSZNAK télen-nyáron lakható, szállodai célra is alkalmas faházak építésére. A tárgyalások rövidesen befejeződnek, s valószínűleg sor kerül 10—12 faház megvásárlására. A faházakban az év minden időszakában 16—20 személy kaphat összkomfortos szál-j lást. A tervek szerint a faházakat Jósvafőn, Aggteleken, Mátra-! mindszenten és a Duna-kanyar kirándulóhelyein építik fel. Megérte a fáradságot A vásárosnaményi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói elhatározták, hogy meglátogatják az Öpályi Tangazdaságot, ahol gyakorlatban ismerkednek meg a tanfolyamon hallott állattenyésztési problémákkal. Megkérték Pia- csek Andrást, a Törzsállattenyésztő Állomás vezetőjét, hegy kísérje el őket és adjon felvilágosítást kérdéseikre. Pia- csek András szívesen vállalta ez a feladatot. A hallgatók ■ nagy megelégedéssel szemlélték a kiváló szarvasmarhatörzset. Olyan teheneket láttak, mint az 5-ös Nelli, amely 300 nap alatt 7.173 liter tejet adott 3.7 százalékos zsírtartalommal, vagy a 17-es Gólya, amely ugyanennyi idő alatt közel hétezer liter tejet adott. Megcsodálták a 3 hónapos borjúkat, amelyek 170— 180 kilósra nőttek erre az időre. Itt győződtek meg! arról is, hogy leheti bot és kutya nélkül, is bánni a szarvas-' marhákkal. A legöregebb bika is olyan, szelíd, mint egy bá-j rány, Piacsek András eP, magyarázta azokat aj küllemi jeleket, amik-i bői a szarvasmarha/' jó vagy rossz telje-' sítőképessegére kö-i vetkeztetni lehetJ Minden kérdésükre! választ kapva mentek haza a vendégek,- Czine Andrásné. rß(irabch H OCwtamitp A barabási tanácstitkár szobájában beszélgetünk. Ez a szoba egy lakóházszerű kis épület végeben van. A szobában — amit itt nem is szokás irodának titulálni — olyan „kölcsönkérni való idő van", azaz pirulást takaró félhomály, pedig kint süt a nap. Jól közel kell itt hajolni a papírhoz, ha az ember látni akarja az apró számokat, betűket. A titkár magas, barna ember. A falu gondjától és az elsuhant évek simításától már kopaszodik. Kímélettel fogja a fakó pennaszárat és — ahogy mondani szokták — éppen rágja a szót, mert biztosat és nemcsak bizonyosat akar mondani. —- Nem volna nekünk más bajunk, csak kultúrházunk nincs... Ez nagy baj, mert nincsen a községben kulturális élet, nincsen mozi... Vándormozi ugyan van. de ez csak vándormozi... Néha a határőrök is eljönnek, tartanak egy-cgy előadást .., de ez is ritka — magyarázza. — Valami csak van? *— Az éppenhogy több a semminél — mondja és legyint. — A kultúrterem hosz- sza vagy tizenhat méter, szélessége vagy öt. De a.tizenhatból kettőt, hármat elfoglal a színpad! Mi marad? Az érdeklődőknek még a fele sem fér be. — Hát nem lehetne ezen segíteni? A titkár gondolkozik: mondja ne mondja, vagy ha mondja, melyiket mond-, ja előbb. Egyszer aztán dönt. — Van itt egy kultúrház, szép is, jó is ... csak az a baj, hogy messzi van ___ — magyarázza. Ez vajóban igaz. Ennek a kultúrház- nak érdekes története van, amiről itt sem feledkezhetünk meg. Egyszer az állami gazdasági emberek úgy döntöttek, hogy a Sűrű-tanyán tanyaközpont-félét létesítenek. Első dolguk volt arra a helyre egy kultúrházat építeni, hogy legyen, ami odacsalogatja az