Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
KELETMAGYARORSZÁG 193«. FEBRUAR 2. VASÁRNAP A gyarmati rendszer szétesése Pártoktatási segédanyag: as „Időszerű kérdések<é tanfolyam hallgatói részére Az 1317-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom gj özelme n Ancsák a szocialista világrendszer létrejöttének kezdete volt, hanem hatására megingott a sokat han- j goztatott gyarmati rendszer, nagy) erővel lángolt fel az elnyomott! népek, elsősorban a gyarmati ésj félgyarmati sorban élő népek fel-! szabaditó harca: ezzel kezdetét vette a gyarmati rendszer mélyreható válsága. A második világháború győzelme, a fasizmus, Németország és Japán leverése folytán a válság fokozódott. A demokratikus erők fasizmus felett aratott győzelme újabb erőt. lehetőséget adott a felszabadító, önállóságra törekvő harcoknak. Amíg a szocialista Szovjetunió létrejötte előtt nem volt honnan gyakorlati példát meríteni, az októberi forradalom, a második világháború győzelme, e ezzel egyidőben egy sor ország kiválása a kapitalista rendszerből és ezekben az országokban kezdődő szocialista építés gyakor- lati'ag igazolta a marxizmus tanítását: lehetséges egy országban is győzedelmeskedni a demokratikus erőknek, hatalomra jutni a munkásosztálynak, szétzúzni a régi államgépezetet, megteremteni az új rendet s építeni a kizsákmányolástól mentes társadal- sriat. Bár a második világháború győzelmével csak néhány európai ország vált ki a kapitalizmus láncából, de hatására új tartalmat, eiőt kapott, más, tlősorban a: ke-] leti és arab népek önállóságra, 1 felszabadulásra törekvő harca. Elsőnek a kínai nép forradalmának győzelmét említjük, amely az 1917-es szociaasta torradaiom és a második világháború győzejmc után a legsúlyosabb csapást jelentette az imperializmus gyarmati rendszerére. A könyörtelen elnyomáséi — anm a gyarmati rendszer ck xzott — való megszabadulás és az önálló, független politikát kezdő és a dolgozók akaratásiak megfelelő gazdasági berendezést epito kínai nép példája bebizonyította: az elnyomott oi szagok népei megte- relüthetik önmaguk szaoaü, független életét, megkezdhetik >. kizsákmányolástól mentes társadalom építését. Kína átalakulásával több, mint 600 miliő ember Vált ki a gyarmati rendszerből. Jelentősége azonban nemcsak 600 millió embert érint: példájukat követve egy sor országban lángolt fel az elnyomók elleni harc a gyarmati rendszer teljes szétzúzása érdekében. Bar a nyersanyagokban és más ! élőhelyekben gazdag, végtelen nagy kiterjedésű és népességű Kína elvesztése is súlyos csapás az imperializmusra, mégis nagy jelentősége van annak is, amit Kína példájából merítettek más elnyomott népek. gyobb területet veszítenek el a népek önállósodása miatt, egymástól igyekeznek megszerezni a gyarmatokat, ami mélyíti soha k nem békíthető és összhangba nem hozható ellentétüket. Mert mi történik? Dél-Vietnam francia gyarmat volt. Amerika — erősebb állam lévén — kiütötte Francia- ország kezéből Dál-Vietnamot s a maga gyarmatává tette. Ezzel Franciaország hátrányos helyzetbe került s az még nem fordult elő a történelemben, hogy a kárt szenvedett ország megdicsérte és jó szemmel nézte ró na a kárt okozó országot. S még ki sem „heverte” az első csapást Franciaország, újabb nehézségekkel kell szembenéznie. Ugyanis most azért folytatnak harcot, mert az USA a többi francia gyarmat megszerzésén fáradozik. Semmi kétség, hogy — ha rövid időre is — Amerika ezeket a gyalultatokat is megszerzi, ami újabb válságokat idéz elő Franciaországban s fokozza ellentétüket. Vagy: Irán olaja kizárólag Angliáé