Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

1958. FEBRUÁR 14, PÉNTEK KELETMAGTARORSZÁG n fl Magyar Külügyminisztérium nyilatkozata A Koreai Demokratikus Köz­társaság kormánya 1958. feb­ruár 5-én nyilatkozatban tette közzé a kettészakított ország egyesítésére irányuló javasla­tait. A javaslatok hűen juttat­ják kifejezésre az egész koreai nép forró óhaját, jogos követe­lését az ország kettészakított­ságának megszüntetésére. A magyar kormánynak szi­lárd meggyőződése, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának e javas­latai megalapozott és járható utat nyitnak a koreai kérdés békés megoldásához és egyút­tal a Távol-Kelet c térségében régen fennálló nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez is. A magyar kormány osztja a ko­reai népi demokratikus kor­mánynak azt az álláspontját, hogy az ország egyesítését csak békés utón lehet megoldani, s az egységes koreai állam meg­teremtésére maga a koreai nép hivatott. A külföldi csapatok kivonása Korea területéről biz­tosítaná szabad össz-koreai vá­lasztások sikeres lebonyolítását, a koreai választópolgárok sza­bad akaratnyilvánítását, s meg­könnyítené a genfi egyezmény Korea egyesítésére irányuló ha­tározatának végrehajtást. — A külföldi csapatok kivonásának megvan a reális lehetősége. A Kínai Népköztársaság kormá­nya 1958. február 7-i nyilatko­zatában ismételten kifejtette készséget, hogy a kölcsönösség alapján a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság tertülctén tartózkodó kínai önkéntes csa­patok kivonásáról tárgyalásokat kezdjenek. A magyar Külügyminiszté­rium, tolmácsolva az egész ma­gyar nép véleményét, átérzi a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya és a béke­szerető koreai nép afölötti ag­godalmát, hogy a fegyverszü­neti egyezményt megszegve, a dclkorcai hadsereget és a Déi- Koreát megszállva tartó idegen csapatokat állandóan erősítik, sőt, az utóbbi időben atomfegy­verekkel látták cl. A demarká­ciós vonal közelében folytatott atomháborús hadgyakorlatok fokozzák a háborús veszélyt. A koreai fegyverszüneti egyez­ménynek az amerikai fél által történő rendszeres és durva vaslatát a mezőgazdaság n5dolgo-i zói egységes anyasági segélyének j felemelésére. Eddig az anyák ha a ter­hességi vizsgálatokon rend­szeresen megjelentek — az első szülésnél 1500 — min­den további gyermeknél H00 forint segélyt kaptak. Ezeket . az összegeket 2000. illetve 1900 forintra emelik fel. A határozat kiterjed az ikerszü­lés, illetve a halvaszülés esetén; járó segély felemelésére is. A gazdasági bizottság egyúttal határozatot hozott a mezőgazda- sági munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék fel­emeléséről. A járulékokat ugyanis 1952-ben, az akkori bérek alapján állapították meg, és ma megkö­zelítően sem voltak elégségesek a társadalombiztosítási szolgálta-' tások fedezésére. Az ismertetett rendelkezések 1958 március elsején lépnek ér­vénybe. , Jönnek a Jaltásak r,gy neuei ezelőtt kezdte meg működését a Népi Ellenőrzés Központi Bizottságának közérde­kű bejelentések-osztálya, ahol naponta máris igen sokan for­dulnak meg. A legkülönbözőbb kérdésekkel és bejelentésekkel keresik fel írásban és személye­sen a bizottságot. Többen íelhív- :ták a bizottság vezetőinek fi- * gyeimet korrupciós jelenségekre. }a szocialista tulajdon herdálására, imások személyes sérelmeikre kér­tek orvoslást. A bejelentések alapján eddig mintegy 30 ügyben intézkedett a bizottság. Illetékes szervekkel ki­vizsgáltatják például azt a pa­naszt, hogy az egyik vállalat 200.000 forintos állami költséggel lakást építtetett főkönyvelője ré­szére. Más bejelentés alapján sik­kasztás után nyomoznak. Megfe­lelő hatósághoz eljuttatták azt a panaszos