embereket. Ennek van már néhány esztendeje, de a tanyaközpont-féléből ma sem lett semmi, mert 1958-at írünk, de a kultúrház körül csak három vagy négy ház áll. A gazdaság vezetői is meggondolhatták eközben a dolgot, mert a vállalati lakásokat a faluban építették feL összesen húsz házat. Így aztán a Sűrű-tanyai kultúrteremben a szelek muzsikálnak és az egerek táncolnak. Olykor-olykor tavasszal nyílik csak meg az ajtaja, amikor jó út van és a fiatalok messzire is elsétálnak egy kis táncért, mulatságért. Ilyenkor, télen — amikor igazán volna idő a kultúráiódásra — a kultúrház csendes, elhagyatott. Erről beszél a titkár, — Szóval, ha ezt ideadnák... ha a gazdaság hozzájárulna, hogy behozzuk, akkor nem volna baj ... — És nem egyezik bele? Hát... az az övé, a gazdaság nevén van ... vagy talán egyenesen a minisztérium rendelkezik vele... ki tudja? Ezen aztán rágódunk egy kicsit, fontolgatunk, dévánkozunk. Bizony, milyen jó is volna, ha ideadnák. Társadalmi munkával elbontanák, behordanák a kész anyagot és itt bent megnagyobbítanák belőle a szűk kultúrtermet. Ej, ej, de jó is volna. Dehát, vagy adják, vagy nem, az még nem biztos, valami más megoldás kéne. r-T Volna itt még valami... — mondja a titkár. Felcsillanó szemmel nézünk rá. Arcunkon és a szánkón a kérdés: ml? Ö pedig nyugodtan folytatja — Az, hogy községfejlesztési alapból és társadalmi munkából megnagyobbítjuk kultúrtermünket... — mondja és hatástkeltően elhallgat. Tehát mégis, mégis lehet valamit csinálni. — Ha engedné az idő, máris hozzákezdenénk... Hát, ha megnagyobbítjuk, akkor aztán lehet akár állandó 'mozink is ... Mert az is kell. Beszéd közben észre sem vettük, hogy két ember bejött a szobába és csendesen leült a padra. Hallgatták, figyelték a titkár szavát és most az egyik közbeszólt: — Titkár elvtárs, akkor mi mégiscsak megelőztük magukat, nekünk már van mozink — mondja. — Hát ha előbb tartanak . .. Ha előbb kezdték, meglehet, hogyne..; Az úgy volt, — kezdi az ember hogy összejött a falu népe, mármint a kerecse- nyiek, mert én odavalósi vagyok, és szó- bajött, hogy villany ’kéne a községnek. Hallani se akartak róla. Ide ne hozzátok, nem kell... Ezt mondták. Hát nem keli. Akkor csináljunk járdát... Azt meg nem lehet, mert nincsen hozzá anyag. A pénz hiába van meg, ha nem utalnak ki anyagot. így oszt e se lett. Ott volt a pénz, megvolt. A múltkorában aztán a szomszéd falu villanyt kapott. Megint összehívtuk a népet — merthogy én Kerecsenben elnökhelyettes vagyok — és megkérdeztük: mit csináljunk. —Villanyt! — kiáltották. Ha ott van, akkor nekünk is legyen. Fel is ajánlottuk a pénzünket, az oszlopokat is mi adtuk volna, még a gödröket is kiásták volna az emberek, de bizony nem lehetett. Hát akkor mi legyen, j mit vegyünk a községfejiesztési alapból?! Mozit! Küldöttséget küldtünk aztán Bu-J dapesire és harminckétezer forintért vet-: tünk egy mozigépet, meg hozzá egy áram«l fejlesztőt. Most szerelik, nem sokára megj is lesz — magyarázza az ember. Mire befejezi, már többen vagyunk a-\ szobában. — Hát igen... — szólal meg valaki, I — Csak oszt jó legyen... A Mokép, amikor meglátta — magyarázza a kerecsenyi ember — azt mondta,! hegy