volt, s most kénytelen] osztozni Amerikával, amely arra j törekszik, hogy' Angliát teljesen j kiszorítsa Iránból. Erősödik az USA befolyása Pakisztánban és Irakban is. S mindezt a „Ezrbad vállalkozás" jols ava a'att esi.téka, de a fegyveres elnyomástól sem riad vissza. Ezt kettős céllal teszi az USA: az egyik cél, hogy hallgatásra bírják a gyarmati népeket, a másik, hogy ezzel is igyekezzenek levezetni gazdasági csődjüket és foglalkoztatni iparukat. A különböző okozva való hivatkozással a gyarmati országokba szállított amerikai ‘egyverek hatására az érintett országok növelik katonai kiadásaikat, emelik hadseregül: létszámát. Ez újabb nyomort, ellenállást vált ki és növekszik a kapitalista országokhoz való kötöttségük. Mindez újabb ellenállásba ütközik és a felszaba-1 dításért, önállóságéit folyó iiar- j co*. is fekezza. Igaz az a klasszikus megállap.-' tás, hogy az imperializmus szüli és megteremti a saját sírásóját. A bagdadi paktum, ami az c\ rr.erikái Egyesült Államok csalt fogásaként azért jött létre, hogy tokozzák együk ország másikkal való szembeállítását, a gazdaságilag elmaradott, főleg a gyarmati sorsban élő nemzetek újabb megosztására, törekszik az „oszd meg és uralkodj” politika folytatásaként. S hogy ez a paktum eny- nyíre szembenáll a benne résztvevő egyes országok érdekeivel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a csoportosulásban az USA által irányított politika érvényesül, nem pedig Irak, Irán és Törökország dolgozóinak véleménye. A bagdadi paktummal ellentétben Bandung- ban 29 ázsiai és afrikai ország népeinek vezetői ültek össze és szolidaritásukat fejezték ki. Az értekezlet alapelveit magáévá te A ték Ázsia és Afrika népein kívül más gyarmati országok népei is. A szocialista és gyarmati népek kapcsolata A gyarmati rendszer további gyengülése Az imperializmust kiszolgáló' propagandaszervek előszeretettel szajkózzák: csak ott hódít teret a szocializmus eszméje,, ahol a Szovjetunió fegyveres beavatkozással segít. Kína átalakulásával megsemmisültek ezek az illúziók. Ismeretes, hogy Kína önállóan vívta ki függetlenségét és a Szovjetuniótól csak annyiban kapott segítséget, hogy harcuk és tanításuk példáját követte Kína. E győzelem — és a már említett más tényezők — hatására azonban számos olyan országban szűnt meg a gyarmati elnyomás, amelyre egyáltalán nem foghatják rá méig az imperializmus kiszolgálói sem, hogy szovjet segítséggel vnv- ták ki függetlenségüket. India, a világ második legnépesebb országa is szabad, független állam lett, mintegy újabb csapást mérve az imperializmus táborára, a gyarmati rendszerre. Kína és India példáját követve Burma, Indonézia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Szudán és más gyarmati és félgyarmati elnyomásban élő nemzetek is függetlenek lettek. A történelemben rövid idő, csupán egy évtized alatt 1200 millió ember, a föld lakosságának majdnem a fele megszabadult a gyarmati elnyomástól. Ez azt jelenti: a háború győzelme után fontos világpolitikai esemény a gyarmati népek felszabadító mozgalma, amely ezeken a területeken és a ma is elnyomásban élő népek I életében fontos szakaszt jelent! az emberi fejlődésben. Mi sem bi-! zonyítja ezt jobban, mint az,' hegy Kína és India a nagyhatalmak soraba lépett, erősítve ezzel a szocialista világtábort, a békéért folyo harcot s jelentősen hozzájárulnak a emberiség békéjének biztosításához. Ébredeznek Délkelet-Ázsia, Arab-Kelet és az afrikai népek is, akik — követve a függetlenségüket kivívott népek harcát — nagy erőfeszítéseket tesznek önállóságuk megteremtéséért. Lenin elvtárs