levelet is, hogy az egyik szociális otthonban ■ gorombáskod- nak a lakókkal, s kivizsgálják Zsolnai József ügyét, aki elpana­szolta, hogy egy, azóta feloszlott tsz-től malacokat vásárolt, ame­lyek valamilyen betegség követ­keztében kimúltak, s kártérítési igényét a hatóságok elutasítot­ták. A Népi Ellenőrzés Központi Bi­zottsága minden esetben továb­bítja a bejelentést illetékes szer­vekhez. Az ügy azonban sohasem a panaszolt személyhez, vagy szervhez, hanem annak felette­séhez kerül, amely a döntésről köteles értesíteni a panasztevőt és a Népi Ellenőrzés Központi Bizottságát. Szerdán reggel pél­dául távirat érkezett a bizottság közérdekű bejelentések-osztályá- ra, amelyben a lillafüredi Palota­szállóba utalt üdülőknek egy cso­portja panaszolta, hogy a kis szálló 18 szobájában nem megfelelő a fűtés és ezért már többen meg­hűltek. Az osztály vezetője azon. nal átadta az ügyet a SZOT üdü­lési főosztályának. A déli órák­ban jelentette a SZOT: a panaszt kivizsgálták, s indokoltnak talál­ták. Intézkedtek a szobák meg­felelő fűtéséről. A Népi Ellenőrzés Központi Bizottságának a közérdekű beje- lentések-osztályát bárki írásban, telefonon vagy személyesen fel­keresheti a Pénzügyminisztérium József-nádor téri épületében. — Egyelőre a vidékiek is ide juttat­hatják el panaszaikat, későbbi időpontban azonban vidéken is megalakulnak, elsősorban társa­dalmi munkások bevonásával, a Népi Ellenőrzés Központi Bizott­ságának szervei. A „Puntaló” nevű helsinki faházépítő vállalat ajánlatot tett az IBUSZNAK télen-nyáron lakható, szállodai célra is alkalmas faházak építésére. A tárgyalások rövidesen befejeződnek, s való­színűleg sor kerül 10—12 faház megvásárlására. A faházakban az év minden időszakában 16—20 személy kaphat összkomfortos szál-j lást. A tervek szerint a faházakat Jósvafőn, Aggteleken, Mátra-! mindszenten és a Duna-kanyar kirándulóhelyein építik fel. Megérte a fáradságot A vásárosnaményi ezüstkalászos tanfo­lyam hallgatói elha­tározták, hogy meg­látogatják az Öpályi Tangazdaságot, ahol gyakorlatban ismer­kednek meg a tanfo­lyamon hallott állatte­nyésztési problémák­kal. Megkérték Pia- csek Andrást, a Törzsállattenyésztő Állomás vezetőjét, hegy kísérje el őket és adjon felvilágosí­tást kérdéseikre. Pia- csek András szívesen vállalta ez a felada­tot. A hallgatók ■ nagy megelégedéssel szem­lélték a kiváló szarvasmarhatörzset. Olyan teheneket lát­tak, mint az 5-ös Nelli, amely 300 nap alatt 7.173 liter tejet adott 3.7 százalékos zsírtartalommal, vagy a 17-es Gólya, amely ugyanennyi idő alatt közel hétezer liter te­jet adott. Megcsodál­ták a 3 hónapos bor­júkat, amelyek 170— 180 kilósra nőttek erre az időre. Itt győződtek meg! arról is, hogy leheti bot és kutya nélkül, is bánni a szarvas-' marhákkal. A legöre­gebb bika is olyan, szelíd, mint egy bá-j rány, Piacsek András eP, magyarázta azokat aj küllemi jeleket, amik-i bői a szarvasmarha/' jó vagy rossz telje-' sítőképessegére kö-i vetkeztetni lehetJ Minden kérdésükre! választ kapva men­tek haza a vendégek,- Czine Andrásné. rß(irabch H OCwtamitp A barabási tanácstitkár szobájában beszélgetünk. Ez a szoba egy lakóházszerű kis épület vége­ben van. A szobában — amit itt nem is szokás irodának titulál­ni — olyan „kölcsönkérni való idő van", azaz pirulást takaró félhomály, pedig kint süt a nap. Jól közel kell itt hajolni a pa­pírhoz, ha az ember látni akarja az apró számokat, betűket. A titkár magas, barna ember. A falu gondjától és az elsuhant évek simításától már kopaszodik. Kímé­lettel fogja a fakó pennaszárat és — ahogy mondani szokták — éppen rágja a szót, mert biztosat és nemcsak bizonyosat akar mondani. —- Nem volna nekünk más bajunk, csak kultúrházunk nincs... Ez