kifizeti az összes pénzt érte, legyen] az övé, de a nép nem adta... — Kár vöt! — mondja valaki — Meri, így most már a rossz filmeket fogja maguknak adni, belebuknak, aztán majd) odaadják akkor olcsóbban is. A kerecsenyi ember nevet az ugratá-l son. Neki erre is van orvossága. — A küldöttség volt a pártközpont-! ban is — kezdi. — Ott is intézkedett,' merthogy, a mi falunk olyan csendes), nem megy ott a társadalmi élet, mindig baj vót vele. A pártközpontban ígéretes kaptunk, hogy lesz film is. Vót kint aztán megint a Mokép igazgatója és azt mondta,! hogy „kénytelenek leszünk maguknak jó' filmeket adni, mert fel kell rázni magukat ...” így mondta, hát hogy aztán, hogy lesz ... Majd meglátjuk ... — Hát bizony az még a jövő titka .. * Még az is meglehet, hogy egy esztendő! múlva maguk hozzák a filmezőgépct, hogy! adjuk érte a villanyt, mert nekünk meg1 az van... — mondta tréfásan egy barabási ember. — Majd akkor mondjuk meg,; hogy ki van előbb. Nevettek, aztán sokáig ültek szótlanul, arcukon a vidám, teremtő gond vonásai játszottak. (-bóg-)J Jelentősen felemelik a mezőgazdasági dolgozók táppénzét és anyasági segélyét-.*• A Szaktanács előterjesztésére a : gazdasági bizottság a napokban t£ határozatott hozott a mezógazda- -4 sági dolgozók társadalombiztosí- -X tási helyzetének megjavítására. ,•;» A nagyjelentőségű határozatról sXaz SZTK központjában az alábbi i4 tájékoztatást adták az MTI műnél! ka társának: .4 Eddig a társadalombiztosításiban részvevő mezőgazdasági dol- jAgozók helyzete a következő volt: ,*a 18 éven aluliak és a 60 éven fe- .Xlüliek — ha 65 százalékos táp- .4 pénzre voltak jogosultak — napi ;X 9 forintot, 75 százalékos jogosultai- ság esetén napi 10.40 forintot ,X kaptak táppénzként. A T8-60 év 4 közötti dolgozók napi 12-, illetve i 13.80 forintban részesültek. '4 Az új határozat megszűnteti 'X a kor szerinti mcgkülönböz- X tetőst, s — egységesen — 65 százalékos jogosultságnál napi 'X 20 forint, 75 százalékosnál napi X 23 forint táppénzt biztosít, ►> ‘V A gazdasági bizottság ugyan- *4 csak elfogadta a Szaktanács jamegsértésc nem lebecsülheti) fenyegetés nemcsak a Távol- Kelet, de az egész világ békéje szempontjából sem. Éppen ezért a magyar kormány teljes egészében támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az 1953. július 27-én aláirt fegyverszüneti egyezmény megtartására irányuló követelését, mindenekelőtt az atomfegyverek Koreába való szállításának eltiltását, s egyúttal kifejezi azt a reményét is, hogy az amerikai Egyesült Államok és a koreai kérdés rendezésében érdekelt többi állam kormányai, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányához hasonlóan, nemcsak szavakkal, de tettekkel is tanú- bizonyságot tesznek a vitás kérdések békés úton való rendezésére irányuló készségükről, beszüntetik a háborús feszültséget fokozó, Koreába irányuld fegyverszállításokat, kivonják Dél-Korea területéről atomfegyvereiket, s mihamarabb megindítják a tárgyalásokat Korea békés egyesítése érdekében. Magyar Külügyminisztérium. Mintegy harminc közérdekű ügyben intézkedett a Népi Ellenőrzés Központi Bizottsága — Egyelőre a vidékiek is Pestre juttassák el panaszaikat