tanítása szerint nemcsak elvben, a gyakorlatban érvényesül, hogy Kelet népei tevékenyen részt vesznek a világ sorsánál: irányításában, formálásában, intézésében. Amíg korábban egyetlen ország, a Szovjetunió vett részt a világesemények formálásában, ma a felszabadult keleti népek egész sora gyakorol hatást a nemzetközi életre, ami jelentős esemény a történelemben. Ma már fegyverrel sem lehet háttérbe szorítani, megsemmisíteni a függetlenségért harcoló népeket, amit fényesen bizonyít a •koreai, indokínai és az indonéz háborúk győzelme, amely meggondolásra és a harc beszüntetésére kényszerítette az imperialistákat. Ez nemcsak katonai, hanem politikai veresége is az imperializmusnak és napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolása, szétzúzása. Az említett országok kezükbe vették saját országuk, jövőjük, iparuk, népgazdaságuk, tudományuk, kultúrájuk helyre- állítását, fejlesztését. Mit jelent ez? Önálló, szabad, független oi'- szágokká válnak, tovább szűkül az imperializmus gyarmati rendszere, növekszik a gyarmatos'tők elleni harc ereje, fokozódik a kapitalista országok egymás kc-zödi ellentéte, s nem függvényei tovább az imperializmusnak lé:ü- kért nem kell eladni önállósőgu- kat. S mindez a szocialista világ- ] rendszerre egyre jobban va’ó támaszkodással s annak erkölcs-. politikai és anyagi seg tségávei 1 lehetséges. Maga az a tény, hogy létezik a Szovjetunió, komoly; akadályokat gördít a gyarmati j politika útjába. Az utóbbi években különösen megmutatkozott a gyarmati és szocialista országok népeinek egymás iránt érzett felelőssége. A Szovjetunió vezetői, párt- és kormányküldöttei egymás után látogattál: meg India, Burma cs más gyarmati elnyomás alól felszabadult és még elnyomásban élő népeket. Ugyanakkor a Szovjetunióban is jártak küldöttek, amelyek elősegítettél: a népek közötti együttműködést, egymás kölcsönös gazdasági alapokon nyugvó segítését. E látogatások és tárgyalások alkalmával erősödtek a Szovjetunió és India, Burma cs Afganisztán népeinek kapcsolata, nézeteinek azonossága a nemzetközi kérdésekben, a béke fenntartása és megszilárdítása, továbbá valamennyi állam nemzeti függetlenségének kérdésében. — Ezek az országok tudják: a Szovjetunió nem akarja megvásárolni szabadságukat, hanem jelentős segítséget kí- \ án nyújtani iparuk fejlesztése, népgazdaságuk erősítéséhez, hogy szabad., önálló államok lehessenek. Amíg a kapitalista országok által hangoztatott gazdasági „segítség” mellett nagymérvű elnyomoro- dás, e'szegényedés, önállóságuk elvesztése és a hadi kiadások jelentős emelkedése húzódik meg, a Szovjetunióra való támaszko-t dás és gazdasági segítségadás nem* hozza függő helyzetbe a Xelszaba-J dítágukért küzdő országokat. —{ Ugyanakkor a legutóbb megtűr-£ detett Eisenhower-doktrina mmj más, mint a gyarmati népei: ga :-} dasági leigázására irányuló k'-J sérlet, amelynek céljai a köret-1 kezók: í 4 zása és a Szovjetunió határozott figyelmeztetése oszlatott el. így volt ez a Szuezi-csatorna kérdésében is. A Szíria eilen szított és Egyiptom ellen folytatott agresz- szió elleni fellépés igazolja a demokratikus erők és mozgalmak szélesedését. Az arab országokban, bár egy részükben bur- zsoá kormányok vannak, növekszik az imperializmus elleni mozgalom és békepbiitikát folytatnak. A burzsoázia önállóságra való törekvését támogatja a munkás- osztály is, mert közös célért, az imperializmus elnyomása ellen küzdenek. A Szovjetunió az ENSZ-ben és más jelentés fórumokon támogatja a gyarmati népek felszabadító harcát, gazdasági segítséget nyújt népgazdaságuk fejlesztéséhez. Az