nagy baj, mert nincsen a községben kulturális élet, nincsen mozi... Vándormozi ugyan van. de ez csak vándormozi... Néha a határ­őrök is eljönnek, tartanak egy-cgy elő­adást .., de ez is ritka — magyarázza. — Valami csak van? *— Az éppenhogy több a semminél — mondja és legyint. — A kultúrterem hosz- sza vagy tizenhat méter, szélessége vagy öt. De a.tizenhatból kettőt, hármat elfog­lal a színpad! Mi marad? Az érdeklődők­nek még a fele sem fér be. — Hát nem lehetne ezen segíteni? A titkár gondolkozik: mondja ne mondja, vagy ha mondja, melyiket mond-, ja előbb. Egyszer aztán dönt. — Van itt egy kultúrház, szép is, jó is ... csak az a baj, hogy messzi van ___ — magyarázza. Ez vajóban igaz. Ennek a kultúrház- nak érdekes története van, amiről itt sem feledkezhetünk meg. Egyszer az állami gazdasági emberek úgy döntöttek, hogy a Sűrű-tanyán tanyaközpont-félét létesíte­nek. Első dolguk volt arra a helyre egy kultúrházat építeni, hogy legyen, ami odacsalogatja az embereket. Ennek van már néhány esztendeje, de a tanyaköz­pont-féléből ma sem lett semmi, mert 1958-at írünk, de a kultúrház körül csak három vagy négy ház áll. A gazdaság vezetői is meggondolhatták eközben a dolgot, mert a vállalati lakásokat a fa­luban építették feL összesen húsz házat. Így aztán a Sűrű-tanyai kultúrteremben a szelek muzsikálnak és az egerek táncol­nak. Olykor-olykor tavasszal nyílik csak meg az ajtaja, amikor jó út van és a fia­talok messzire is elsétálnak egy kis tán­cért, mulatságért. Ilyenkor, télen — ami­kor igazán volna idő a kultúráiódásra — a kultúrház csendes, elhagyatott. Erről beszél a titkár, — Szóval, ha ezt ideadnák... ha a gazdaság hozzájárulna, hogy behozzuk, akkor nem volna baj ... — És nem egyezik bele? Hát... az az övé, a gazdaság ne­vén van ... vagy talán egyenesen a mi­nisztérium rendelkezik vele... ki tudja? Ezen aztán rágódunk egy kicsit, fon­tolgatunk, dévánkozunk. Bizony, milyen jó is volna, ha ideadnák. Társadalmi munkával elbontanák, behordanák a kész anyagot és itt bent megnagyobbítanák belőle a szűk kultúrtermet. Ej, ej, de jó is volna. Dehát, vagy adják, vagy nem, az még nem biztos, valami más megoldás kéne. r-T Volna itt még valami... — mond­ja a titkár. Felcsillanó szemmel nézünk rá. Ar­cunkon és a szánkón a kérdés: ml? Ö pedig nyugodtan folytatja — Az, hogy községfejlesztési alapból és társadalmi munkából megnagyobbít­juk kultúrtermünket... — mondja és hatástkeltően elhallgat. Tehát mégis, mégis lehet valamit csinálni. — Ha engedné az idő, máris hozzá­kezdenénk... Hát, ha megnagyobbítjuk, akkor aztán lehet akár állandó 'mozink is ... Mert az is kell. Beszéd közben észre sem vettük, hogy két ember bejött a szobába és csendesen leült a padra. Hallgatták, figyelték a tit­kár szavát és most az egyik közbeszólt: — Titkár elvtárs, akkor mi mégis­csak megelőztük magukat, nekünk már van mozink — mondja. — Hát ha előbb tartanak . .. Ha előbb kezdték, meglehet, hogyne..; Az úgy volt, — kezdi az ember hogy összejött a falu népe, mármint a kerecse- nyiek, mert én odavalósi vagyok, és szó- bajött, hogy villany ’kéne a községnek. Hallani se akartak róla. Ide ne hozzátok, nem kell... Ezt mondták. Hát nem keli. Akkor csináljunk járdát... Azt meg nem lehet, mert nincsen hozzá anyag. A pénz hiába van meg, ha nem utalnak ki anyagot. így oszt e se lett. Ott volt a pénz, megvolt. A múltkorában aztán a szomszéd falu villanyt kapott. Megint összehívtuk a népet — merthogy én Kere­csenben elnökhelyettes vagyok — és meg­kérdeztük: mit csináljunk. —Villanyt! — kiáltották. Ha ott van, akkor nekünk is legyen. Fel is ajánlottuk a pénzünket, az oszlopokat is mi adtuk volna, még a göd­röket is kiásták volna az emberek, de bizony nem