Egyiptommal kötőit szovjet egyezmény értelmében a Szovjetunió erőműveket, nagy-kohókat, kórházakat és más nagyjelentőségű létesítményeket épít Egyiptomban, Erre még nem volt példa amerikai segítséggel Egyiptomban, ár A gyarmati népei: harcában nagy jelentősége van a szocialista világrendszernek. Puszta léte is erőt ad az elnyomók elleni harchoz. Ugyanakkor lehetőség van a politikai együttműködésre a békés’ egymás mellett élés alapél-' veinek betartásával a békéért, a háború kirobbantása ellen, a leszerelés megoldásáért. Gazdaságilag segíti a Szovjetunió a gyarmati sorsból kiszakadt országokat. amelyek nincsenek tovább rászorulva az imperialista országokra, nem kell íüggő helyzetben élniük. A legutóbbi moszkvai nyilatkozat és békekiáltvány újabb erőt adott a gyarmati és más elnyomásban elő népek harcához, amely a másirányű támogatásokkal párosulva újabb eredményeket hoz a gyarmati országokban is. A szocial sta viiágtábcr azonos nézeteket valló országok összefogása, amely egyre egységesebb s amely egyre nagyobb akadá- 'yokat gördít az imperializmus útjába s erőteljes lendületet ad gazdasági, politikai és katonai, erejének állandó gyarapításával a gyarmati rendszer teljes meg-’ semmisítéséhez. Nagy Tibor. 1. a különböző területekről kiszorított gyarmattartók helyét Amerika töltliesse be, 2. elfojtani az arab népék önállósági mozgalmát, 3. kizárólagos joggal meghódítani az arab olajat, 4. katonai támaszpontokat építeni a Szovjetunió és a demokratikus országok közeiében. A kapitalista országok cgymásközütti ellentéte A gyarmati rendszer egyre fo-: kozódó szétesése, a felvevőhelyek, piacok, az olcsó nyersanyagok r munkaerők elvesztése újabb ellentéteket szít s kapitalista országok között. Mivel a kapitalista országok már nem terjeszkedhetnek és egyre naSzabolcsveresmart; Donáth Ferenc; Gyümölcskár'evők, Nyir- béltek; Sebők Sándor; Burgonya- bogár. Február 6. Nagygéc; Nagy Bálint; Szántóföldi kártevők. Ma- gcssliget; Baly Kálmán; Gyümölcskártevők. Tiszacsécse; Marton András; Gyümölcs kártevők. Pát- jroha; Donáth Ferenc; Burgonyabogár. Gyűrtelek; Tóth István -J Gyümölcskártevők. Február 7. Szamossályi; Nagy Bálint: Gyümölcs kártevők. Jánd: Ealy Kálmán; Szántóföldi kártevők. Ilk; Marton András; Burgonyabogai’. Tiszakanyár; Donáth Ferenc; Szántóföldi kártevők; Pilácsé: Sebők Sándor: Szántóföldi kártevők. Gyűrtelek; Tóth István; Szántóföldi kártevők. Február 9. Fíilpösdaróc; Tóth István; Burgonyabogár. *» ÉV Előadássorozat a növényi kártevők elleni védekezésről J Már hírt adtunk róla, hogy a i J Hazafias Népfront és a Kállósem- t'éní. Növényvédő Állomás közös ! kezdeményezésére előadássoroza* ton ismertetik egyes községet «dolgozóival a mezőgazdasági nö- «vények károkozóit és az ellenük.! « alkalmazható védekezési e'járá*sokat. A következő napek bessz-! J láea az illető község, az előadó 1 és a kártevő megnevezésével: i * Február 3. Eeregsurány; Baly J Kálmán; Gyümölcskártevők. Vajjá; Donáth Ferenc; Gyümölcskáxv j tevők. Nyíitura; Sebők Sándor: j Gyümölcskártevők. * Február 4. Tiszaadony; Baly Kálmán; Gyümölcskártevők. Gyulaháza; Donáth Ferenc; Szántóföldi kártevők. | Február 5. Zajta; Nagy Bálint: J Gy ümölcsl cártevők. k lúrokpapi: $Ba!y Kálmán: Gyümöleskértevők. A „nemzetközi kommunizmus vc-r | szélye” elleni hadakozásuk nem'j, ! leplezi agresszív voltukat. Agtes-.- | szív fellépésüket mi sem b'zo- k i nyitja jobban, mint az utóbbi f, 1 években más népek ellen szította í háborújuk, különösen a Szíria el-J ! leni agresszió, amit csak a szoli-i1- j darítást vállalt országok tiltakc- ♦ I