lehetett. Hát akkor mi legyen, j mit vegyünk a községfejiesztési alapból?! Mozit! Küldöttséget küldtünk aztán Bu-J dapesire és harminckétezer forintért vet-: tünk egy mozigépet, meg hozzá egy áram«l fejlesztőt. Most szerelik, nem sokára megj is lesz — magyarázza az ember. Mire befejezi, már többen vagyunk a-\ szobában. — Hát igen... — szólal meg valaki, I — Csak oszt jó legyen... A Mokép, amikor meglátta — magya­rázza a kerecsenyi ember — azt mondta,! hegy kifizeti az összes pénzt érte, legyen] az övé, de a nép nem adta... — Kár vöt! — mondja valaki — Meri, így most már a rossz filmeket fogja ma­guknak adni, belebuknak, aztán majd) odaadják akkor olcsóbban is. A kerecsenyi ember nevet az ugratá-l son. Neki erre is van orvossága. — A küldöttség volt a pártközpont-! ban is — kezdi. — Ott is intézkedett,' merthogy, a mi falunk olyan csendes), nem megy ott a társadalmi élet, mindig baj vót vele. A pártközpontban ígéretes kaptunk, hogy lesz film is. Vót kint aztán megint a Mokép igazgatója és azt mondta,! hogy „kénytelenek leszünk maguknak jó' filmeket adni, mert fel kell rázni magu­kat ...” így mondta, hát hogy aztán, hogy lesz ... Majd meglátjuk ... — Hát bizony az még a jövő titka .. * Még az is meglehet, hogy egy esztendő! múlva maguk hozzák a filmezőgépct, hogy! adjuk érte a villanyt, mert nekünk meg1 az van... — mondta tréfásan egy bara­bási ember. — Majd akkor mondjuk meg,; hogy ki van előbb. Nevettek, aztán sokáig ültek szót­lanul, arcukon a vidám, teremtő gond vonásai játszottak. (-bóg-)J Jelentősen felemelik a mezőgazdasági dolgozók táppénzét és anyasági segélyét-.*• A Szaktanács előterjesztésére a : gazdasági bizottság a napokban t£ határozatott hozott a mezógazda- -4 sági dolgozók társadalombiztosí- -X tási helyzetének megjavítására. ,•;» A nagyjelentőségű határozatról sXaz SZTK központjában az alábbi i4 tájékoztatást adták az MTI műn­él! ka társának: .4 Eddig a társadalombiztosítás­iban részvevő mezőgazdasági dol- jAgozók helyzete a következő volt: ,*a 18 éven aluliak és a 60 éven fe- .Xlüliek — ha 65 százalékos táp- .4 pénzre voltak jogosultak — napi ;X 9 forintot, 75 százalékos jogosult­ai- ság esetén napi 10.40 forintot ,X kaptak táppénzként. A T8-60 év 4 közötti dolgozók napi 12-, illetve i 13.80 forintban részesültek. '4 Az új határozat megszűnteti 'X a kor szerinti mcgkülönböz- X tetőst, s — egységesen — 65 százalékos jogosultságnál napi 'X 20 forint, 75 százalékosnál napi X 23 forint táppénzt biztosít, ►> ‘V A gazdasági bizottság ugyan- *4 csak elfogadta a Szaktanács ja­megsértésc nem lebecsülheti) fenyegetés nemcsak a Távol- Kelet, de az egész világ békéje szempontjából sem. Éppen ezért a magyar kormány teljes egé­szében támogatja a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormányának az 1953. július 27-én aláirt fegyverszüneti egyezmény megtartására irá­nyuló követelését, mindenek­előtt az atomfegyverek Koreába való szállításának eltiltását, s egyúttal kifejezi azt a remé­nyét is, hogy az amerikai Egye­sült Államok és a koreai kér­dés rendezésében érdekelt többi állam kormányai, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormá­nyához hasonlóan, nemcsak szavakkal, de tettekkel is tanú- bizonyságot tesznek a vitás kér­dések békés úton való rendezé­sére irányuló készségükről, be­szüntetik a háborús feszültsé­get fokozó, Koreába irányuld fegyverszállításokat, kivonják Dél-Korea területéről atomfegy­vereiket, s mihamarabb megin­dítják a tárgyalásokat Korea békés egyesítése érdekében. Magyar Külügyminisztérium. Mintegy harminc közérdekű ügyben intézkedett a Népi Ellenőrzés Központi Bizottsága — Egyelőre a vidékiek is Pestre juttassák el panaszaikat

Next

/
Oldalképek
Tartalom